Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

19M. július 18. 3 Szombat A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálata a munkaügyi viták intézéséről A legfőbb ügyész megvizsgálta a munkaügyi viták intézésének törvényességét a munkaügyi dön­tőbizottságoknál és a bíróságok^ nál. A vizsgálat az 1908 második felében befejezett munkaügyi vp. Iákra terjed ki. Ennek során csaknem hatezer határozat törvé­nyességét vizsgálták meg. Ezenkí­vül áttekintettek a járásbírósá­goknál felülvizsgálati eljárás ke­retében befejezett 1829 ügyet. A vizsgálatot indokolttá tette, hogy 1968. január 1-én lépett ha­tályba a Munka Törvénykönyve, amely a gazdaságirányítás új rendszerére történt áttérés egyik fontos jogszabálya. Az új típusú kollektív szerződés bevezetésével a törvény erősíteni kívánta az üzemi demokráciát. A szabadabb felmondási rendszer, az egyszerű­sített és a korábbinál hatéko­nyabb fegyelmezési lehetőségek a vállalatok nagyobb önállósá­got biztosítottak a munkaügyek intézésében. Az anyagi felelősség és a vállalat anyagi felelősségé­nek részletes jogi szabályozása is szabályok további differenciálása előrelépést jelentett. A tapasztalatok szerint az új törvény hatályba lépése óta tovább szilárdult a munkaügyi ügyintézés törvényessége. Kevés volt a ki­rívó törvénysértés, s a munka­ügyi viták száma az előző évek­hez képest az egyes fórumoknál alig változott vagy mintegy húsz százalékkal csökkent. Kedvezőtlenebb a — felülvizs­gálati kérelem alapján — járás- bírósági hatáskörbe tartozó hatá­rozatok aránya. A munkaügyi döntőbizottságok gyakorlatában feltárt törvénysér­tések elsősorban az eljárási sza­bályok körében fordultak elő. Ér demi törvénysértéseket leginkább a bonyolultabb jogvitákban lehe­tet tapasztalni. A törvénysértések okai: a jogszabályok nem kielégítő ismerete, a téves jogértelmezés és a felületes ügyintézés. A másod­fokon bírósági hatáskörbe tartozó ügyekben lényegesen több tör­vénysértés észlelhető a vállalati munkaügyi döntőbizottságok gya­korlatában. A területi munkaügyi döntőbi­zottságok gyakorlata — néhány kivételtől ejtekinve — egysége sebb, kiegyensúlyozottabb, a ha­tározatok túlnyomó többsége tör vénye®. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alkalmazottainak mun kaügyi vitáiban előzetesen a ve­zetőség bizottságának kell érdemi határozatot hoznia. A kevés ügy bői is megállapítható, hogy a munkaü(9'i döntőbizottságok ál­talában nincsenek tisztában a tsz- vezetőeég bizottságának hatáskö­rével. E kérdésben elvi iránymii tatás kiadása mutatkozik szüksé­gesnek. A területi munkaügyi döntőbi­zottsághoz csaknem hétezer fel­lebbezést nyújtottak be. Ezek mintegy egyötöde vállalatoktól, négyötöde dolgozóktól érkezett. Sorozatosan előforduló, jellemző vagy kirívó törvénysértést a vizs­gálat nem talált, kisebb nagyobb hibák azonban minden munka­ügyi döntőbizottságnál előfordul­tak. (MTI) Óvjuk a gabonát a fűztől Minden esztendőben fontos és imétlődő feladat a kalászos mező­gazdasági termények tűzkármen­tes betakarítása. A tűz elleni vé­dekezés a mezőgazdaság minden területén minden időben fontos, de különösen jelentőséggel bír a betakarítás idején. Az illetékes tűzrendészet! szer­vek felhívják a gazdaságok veze­tőinek, az önkéntes tűzoltóknak, a társadalmi szerveknek a figyel­mét, hogy a baj megelőzése érde­kében fokozzák az éberséget, a kritikus időben szervezzék meg portét írtak össze a temszki ke­rületben levő gyemidovszki gyár mellett. Alig telt el egy rövid emberöltő, 1761-ben a Kolivano- Voszkreszemszkij gyár (az előbbi utóda) már 10 935 lelket írt ősz- sze munkásként, amikor a tomsz- ki. kuznyeeki körzet egész lakos­ságának száma csupán 40 000 volt. Vagyis öregek, gyerekek is a gyárban keresték verejtékkel fű­szerezett kenyerüket. Az évi ter­melés ebben a városban mindősz- sze 10 000 púd vas és 700 púd acél volt — de jó minőségű vas és kiváló acél. Szibériát II. Katalin cámő fő­kormányzók uralma alá