Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
19«#» Jftnius Hk. 5 KeM Ismét volt halálos közlekedési baleset Tűnius első hete sem hozott Javulást Májusban hét halálos köziekedé« baleset történt a megye útjain és ez sok évre visszatekintve — szomorú — rekordot jelent. Sajnos június első hete sem hozott javulást, hiszen krónikánkat mindjárt egy halálos sérüléssel kell kezdenünl Június 8-án délután Gyomén, Zelenák János 64 éves nyugdíjas karjával jelzett, de ezt követően azonnal balra kanyarodott kerékpárjával. A mögötte haladó Tóth László gyomai fiatalember hangjelzés nélkül előzni akarta motor- kerékpárjával és elütötte a kerékpárost. Zelenák János a kórházba szállítás után meghalt. A motorkerékpáros és a nyeregben ülő 14 éves öcese könnyebb sérüléseket szenvedett. Feltűnően sok baleset szenvedő alanyai — és az esetek többségében előidézői — voltak az elmúlt héten gyermekek és öregek. Gyomén Árvái Edit 7 éves kislány pajtásaival a kútnál játszadozott, majd hirtelen át akart szaladni az úttesten. Az arra haladó motor- kerékpár elütötte. Edttke nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenAz elmúlt napok egyikén hatalmas kamionban újabb szállítmány érkezett a békéscsabai Ezermester boltba. A teherkocsit pillanatok alatt körülfogták a bolt törzs vásárlói és kíváncsian nézték, milyen árukat raknak le. A kíváncsiskodók nem is csalódtak, mert több olyan „csemege” érkezett, amelyek ismerve az igényeket, rövid idő alatt gazdára találnak. Ezek között lehet megemlíteni azt az Öt darab Sztár és két Mona Lisa tv-készülékiet, amelyekkel a kísérleti színes adó műsorát lehet venni fekete-fehévedett. Az ügyben vizsgálat folyik. Néhány nappal korábban, a 15 éves Mag György, édesapja tudta nélkül elvitte otthonról az oldalkocsis motorkerékpárt, hogy „megkocsikáztassa” egy kicsit barátait, az orosházi Zsorka Mihályt és a tótkomlósi Blahó Sándort. Ifjú Mag György gyakorlatlan vezető volt, a motorkerékpár felborult és vele együtt két társa Is nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Harmadikén özv. Kolimár Pál- né, 60 éves nyugdíjast érte baleset Békéscsabán. Féktávolságon belül elé szaladt egy motorkerékpárosnak. Az özvegy nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A következő napon Endrődön történt hasonló baleset. Itt egy 80 éves asszonyt ütött el motorkerékpár, miután figyelmetlenül akart áthaladni az úttesten, ötödikén Békéscsabán Slyuch János, 81 éves nyugdíjas elővigyázatlanul haladt át az úttesten, maga mellett tolva kerékpárját. Az arra haladó motorkerékpáros ren. Régen és sokan keresik a már nagy számú zseb- és táskarádió-tulajdonosok a gnóm-éle- met, amely a hiánylistán szerepel. Most nagyobb mennyiség érkezett ebből is. A sok apró alapiműszerek mellett érkezett még a sokak által kedvelt 20 forintos csomag farostlemez, rété-«, ges lemez, PVC-lemez, zenegép és supraphon' lemezjátszó, valamint megérkezett a szúnyogszezon megindulásával nagyon keresett lécek, amiből az ezermesterek könnyen elkészítik a szúnyogháló keretét. az idős kerékpárjának ütközött. Slyuch János sértetlenül úszta meg a balesetet, a motorkerékpáros és utasa azonban nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az elmúlt héten is szerepelt a balesetet előidéző okok között az ittasság. Raffai György, 31 éves segédmunkás Csabacsüd és Kardos között ittas állapotban eléka- nyarodott Újvári Imre budapesti kisiparos autójának. Újvári igyekezett elkerülni a balesetet, s eköz. ben az út szélén levő fának ütközött. A gépkocsi utasa, Kupás Mária megsérült, a járműben pedig körülbelül 50 ezer forint kár keletkezett. Raffai ellen eljárás indult. Turkán Mihály 26 éves villanyszerelő Is ittasan ült motorkerékpárra és 2-án, Szabadkígyós belterületén egy villanyoszlopnak ütközött. Nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és vizsgálat is indult ellene. Mint a korábbi hetekben is, számos sérülést