Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

19«#» Jftnius Hk. 5 KeM Ismét volt halálos közlekedési baleset Tűnius első hete sem hozott Javulást Májusban hét halálos közieke­dé« baleset történt a megye út­jain és ez sok évre visszatekint­ve — szomorú — rekordot jelent. Sajnos június első hete sem ho­zott javulást, hiszen krónikánkat mindjárt egy halálos sérüléssel kell kezdenünl Június 8-án délután Gyomén, Zelenák János 64 éves nyugdíjas karjával jelzett, de ezt követően azonnal balra kanyarodott kerék­párjával. A mögötte haladó Tóth László gyomai fiatalember hang­jelzés nélkül előzni akarta motor- kerékpárjával és elütötte a ke­rékpárost. Zelenák János a kór­házba szállítás után meghalt. A motorkerékpáros és a nyeregben ülő 14 éves öcese könnyebb sérü­léseket szenvedett. Feltűnően sok baleset szenvedő alanyai — és az esetek többségé­ben előidézői — voltak az elmúlt héten gyermekek és öregek. Gyo­mén Árvái Edit 7 éves kislány pajtásaival a kútnál játszadozott, majd hirtelen át akart szaladni az úttesten. Az arra haladó motor- kerékpár elütötte. Edttke nyolc napon túl gyógyuló sérülést szen­Az elmúlt napok egyikén ha­talmas kamionban újabb szállít­mány érkezett a békéscsabai Ezermester boltba. A teherkocsit pillanatok alatt körülfogták a bolt törzs vásárlói és kíváncsian nézték, milyen árukat raknak le. A kíváncsiskodók nem is csa­lódtak, mert több olyan „cseme­ge” érkezett, amelyek ismerve az igényeket, rövid idő alatt gazdára találnak. Ezek között lehet meg­említeni azt az Öt darab Sztár és két Mona Lisa tv-készülékiet, amelyekkel a kísérleti színes adó műsorát lehet venni fekete-fehé­vedett. Az ügyben vizsgálat fo­lyik. Néhány nappal korábban, a 15 éves Mag György, édesapja tudta nélkül elvitte otthonról az oldalkocsis motorkerékpárt, hogy „megkocsikáztassa” egy kicsit ba­rátait, az orosházi Zsorka Mihályt és a tótkomlósi Blahó Sándort. If­jú Mag György gyakorlatlan ve­zető volt, a motorkerékpár felbo­rult és vele együtt két társa Is nyolc napon belül gyógyuló sérü­léseket szenvedett. Harmadikén özv. Kolimár Pál- né, 60 éves nyugdíjast érte bale­set Békéscsabán. Féktávolságon belül elé szaladt egy motorke­rékpárosnak. Az özvegy nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A következő napon Endrődön történt hasonló baleset. Itt egy 80 éves asszonyt ütött el motorkerékpár, miután figyelmet­lenül akart áthaladni az úttesten, ötödikén Békéscsabán Slyuch Já­nos, 81 éves nyugdíjas elővigyá­zatlanul haladt át az úttesten, maga mellett tolva kerékpárját. Az arra haladó motorkerékpáros ren. Régen és sokan keresik a már nagy számú zseb- és táska­rádió-tulajdonosok a gnóm-éle- met, amely a hiánylistán szere­pel. Most nagyobb mennyiség ér­kezett ebből is. A sok apró alapiműszerek mellett érkezett még a sokak által kedvelt 20 fo­rintos csomag farostlemez, rété-«, ges lemez, PVC-lemez, zenegép és supraphon' lemezjátszó, valamint megérkezett a szúnyogszezon meg­indulásával nagyon keresett lé­cek, amiből az ezermesterek könnyen elkészítik a szúnyog­háló keretét. az idős kerékpárjának ütközött. Slyuch János sértetlenül úszta meg a balesetet, a motorkerékpá­ros és utasa azonban nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. Az elmúlt héten is szerepelt a balesetet előidéző okok között az ittasság. Raffai György, 31 éves segédmunkás Csabacsüd és Kar­dos között ittas állapotban eléka- nyarodott Újvári Imre budapesti kisiparos autójának. Újvári igye­kezett elkerülni a balesetet, s eköz. ben az út szélén levő fának üt­között. A gépkocsi utasa, Kupás Mária megsérült, a járműben pe­dig körülbelül 50 ezer forint kár keletkezett. Raffai ellen eljárás indult. Turkán Mihály 26 éves villanyszerelő Is ittasan ült mo­torkerékpárra és 2-án, Szabadkí­gyós belterületén egy villanyosz­lopnak ütközött. Nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és vizsgálat is indult ellene. Mint a korábbi hetekben is, számos sérülést akozott az elővi­gyázatlan vezetés, szabálytalan előzés. Negyedikén a csabacsüdi vasútállomás előtt Olejár Pál, a szarvasi tanács gépkocsijával eny­he kanyarban előzni akart egy ke­rékpárost. Amikor látta, hogy a szembe jövő tehergépkocsi miatt az előzést nem tudja befejezni, fé­kezett, de későn. Nekiütközött a kardosi Egyetértés Tsz tulajdoná­ban levő tehergépkocsi bal hátsó kerekének. A tsz gépkocsija fel­borult és vezetője, Tóth János nyolc napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett. A járműben ke­letkezett anyagi kár 40 ezer fo­rintra tehető. Gecse István békési kosárfonó, figyelmetlenül vezette motorkerékpárját és hátulról ne­kirohant Guth Paul, kölni turista személygépkocsijának. Gecse nyolc napon belül gyógyuló sérü­lést szenvedett és szabálysértési eljárást indítottak ellene, B. D. „Csemegék” érkeztek az Ezermester boltba Az elragadott ötforintos Kisgyerek koromban a város szélén laktam, a futballpálya mellett. Egy kis patak is folyik aíra — hányszor, de hányszor megszidott anyám, mert tornaci­pőm átázott a part fü­vének bő harmatjától, amikor horgászás után hazamentem. Képzelje, igazgató kartárs, gombostűvel pecáztunk. Persze hajlí­tott gombostűvel: gyer­tya lángjánál felizzítot­tuk és horoggá görbí­tettük a tűt. Igaz. gyak­ran lecsúsztak róla a halak, de azért csak ho­rog volt, s előfordult, hogy mire bealkonyo- dott, húsz blizkát meg naphalat vittem haza locsolókannámban a macskának. Huncut macska volt az. Nem szerette a naphalat. Csak megszagolta, az­tán továbbment, s néha úgy tűnt, még fintorog is hozzá. No, de amiről beszél­ni akarok, igazgató kar- társ. az egy másik do­log: a horgászás mel­lett gyermekkorom má­sik szenvedélyével, a focival kapcsolatos. Ha csak tehettem, minden meccsen ott voltam még az edzéseken is. Csak úgy csendesen, mintha a pecabot mel­lett ülnék a parton. Nem kiabáltam még ak­kor sem, amikor az el­lenie! csatárát nyilván­való leshelyzetből > en­gedte elfutni a bíró. lö­szén tetszik engem is­merni. Mikor volt egy hangos szavam is az üzemben? Nem ugrot­tam én a plafonra, bár­milyen sérelem ért. pe hát ilyen a természe­tem. Különösen tisztán em­lékszem arra az estére, amikor valahogy elhú­zódott az edzés, és én nem vártam meg a vé­gét. Hamarább elindul­tam, mert már erősen szürkült, s nem szeret­tem sötétben keresztül­vágni a pálya melletti csaliton. Már elmosód­tak a tárgyak az esté­ben, s el is