Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
1M«. július 18. 5 Péntek CÁ ni^ái'L müd-reitoéiuj ntj értéséi A Selga táskarádiót Mázán Andrásné békéscsabai pályázónk nyerte „Nyári mini-rejtvény” pályázatunkat 1969. június 29-én kezdtük, a beküldési határidő 1969. július 14-e volt. Az értékeléskor 269 helyes megfejtést találtunk, ezek a pályázóink vettek részt a nyeremények sorsolásán. A pályázat helyes megfejtése: Paróczay János, az 1919-es békéscsabai direktórium elnökének neve. Az első díjat, a Selga táskarádiót Mázán Andrásné, Békéscsaba, Szarvasi út 35. szám alatti lakos nyerte. További nyerteseink: 1 dohányzóasztalt nyert Miklós Jánosné, Békéscsaba, Batthyány u. 13., 1 dohányzóasztalt nyert Szűcs Lászlóné, Békéscsaba, Damjanich u. 14., 1 szőnyeget nyert Opa- uszki Pál, Békéscsaba, Máriáséi u. 37/1., 1 Poljat férfi karórát nyert Hőgye Katalin, Szeghalom, Tövis- kes, 1 nőd kötött ruhát nyert id. Palotai György, Békéscsaba, Vandháti út 2256., 1 Nárcisz szőttest nyert Kovács Sándor, Békés, Teleky u. 51, 1 hajszárítót nyert Imre Lajos, Gyoma, Petőfi u. 15, 1 húsdarálót nyert Szabó József, Békéscsaba, Munkácsy u. 9., 1 kovácsoltvas virágállványt nyert Mázán Edit, Békéscsaba, Degré u. 18., 1 lányka pulóvert nyert Baukó Dóra, Békéscsaba, József A. Lt. 8/1, 1 lányka pulóvert nyert dr. Kazó Károly, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 7., 1 pér női utcai papucsot nyert Látkóczki Ti- bomé, Endrőd, Ady E. u. 3., 1 kovácsoltvas virágtartót nyert Turbucz Ferenc, Békéscsaba, Július Fucik u. 9., 1 kovácsoltvas virágtartót nyert Hrabovszki Agnes, Békéscsaba, Deák u. 8., 1 asztali lámpát nyert Iga István, Békéscsaba, Szegfű u. 71., 5 ruhatisztításra utalványt nyert Tóth Gabriella, Békéscsaba, Felsőkörös sor 2, II. 14., 1 PVC aktatáskát duplaborítású mappával nyert Szeles Tibor, Békéscsaba, Vásárhelyi Pál u. 4., 1 PVC aktatáskát és mappát nyert Okos Katalin, Békéscsaba, Szemere u. 8., 1 csiptetős olvasólámpát nyert Saj- ben Mária, M ed gyesegyháza, OTP. A nyereménytárgyak 1969. július 23-ig vehetők át Békéscsabán, a Népújság szerkesztőségében. A határidő után a nyereménytárgyakat postán juttatjuk el nyerteseinknek. Fogorvosok falun Egészségügyi szakemberek szerint a fogak megbetegedéí e napjainkban szinte népbetegség jellegű. A gyermekfogászat adatai: a hároméves gyerekek 50 százalékánál találtak rossz, szuvas frga- kat, a 6—10 éves iskolások 80 százalékának nem ép a fogazata, s a nyolcadikosok között osztályonként általában csak egy-két olyan gyerek akad, akinek minden foga teljesen egészséges. Egy év kezelési statisztikája az iskolafogászaton: 220 ezer tömés, 13 ezer húzás. És a többi rossz fogak? Rendszerint tovább romlanak, s később a felnőtt fogászatnak adnak munkát. Az országban 1952-ben összesen 1050 fogszakorvos volt, nagyjából ugyanannyi, mint a háború előtt, amikor a lakosságnak csak 31 százaléka részesült társadalom, biztosításban. Főként a falusi, paraszti népesség fogászati egészség- védelme és kezelése volt teljesen elhanyagolt. Ma viszont — a családtagokkal együtt — csaknem Í0 millió emberre, a lakosság 97 százalékára terjed ki a társadalombiztosítás; igényt tarthatnak más orvosi kezelés mellett a fogászati ellátás különböző szolgáltatásaira. A fogszakorvosok száma ma már meghaladja a kétezret az országban. Budapesten átlagosan minden 3000 emberre jut egy fogA% F. Nevelésügyi Kongresszus előtt WVWVWWWWVVWWAÍVVVWAWNAVWWWWVW s^vwv Korszerű műveltséget—do hogyan? A jövő generáció nevelése nem- i