Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-09 / 130. szám

1969. június 8. 11 Vasárnap Évadzáró a Színházban Pénteken este mutatták be a Jókai Színházban az évad utolsó darabját, Török Rezső Péntek Kézi című zenés vígjá- tekát. Az előadást derűs, vidám, könnyed játék jellemezte és Űj könyvek xyoo-ooooooooooo-oooc Sz. I. Alihanjan: Or. Szalay — Marzsó László: Levéltetvek a kertészetben Sok-sok viszontagság után Kézi és Szabó Éva és Gálfy László. Az íjítéaczgalsnról tanácskozik a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudo- nányi Egyesületek Szövetsége me­gyei szervezetének elnöksége jú­nius 12-én, csütörtökön délután 2 órakor tartja meg e havi ülését Békéscsabán, a Technika Házá­ban. A tanácskozáson először az ipargazdasági bizottság tevékeny­ségéről szóló jelentést vitatják meg. Ezután az újítómozgalom helyzetéről és az eddigi tapaszta­latokról szóló előterjesztésről ta­Lorenzo egymásra talál. (Fotó: Demény) Az Országos Műemléki Felügyelőség nemrégen műemlékjellegűvé nyíl vánította Móra Ferenc kiskunfél egyházi szülőházát, amelynek helyiségeit kamráknak használják a szomszédos épület lakód. A nagy magyar író szülőházának sorsa körüli hosszas vitát most már vég­legesen lezárta a városi tanács Elkészítették az egykori M óra-in­A levéltetvek hazánk rovarvi­lágának igen veszedelmes kártevő- csoportja. Közvetlen kártételü­kön kívül különös figyelmet ér­demei vírusterjesztő szerepük. Az elmúlt évtizedek nagymér­tékű, sokszor szakszerűtlen, túl­hajtott kérni zálásámak negatívu­maként a könyvben is említett nagyszámú levéJtetű-parazita je­lentős része elpusztult. Ennek kö­vetkezményeként a levéltetű kár­tétele — különösen az őszibarac­kon és számos zöldségfélén olyan mértékűvé nőtt, hogy a korábban csak másodlagosnak tekintett kártevők az említett növények­nél elsődlegessé váltak. A levéltetvek növekvő kártéte le miatt felismerésük, a korszerű védekezés ellenük, a kertgazda ságinak és a mezőgazdaságnak egyaránt érdeke. A szerző tömören foglalta ősz sze a téma szakismereteit és úgy magyarázza meg a bonyolult fejlődésű rovarcsoport biológiá­ját, hogy műve nem száraz leírás, hanem a tudósnak és gyakorlati szakembernek, sőt a képzett és kevésbé szakképzett nagyközön­ség számára is érdekes, élvezetes olvasmány. A könnyebb megértést és meg­ismerést a szerző eredeti, művé­szi rajzai és fényképei is nagy­mértékben elősegítik. A védekezési fejezetben közölt hasznos gyakorlati tanácsok hoz­zásegítenek a levéltetvek növek vő kártételének eredményes csökkentéséhez. (Mezőgazdasági kellemes szórakozás. Micsurin igazi arca Péntek Kézit Szabó Éva7 alakította (balról). Barátnője GuiH- etta: Kocsis Mária. Minden magyar olvasó vagy akár csak mozilátogató jól ismeri Micsurin arcát: ezt a rokonszen­ves, bölcs arcot, melyet kis fehér szakáll keretez. Fején széles kari- májú puha kalap, félig-meddig amolyan kertészkalap, mintegy jelképezve, hogy több időt töltött kísérleti kertjében a gyümölcsfái között, mint az íróasztal mellett. Ebben a könyvben azonban nem erről az arcról van szó, ha­nem arról, amelyet legtöbben ma sem ismerünk. Arról, amit telje­sen meghamisítottak és eltorzítot­tak a dogmatikus „tudomány” él­harcosai, hogy saját egyedural­muk szolgálatába állítsák, sokkal nagyobb kárt okozva ezzel a szov­jet biológia fejlődésének