Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

1M9. július 18. 4 Péntek Bizonyítónak a csabai konzervgyár fiataljai Jól szerepeltek a Békéscsabai Konzervgyár fiataljai a július 14-től 13-ig Szigetvárait meg­rendezett Konzervipari Ifjú Szakmunkások II. Országos Versenyén. A szakmai vetélkedőn politi­kai, mozgalmi és munkavédel­mi ismeretekből, valamint szak­mai gyakorlatból vizsgáztak a háromfős csoportok. A békés­csabaiak két csoportja az indu­ló 16 csapatból a második és a hatodik helyezést érte el, hat­napos lipcsei utat, valamint erkölcsi elismerést szerezve ön­maguknak, üzemüknek. Elrettentő pél­daként mondotta ei egy kis csa­lád történetét az orvosnő, az érte­kezleten, s hozzá­tette: Sajnos, nem egyedüli eset, sok olyan család van még, ahol az alkoholizmus romboló hatása érvényesül, ahoi nemcsak az apa, hanem az anya is iszik. Amikor a nevük iránt érdek­lődtem, egy feltétele volt: — Kérlek, ne írd meg név szerint, tudod miért. Bizottság foglalko­zik az ügyükkel... A nevet megkaptam, és igére­Van visszaút is temet tartom. Csupán azért, mert azóta, már néhány hónap eltelt, s a házaspár most bizo­nyára mérhetetlenül szégyenli, hogy olyan úton járt, mely — ha nem kapnak időben segítséget — tragédiához vezetett volna. Ellátogattam a községbe. La­pozgattam a jegyzőkönyvekben és beszélgettem emberekkel, akik a történetet jól Ismerik „Megfojtalak ha újra iszol...” Szomorú dolog, ha egy család­ban — főleg, ahol gyermekek is vannak —, a férj ivásnak adja a fejét, s részegen durváskodik, elhanyagolja gyermekét, elisz- sza keresetét. A következménye: a gyermekek éheznek, az asz­TCöqtj itjam tnejj neki? szony szenved, a család szét- bomlik. Még elrettentőbb azon­ban, ha az asszony, az édesanya is iszik, részeg önkívületében trágár szavakat mond, a földön fetreng, s napirenden vannak az éles viták, veszekedések, lélek­romboló jelenetek. Ebben a történetben az italo­zás oka az elkeseredés. Az édes­anya ezért nyúlt a pohárhoz, s azután túltett még a férjén is. Elkeseredésének kiindulópontja a férj részegeskedése volt. Nem kell bővebben ecsetelni, hogy amikor mindketten lerószeged- tek, milyen jelenetek tanúi vol­tak a XO és 13 éves gyerekek. A férj önérzetét sértette, hogy az asszony követte példáját. Nem bírta elviselni, hogy a földön fetrengve látta részegen a leg- visszataszítóbb állapotban. Ezért sokszor meg Is fenyegette: Agyonverlek! kiabálta. Megfojtalak! — A gyerekek szégyelik szüleiket A legtöbbet a gyermekek szenvedtek és ez magától érthe­tődé, hiszen a felnőttekkel szem­ben tehetetlenek. Nagyon sze­gyei ték szüleiket a rokonok és idegenek előtt, akik bizony sok­szor szidalmazták a felelőtlen házaspárt. Különös módon — el­lentétben más hasonló esetek­től —, ezek a gyerekek nem zül­löttek le, nem csavarogtak, sőt példás viselkedésükkel, tanul­mányi eredményük javításával — mindketten jó tanulók —, til­takoztak (1?) szüleik magatartá­sa ellen. De sokszor ellenszegül­tek másképp is. Nem mentek italért, ha azok küldték őket, vagy eltűntek otthonról, ha ré­szegen látták ha. zatémi szülei­ket. Valamelyik rokonhoz mene­kültek. Persze ez a harc egyen­lőtlen volt, hiszen az erősebb jo­gán mégis a szülők győztek, s nemegyszer vasvillával kerget­ték a gyermekeket. Ha nem se­gítenek a jószándékú emberek — a szomszédok, a tanács veze­tői, a gyermek és Ifjúságvédelmi állandó bizottság tagjai —, aligha sikerült volna megváltoz­tatni helyzetüket. A szülőkkel először beszélget­tek, s bár azok fogadkoztak, hogy jobb útra térnek, a jó