Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

19«». Július 23.

4

Szerda.

As aktagyártó Mari néni

LEHET, hogy nem Marinak jegyezték be több mint fél évszázaddal ezelőtt az anyakönyvbe. Én azonban szándékosan még a lakhelyét is Szikpusztára „ kereszteltem”. Azért, mert nemcsak egy ilyen Mari néni él a mi megyénkben. A szikpusztai tanácselnök azt mondja, hogy őt legalább huszonöt hasonló boldogítja — többnyire a háta mögött — örökös és jobbára felesleges szó- szaporítással. Egyiket-másikat még sohasem látta. Az aktagyártó Mari nénihez is csak most a napokban volt személyesen „szerencséje”. Éspedig úgy, hogy...

Kezdjük inkább az elején. Történt pedig egy jó évvel ezelőtt, hogy Mari néni egy kiadós vacsora után átvirrasztotta az éjszakát, s amennyi betegséget csak ismert, valamennyinek a tünetét beképzelte magának. Reggel panaszait a doktornő előtt megtoldotta Szikpuszta ócsárlásával is. Ámbár önként költözött oda Pestről, láthatólag nem tudja megszokni a falut a város után. Látszólag a doktornő sem, aki el is panaszolta a rokoniélek Mari néninek, hogy bár kétszobás lakása van a községben, de egy régi parasztházban, amit méltatlannak tart egyéniségéhez és társadalmi rangjához, ö még vár, de ha a községi tanács nem építtet rövid határidőn belül egy magánprak- szis gyakorlásához is alkalmas új, összkomfortos lakást, igent mond az elvágyakozó férjének, azaz elmegy a faluból.

Mari néni rokonszenvét ezen felül növelte a doktornő iránt az a néhány emésztést könnyítő és altató tabletta, amit kapott. Ügyannyira, hogy papírt, tollat ragadott és egy hivatásos írót megszégyenítő szorgalommal rótta az elmarasztaló leveleket. Irt a járás, a megye, a minisztérium különböző rendű osztályaihoz és vezetőihez. Ezek másolataiból, válaszaiból egyre növekedett, kiló- nVi súlyúra duzzadt az aktacsomó.

A TANÁCSELNÖK — tiszteletben tartva az állampolgárok beadványszerkesztési jogát — CSUr pán Mari néni lakcímét érdeklődte meg. Később kiderül, hogy miért. Az orvosi lakást ugyanis csakhamar építeni kezdték, no nem azért, mert Mari néni szinte szőnyegszerűen bombázta leveleivel emiatt a felsőbb szerveket, hanem azért, mert időszerű és szükséges volt már. Mikor elkészült az épület, a tanácselnök meghívta Mari nénit a műszaki átadásra. Aztán abban a hitben várta, hogy a lakás hívatlan sürgetője legalább meglepődik a gyorsaságon. Ennek azonban semmi jelét nem tapasztalta, amikor bemutatta neki önmagát is és az épület helyiségeit.

— Örülök, hogy megismertem az elnök elvtársat — mondta a néne, de kissé zordonan csendült a hangja.

— Ha az első levél írására fordított időt arra szentelte volna, hogy felkeressen, akkor velem is és az orvosi lakás építésének terveivel, gondjaival, határidejével is régen találkozott volna.

— Akkor nem ide. hanem a főútvonal mellé építették volna — süvítette. — Ha már így van, legalább kövezzék ki az idáig vezető útszakaszt meg az udvart is. így nem tudnak bejárni a doktornőék azzal a szép új autóval. Amint látom, a garázsba se vezették be a villanyt. Az udvart sem ártott volna átadás előtt kiparkírozni.

A tanácselnök egy ideig nem tudott szóhoz jutni. Aztán is csak azt rebegte, hogy az orvosi lakás így is sokba került. Ráadásul már épül egy másik hasonló is a község más részén. Aztán egy központi orvosi rendelőre is sort kell keríteni. Mari néni dohogását ezek az érvek nem lohasztották 1«. Ügy ment el, mint aki valakinek adós maradt néhány vaskos lekötelezettséggel. Am az is lehet, hogy újabb levelek fogalmazásán töprengett és ez a töprengés redőzte komorrá az arcát.