és nem­zetközi hírnevének, mint Micsu­rin idejében Grell és követői, akikkel oly sokat foglalkozik ez a kis könyv. Nem mintha Grellék ezt a „népszerűsítést” megérde­melnék, hanem azért, hogy ki­mutassa az ún. vegetatív hibridi­záció, az ötvenes évek egyik nagy újrafelfedezése nemhogy Micsurin új, szenzációs módszere lett vol­na, hanem épp az ezzel kapcsola­tos tudománytalan nézetek elleni harcában fejlesztette ki hatékony és korszerű nemesítésí módsze­reit. De hasonló meglepetések érik az olvasót a környezeti tényezők „asszimilációjának”, az irányított „nevelésnek” teljesen eltorzított nézeteiben és még számos más kérdésben. E könyvet olvasva ki­bontakozik előttünk annak a bölcs tudósnak és kiváló gyakor­lati nemesítőnek az igazi arca, akinek portréja méltán sorolható be a világ nagy nemesi tőinek az arcképcsarnokába. Ugyanakkor e karcolatnak is nevezhető kis ta­nulmány is rádöbbent, hogy mi­lyen rombolást visz véghez az emberi fejekben és lelkekben azok­nak a nézeteknek erőszakos hir­detése, amelyeknek a célja nem a jobb ,emberi élet elősegítése és a tudományos igazságok felderíté­se, hanem egyének és klikkek hatalmi érdekeinek a szolgálata a világnézeti harc leple alatt. (Mezőgazdasági Kiadó) nácskoanak. gatlan kisajátítási tervéit Könyvkiadói A moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál A Moszkvában kétévenként j sorra kerülő Nemzetközi Filmfesz­tivál a szovjet társadalmi és mű- i veszeti élet jelentős eseménye. „A ! humanista filmművészetért, a bé­kéért és a népek barátságáért!” — ez a jelszó tette a fesztivált nép­szerűvé és széles körben elismert­té. 1967-ben 57 ország filmesei, az UNESCO képviselői, több mint 800 ismert rendező, színész, pro­ducer és újságíró volt részese en­nek a nagy jelentőségű esemény­nek. Harminchárom egész estét betöltő — harminchét rövid film — harmincnégy gyermekfilm sze­repelt a hivatalos programban, ezenkívül több tucat filmet mu­tattak be versenyen kívül. Az idei, a július 7—22 közötti fesztivál iránt is jelentős az érdek­lődés. Nevezetes történelmi dá­tum, Vlagyimir Iljics Lenin szá­zadik születésnapja előtt kerül sor a nemzetközi találkozóra. Továb­bá idén augusztus 27-én lesz 50 éve, hogy a lenini dekrétum alapján államosították a filmipart. Megemlékezésül a fesztivál idején a moszkvai filmszínházak a szov­jet hatalom évei alatt született, kiemelkedő filmalkotásokat, köz­tük a Leninnel foglalkozó filme­ket tűzik műsorukra. Az egész es­tét betöltő filmeket a Kongresszu­si Palotában, a rövid filmeket a Filmművészeti Székházban, a gyermekfilmeket a Lenin-hegyen levő gyönyörű úttörőpalotában mutatják be. A feltételek szerint minden or­szág egy nagy filmmel és egy — 35 percnél nem hosszabb — rövid filmmel nevezhet. A fesztivál fő- igazgatósága dönt a filmek elfoga­dásáról. A hivatalos programban nem szereplő filmeket versenyen kívül mutatják be. A győzteseknek a nemzetközi zsűri ítélete alapján az egész es­tét betöltő filmek kategóriájában 3 arany-, 3 ezüstdíj, valamint a legjobb férfi és női alakításokért járó két-két díj kerül átadásra. A rövid filmeknél a kis játékfilm, a híradó, a dokumentum- és a tu­dományos ismeretterjesztő filmek kategóriájában adnak ki első dí­jat. A gyermekfilmeknél 1 arany- és 3 ezüstdíjat osztanak ki. Érdemes megjegyezni, hogy a gyermekfilmek