helyezte. Az első szibériai fokormányzó akasztófán végezte. Gagarin her­ceget Nagy Péter parancsára ki­végezték. Tolvaj volt és a nép sa- nyargatój'a. Utódai sem váltak bárányokká. Említ a krónika egy Zsolobov nevű főkormányzót, akit a nép „farkas” jelzővel ruházott fel. Prémeket zsarolt a néptől, kí­nozta a foglyokat, legkedvesebb szórakozása a tüzes vaspróba volt. Meg nem rontott természet Akárcsak a régmúltban, az új­kor elején is sok utazó tudós ke­reste fel Szibériát. Itt járt doktor Daniel Gottlieb Messerschmied^ mind a lábonállót, mind pedig a mér learatott gabona őrzését. A gabonát a vasútvonalak men­tén 40—60 méter mélységben vág­ják le, s a keresztbe, boglyába ra­kott terményt, illetve a kombájn- szalmát a vasútvonaltól hatvan méterre, az asztagot pedig száz méter távolságra helyezzék el. Az aratással egyidejűleg legalább négy barázda szélességben védő­szántással akadályozzák meg a tűz esetleges továbbterjedését. Gon­doskodjanak a tüzek oltására megfelelő erőkről és eszközökről. aki elsők között írta le tudomá-! nyos magyarázatokkal ellátva a' vidéket. Néhány év múltén újabb 1 utazó kereste fel Szibériát Johann] Georg Gmelin személyében, ö' mór arról számolt be visszatérve! európai hazájába, hogy az Abese- ] vaj folyó völgyében „tüzet okád ■ a hegy”. Kuznyeck mellett járt és] a kőszén égését tapasztalta, S hogy valamit a máról is szói-' junk, mégpedig úgy, hogy kap-, csolódjon a múlthoz, érdemes] megemlíteni a tofa népet. Híres] rénszarvastenyésztők, mókusvadá- < szók és ügyes halászok is. A bún. < dójáért vadászott mókust például, tompa hegyű nyíllal lövik fejbe,] hogy meg ne sértsék a gerezná-] ját. A tofa nép mindössze 400] embert számlál. Tofaláirába al-, kalmi légijárattal juthat el az! utazó. Az árut, a szőrmét is re- ] pülőgéppel szállítják. Meg nem rontott természet ez — mondta egy orosz vezető be­osztású állami tisztviselő. — Csak lassan fedezik fel, mert még mindig a régi, a sorsüidözőtt em­berek Szibériájának emléke él a külföldiekben. Hát most ide készülök. A „meg nem rontott természet” világéba. Vajon milyennek mutatkozik előt­tem? (Folytatjuk) Gotyár Gyula Az öreg Száva Az imént gyújtott rá és leüli a zsilip-keretre. Szeme a távolba réved s fülével „gyönyörködik'’ a lába aiAtt tgjtékpsan zajló hul­lámokban. Duzzad a csatorna, ömlik a víz a rizstelepiie- a ví • zesfási Állami Gazdaság fővíz- kivételi helyén, a Kprhány part ján állunk és nézzük az öreg Szávát, aki emberi méltóságá­val, húsz esztendő gondjának, örömének ismeretében üí és szertartásosan szívja cigarettá­ját. A Körösvidéki Vízügyi Igaz Hatóságtól éppen húsz éve ke­rült el- Akkor egy K—40—44»es traktort vezetett, s ő húzta meg az állami gazdaság első baráz­dáját. Tíz éven át, egészen 50 éves koráig traktoroskodott, vagy alkalmasint a gépműhelyben tett-vett. Amikor elkészült a fő- VÍzkivételi mű, odatették, rábíz fák az öntözésre berendezett Csaknem 2700 hold vízellátását. A Korhány partján amolyan traktoros bódé áll- Bejárata előtt virágágy, nyíló növényköltemé- nyekkej. Alig néhány méterre dübörög a szivattyút meghajtó Piespj, amely négy ember derék­vastagságát is kitevő csőbe nyomja a vizet. A 25—30 méte­ren át nyújtózó cső egy kővel Ós betonnal bélelt vízgyűjtő me­dencébe torkollik. Ez a főelosz­tó. Ide két főcsatorna csatlako­zik, mind a kettő az öntözésre és a rizstermesztésre berende­zett területre szállítja az életet gdó vizet. A vízgyűjtő medencéhez bőr- híd vezet. Két 8—10 méter hosszúságú nyárfarönköt szegei­tek ácskapoccsal egymás mellé és még néhány pallót is rátet­tek, hogy a gömbölyű rönkön biztonságosabban járjon a Jáb. Ez a híd már akkor is meg­volt, amikor az preg Szávát, az akkor még bohókás kedvű Szoj- ka Pál, brigédvezető agronómus először idehozta- Motorbiciklin ; öttek napnyugta után. Az esti csendben úgy kattogott a motor kereke alatt a palló, mint ami­kor az asszonyok kukoricát pat­togatnak. Száva Jánosnak e) is j állt a lélegzete Csak akkor