A PAPÍh és a toll nem kerül annyiba — 300 000 forintba —, mint egy orvosi lakás. Az ő felfogása szerint mit számítana ezen felül az út és az udvar kibetonozása, vagy legalább kikövezése. Azt, hogy a tűzoltószertárhoz vezető út nincs kikövezve és sáros időben nehezen tudnak kifutni a tűzoltók, vagy nem érdekli, vagy nem törődik vele. Az sem, hogy a másik orvosi lakáshoz lesz-e kö- vesút, mert az sem a főútvonal mentén épül. Neki ez az egy a fontos, emellett cenzárkodott, s lehet, hogy cenzárkodik még ezután is. Nem találgatjuk az okát, ő tudja miért.

K. I.

Törik a dohányt Kunágotán

Beérett a hevesi dohány a ku- nágotai Bercsényi Tsz-ben. A dohánykertészek július 21-én, hét főn elkezdték a törését. A viszonylag kedvezőtlen időjárás ellenére dohánylevélből igen jelen' tős mennyiségű termésre számolnak a tsz 40 holdas táblájáról. A zöld leveleket mesterséges szárítóba viszik, ahol olajtüzelésű kazánok segítségével előállított meleg levegővel érlelik.

A dohányipari vállalat kísérletképpen ebben a szövetkezetben rendezkedett be dohányszárításra. Erre a célra négykamrás helyiséget építettek, melyet a szövetkezet eddig különféle gyógynövények és ha a szükség úgy hozta, szemes termények szárítására is használt.

Dunaújvárosi vasvázas szín és a csorvásiak újítása

Az eddigi aratás tanúsága szerint annyi gabona termett a csor- vási Ady Tsz-ben, hogy egy vasvázas szín hiányában nem tudtak volna vele mit kezdeni. Ezért is vásároltak a dunaújvárosi típusú színből egyet, melyet gabonatárolásra rendeztek be. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal kötött szerződés alapján 85 vagon búzát tárolnak be a felállított és körülkerített színbe.

Fehér János, a tsz elnöke ezzel

kapcsolatban elmondotta, hogy a szín telt zsákokkal való körül- rakásához 2500—3000 zsákra lett volna szükség. A zsákban tárolt gabona külső oldala rendszeresen jelentős tárolási veszteséget szenved. Ezt úgy kerülték el, hogy palincsdeszkákat vásároltak, s ebből ember magasságú palánkot csináltak a szín köré. E fölé hullámpalából készítettek falat. A kibetonozott színben 85 vagon gabonát tárolnak madárkár nélkül.

Növényvédelmi tanácsadó:

Szttltiatkák elleni védekezés

A házikertekben és a szórványtelepítésű szőlőkben a védekezések elsősorban a szőlőpero- noszpóra, szölőlisztharmat és rovarkártevők ellen irányulnak. A használt szerek többnyire az atkákat nem pusztítják vagy nem gyérítik megfelelően, sőt, a hasznos paraziták pusztításával az atkák elszaporítását közvetve elősegítik.

A szőlőn több atkafaj él, ezek közül leggyakoribb a takácsatka fajai, szőlőgubacsatka, aminek kórképe a szőlő szöszösödése vagy nemez betegsége néven is ismeretes. Jelenlétét a szőlőlevelek szí. nén különböző nagyságú ráncolt felületű kidudorodások jelzik, és ennek megfelelően a fonákon sűrű szőrzet fejlődik ki, amely kezdetben fehér, később lila, pirosas, majd elbarnuló foltként tűnik szembe. Nem téveszthető össze a peronoszpóra kivirágzásóval, mert az utóbbinál hiányoznak a levél felszínéről a kidudorodások és a levélfonákról a szöszös bevonat nem törölhető le.