akozott az elővigyázatlan vezetés, szabálytalan előzés. Negyedikén a csabacsüdi vasútállomás előtt Olejár Pál, a szarvasi tanács gépkocsijával enyhe kanyarban előzni akart egy kerékpárost. Amikor látta, hogy a szembe jövő tehergépkocsi miatt az előzést nem tudja befejezni, fékezett, de későn. Nekiütközött a kardosi Egyetértés Tsz tulajdonában levő tehergépkocsi bal hátsó kerekének. A tsz gépkocsija felborult és vezetője, Tóth János nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A járműben keletkezett anyagi kár 40 ezer forintra tehető. Gecse István békési kosárfonó, figyelmetlenül vezette motorkerékpárját és hátulról nekirohant Guth Paul, kölni turista személygépkocsijának. Gecse nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett és szabálysértési eljárást indítottak ellene, B. D. „Csemegék” érkeztek az Ezermester boltba Az elragadott ötforintos Kisgyerek koromban a város szélén laktam, a futballpálya mellett. Egy kis patak is folyik aíra — hányszor, de hányszor megszidott anyám, mert tornacipőm átázott a part füvének bő harmatjától, amikor horgászás után hazamentem. Képzelje, igazgató kartárs, gombostűvel pecáztunk. Persze hajlított gombostűvel: gyertya lángjánál felizzítottuk és horoggá görbítettük a tűt. Igaz. gyakran lecsúsztak róla a halak, de azért csak horog volt, s előfordult, hogy mire bealkonyo- dott, húsz blizkát meg naphalat vittem haza locsolókannámban a macskának. Huncut macska volt az. Nem szerette a naphalat. Csak megszagolta, aztán továbbment, s néha úgy tűnt, még fintorog is hozzá. No, de amiről beszélni akarok, igazgató kar- társ. az egy másik dolog: a horgászás mellett gyermekkorom másik szenvedélyével, a focival kapcsolatos. Ha csak tehettem, minden meccsen ott voltam még az edzéseken is. Csak úgy csendesen, mintha a pecabot mellett ülnék a parton. Nem kiabáltam még akkor sem, amikor az ellenie! csatárát nyilvánvaló leshelyzetből > engedte elfutni a bíró. löszén tetszik engem ismerni. Mikor volt egy hangos szavam is az üzemben? Nem ugrottam én a plafonra, bármilyen sérelem ért. pe hát ilyen a természetem. Különösen tisztán emlékszem arra az estére, amikor valahogy elhúzódott az edzés, és én nem vártam meg a végét. Hamarább elindultam, mert már erősen szürkült, s nem szerettem sötétben keresztülvágni a pálya melletti csaliton. Már elmosódtak a tárgyak az estében, s el is ábrándoztam egy kicsit — egy saját fuball-labdáról. De jó is lenne. Hiszen mindig azzal volt a baj. A nagyfiúk csak ritkán engedtek maguk közé játszani, de ha egy labdám lett volna... És ekkor nem messze tőlem, levágódott a csuliiba egy labda, határozottan láttam, a vágyálmom. Azért mégis csak akkor lettem biztos dolgomban, amikor sorra másztak át a pálya kerítésén a srácok, s elkezdtek keresni valamit A labdát keresték, igazgató kartárs. A labdát, amibe rúgtak e^v nagyot, s kirepült a pályáról. Mondom, már elég sötét volt, így nem találták, engem meg szinte semmibe vettek, csak azt kérdezték, járt-e erre valaki, — Nem — mondtam, de azért amikor már- már belefáradtak a hiábavaló keresésbe, egyre azt hajtogatták:' — Biztosan elvitte valaki. Ilyenek az emberek... Pedig én tudtam, hogy nem vihette el senki, itt kell lennie valahol. — Szép labda, jó labda, kerülj elém — biz- tatgattam magamban nagy izgalommal, s rövidesen rábukkantam. Egy bokor kellős közepébe esett, nehéz volt felfedezni. Ösztönösen felkiáltottam: „Megvan I”, s már nyúltam volna felé, amikor a hátam mögül két erősebb kéz nyúlt előre, s megragadta a labdát. Megragadta, s vitte szaladva a szertároshoz, aki az esemény hírére közben előkerült. Mire felocsúdtam, s a két erősebb kéz gazdája után futottam, már csak azt láttam, hogy az erősebb kéz ujjai lezárulnak egy szép nagy ötforintos felett. Döbbenten megálltam. Ilyen még soha nem történt velem, ez egy teljesen új dolog. Az ötforintos ott lapul az erős ujjak között, már viszik is. Mit