ábrándoz­tam egy kicsit — egy saját fuball-labdáról. De jó is lenne. Hiszen min­dig azzal volt a baj. A nagyfiúk csak ritkán engedtek maguk közé játszani, de ha egy lab­dám lett volna... És ekkor nem messze tőlem, levágódott a csu­liiba egy labda, határo­zottan láttam, a vágy­álmom. Azért mégis csak akkor lettem biz­tos dolgomban, ami­kor sorra másztak át a pálya kerítésén a srá­cok, s elkezdtek keres­ni valamit A labdát keresték, igazgató kartárs. A lab­dát, amibe rúgtak e^v nagyot, s kirepült a pá­lyáról. Mondom, már elég sötét volt, így nem találták, engem meg szinte semmibe vettek, csak azt kérdezték, járt-e erre valaki, — Nem — mondtam, de azért amikor már- már belefáradtak a hi­ábavaló keresésbe, egy­re azt hajtogatták:' — Biztosan elvitte va­laki. Ilyenek az embe­rek... Pedig én tudtam, hogy nem vihette el senki, itt kell lennie valahol. — Szép labda, jó lab­da, kerülj elém — biz- tatgattam magamban nagy izgalommal, s rö­videsen rábukkantam. Egy bokor kellős köze­pébe esett, nehéz volt felfedezni. Ösztönösen felkiáltottam: „Meg­van I”, s már nyúltam volna felé, amikor a há­tam mögül két erősebb kéz nyúlt előre, s meg­ragadta a labdát. Meg­ragadta, s vitte szalad­va a szertároshoz, aki az esemény hírére köz­ben előkerült. Mire felocsúdtam, s a két erősebb kéz gaz­dája után futottam, már csak azt láttam, hogy az erősebb kéz ujjai le­zárulnak egy szép nagy ötforintos felett. Döb­benten megálltam. Ilyen még soha nem történt velem, ez egy teljesen új dolog. Az ötforintos ott lapul az erős ujjak között, már viszik is. Mit mondha­tok? Hogy hazudik? Hogy nem ő volt az, aki megtalálta a labdát, hanem én? Igen, igen, én voltam a szerencsé­sebb és az ügyesebb, az én ügyességemért en­gem illet az öt forint és nemcsak az öt fo­rint... Döntöttem mit csiná­lok. A sötétben odaol- daloztam a közben visz- szafelé induló szertáros­hoz. és csendesen meg­szólaltam: — Bácsi kérem, ép találtam meg a lab­dát... Először csak rámné­zett, de gondolatai más­hol jártak, s csak las­san fogta fel szavaim értelmét. — Mi-i? — kérdezte. — I-igen — nyögtem ki, s már megbántam mindent, mert láttam rajta, azt hiszi: hazu- dok. Hazudok — juta­lomért, pénzért, egy­ügyű gyermeklogikával. Megijedtem: — De ne tessék ha­ragudni — suttogtam halkan, bátortalanul, félve, $ bíbor arccal már szaladtam is. Hát így történt, igaz­gató kartárs. de miért néz rám így? Csak nem haragszik rám valami­ért...? Akkór hát me­gyek is... Vttaszek Zoltán A modern kincskeresők nyomában p1 mberemlékezet óta foglal- koztatta az emberek fantá­ziáját a halmok rejtélye. Mindig voltak, akik megpróbálkoztak a kincsek keresésével, s ezek kö­zött a leghíresebb Csuba Ferkó volt. Ű azzal tette Sárrét-szerte nevezetessé magát, hogy becsapta a csökmőSeket. Azt állította ma­gáról, hogy megérzi a kincs helyét Kivitte a csökmői férfiakat a tordai halomhoz, ahol szerinte nagy kincs van elásva. Ott terepszemlét tartva megálla­pította, hogy sárkány őrzi a kan­cáét. Jó jutalom fejében elvállal­ta, hogy kötelet tesz a szörny nyakára és a bátor férfiak segít­ségével kihúzzák a sárkányt a mocsárból. Majd. amikor a köte­let egy öreg fűzfa derekára kö­tözte, ijedt ábrázattal