Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
IMS. Július 24, 3 Csütörtök Orosházi műanyag készítmények a szegedi vásáron „Biztatnak minket, hogy szüljünk. Ezt célozza a gyermekgondozási segély is, melynek -nagyon örülünk. De mit adjunk a gyermekekre, ha napról napra azt tapasztaljuk, hogy drágábbak a gyermekholmik, a fizetés pedig marad” — több gyermekes anya mondta el ezt, s észrevéte. leit mások nevében is tolmácsolta. Az UNIVERZAL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai gyermekruházati boltjába látogattuk, hogy meggyőződjünk az árak alakuláséról, ezek hatásáról. Az ott tapasztaltak általában jellemzőek más boltokra is, ahol gyermekruházati cikkeket árusítanak. Az édesanyának jogos volt az észrevétele, hiszen valóban drágábbak lettek ggyes gyermekholmik, de nem szabad kihagynunk azt sem, hogy ugyanakkor soknak le is ment az ára. Ha összességében nézzük, akkor az áremelkedés és csökkenés lényegében kiegyenlíti egymást, mindössze 5000 forint a differencia felfelé. A bolt 3 millió forintos árukészletéhez viszo. nyitva ez minimális. Lapunk egy régebbi számában már foglalkoztunk a megye húsellátásával és az abban előforduló zavarokkal. Azóta is szinte mindennapos látvány, különösen a kora reggeli órákban, a hentesüzletek előtt sorban álló emberek, akik több órán keresztül várakoznak, hogy hozzájussanak a húshoz. És érkeznek elkeseredett jelzések is azoktól, akik kénytelenek üres szatyorral hazatérni. Jogos tehát a kérdés, mi okozza a húshiányt? Tisztázására felkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, ahöl éppen a napokban készült el egy alapos tanulmány, amely az elmúlt három év azonos időszakában elemzi a megye hús- és húskészítményeinek forgalmát. Ebből kitűnik, hogy az év első felében voltak húsellátási problémák, annak ellenére, hogy az 1967 első félévéhez viszonyítva az idén 45 százalékkal kapott több húst. a megye. A hiány legfőbb okaként megemlítik, hogy erősen csökkent a közületi és a szövetkezeti saját hizlalású sertések száma. A szövetkezetiek ezt azzal indokolják, hogy ráfizetéses ez a tevékenységük. A másik ok, hogy míg a sertéshúsból az igényeknek megfelelően nincs elegendő mennyiség a boltokban, addig a marhahúsból még marad is. A lakosság nemcsak megyénkben, hanem országosan a kevésbé munkaigényes és a magyar sajátosságnak inkább megfelelő sertéshúst kedveli, ez amolyan magyar specialitás, amit nem lehet, legalábbis még hosszú időn keresztül, ^átirányítani” a marhahúsfogyasztás felé. De még ezen belül is van megyei tagozódás. Más megyékben sokkal nagyobb a kereslet a sertésfej és fejhúskészítmények iránt, mint nálunk. Jói mutatja a szövetkezeti Csakhogy... És ennél a „csak- hogy”-nál van a bökkenő. Mert nem mindegy, hogy minek ment fel az ára, s mi az, amit olcsóbban vehetünk. Vannak ugyanis kevésbé szükséges, és vannak sűrű cserélést igénylő holmik. Természetes, ha az utóbbinak megy fel az ára, az érzékenyen érinti a családokat. Különösen a több gyermekes családok és kis fizetésű emberek sínylik meg Az árak alakulását tehát ilyen szemszögből néztük, s mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a csecsemő-ruházatban valarneny- nyi cikknek 7—8 százalékkal csökkent az ára, s ez örvendetes tény. Az sem mindegy, hogy elsősorban a Békéscsabai Kötöttárugyár termékei lettek olcsóbbak, hiszen a bolt a bébi-holmik 90 százalékát innen szerzi be. Olcsóbbak lettek a bánion kis- nadrágok is, bár ezek már kevésbé keresett cikkek. De meg kell jegyezni, hogy az árcsökkenés itt elég magas. A 127 forintért árusított kisnadrág most például 100 forintért vásárolható. Nem öröm viszont, hogy általában a pamut alapanyagú cikkek drágábbak lettek. így hústermelés visszaesését az is, hogy míg 1967-ben a szövetkezetek 25—30 vagon húst értékesítettek, addig ez a szám az év első hat hónapjában alig érte el a négy vagont. A kimutatásokat vizsgálva kiderült, hogy 1967 első félévében a központi árualapból történt felhasználás 5481, 1968-ban 6789, 1969-ben 7700 mázsa hús volt. Az is érdekes, hogy a kimutatás tanúsága szerint 'az egy főre jutó húsfogyasztás a községeket és a városokat is figyelembe véve, Gyulán a legmagasabb. A legnagyobb húsfogyasztó község pedig Üjkígyós. A kereskedelmi osztály véleménye szerint a közeljövőben sem várható nagyobb javulás a „húsfronton”. Sok múlik azon, hogy termelőszövetkezeteink hogyan hasznosítják a számukra biztosított lehetőségeket és csak az intenzívebb, a hústermelés fokozottabb előtérbe állítása javíthat a meglevő gondokon. B. O. Olvasóink figyelmébe A Szerkesszen velünk rovat népszerűsége adta az ötletet, hogy a jövőben a levelekben felvetett kérdésekre nemcsak az illetékesektől kérünk választ, hanem egy-egy problémát alaposabban is elemzünk, s riportot, cikket írunk a hozzánk érkezett levelek alapján. Kérjük olvasóinkat, hogy továbbra is segítsék ez irányú munkánkat. Leveleiket a Népújság Szerkesszen velünk rovat címére (Békéscsaba, Szabadság tér 17). küldhetik. például a frottír-köntös éss törülköző, illetve kifogó, ami viszont igen keresett holmi. A habselyem fehérneműből is több kell, és általában 1—2 százalékkal ennek is emelkedett az ára. Ennél viszont megnyugtató, hogy sokat javult a minősége — az előző évi számos reklamációval szemben az idén egy sem volt —, szépek és ízlésesek is, s természetesen a jobb minőségű, a szebb holmiért az ember szívesebben fizet többet is. A gyermekzokniknál is van árváltozás, olcsóbb lett a nylon harisnyanadrág és zokni, viszont sem a drágábbat, sem az olcsóbbat nem lehet kapni. Még decemberben beszereztek 5000 darabot, azonban ez édeskevés, hiszen azóta egyet sem tudtak vásárolni a nagykereskedelmi vállalatoktól. Vajon mi b.het ennek az oka, hiszen tudomásunk szerint a harisnyagyárak kapacitása nincs teljesen kihasználva. A gyermekcipőknél az árváltozás kiegyenlítődik, mivel az egyik terméknél csökkenés, a másiknál áremelkedés volt. És vannak olyan cikkek, melyeknek ára 15—20 százalékkal csökkent. De az már egy csöppet sem megnyugtató, hogy egy pár cipő vagy szandál élettartama átlag 1—1,5 hónap. Baj van tehát a minőséggel, s ez már tulajdonképpen nem is ide tartozik, hiszen e témáról hosszas viták zajlottak le a rádióban, televízióban és a sajtó is sokat foglalkozott vele. Végső következtetésünk tehát az, hogy az árváltozás csak bizonyos esetekben okoz nehézséget és jelent többletkiadást. Nagyobb kár viszont az, hogy ha a minőség nem megfelelő, ha hetek, hónapok alatt tönkremegy az újonnan vásárolt gyermekruha. -cipő és egyéb holmi. Ez valóban drága...! t K. I. Legalább az iratakat küldje vissza A múlt héten Gyulán jártam és betértem az 1-es számú Közértbe vásárolni. Kézitáskámat annak rendje, módja szerint, ahogy azt már az önkiszolgáló boltokban szokás, letettem. Sajnos, nem volt az általam keresett gyümölcsből, így azonnal indultam vissza a polchoz a táskámért, de már csak hűlt helyét találtam. Megértem az önkiszolgáló boltok dolgozóinak bizalmatlanságát, mert sajnos, sok példa igazolja, hogy jogos. De miért nem vigyáz senki a vásárlók holmijaira is? Azt hiszem, felháborodásom érthető, mivel táskámon és egyéb holmimon kívül a tolvaj személyi igazolványomat és utazási bérleteimet is elvitte. Ezek beszerzése sok pénzbe és időbe kerül. Ezúton is kérem az illetőt, hogy legalább irataimat küldje vissza, hisz azoknak úgysem veszi semmi hasznát — írja Ledzényi Ilona Mezőmegyerről. Túl sok kommentárt nem tudunk leveléhez fűzni, mindenesetre a tények azt igazolják — mert már több ilyen eset előfordult —, hogy valami megoldást kellene találni a vásárlók által a vásárlás időtartamára lerakott kézitáskák megőrzése érdekében is. Lapunk vasárnapi számában már beszámoltunk arról, hogy a szegedi ipari kiállításon és vásáron megyénk színeit képviseli több termékével a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz. A vásárban járva azonban — nem kis örömünkre — még egy Békés megyei kiállítót fedeztünk fel. Mégpedig az orosházi Dózsa Tsz műanyag- üzemét, amely sokféle műanyag készítményével a Tisza parti ipari seregszemle szintén egyik szép színfoltja. Annál is inkább, mivel az emléktárgyak és más műanyag cikkek NÉV SZÁM: SZÜL.ÉV: TERM.: SZ.ÁLL.: ELLETT: NAPI TEJ. . NAPI ABRAK: ÉVI TEJ: íme, a műanyagból készített praktikus istálló-fejtábla. sok színben pompáznak a kis pavilonban. Papp Gábor, a tsz főkönyvelője és Haraszti Tibor üzemvezető elújságolták, hogy első alkalommal vesznek részt gyártmányaikkal ilyen árubemutatón. Hogy mit állítanak ki? Íme a nem teljes felsorolás: szarvasmarha-, sertés- és juh-füljelzőket, istálló fejtáblákat, baromfi számyjelző- ket, műanyag utca- és házszámtáblákat, feliratokat, kirakati árjelzőket, különböző kulcstartókat és emléktárgyakat. A műanyag füljelző — mint megtudtuk — a tsz saját szabadalma. Ennek a praktikus terméknek nagy a kereslete, mert mint hallottuk, az orosháziak már az ország mintegy 200 állami és szövetkezeti gazdaságával állnak üzleti kapcsolatban. A szegedi vásáron elsősorban kiállítási szándékkal vesznek részt. De ha sikerűi a kereskedelemmel megállapodni, amiről a tárgyalásokat már a vásár nyitása előtt megkezdték — mondták —, akkor a termékek árusításától sem zárkóznak el. Reméljük, sikerrel járt kezdeményezésük. P. P JURÁI U. BEM J.'U ÁRPÁD ü. Ezekben a műanyag házszámtáblákban még a csúzli sem tesz kárt. Fotó-Demény Mi a drága? Az orosháziak pavilonja a vásárban. Balról Haraszti Tibor, a műanyagüzem vezetője, jobbról Papp Gábor, a tsz főkönyvelője várja a látogatókat, Még egyszer a megye húsellátásáról