mondhatok? Hogy hazudik? Hogy nem ő volt az, aki megtalálta a labdát, hanem én? Igen, igen, én voltam a szerencsésebb és az ügyesebb, az én ügyességemért engem illet az öt forint és nemcsak az öt forint... Döntöttem mit csinálok. A sötétben odaol- daloztam a közben visz- szafelé induló szertároshoz. és csendesen megszólaltam: — Bácsi kérem, ép találtam meg a labdát... Először csak rámnézett, de gondolatai máshol jártak, s csak lassan fogta fel szavaim értelmét. — Mi-i? — kérdezte. — I-igen — nyögtem ki, s már megbántam mindent, mert láttam rajta, azt hiszi: hazu- dok. Hazudok — jutalomért, pénzért, együgyű gyermeklogikával. Megijedtem: — De ne tessék haragudni — suttogtam halkan, bátortalanul, félve, $ bíbor arccal már szaladtam is. Hát így történt, igazgató kartárs. de miért néz rám így? Csak nem haragszik rám valamiért...? Akkór hát megyek is... Vttaszek Zoltán A modern kincskeresők nyomában p1 mberemlékezet óta foglal- koztatta az emberek fantáziáját a halmok rejtélye. Mindig voltak, akik megpróbálkoztak a kincsek keresésével, s ezek között a leghíresebb Csuba Ferkó volt. Ű azzal tette Sárrét-szerte nevezetessé magát, hogy becsapta a csökmőSeket. Azt állította magáról, hogy megérzi a kincs helyét Kivitte a csökmői férfiakat a tordai halomhoz, ahol szerinte nagy kincs van elásva. Ott terepszemlét tartva megállapította, hogy sárkány őrzi a kancáét. Jó jutalom fejében elvállalta, hogy kötelet tesz a szörny nyakára és a bátor férfiak segítségével kihúzzák a sárkányt a mocsárból. Majd. amikor a kötelet egy öreg fűzfa derekára kötözte, ijedt ábrázattal közölte a csökmői erősebb nem képviselőivel, hogy baj van! Ugyanis csak azok bírnak meg a sárkány erejével, aldknek még nem volt dolguk más asszonyával. Ha viszont ilyenek vannak itt jelen, úgy azok meneküljenek, mert a sárkány haragszik azokra! A rossz nyelvek szerint csak egy ember maradt a kötél végén. Csuba Ferkó pedig az előire felvett jutalommal más irányba távozott. Ez, valamikor 1780 körül történt, s ma már csak egy csárda neve őrzi az emlékét. A csökmői eset óta» közel két- száz óv telt el, sok halmot megbolygattak, a Sárréten is, ahol megközelítőleg több mint száz természetes és mesterséges kiemelkedés sorát figyelhetjük meg. Amióta az ember mind, jobban uralmába veszi a természetet, úgy tűnnek ed ezek a halmok. Van, amelyik az intenzív mező- gazdaság következtében a század elejétől több mint két métert zsugorodott össze. Szeghalmon mintegy nedven éve 23 vblt a számuk, s ma már egyik-másiknak csak hűlt helyét találhatjuk. Egy ilyen h áloméi tű n ésnek lehettek a tanúi a figyelmes szeghalmiak. íme a történet: Szeghalomról Füzesgyarmat felé, ha elhagyjuk a falu szélét, mintegy kétszáz méternyire terül el (valóban terült és nem emelkedett) a Cigányhalom. Nevét a nagy idejű emberek szerint onnan kapta, hogy a múlt század második felében cigánytelepúlés volt itt Arra is emlékeznek, hogy egyszer valaki pénz talált aztán mások is össze- vissza áskálták. de csak az elsőnek volt sikere. Különben a csíkéri tehén járáson van ez a nevezetes halom, melyet eddig nem fenyegetett a felszántás veszélye. Illetve más veszély! Még a múlt év őszén dr. Gazda- pusztai Gyula kandidátussal megszemléltük a határ halmainak nagy részét, hogy melyiket lenne érdemes régészebileg megvallatni. A kijelölt halmok között volt a fent említett is. Közben tragikus hirtelenséggel elhunyt Gazdapusztai professzor, akinek a nevéhez fűződik az alföldi halmok új Közérdekű új jogszabály: A társasházépítési kölcsönről és kamatjáról A társasházépítési kölcsön összegéről hozott a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1013/ 1669. (IV. 29.) Korm. szám alatt határozatot, s a lakóházépítési kölcsönökröt szóló 8/1967. (X 17.) PM. számú rendelet módosításáról rendelkezett a pénzügyminiszter 13/1969. (IV. 29.) PM. számú rendeletében. (Megjelent mind a kormányhatározat, mind a miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 32. számában.) A kormányhatározat és a miniszteri rendelet szerint a társasházépítési kölcsön kamata lakásonként 80 ezer forint összeghatárig évi 2 százalék, ezer felül évi 6 százalék. Mind a kormányhatározat, mind a rendelet hatály balép tető j és az alkalmazásukra vonatkozói szabályokkal végződik. * módszerű tudományos feltárása, A nagy sikerű battonyai és kétely- házi feltárás után itt látott volna a további kutatáshoz. Halála után dr. Bakay Kornél vette kézbe az ásatások ügyét, de ó nem vette számításba a Cigányhalmot. gy látszik, hogy a szeghalmi Petőfi Tsz vezetői megbeszélték a területükön levő halom mellőzését és maguk láttak hozzá a kérdéses „kincs-hely” feltárásához. Az eset úgy történt, hogy Szeghalmon új utcát nyitottak — a Fáy utcáról van szó —, és mix el valaha itt egy szárazér folydogálfi a községi tanács egyezséget kötött a tsz-el, hogy töltsék fel a község szintjével egy magasságra. A tanács ki is jelölte a bányagödör helyét valahol a vágóhíd környékén. így történt, hogy kincset is kerestek és könnyűszerrel jutottak a földhöz is. Jóformán ugyanazon módszerrel dolgoztak, mint Gazdapusztai Gyula, csak éppen régészt nem igényeltek. Gyalúló- gép, markológép, jó néhány billenős vontató. Gyorsan ment a munka, de a lázas sietséglet nem követte az aranypénzek meglelése. Az igaz, hogy az utca gyorsan feltöltődött és a vontatók is sokszor kétkeréken fordultak meg a sietség miatt, de mindhiába! Amit ugyanis találtak, az mind értéktelen kaeat volt csupán. Félre is dobták, hisz ócska edényeken és üveggyöngyökön nem gazdagszáki meg a tsz. így aztán elérve a szűztalajt, abbahagyták a kilátástalan keresgélést, otthagyták a sok ezer éves fejedelem csontvázát és más tájak felé vették útjukat. A további igazság pedig az, hogy a tálált leletek egy része bekerült a helyi gyűjteménybe. Még aznap kimentünk a honismereti szakkör néhány tagjával és összeszedtük a halomi alatt nyugvó vezér csontjait. Ennek alapján a következő tárgyakkal lettünk gazdagabbak. A csontváz kb. a halom mértani közepén zsugorított helyzetben, jobb oldali fekvésben. arccal Ny-i irányba feküdt. A csontok arról tanúskodnak, hogy viselőjük erőe csontozató, ép fogú ember volt. A fennmaradt edények alapján két kb. azonos alakú, egy fülű korsó melléklete volt a sírnak, mely durva agyagból 12 cm-es nagyságúra készült. Feltehetően a csontváz tartozéka volt egy nyaklánc is, amely 7 különböző nagyságú, sötétkék, gömbalakú üveggyöngyből, két lapos, korongalakú barna gyöngyből, egy fehér, hosszúkás átfúrt kőből, egy bronz spirálból és egy átfúrt lapos trapéz alakú csontlemezből állott. A kék üveggyöngyök közül csupán három ép, a többi hiányos, összetört A csontváz a környező föld szintjével azonos magasságban feküdt, ezek szerint a halmot úgy építették a sír fölé. Szerény véleményem szerint azonos a kétegy- házi halomsírral. A tsz ezzel a munkálattal hozzásegítette gyűjteményünket olyan lelethez, melyet, ha régész jelenlétében végeznek el, bizonyosan nagy múzeumaink valamelyikében helyezik el. Mégis kincset leltek, a tudomány számára, ha kissé keserű módon isi Jó volna, ha mind hatásosabban érvénjd: szereznének annak az, 1964-ben megjelent töri'ényerejű rendeletnek, mely arra kötelezi a gazdaságok, intézmények vezetőit, hogy azonnal jelentsék, ha területükön régészeti lelet kerül elő. Figyelembe vehetnék azt a kötelezettséget a talajjavító vállalatok is, hiszen csak Szeghalom határában 25—30 helyen bukkant elő —, ha nem is túlságosan értékes —, mindenesetre a táj történetéhez sok-sok adalékkal szolgáló lelet. A honismereti-helytörténeti szakkörök, klubok szintén sokat tehetnek azért, hogy a földből előkerülő „kincsek” nagyobb I megbecsülést kapjanak, és megfelelő szakember mentse meg azo- | kát a ma embere és az utókor ' számára. Miklya Jenő a szeghalmi járás Honismereti Bizottságának elnöke