szó nem használt. A bizottság tag­jai és a tanács vezetői azonban nem tágítottak. Tárgyalás, jegy­zőkönyvi figyelmeztetés követ­kezett ezután. Az idén tavasszal ismét sor került egy tárgyalásra, de ekkor már olyan feltételeket szabtak: ha nem mennek önként elvonó­kúrára, akkor kényszerítik, s egyben feljelentik őket ifjúság elleni bűntett miatt. Nem kellett elvonókúra A szükséges intézkedést a ta­nács meg is tette. A bizottság tagjai beszéltek a nagyszülők­kel, akik vállalták a gyermekek nevelését, hogy ne kelljen álla­mi gondozásba adni őket, hiszen ezt, mint, ahogy a szülők Italo­zását is, az egész rokonság na­gyon szégyelné. A tanács vezetői javasolták a kényszer-elvonókúrát, s ez ügy­ben beszéltek az illetékes orvos­sal, az alkoholizmus elleni küz­delem megyei bizottságával. El­készült a vádemelési javaslat is, de sem az elvonókúra, sem bíró­sági tárgyalásra már nem volt szükség. A szülőkre ez már ko­molyan hatott. Mint a későbbi beszélgetésből kiderült: ragaszkodnak gyerme­keikhez, szeretik őket és egy­mást is. Csupán dacból —• ha te úgy, én is úgy elvén — és elkeseredésből menekültek a szeszes italhoz, de nem lettek annyira a rabjai, hogy az már szenvedélyükké, betegségükké vált volna. Ma szorgalmasan dolgoznak, anyagilag is jól állnak, s a csa­ládi házba nyugalom költözött. A segítség éppen jókor jött... ■s Kasnyik Judit Évadzáró társulati ülés a Jókai Szinházban Tegnap délelőtt 11 órakor tar­tották meg Békéscsabán, a Jókai Színházban az évadzáró társulati ülést, melyet Daniss Győző, a színház pártalapszervezetének tit­kára nyitott meg, üdvözölte a tár. sulat tagjait és a vendégeket, Végh Andort, a megyei pártbizott­ság munkatársát. Csende Bélát, a Megyei Tanács Művelődési Osz­tálya népművelési csoportjának vezetőjét és Hajdú Antalt, az SZMT munkatársát. Elsőnek Csende Béla méltatta az elmúlt évad eredményeit, a színház törekvését, hogy az elő­adások művészi színvonalát ál­landóan emeljék, majd bejelentet­te, hogy Vass Károly, a színház igazgatója a Szegedi Nemzeti Színházhoz távozik, és augusztus elsejétől Miszlay István veszi át ezt a tisztet. Vass Károly beszá­molójában az elért eredményeket a közös munka eredményeként jellemezte, majd búcsúzott a tár­sulattól, és az új évadhoz a szín­ház új vezetőségének és minden tagjának jó munkát kívánt. Hajdú Antal, az SZMT munka­társa rövid beszédében szintén az elmúlt évad sikereit méltatta, majd átadta az SZMT nivódiját a nyugalomba vonuló F, Nagy Imrének, a színház művészének. A zárszóban Daniss Győző kö­szönte meg a távozó művészek eddigi tevékenységét, és jó pihe­nést, majd sikeres új évadot kí­vánt mindenkinek. A társulati ülés után többen jutalmat kaptak kiemelkedő színészi alakításaikért, közöttük Stefanik Irén, Szobosz- lai Sándor, Kardos Gábor. Ko­vács Lajos és Tolnai Miklós. Gyulai ex libris-gyűjtő kiállítása Veszprémben Többször hírt adtunk már ar­ról. hogy Róka György gyulai rajztanár néhány év alatt párját ritkító ex libris-gyűjteményt ho­zott létre. Gyűjteményét már több alkalommal bemutatta és az ízlésesen összeállított tablók nagy sikert arattak. Ojabb kiállítását „Mai magyar ex libris-mű vészét” címmel Veszprémben, az Eötvös Károly megyei könyvtárban nyi­tották meg július 7-én. A szocialista menedzser Számítások szerint Magyaror­szágon mintegy 150 ezer főre tehető a különböző szintű vezető pozícióban dolgozók száma. Ez tehát az a parancsnoki kar, amelynek döntéseitől számotte­vő mértékben függ a gazdasági fejlődés üteme. Ha szigorúan vesszük, vezető mindenki, aki az emberek és a termelési eszkö­zök . bizonyos csoportosításával végeztet el bizonyos feladatot. Néhány évvel ezelőtt még ar­ról értekeztünk, hogy a vezetés szakma-e? Hogy mi a vezetési tudásanyag tartalma? Szükség van-e a vezetők rendszeres to­vábbképzésére stb. Azóta a ve­zetéstudomány Magyarországon polgárjogot nyert, amit a veze­tőképzés intézményes rendsze­rének gyors fejlődése is bizo­nyít. Most inkább arról folyik a vi­ta, milyen követelmény-rend­szer állítható a vezetők elé? Mi­lyen a szocialista menedzser? Nos, a válasz nem egyszerű, hiszen a követelmények nem vá­laszthatók el attól a gazdasági környezettől, amelyben a gazda­sági egységek tevékenykednek, működnek. Például, leegyszerű­sítve a helyzetet — a gazdaság- irányítás direkt rendszerében a tulajdonos (ti. az állami tulaj­don képviselői) mindenekelőtt a tervutasítások teljesítését és túlteljesítését várta el a veze­tőktől és a vezetőket is lényegé­ben ennek alapján értékelték. Bonyolultabbak az elvárások a gazdaságirányítás új rendsze­rében, amely nem a tervutasítá­sok végrehajtása, hanem a gaz­dasági egységek komplex, sokol­dalú gazdasági fejlődése alapján minősiti a vezetőket. Rövid tá­von a vállalat által elért nyere­ség fejezi ki leghűebben ezt a komplexitást, feltéve, hogy a nyereség alkalmas a vezetői dön­tések következményeinek egy­értelmű kifejezésére. Hosszú távon a tulajdonos szabta követelmények még bo­nyolultabbak, hiszen szorosan kapcsolódnak ahhoz, hogy a ve­zető mit tett, illetve mit tesz a rábízott gazdasági egység fej­lesztése érdekében. A gazdasági döntések eredmé­nye rövid- és hosszútávon egya­ránt, nem kizárólag a vezetőtől függ. A gazdasági élet világa tele van kisebb-nagyobb bizony­talansággal. Ezért a döntéshez kapcsolódó időtávlat, továbbá a termékpiac jellege a bizonyta­lanság fokát is befolyásolja. Nyilvánvaló :minél hosszabb távra készít a vezető terveket, minél messzebb gyűrűző követ­kezményei vannak a ma hozott döntéseknek, annál nagyobb a bizonytalanság foka. Ez utóbbi azonban aszerint is változik, hogy viszonylag stabil termék­piaccal rendelkező vállalatról van-e szó (pl. acélmű) vagy a kereseti struktúra gyors válto­zásainak kitett termékpiacról (pl. ruházati és más, divatcik­keket gyártó iparok). A bizony­talanság foka abban is különbö­zik, hogy a vezető teljesen új termelési eljárást vagy terméket kíván bevezetni, vagy úgyneve­zett követő üzletpolitikát .foly­tat, átvesz máshol már jól be­vált eljárást vagy terméket. A lényeg tehát a kockázatvál­lalás mértéke, s jó vezető a vál­lalat erőforrásait, különleges képességeit, adottságait optimá­lisan összehangolja a kínálkozó lehetőségekkel és a reálisan vállalható kockázatviselési szint­tel. Ilyen értelemben beszélünk vérbeli vállalkozó gazdasági ve­zetőről. Nem hivatásos vezető az, aki csak a „bizonyosra” megy, aki akkor és abban mer dönteni, ha minden információ a rendelkezésére áll. A mai vi­lágban ez utópia. Mégis akad­nak vezetők, akik erre várnak és ezért későn vagy egyáltalán nem döntenek. Ilyenkor a tulaj­donos — tehát a szocialista ál­lam — joggal kérheti számon az elmaradt hasznot. A gazdasági vezetővel szem­ben támasztott követelmény- tehát biztosítani és előkészíteni a vállalkozás dinamikus fejlő­dését, verseny- és piacképessé­gét. „Hatásos vezetőnek lenni any. nyi, mint magas hatékonyságú gazdasági tevékenységet biztosí­tani” — mondotta a legutóbbi vezetéstudományi konferencia egyik résztvevője. Ügy vélem, (APN-fotó) MINDEN GÉPKOCSIRA

Next

/
Thumbnails
Contents