A levélsodrást okozó atkák a levélfonákon szívogatnak és szí- vogatásuk hatására a levelek szélei felől besodródnak, sárgulnak, majd elszáradnak, lehullanék- A szőlőlevélatka szívogatása miatt a növények hajtásai rosszul fejlődnek, rövidek, vastagok vagy vékonyak lesznek, a levelek is rendellenesen fejlődnek, kicsik maradnak és a levél fonákén sző. szös bevonatot lehet találni. A szőlő levelén élősködő atkák ellen a védekezés elvégezhető úgy. hogy a szőlőperonoszpóra elleni '>éde- kezés során augusztus végéig 2—4 permetezés esetében a permedébe kevertük az atkaölőszerek valamelyikét: Így Tedion V—18, Pol-Akaritox. Diazinon-Phenkan- ton WP, Phenkaoton 50 WP, Phenkaoton 20 WP. Phenkaptnn 20 ES. Lebaycid 50 EC, Lebaycid 40 WP, Foszfotion. Felhasználható még a Vapona 48 EC és Nogos 50 EC permetezőszer is. Ezekkel azonban egyéni termelők hetente csak egyszer permetezhet, nek.

A lísztharmat ellen használt kéntartalmú szerek (Dunakoll, Kumulus 80, Siarkol, Thiovit) az atkák elszaporodását csak gátolják. Erős fertőzés esetében csak a kifejezett atkaölőszerek egyikével lehet eredményesen1 védekezni.

Borbély László laboratóriumvezető

Gyászlobogókat lenget a szél a járási művelődési központ, a pártbizottság, a tanácsháza homlokzatán: Nagy Imre elvtárs, a járási művelődési központ volt igazgatója, a párt fáradhatatlan harcosa hosszas betegség után 43 éves korában elhunyt.

Egy végtelenül szerény, halk beszédű, csendes mosolyú, mindenki által nagyra becsült ember szíve szűnt meg dobogni. Es talán azért ilyen fiatalon, mert még akkor sem tudott tétlen maradni, amikor már szigorú orvosi előírások követelőén előírták számára a pihenést, a nyugalmat.

Békés község lakossága megrendültén készül a szerda délutáni végtisztességére, hiszen szinte mindenki ismerte, szerette, becsülte, tisztelte.

Ismerték, mert a felszabadulás első napjától kezdve mindenütt ott volt, ahol a lakosságért valamit tenni lehetett.

Szerették, mert mindenkihez volt egynéhány kedves szava, és mindenkor önzetlenül készen állott a bajba jutottak segítségére.

Becsülték, mert egész életében tántoríthatatlan hittel haladt a párt által megjelölt úton még betegen is mindig kért valami szerény megbízatást.

Tisztelték, mert a társadalmi végtisztességadás úttörőjeként nagyon sok gyászoló család fájdalmát enyhítette kegyeletteljes közreműködésévelNehéz elhinni, hogy végleg eltávozott közülünk, A nyomasztó színű gyászlobogók búcsút Intenek, szívünket összeszorítja a fájdalom. Búcsúzunk Nagy Imrétől, a harcostárstól, a baráttól, az embertől, akinek megbecsült emlékét mindig a szívünkben hordozzuk.

Dr. OKI.

A könyvtárhálózat híreiből

A községek egyik művelődési centrumára, a könyvtárak fejlesztésére egyre több gondot fordítanak a községi tanácsok. Átalakítással vagy építkezéssel biztosítják a megfelelő könyvtárhelyiségeket, s a Megyei Könyvtár módszertani csoportjának szakmai útmutatása és segítsége alapján, az adottságoknak és követelményeknek megfelelően képezik ki a könyvtárak belső elrendezését.

Míg Eleken most építik a 80 négyzetméter alapterületű könyv, tárat, addig Köröstarcsán már új épületben fogadják a könyvbarátokat. A közelmúltban átadott könyvtárnak azonban igen kevés és elavult a bútorzata, jó volna, ha járási vagy megyei támogatással a berendezést felújítanák.