közölte a csökmői erősebb nem képviselői­vel, hogy baj van! Ugyanis csak azok bírnak meg a sárkány ere­jével, aldknek még nem volt dol­guk más asszonyával. Ha viszont ilyenek vannak itt jelen, úgy azok meneküljenek, mert a sár­kány haragszik azokra! A rossz nyelvek szerint csak egy ember maradt a kötél végén. Csuba Fer­kó pedig az előire felvett jutalom­mal más irányba távozott. Ez, va­lamikor 1780 körül történt, s ma már csak egy csárda neve őrzi az emlékét. A csökmői eset óta» közel két- száz óv telt el, sok halmot megbolygattak, a Sárréten is, ahol megközelítőleg több mint száz természetes és mesterséges ki­emelkedés sorát figyelhetjük meg. Amióta az ember mind, job­ban uralmába veszi a természetet, úgy tűnnek ed ezek a halmok. Van, amelyik az intenzív mező- gazdaság következtében a század elejétől több mint két métert zsugorodott össze. Szeghalmon mintegy nedven éve 23 vblt a számuk, s ma már egyik-másik­nak csak hűlt helyét találhatjuk. Egy ilyen h áloméi tű n ésnek lehet­tek a tanúi a figyelmes szeghal­miak. íme a történet: Szeghalomról Füzesgyarmat fe­lé, ha elhagyjuk a falu szélét, mintegy kétszáz méternyire terül el (valóban terült és nem emel­kedett) a Cigányhalom. Nevét a nagy idejű emberek szerint onnan kapta, hogy a múlt század máso­dik felében cigánytelepúlés volt itt Arra is emlékeznek, hogy egy­szer valaki pénz talált aztán má­sok is össze- vissza áskálták. de csak az elsőnek volt sikere. Kü­lönben a csíkéri tehén járáson van ez a nevezetes halom, melyet ed­dig nem fenyegetett a felszántás veszélye. Illetve más veszély! Még a múlt év őszén dr. Gazda- pusztai Gyula kandidátussal meg­szemléltük a határ halmainak nagy részét, hogy melyiket lenne érdemes régészebileg megvallat­ni. A kijelölt halmok között volt a fent említett is. Közben tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Gazda­pusztai professzor, akinek a nevé­hez fűződik az alföldi halmok új Közérdekű új jogszabály: A társasházépítési kölcsönről és kamatjáról A társasházépítési kölcsön össze­géről hozott a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1013/ 1669. (IV. 29.) Korm. szám alatt határozatot, s a lakóházépítési kölcsönökröt szóló 8/1967. (X 17.) PM. számú rendelet módosításá­ról rendelkezett a pénzügyminisz­ter 13/1969. (IV. 29.) PM. számú rendeletében. (Megjelent mind a kormányhatározat, mind a mi­niszteri rendelet a Magyar Köz­löny 32. számában.) A kormányhatározat és a mi­niszteri rendelet szerint a társas­házépítési kölcsön kamata lakáson­ként 80 ezer forint összeghatárig évi 2 százalék, ezer felül évi 6 százalék. Mind a kormányhatározat, mind a rendelet hatály balép tető j és az alkalmazásukra vonatkozói szabályokkal végződik. * módszerű tudományos feltárása, A nagy sikerű battonyai és kétely- házi feltárás után itt látott volna a további kutatáshoz. Halála után dr. Bakay Kornél vette kézbe az ásatások ügyét, de ó nem vette számításba a Cigányhalmot. gy látszik, hogy a szeghalmi Petőfi Tsz vezetői megbe­szélték a területükön levő halom mellőzését és maguk láttak hozzá a kérdéses „kincs-hely” feltárásá­hoz. Az eset úgy történt, hogy Szeghalmon új utcát nyitottak — a Fáy utcáról