tért ] magához, amikor az indításra váró motorok mellett állt. — Ha magának csalódja van =— fordult Szojkához —, mi felt volna, ha beleesünk? (A bőr­híd 5—6 méter mély szakadékot (vei át.) — Gerincre állítottuk volna a motort, hogy a víz kicsorogjon belőle és azután megnéztük vol na n családot «- tréfálkozott az agronómus. Száva János beindította a szi- vattyúmotort és amikor a víz elárasztotta « köbölcsőt, felnvi- tották a zsilipet. Szojka a bőr- hídon ét a pallók pattogó rit­musától kísérve elrobogott, — Ezek a fiatalok csak a munkával, a termeléssel törőd­nek — álltam akkor itt, ezen a helyen egymagámban — emlék­szik vissza — és talán akkor is cigaretta utón nyúltam. itt Az élet nagybirteien tíz évet ragasztott Száva János anya­könyvi lapjához. S ez a tiz esz­tendő itt a Korhány partján telt el. Most már 60. életévét tapos­sa, nyugdíjba készül- Családja kö­rébe tart. Fiai és az unokái vár­ják, akiknek boldogulásáért egyetemi tanulmányaik idején éveket töltött a Korhány part­ján. Ki tudja hányszor nyitotta fel a víz kőbölcsőjének zsilipjét, hogy életet adó vizet eresszen a Vizesfási Állami Gazdaság ön­tözésre berendezett határára. Dupsj Károly (Fotó: Demény) Holland c**alornakarbantartó gépsor bemutatója Szarvason A Szarvasi Állami Gazdaságban nagyszabású tanácskozást rendez, tek, amelyre az ország minden tó­járól érkezett a nagyüzemi öntö­zésre berendezett üzemből, intéz­ményből vízügyi szervektől, tár­sulatoktól szakember. Ezen a na­pon az öntöző- és belvízlevezető csatorna karbantartásának gond­jait vitatták meg és gyakorlati gépi bemutatót tartottak. A vendégeket Nagy József igaz­gató, országgyűlési képviselő kö­szöntötte. Elmondotta többek kö­zött, hogy hazánkban több mint 600 ezer hold föld öntözésére és a belvizek elvezetésére készült tíz ás tízezer kilométernyi csatorna karbantartására évente sokat költ államunk. Ez a probléma azonban koránt sincs megoldva. Elgyomo- sodnak, eliszaposodnak a csator­nák, az üzemeltetésük drága, mert a vízmozgás igen lassú az elha­nyagolt csatornákban, Nagy örömmel fogadták Szarvason, hogy hazánkban elsőnek itt mu­tatták be a moordreehti VAVEE holland cég csatornakarbantartó A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építészmérnököket, épitészlechnikusokal és több éves gyakorlattal rendelkező mélyépítő technikusokat irányító munkakörbe felvesz. Fizetés megegyzés szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat Személyzeti Osztályán. Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 67277 gépsorát. Az Universal TYPE 10. gépsor ti? fajig, munka elvégzésé­re alkalmas. Többek között mé­lyíti a csatornát, kitisztítja az iszapot, lekaszálja a partoldalon 8 rézsútfüvet, elfürészeli a bokro­kat, ápolja a partoldalakat. A VAVEE cég igazgatója és két szakembere érkezett ebből az al­kalomból helyszínre. Az igazgató, Mateovics úr ismertette a gépek teljesítőképességét, működését, a szakemberek pedig kinnt g hely­színen mutatták be: mit tudnak az elmés masinák­Kiderült, hogy különböző ál­lamokban már alkalmazzák a VAVEE cég gépsorát. Számos ál­lamban törvény írja, hogy a csa­tornákat évente egyszer, illetve kétszer kötelesek az illetékesek kitisztítani. Sajnos »álunk még Szarvason is sikerült olyan csa­tornát találni, amelyet évek óta nem gondoztak- Erős fűzfabokrok, két méteres nádszegélyek zöldel- tek a csatornában- Valóságos ős- dzsungelre emlékeztettek. Szándé­kosan ezt a szakaszt választották bemutatóra, mert itt az MTZ trak­torra szerelt gépsor munkáját, teljesítő képességét jobban érzé­kelhették a látogatók. Egyöntetű vélemény volt: igen hasznosak á holland gépek. Azonban csak nagyüzemi öntözésre, illetve bel­vízelvezetésre berendezett mező- gazdasági üzemeknek, termelő­szövetkezeti társulásoknak érde­mes importálni, mert így gazda­ságosabb, a ráfordított költség hamarabb megtérül, ha több száz kilométernyi csatorna karbantar­tására hasznosítják. — Arv —

Next

/
Thumbnails
Contents