Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
1996. július SS, ...... 1 4 P éntek Közérdekű új jogszabály a segédüzemágakról és a melléktevékenységekről A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének helyzetéről és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról hozott a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1025/1969. (VII. 1.) Korm. szám alatt határozatot. (Megjelent a Magyar Közlöny 50.,, s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 15. számában.) A kormányhatározat — leszögezve, hogy az üzemi tevékenységi kör bővítését a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, a természeti adottságok és a tagok, családtagok és alkalmazottak folyamatos foglalkoztatása, a helyi s ségleték kielégítése, valamint a gazdálkodás eredményességének fokozása jelenleg is indokolja — megállapítja, hogy a kiegészítő tevékenységen belül az eredeti célkitűzésektől eltérő arányeltolódás következett be és a vonatkozó jogszabályok végrehajtása során nem kívánatos jelenségek is tapasztalhatók. Ezért a kormányhatározat szerint —»• bár a kiegészítő tevékenység teljes körű új szabályozása nem szükséges — haladéktalanul intézkedni kell egyrészt a kiegészítő tevékenységen belüli helyesebb arányok kialakítására, a mezőgazdasági alaptevékenységet közvetlenül kiegészítő tevékenységek javára, másrészt a hatályos jogszabályok következetes megtartására, illetőleg azok kiegészítésére. A határozat a következőkben Megjelent a Jelenker július-augusztusi szánta Gazdag tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmányanyaggal jelentkezik a pécsi folyóirat összevont nyári száma. A szép- irodalmi írások sorában többek között Bertók László, Csorba Győző, Galambosi László, Pál József, Takács Imre és Takáts Gyula új költeményeit; Ajtony Árpád, Bertha Bulcsú, Fábián Zoltán és Lázár Ervin novelláit olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok közül figyelmet érdemel Czine Mihály írása a népi irodalomról, Illyés Gyuláról és Németh Lászlóról, továbbá Bárdosi-Németh Lajos Móricz Zsigmond útja című tanulmánya. Kiss Ferenc Kosztolányi Édes Anna című regényét, Pomogáts Béla pedig Juhász Ferenc új kötetét elemzi. A balatoni írások csokrában Thiery Árpád irodalmi riportját, Lipták Gábor, Gál István és Szigeti Jenő jegyzetét és Heitler László Képzőművészeti írását olvashatjuk. A művészeti írások közül érdeklődésre tarthat számot Tüskés Tibor: A jövő városa című pécsi tárgyú cikke, továbbá a pécsi és a baranyai képzőművészek budapesti kiállításáról, valamint a II. Kaposvári Tavaszi Tárlatról szóló beszámoló. részletesen megszabja az előbbi célkitűzések megvalósítása érdekében az egyes minisztériumok (országos hatáskörű szervek), s a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai részéről szükséges intézkedéseket. Mezőkovácsháziak Szegeden és Mártélyban A mezőkovácsházi nőtanács elnöksége augusztus 2-án és 3-án csoportos utazást szervez Szegedre, a járási nőtanács vb-tagjai, a községi nőtanácsók elnökei és a jói dolgozó aktívák részére. A mintegy 43 fős kirándulócsoport a Szegedi Szabadtéri Színpadon Kodály: Háry János című daljátékát, valamint a város nevezetességeit tekinti meg. A másnapi, augusztus 3-i programban a Tisza-part egyik ismert, természeti szépségekben gazdag fürdőhelye, Mártély látogatása szerepel. Ezen a napon látogatják meg az ebben az időpontban Mártélyon nyaraló, mezőkovácsházi járásból érkezett úttörőket is. A kétnapos kirándulás részvételi díjait a munkaadók, az ÁFÉSZ, termelőszövetkezet, illetve a járási tanács vb művelődési osztálya fedezi. Á vízzel nem lehet játszani Bűn: a csónak túlterhelése — Szonda a vízi rendőröknél Vihar a Balatonon A szelíd arcú folyó, a tükörsima tó gonosz is tud lenni. Ezért a vízzel nem lehet játszani. Kiváltképp akkor nem, ha lassú ballagását, csendes áramlását tajtékzó vihar váltja fel. A legjobb úszó is tehetetlen a láthatatlan örvénnyel és hirtelen keletkezett viharral szemben. A vízi rendészet a tragédiák egész sorát tartja nyilván. Tavaly 54-en fulladtak a Dunába, a Tiszába, a Rábába és a Balatonba Tudatos felelőtlenség Mint a dunai vízrendészeti kapitányság vezetője elmondta: a legtöbb gondot ég a legnagyobb veszélyt a csónakázók szabálysértései okozzák. Az egyik ilyen notórius „dunai bűn” a túlterhelés, amikor a csónakázók kót-három személyes többlettel merészkednek a vízre. Nem szükséges különösebben bizonygatni a nagyfokú és tudatos felelőtlenséget, melynek aztán (elegendő egy erősebb széllökés, hirtelen mozdulat), könnyen végzetes következményei lehetnek. Legalább ilyen, ha nem veszélyesebb, a hajók, uszályok vakmerő megközelítése, sőt az is többször megtörtént, hogy a csónakot az uszály után kötötték... Elterjedt egy téves vélemény, amely szerint csak a „kerekes” hajókat veszélyes köyetni vagy megközelíteni. Szó sincs ró- ■ la: minden nagy vízi járművet ke- ; rülni kell, mert az erős hullám- I zás pillanatok alatt felborítja a csónakot. vízbe fulladtak. Hajszál híján hasonló tragédia játszódott le a Szi. getközben. Mindez arra figyelmeztet, hogy vízen egyik pillanatról a másikra minden megtörténhet. Az alkohollal, sajnos a vízen is számolni kell, ugyanis sokan tartják bocsánatos bűnnek — mielőtt vízre szállnak, úszni indulnak — a néhány korsó sör vagy éppen a néhány féldeci elfogyasztását Mind több ittas embert leplez le a vízen az alkoholszonda, amelyet a vízi rendőrség is magával hord. Mit keli még tudniuk azoknak, akik a folyókban akarnak fürdeni? 1964 nyaráig a rendőrség csak a kijelölt területeken engedélyezte a fürdést, azóta viszont — a főváros területe és néhány tiltott hely kivételével — mindenütt, végig a Dunán. Ez a Tiszára, a Rábára és más folyókra, tavakra is érvényes. De magától értetődően kötelező az életvédelmi előírások megtartása. Vagyis: tilos a fürdés ott. ahol hajók közlekednek, valamint a hidak, a pillérek, a zárógátak környékén, ahol a vízmozgás nem természetes. A rendőrség tapasztalatai szerint nem is a partmenti fürdőzőkkel van probléma, hanem azokkal a 16—25 év közötti fiatalokkal, akik virtusból éppen a tiltott helyeken keresik — és sajnos meg is találják — a veszélyt. Ezért legújabban azzal egészítették ki a tilalmi előírásokat, hogy a folyók — elsősorba a Duna — átúszása, bárhol is, tilos! A víz nemcsak jó barát... A Balatonon lényegében hasonló veszélyek leselkednek a csónakázókra, mint a folyókon. De itt a vihar külön veszedelmet jelent. Emlékezzünk csak: éppen egy éve, egy forró júniusi csütörtökön a vihar 65—70 kilométeres széllökésekkel tört a Balatonra. Noha a rakéták időben jelezték a közelgő vihart, több száz fürdőző a vízben maradt. Közülük hatva-, nan csak a révkapitányság segítségével tudtak megmenekülni. Az önfeláldozó mentési munkák ellenére négy ember mégis áldozatul esett a balatoni viharnak. Ugyancsak a tóban veszett öt gyermek és kilenc felnőtt, akik felhevült testtel, csónakból ugrottak a vízbe, illetve elaludtak a gumimatracokon, amelyet a szél a mély vízbe sodort. A rendőrség már jóval a fürdési és üdülési idény megkezdése előtt gondoskodott arról, hogy az általános és középiskolákban a gyerekek megismerjék a legfontosabb vízrendészeti előírásokat. De nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is meg kell tanulniuk, hogy a víz nem csupán jó barát, hanem könyörtelen ellenség is lehet. K. r. Mini kaktuszerdő Sarkadon Sajti Sándor sarkadi gyűjtő üvegházában Évek óta szenvedéllyel gyűjti, oltja, szaporítja a legszebb, legritkább kaktuszokat Sajti Sándor sarkadi vasutas. Az üvegházában valóságos „mini-kaktuszerdőt” telepített. 500 fajta kaktusz számtalan változata díszük a gyűjteményben. A Fokföldről, Mexikóból, Afrikából, Argentínából, Japánból és más tájról származó kaktuszok között a gömb- és oszlopos formák dominálnak. Az oszlopos kaktuszok egyes fajtái, ezüst, illetve arany színű „piheruhát” öltöttek. A gömbkaktuszok között püspöksüveg- csillag- és más formát találni. A legpicibb japán vörös színű gömbkaktusz aüg nagyobb egy inggombnál. Megtalálni itt a kakas- taréjra emlékeztető különleges formát, a tölcsér alakot és egyéb egzotikus növényt. Karácsonyi, húsvéti kaktuszok, Gymooalycim Friedricti, Mamillária, Cory- phanthe, Viktória Regina és más érdekesség díszük a Sajti-kertben. Sajti Sándor minden szabad idejét kedvelt virágai között tölti. A tűző nyári napom az üvegház elviselhetetlen forróságában ápolja, gondozza, szaporítja a legértékesebb fajtákat. Bár a teljes virágzás ideje a tavasz, de jelenleg is megtalálni a kaktuszvirágot a szivárvány minden színében. Főként sok szép sárga, hófehér, rózsaszínű, lila, téglavörös színben pompáznak a kaktuszvirágok. (Ary) Az alkohol a hullámokon is veszélyes Életbevágóan fontos tudnivaló : az is, hogy a záró- és terelőgátak • környékén — s ilyen a Dunán • szép számmal van — mindig ■ nagy a veszély, mert örvényes, 1 forgós vagy limányos a víz. • Ilyen helyeken a folyó mozgása a : gátak miatt nem természetes, s • amíg az örvényes részeken a víz S szívóhatása csupán kis területen : hat, a limányos szakaszokon már • több méteres körzetben, s olyan : erővel jelentkezik, hogy még a • hajót is megforgatja. Tavaly Vá- 5 cott egy ilyen Duna-szakaszon eveaett csónakkal négy, a vizet és a helyi viszonyokat alaposan ismerő ember. A csónakot felborította az örvény és hárman a IÁTH4VÖ LÉGIÓ] Expedíció Mexikóba A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT férfi segédmunkásokat keres azonnali belépéssel. Jelentkezése OROSHÁZÁN, a gyár munkaügyi irodájában, Október 6 utca 6/8. 20370 5. — Vár bennünket a mexikói nép bevonulásunk diadalmenet lesz. A könnyű kaland lehetősége és a távoli Mexikó mesés gazdagságáról, a külszíni ezüst- és aranybányáiról terjengő legendák csak növelték az idegenlégió fiatal francia tisztjeinek harci kedvét. Szidi bei Abbeszből levelet írtak Párizsba a császárnak: „Kérjük, hogy méltányolja kérésünket és a légiót vezényeltes- se Mexikóba.” Akkoriban Szidi bei Abbesz- ben két légiós zászlóalj állomásozott A létszám 12—14 000 között változott. Az ezredes közülük válogatta ki a legjobb fizikai erőben levő katonákat. Egy hónapig tartott, amíg az expe- díciós hadsereget Jeanningros és tisztjei előkészítették a tengeren túli útra. 1863 februárjában két nagy hajó, a Saint-Louis és a Wagram kötött ki Mersz el Kebir kikötőjében. Napokig tartott, amíg a lőszert, az élelmiszert és az orvosságot felszállították a fedélzetre, 48 tiszt és 1432 katona kapott parancsot arra, hogy induljon Mexikóba. Kürt jelezte és a parton ágyú dörrent, amikor a két hajó, fedélzetén a légiósokkal kifutott Mersz ei Kebir kikötőjéből. Gibraltár felé indult el a Saint- Louis és Wagram. Ahogy kiért az expedíciós hadsereg a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra, azonnal romlott a légiósok hangulata. Sokan tengeribetegséget kaptak. Ahogy közeledtek Mexikóhoz, úgy egyre több más hajóval találkoztak, amelyek szállították a francia csapaterősítéseket a remélt könnyű diadal színhelyére. Ágyúlövéssel, lelkes zászlójelzésekkel üdvözölték egymást a parancsnokok. Azután időnként csendesebb hajók is jöttek, ezek már Mexikó irányából közeledtek. Vitték Európába a sebesülteket és a betegeket. Március 25-én az árbóckosár- ban figyelő matróz felkiáltott: — Föld, föld... Mexikói tengerészek segítették az alakulat partraszállását, akik a füstölgő szivart egy pillanatra sem vették ki a szájukból, pöfékelve ültek csónakjukban. A legnagyobb kavarodás közben sem mondtak le a dohányzásról. Az őrmestereket feldühítették az állandóan szivarozó indián hajósok. — Dobják el azt a büdös szivart — kiabált egy tizedes —, mert kilövöm a szájukból. A mexikóiak azonban nem vették ki a szivart a szájukból, hiába fenyegetőztek bármivel vagy ígérgettek bármit a franciák. Amikor már a légiósok a csónakkal a partra értek, előkerült a kikötőváros parancsnokságának tolmácsa, ő fordította le az állandóan szivarozó mexikóiak válaszát: — Egy szúnyogcsípés elegendő a sárgalázhoz... A sárgaláz pedig a halál. A szúnyogok azonban nem szeretik a füstöt. Ezért szivarral védekezünk ellenük. Más meglepetések is vártak Vera Cruzban a légiósokra. A kikötő egyetlen mólójánál sorakozott fel az alakulat, onnan indult be a városba. Az utcák szélesek, lóvasút közlekedik rajtuk. A házak — egy-két emeletesek. Tetejükön — és ez a második meglepetés — keselyűk üldögélnek. Ha valami ennivalót, hulladékot, szemetet fedeznek fel az utcán, akkor leszabnak a kövezetre, a járókelők közé és azon-