Árpád, az Országos Pedagógiai Inasak a pedagógusok ügye. Érdekéit ebben mindenki, hiszen az, hogy 15—20 év múlva milyen nemzedék vesszi át az elődök munkáját, feltétlenül közügy. „...A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája...” '— írja Marx György a Gyorsuló idő című tudományos esszéjében. Ebből a felismerésből adódik, hogy napjainkban középponti szerepet kapott a nevelésügy. A Népszabadság, az Élet és Irodalom és még számos folyóirat, napilap több egymás utáni számaiban közölt cikkeket, amelyek azt vizsgálják: hogyan lehetne az oktatást, a nevelést korszerűsíteni? Az öt esztendővel ezelőtt kezdett Iskolatelevízió már sokat tett a nevelés korszerűsítése érdekében. Ezt állapította meg a siófoki bányászüdülő nagytermében ülésező Nemzetközi Iskolatelevíziós Konferencia, amelyen jelen volt többek között szovjet, a német, a csehszlovák, a svéd, a román és még számos más nemzet iskolatelevíziójának képviselője, s ahol az elért eredményeket, tapsztala- tokat, valamint a jövő feladatait vitatták meg a résztvevők. Az első nap programjában dr. Kiss •■■■■■■■•■■■■a fején találta a szöget. A vállalati kollektíva és a társadalom egyaránt azt várja a vezetőktől, hogy a rájuk bízott társadalmi erőforrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal működtessék. Ez a kérdés gazdasági vetüle- te. A gazdasági követelményeket a különböző társadalmi rendszerek eltérő módon befolyásolják. Amíg a tőkés vállalat menedzsereitől mindenekelőtt a részvényosztalékok maximálását várják és a hatékonyság úgyszólván minden tevékenységük egyetlen kritériuma, addig -b szocialista társadalomban a vezetők az állami tulajdonos meg- bízottaiként széles körű társadalmi felelősséget is vállalnak. Ennek a felelősségvállalásnak része a jó munkaheyi légkör kialakítása is; de része az is, hogy a vezető, fejlesztési terveiben és döntéseiben figyelembe vegye a szociálpolitikai feladató, kát is. Van-e joga egy vezetőnek például arra, hogy munkásainak 5—io vagy 15 százalékát elbocsássa? Kétségtelenül, ehhez minden törvényes lehetőség a rendelkezésére áll. (A tőkés menedzserek például a termelés csökkenése esetében nem riadnak vissza ettől a lépéstől.) A szocialista menedzsernek azonban olyan tervszerű fejlesztési politikát kell kialakítania, amely biztosítja a vállalat életképességét, és így munkalkaimat is teremt dolgozói számára. Szeretném azonban aláhúzni, hogy a hatékonyság tartÓ6 csökkenése vagy alacsony színvonala nem magyarázható és védhető, szociális „megfontolásokkal”. A jó vezető mindenekelőtt színvonalas, a vállalati kollektíva által is támogatott gazdasági munkává veti meg a szociális célok megvalósításának az alapját. A távolról sem a teljesség igényével megrajzolt kép kiegétézet tanszékvezetője tartott előadást, melyben rámutatott: A pedagógusok alig adtak fel valamit hagyományos szerepükből, változatlanul tartják helyüket a tanítási anyag és a tanulók között, egész technikájuk a receptivitást erősíti, akkor látják céljukat megvalósultnak, ha a tanítvány vagy a hallgató minél hűségesebben közelíti meg — szóbeli vagy írásbeli feleletében — az általuk tankönyvben, jegyzetben, szóbeli előadásban vagy vázlatban előírt mintát. „Nem kétséges — állapította meg — hogy a technikai eszközök elhárításának köze van ahhoz a technikától általában húzódozó értelmiségi szemlélethez, amely nem hajlandó együtt látni a technikát a humánussal. Ennek a ténynek igazi okai azonban nem a pedagógusokban rejlenek, hanem a tanárok tanáraiban vagy inkább a