van szó —, és mix el valaha itt egy szárazér folydogálfi a községi tanács egyezséget kötött a tsz-el, hogy töltsék fel a község szintjével egy magasságra. A ta­nács ki is jelölte a bányagödör helyét valahol a vágóhíd környé­kén. így történt, hogy kincset is kerestek és könnyűszerrel jutot­tak a földhöz is. Jóformán ugyan­azon módszerrel dolgoztak, mint Gazdapusztai Gyula, csak éppen régészt nem igényeltek. Gyalúló- gép, markológép, jó néhány bille­nős vontató. Gyorsan ment a munka, de a lázas sietséglet nem követte az aranypénzek meglelése. Az igaz, hogy az utca gyorsan feltöltődött és a vontatók is sok­szor kétkeréken fordultak meg a sietség miatt, de mindhiába! Amit ugyanis találtak, az mind érték­telen kaeat volt csupán. Félre is dobták, hisz ócska edényeken és üveggyöngyökön nem gazdagszáki meg a tsz. így aztán elérve a szűztalajt, abbahagyták a kilátás­talan keresgélést, otthagyták a sok ezer éves fejedelem csontvázát és más tájak felé vették útjukat. A további igazság pedig az, hogy a tálált leletek egy része bekerült a helyi gyűjte­ménybe. Még aznap kimentünk a honismereti szakkör néhány tag­jával és összeszedtük a halomi alatt nyugvó vezér csontjait. En­nek alapján a következő tárgyak­kal lettünk gazdagabbak. A csontváz kb. a halom mértani kö­zepén zsugorított helyzetben, jobb oldali fekvésben. arccal Ny-i irányba feküdt. A csontok arról ta­núskodnak, hogy viselőjük erőe csontozató, ép fogú ember volt. A fennmaradt edények alapján két kb. azonos alakú, egy fülű korsó melléklete volt a sírnak, mely durva agyagból 12 cm-es nagysá­gúra készült. Feltehetően a csont­váz tartozéka volt egy nyaklánc is, amely 7 különböző nagyságú, sötétkék, gömbalakú üveggyöngy­ből, két lapos, korongalakú bar­na gyöngyből, egy fehér, hosszú­kás átfúrt kőből, egy bronz spi­rálból és egy átfúrt lapos trapéz alakú csontlemezből állott. A kék üveggyöngyök közül csupán há­rom ép, a többi hiányos, össze­tört A csontváz a környező föld szintjével azonos magasságban fe­küdt, ezek szerint a halmot úgy építették a sír fölé. Szerény véle­ményem szerint azonos a kétegy- házi halomsírral. A tsz ezzel a munkálattal hoz­zásegítette gyűjteményünket olyan lelethez, melyet, ha régész jelenlétében végeznek el, bizo­nyosan nagy múzeumaink vala­melyikében helyezik el. Mégis kincset leltek, a tudomány szá­mára, ha kissé keserű módon isi Jó volna, ha mind hatásosabban érvénjd: szereznének annak az, 1964-ben megjelent töri'ényerejű rendeletnek, mely arra kötelezi a gazdaságok, intézmények vezetőit, hogy azonnal jelentsék, ha terü­letükön régészeti lelet kerül elő. Figyelembe vehetnék azt a kö­telezettséget a talajjavító vállala­tok is, hiszen csak Szeghalom ha­tárában 25—30 helyen bukkant elő —, ha nem is túlságosan ér­tékes —, mindenesetre a táj tör­ténetéhez sok-sok adalékkal szol­gáló lelet. A honismereti-helytörténeti szakkörök, klubok szintén sokat tehetnek azért, hogy a föld­ből előkerülő „kincsek” nagyobb I megbecsülést kapjanak, és megfe­lelő szakember mentse meg azo- | kát a ma embere és az utókor ' számára. Miklya Jenő a szeghalmi járás Honismereti Bizottságának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents