Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
»89. július 25. 3 Péntek TANULSÁGOS VIZSGÁLAT; Segít a gép — Öregszik a tsz-tagság? — IVem mindenki vágyik gyárba A BÉKÉSI JÁRÁSI Népi Ellenőrzési Bizottság még a múlt évben kezdte és az idén fejezte be a járás öt — békési Egyetértés, csárdaszállási Petőfi, ka- muti Béke, mezőberényi Előre és az ugyancsak mezőberényi Vörös Csillag — termelőszövetkezetében a vizsgálatot, amely A munkaerő foglalkoztatásának helyzete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben címmel a közelmúltban látott napvilágot, A vizsgálat eredményéről a részvevő 18 népi ellenőr ebben az összefoglaló jelentésben számolt be. Megállapították, hogy a járás termelőszövetkezeteiben 6539 tag, 124 alkalmazott és 400 családtag látja él a különféle munkákat, így egy dolgozóra több mint 9 katasztrális hold jut megművelésre a közös szántóterületből. A számokat vizsgálva kiderült, hogy legtöbben a növénytermelésben vesznek részt, és hogy a múlt év január elsejéhez viszonyítva nőtt a dolgozó nők száma a megvizsgált tsz-ekben. A termelőszövetkezetek nagyfokú gépesítése az utóbbi években, valamint a technika fejlődése sokat segített a néhány évvel ezelőtti munkaerőgondok megoldásában. Két termelőszövetkezetnél, a mezőberényi Előre és Vörös Csillagnál ezek ellené, re is kevés a munkaerő. Itt egy tagra 12 katasztrális hold megművelése jut. Megállapítható az is, hogy egyre „öregszik” a járás termelőszövetkezeteinek tagsága. Ez főleg a férfiaknál szembetűnő, ötven éven felül van 1810 férfi és 599 nő, ez a munkában részt vevők több mint 36 százaléka. De ezeken kívül jelentős a számuk a nyugdíjas és a járadékos tagoknak, akik együttesen meghaladják a háromezret Ezek közül mindössze 10 százalék vesz részt a közös munkában. Az előzetes felmérések alapján ebben az évben további 500 tag ja fel az olyan anyagokat, amelyek szükségtelen szenvedéseket okoznak, továbbá a mérgeket, a mérgezett fegyvereket. A bakteriológiai harceszközök tilalmát megerősítő legfontosabb nemzetközi okmány az 1925. június 17-én Genfben aláírt A fojtó, a mérgező és egyéb hasonló gázok és bakteriológiai eszközök háborúban való fel- használásának tilalma című jegyzőkönyv. Ennek részesei kijelentik: mivel a civilizált világ közvéleménye teljes joggal elítélte a vegyi harceszközök használatát, amennyiben még nem lennének ezt megtiltó szerződések részesei, elismerik ezt a tilalmat, azt a bakteriológiai harceszközök használatára is kiterjesztik és magukat az egymás közti viszonylatban e tilalomra kötelezettnek tekintik. A jegyzőkönyvet 34 ország írta alá, majd 12 ország csatlakozott hozzá. A Szovjetunió volt azon négy első állam egyike, amely legelőször ratifikálta a jegyzőkönyvet, ugyanakkor az USA a mai napig sem ratifikálta az általa aláírt jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv — ezt bevezetőjében ki is mondja — már meglevő nemzetközi jogi kötelezettség megerősítését és nem új tilalom kimondását tartalmazza. Azokra az államokra nézve, melyek az említett genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták, a bakteriológiai fegyverek tilalmát egyéb hatályos nemzetközi egyezmények és nemzetközi szokásjogi szabályok mondják ki. A nemzetközi hadijog fontos alapelve az is, hogy a hadműveletek csak a harcoló erők ellen irányulhatnak. Azon harci eszközök között — amelyeknek alkalmazása ennek az alapelvnek az érvényesülését eleve kizárja — a legembertelenebb, a bakteriológiai fegyverek alkalmazása. A lövedékek vagy bommegy nyugdíjba és 1975 végére több mint 2000 tag lesz, aki eléri a nyugdíjkorhatárt. A járás termelőszövetkezeteiben a tagság elöregedése mutatható ki, a vizsgált tsz-ek közül háromnál viszont nincs ilyen veszély. Általában az a gyakorlat, hogy a jobb anyagi körülményt biztosító tsz-eknéi sokkal lassúbb ütemű az „öregedés”. Szerencsére az elöregedés arányaival lépést tud tartani a gépesítés és ez biztosítja hosszú időre a zavartalan termelést. A nyilvánosságra hozott számokból egyértelműen kiderül, hogy a tagság utánpótlása lassúbb, mint a csökkenés. Az elmúlt évben a járás termelőszövetkezeteiben 879 tagot vettek fel, kilépett vagy nyugdíjba ment 1036. A megvizsgált öt termelő- szövetkezetben viszont már ör- vendetesebb a kép, mert a múlt évben a felvett 287 taggal szemben mindössze 198-an távoztak. Ez akkor érthető, ha tudjuk, hogy az öt termelőszövetkezetből négy igen jó anyagi körülményt tud biztosítani a tagoknak. Ez meglátszik a tagok munkakedvén is, hiszen ha a járási átlagot vizsgáljuk az egy tagra jutó munkanapok számának tükrében, akkor kiderül, hogy a járásban 234, míg a vizsgált termelőszövetkezetekben 264 munkanap jut. TÖBB HELYEN gondot okoz a fizetett szabadsággal járó helyettesítés, különösen ott, ahol a tagok akkor veszik ki szabadságukat, amikor nekik a legkedvezőbb. Viszont ott, ahol összeegyeztetik a közös és az egyéni érdekeket, nem fordulnak elő problémák. A termelőszövetkezetekben a biztonságos munkához általában a feltételek biztosítottak. Nem mindenütt rendelkeznek azonban munkásszállással, állandóan üzemelő konyhával, nincsenek biztosítva minden esetben a növény- termesztésnél dolgozók kézi szer- > számai, és ahol arra szükség len- I bák útján a harcoló csapatok közé, vagy a hátországba juttatott kórokozók célja járványok előidézése. Az ilyen járványok természetesen nem korlátozódnak csupán a harcoló csapatokra, hanem áldozatául esnek polgári lakosok, nők, öregek és gyermekek is. A biológiai harceszközök alkalmazása ezért kétségtelenül a nemzetközi jogba ütköző, háborús bűntettnek minősülő cselekmény azokra az államokra nézve is, amelyek a genfi jegyzőkönyvet nem ratifikálták. A második világháború során a vegyi fegyver nem került széles körű bevetésre. A fasiszták nem merték alkalmazni, félve a visszacsapástól. A Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalícióban levő szövetségesei — Anglia és az Egyesült Államok — ugyancsak kijelentették: ameny- nyiben a fasiszta Németország vegyi fegyvert használ, vissza- csapásként ők sem riadnak visz- sza alkalmazásától. Az USA álláspontja azonban a második világháború befejezése után néhány esztendővel gyökeresen megváltozott. Az USA- hadsereg szabályzatában 1954-ig erre vonatkozóan szerepelt az a tétel, hogy gáz- és bakteriológiai hadviselési eszközök csupán megtorlásként használhatók, vagyis csak válaszul abban az esetben, ha az ellenség ezt a fegyvert alkalmazza. 1954 óta az USA katonai szak- irodalmában — a katonai szolgálati szabályzatban is — az szerepel, hogy „az Egyesült Államok nem vesz részt semmiféle olyan érvényben levő szerződésben, amely a háborúban mérgező vagy nem mérgező gázok, füstök, vagy gyújtóanyagok, továbbá bakteriológiai hadviselési eszközök felhasználását tiltja vagy korlátozza.” (Folytatjuk) ne, a védőital sem. A munkavédelem is kívánnivalót hagy még maga után több helyen. Általában az a tapasztalat, hogy az állami gazdaságok ebben a tekintetben jóval a termelőszövetkezetek előtt járnak. Egyes termelőszövetkezeti vezetők unos-untalan panaszkodnak a közelben levő gyárak, ipari üzemek elszívó hatására. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a jól működő és állandó fizetést biztosító termelőszövetkezeteknél ilyesmi nem fordul elő. ÉRDEKES KÉPET mutat az egy napra jutó jövedelem is. Míg járási átlagban ez 84,87 forint, addig a megvizsgált termelőszövetkezeteknél az elmúlt évben az átlag 99,49 forint volt. Ezek közül kiemelkedő a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet, ahol több mint 112 forint jutott egy tagra, még jobb a kamuti Béke Termelőszövetkezetnél, ahol 121 forint felett van az egy napra jutó jövedelem. Általában megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekben jelentkező munkaerőproblémákat a fokozottabb gépesítéssel meg lehet oldani. Ezzel a jövedelmet is emelhetik és a tagságukat is kielégítően tudják javadalmazni. Végül megállapítja a jelentés, hogy á vizsgált termelőszövetkezeteknél egyes időszakok kivételével nincs munkaerőhiány. B. O. Jubileumi tábor Gyopárosfürdőn Mint arról már hírt adtunk, a KISZ Békés megyei Bizottsága rendezésében július 28-tól augusztus 2-ig jubileumi tábor nyílik Gopárosfürdőn. Az egyhetes táborozáson a résztvevők politikai, kulturális és sportrendezvényekkel emlékeznek meg a Tanácsköztársaságról, előadásokon ismerkednek politikai, kulturális, szociális, katonai és sport-intézkedéseivel, de találkoznak 1919-es vöröskatonákkal is, beszélgetések során elevenítve fel az ötven évvel ezelőtti orosházi és Békés megyei eseményeket. A hétfői ünnepélyes megnyitót nagygyűlés követi, amelyen dr. Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója, „A Tanács- köztársaság Békés megyében” címmel tart előadást. A program szerint Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője bélés külpolitikai tájékoztatót tart a fiataloknak, akik G. Vass István muzeológus, a Tanács- köztársaság művelődéspolitikájáról szóló, illetőleg Szabó Ferenc, „A 225 éves Orosháza munkásmozgalmi múltja” című előadását is hallhatják. A gazdag programban tanácsköztársasági emlékkiállítás, jubileumi szellemi vetélkedő, emléktúra, háromtusa-versenyek, úszás, lövészet, orosházi üveggyári látogatás is szerepel. Az emléktábor résztvevői közül a táborozás utolsó napján választják ki azt a 25 fiatalt, akik a kulturális és sportrendezvények legkiválóbbjainak bizonyultak, s akik az augusztus 13-án Békéscsabáról induló jubileumi gyalogtúra résztvevőiként Szolnokra érkezve képviselik majd megyénket az ott | megrendezendő központi jubileumi táborozáson. KERÁMIAKIÁLLÍTÁS Békéscsabán, a KISZÖV bemu- | tál, most induló művészek tervea- tatótermében nyílt meg az Ipar- ; tek. művészeti Vállalat vándor kerá-' A gazdag anyagú tárlat jó né- mia-kiállítása. A hétfő déli meg- hány kiváló alkotással hívta fel nyitón a megye kereskedelmi magára a figyelmet — amelyeket szakemberei vettek részt, válogat-! remélhetőleg minél hamarabb viva abból a mintegy 800 darabból' szontlátunk üveg- és porcelánálló kollekcióból, amelyet Európa ] boltjainkban, hírű kerámikusainkon kívül fia-1 Ízléses rendezés — szép kerámiák. A fiatal Pázmándy Antal alkotásaiból. Fotó: Demény