Kondorosán is új otthont kapott

a könyvtár, a fürdő egyik, mér nem használt helyiségét alakították át céljaira. A réginél háromszor nagyobb alapterület lehetőséget biztosított a felnőtt és ifjúsági részleg elkülönítésére, valamint belső raktárhelyiség és olvasóterem kialakítására. A községi tanács 12 ezer forint értékű bútor vásárlásával is hozzájárult a könyvtár korszerűsítéséhez, mely így — sajátos adottságainál fogva — a fürdőzők pihenését és szórakozását is szolgálhatja.

A Megyei Könyvtár módszertani csoportja most fejezte be a közeljövőben átadásra kerülő' orosházi művelődési otthonban elhelyezendő városi könyvtár funkcionális tervét. A csoport jelenleg az újkígyósi községi könyv, tár építési programját készíti.

4000 katona eladó

3.

Eleinte Bonaban és Oránban állomásozott a légió két zászló- alja. A fehér falú, erödszerü laktanyából indultak el egyre délebbre, a Szahara felé. A fran. ciák előrenyomulását azonban megakadályozta Abd el Kader emír, aki Mascarábói iányította az ellenállást. Az emír székhelye mindössze száz kilométerre volt a légiósok orani laktanyájától, kisebb összetűzésekre került sor itt, A franciák nem érezték elérkezettnek a pillanatot a döntő összecsapásra, mert az 1830-as esztendők elején még nem rendelkeztek az általános támadáshoz kellő túlerővel. Tíz. ezer katona tartózkodott ebben az időben az észak-afrikai partvidékeken, közülük 5538 volt a légiós.

1835-ben váratlan fordulat történt. Lajos Fülöp segítséget ígért Izabella spanyol királynőnek, aki heves harcot vívott a trónra pályázó Don Carlos-szal. A francia uralkodó 500 000 arany, frankért felajánlotta az egész idegenlégiót Spanyolországnak. Lajos Fülöpöt a pénzarisz tokra, ták segítették a trónra, tőlük kapott azután ilyen tanácsokat. Az Üzletet Párizs és Madrid megkötötte, de a légió tisztjel tiltakoztak ellene.

— Meg sem kérdeztek bennünket — mondták, de a francia hadügyminisztérium semmibe vette a tisztek véleményét, így válaszolt:

— Majd az altisztek ellátják

azokat a feladatokat, amelyekét néhány töprengő tiszt, bár ez lenne a hivatása, nem óhajt ellátni.

1835 augusztus 18-án a légió 125 tisztje, több mint 4000 altisztje és katonája szállt partra a spanyolországi Tarragonában. Nehéz harcok vártak az alakulatra. Gyakran nagy túlerővel találták magukat szembe. így történt ez nem messze a spanyol-francia határtól, Tlrape- gui-nál is, 1836 április 26-án. Don Carlos tízezer emberével kellett megküzdeniük a légiósoknak. Ügy harcoltak, mint akik nem sokra becsülik az életüket. Cordova spanyol tábornok napiparancsba foglalta vakmerőségüket:

— Katonáim, a francia idegenlégió tagjai megmutatták nektek, spanyoloknak, hogyan kell győzni vagy meghalni!

Drága árat fizettek a légiósok ezért a dicséretért, számuk alaposan megfogyatkozott, ugyanúgy, mint 1836 augusztus elsején a Zubiri mellett vívott csatéban. Ahogy csökkent az alakulat létszáma, úgy sorakozott egyre több kitüntetés Bernelle parancsnok mellén.

Fontos szerepet játszott a spanyolországi harcokban a német Conrad ezredes, akit a katonák „öreg Fritz”-nek neveztek, ö fehér lován minden csata előtt végigjárta az alakulatot, ellenőrizte, hogy minden egység végrehajtotta-e parancsát és lelke-