pedagógusképzés intézményeiben, melyek túlzottan a hagyományokba zárkóznak, nem képesek a szaktárgyak vagy szak- tudományok tanításával párhuzamos pedagógiai elsőségét megvalósítani. végül arra kényszerítik a fiatal tanárt, hogy az iskolába belépve ugyanúgy végezze munkáját, ahogy valamikor tanáraitól ■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■> látta”. Jogosan merül fel a kérdés: hol, merre hát a kivezető út? Dr. Kiss Árpád több javaslatot tett. Ezek közül csak néhányat: „Az eddiginél összehasonlíthatatlanul pontosabban meg kell határozni a konkrét tanulási célokat és feladatokat, és azokat az eszközöket, amelyekkel mérhetjük, hogy egy tanuló az adott szinten a kitűzött célokat ele-rte. Továbbá kísérletek alapján dönteni kell arról, hogy milyen anyagot, milyen formában, milyen kapcsolásban, milyen eszközök segítségével lehet a legeredményesebben közvetíteni. Az iskola színjeként még csak egyetlen j te"jlesztésének és az iskolai mun- kérdóst. A tőkés menedzser sza- . ka jutásának tervezéséről reá- mára az üzleti játékszabályok ■ jis ütemet kell kidolgozni. Ebben keretein belül minden eszköz • szerepelnie kell az iskola épülete alkalmazását szentesíti a profit \ és berendezése ’ cél: így a fogyasztó rafinált j «« megkárosításától a megveszte- - ... ..„->.1. getésen át az ipari kémkedésig minden eszköz a rendelkezésére áll. A szocialista menedzser olyan politikai rendszer meghatározta közegben él, amelyben döntéseivel és üzleti akcióival nem sértheti meg az állami, társadalmi érdekeket. Az ilyen sérelmeket az állam megtorolja — például bírságok révén még akkor is, ha a vállalat nyeresége számottevően emelkedett. Bizonyos, hogy a kibontakozó • ködöséhez szükséges feltételek biztosításának, a pedagógusok átképzésének és továbbképzésének”. Dr. Kiss Árpád előadása után Kelemen Endre, az MR.TV Iskola, televízió osztályvezetőjének beszámolója következett. Az eredmények értékelése során képet kaphattunk arról, hogy az iskola- . televízió tömeghatása hogyan nö- • vekedett, és hogy a pedagógustár- ' ‘ sadalom egyre inkább együttműködő munkatársukká válik. A szovjet küldött hozzászólása is rendkívül figyelemreméltó volt.- „ Jo.íairinvitáci rendszer ! Beszámolt arról, hogy iskolateleuj gazdasagiranyi • víziós műsoruk megindulása után számos új vonassál gazdagítja ; gondos ellenőrzés és elemmajd a vezetés tartalmát, jelle- | zés következett. Több mint 30 gét és ezzel összefüggésben ! ezer tanulót vettek vizsgálat alá, markánsabban rajzolódnak ki a i s számítógépek segítségével több szocialista vezető jellemző vo- ! hónapon át figyelték a televízió* S oktatás hatékonyságát. A sokrétű nasai is. • ellenőrzés és a többoldalú tapaszig Gy. * ta latszer zés közül csak egy érdekes momentum: párhuzamosan tanítottak egy csoportot a hagyományos módon, és az új. a televíziós, az ún. audiovizuális módszerrel. Az eredményt többször, egyre távolabbi időszakban ellenőrizték. Az azonnali ellenőrzés után a hagyományos módon taní- nított tanulók jobban szerepeltek. Egy hét múlva azonban már rengeteget felejtettek, a tévé segítségével oktatottak viszont teljes egészében emlékeztek az anyagra. Sőt, a három hónap múlva tartott vizsgálatnál ezek a tanulók már többet tudtak a televízió által megtanított anyagról, a televíziós adás lényegében olyan alap lett, amelyre később egyre több ismeret rakódhatott. Ez az egy év múlva végzett felmérésnél is beigazolódott. És ez az a cél, amelyet a mai gyorsuló korban az iskolának el kell érnie. Rég elavult az a szemlélet, hogy a megszerzett érettségi egy életre elegendő. Négy év múlva ez a szakorvos, s ez már nemzetközileg is jó arány. A vidéki városokban jelenleg egy fogszakorvos négynégy ezerötszáz lakost lát el. Már kiépült a megyei és a járási rendelőintézetekben is a fogászati szakrendelés és külön országos hálózatként működik az iskolafo- 'gászat. Négy éve intézkedés történt a falusi fogszakorvost hálózat kiépítésére. Az irányelv az, hogy egy-két általános körzeti orvosi rendelő mellett a falvakban egy körzeti fogszakorvos is legyen, s 1970 végéig a falvakban hatezer- hatezerötszáz biztosítottra egy fogszakorvos jusson. Ma mintegy 300, falun dolgozó fogorvost találunk, akikre egyenként átlagosan még 8000 biztosított jut.' Persze vannak ennél jobb és sajnos rosz- szabb arányok, olyan területek, szigetek is, ahol egy fogorvosnak 10—12 ezer embert kellene ellátnia. A falvakban még mindig számottevő a fogorvos-hiány. A minimális feltétele, hogy egy-egy falu fogorvost fogadhasson: a megfelelő, kulturált szolgálati lakás és a munkához ugyanilyen községi fogászati rendelő. Ezt ' nem könnyű megoldani. Akadnak visszás helyzetek is: falvak, amelyek jó feltételek mellett sem találnak letelepedni vágyó fogor. vost, másrészt nem ritka még a pályázatban kecsegtetőnek látszó községi ajánlat a kellő élet- és munkafeltételek biztosítása nélkül. A korábbi években az Egészség- ügyi Minisztérium határozta meg, hogy hová kerülnek a végzett fogorvosok, hol szerveznek új fogorvosi helyet, rendelőt. A minisztérium költségvetési összegből építtetett vagy vásárolt falusi fogorvosi szolgálati lakásokat, ú,i rendelőket szerelt fel, évente 100 —200-at, kiegészítést adott az ilyen célokra fordítható tanácsi összegekhez. A gazdasági reform bevezetése, 1968. január 1-e óta ezeket az I összegeket a megyei tanácsok kapják, s döntenek arról is, hogy tudás már csak a felét éri, és to- I az egészségügyre fordítható pénz- vébbi négy év múlva szinte hasz- | üő! hol és mennyit költenek nálhatatlan. Ezért az iskolának a tudományok alapjait és a gondolkodás logikáját kell adnia, meg kell teremtenie az alapot, melyre az iskolából kikerülő diák tovább építhet. Ezt a célt" elérni pedig csak a legkorszerűbb eszközök hatékony alkalmazásával lehet. * Megyénkben szép számmal akadnak olyan pedagógusok, akik ennek a szellemében végzik munkáinkat. őket igazolja a július 9—12-ig Siófokon megtartott Nemzetközi Iskolatelevíziós Konferencia. Péter László tanár fogászati hálózat fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok általában ki- elégítőek: a falusi fogorvosi helyek gyarapodása megfelel a korábbi ütemnek. Évente általában 50 új fogszakorvos kezd munkához a falvakban, új rendelőkben. A KGST-tagállamok közül Csehszlovákia szakosodott a fogászati gépek gyártására. A Chirana gyár rövid idő alatt sorozatgyártásra fejlesztett ki egy olcsó, világszínvonalon álló „mindent tudó” fogorvosi berendezést. Ma már 40 ilyen készülék van az országban, újabb 60-at megrendeltek. Sz. S. 14—16 éves fiúk jelentkezhetnek vasbetonszerelő vagy ács-állványozó szakmunkástanulónak Minden hónapban ösztöndíjat, továbbá INGYENES kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást biztosítunk. Villanyszerelő víz- és gázvezetékszerelő központifűtés-szerelő épületburkoló (csempéző) és kőműves szakmára is lehet jelentkezni, kedvezményes kollégiumi elhelyezéssel. Jelentkezés levélben vagy személyesen. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT. KECSKEMÉT, KLAPKA UTCA 34. 77921