kategóriájában a régebben készült filmek is verse­nyezhetnek, ha a fesztivál céljai­nak nem mondanak ellent. Színházi szakemberek világkongresszusa Budapesten A színház az ember társa — ez I a témája annak a kerekasztal- beszélgetésnek, amely — a Szín- ! házi Világszövetség budapesti j kongresszusa alatt — június 12- j én és 13-án lesz a Fészek Mű- ] vészklubban. Mostanában a világ egyik-másik pontján embertelen- í né vált a színház; ezzel a rossz- ! irányú fejlődéssel száll szembe a \ budapesti vita. Fontos kérdések kerülnek ekkor szóba. Beszélnek majd arról, hogy mi a népszín­ház szerepe: milyen feladatai van­nak a színháznak a nem világ­városok életében; a színház „ifjú hulláma” hogyan befolyásolhatja a fiatalságot; a színháznak van-e szerepe a társadalmi mozgalmak­ban, s végül: miképpen lehet elő­segíteni a fejlődő országokban a valóban nemzeti színházi előadás­mód kialakulását. Ha a nem szakember számára egyik-másik megfogalmazás talán különösen hangzik is, kétségtelen, hogy a színházművészet mai éle­tének, haladó voltának kérdései­ről lesz szó a budapesti vitán. A világ harmincöt országából kétszáznál is több színházművészt és szakembert várnak a kongresz- szusra. Már június első napjaiban megérkeznek közülük: azok, akik a Színházi Világszövetség végre­hajtó bizottságának és igazgató tanácsának ülésén is részt vesz­nek. Maga a kongresszus június 8-án kezdődik és 14-ig tart. A színházi világszövetség elődje még a húszas években alakult meg, de tiszavirág-életűnek bizo­nyult. A második világháború után, 1948-ban, Prágában jött lét­re az ITI, a Színházi Világszövet­ség. A szövetségnek mintegy öt­ven ország színháza tagja; a tag­országokban az ITI-nek nemzeti központja működik. A nemzetközi elnökségben magyar képviselő is helyet foglal: dr. Hont Ferenc, a magyar központ elnöke, a nem­zetközi elnökségnek alelnöke, dr. Ján Kopeczky csehszlovák drá­maíróval, művelődésügyi minisz­terhelyettessel együtt.. Á világszö­vetség elnöke a svéd Palle Bru- nius. A vendégek között lesz Mihar Carev, színész és rendező, a Szov­jetunió ITI-központjának elnöke, a moszkvai Kis Színház igazgató­ja, Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper intendánsa és fő­rendezője, Rosamond Gilder ame­rikai színházi közíró, az Egyesült Államok ITI-központjának elnöke, az ITI díszelnöke, előzőleg elnö­ke; Ernst Häussermann, a bécsi Burgtheater volt művészeti igaz­gatója, Pau] Hoffmann, a je­lenlegi igazgató, Shiv Kumar Jos- hi indiai drámaíró és rendező, Arvi Kivimaa, a finn Nemzeti Színház igazgatója, a már emlí­tett Ján Kooeczky, Korzeniewski lengyel rendező, Humberto Orsini venezuelai rendező, Tayeb Saddiki marokkói színházi szakember, Ro­ger Stevens. New York-i producer, a Kennedy Művészeti Központ el­nöke, Ellen Stewart, az Off-Off Broadway színházi mozgalom egyik megalapítója és vezetője, Szergej Tovsztogonov, a leningrá- di Gorkij Színház főrendezője, Mira Trailovic, a belgrádi Atelje 212 színház igazgatója, Walter Unruh professzor, a színházi tech­nikusok és szcenikusok világszö­vetségének elnöke és Arnold Wes­ker angol drámaíró. A kongresszus természetesen egy sor hivatalos témát is meg­tárgyal; közülük jó néhány ugyancsak érdeklődésünkre érde­mes. Foglalkoznak például a kü­lönböző világrészek sajátos szín­házművészeti problémáival; meg­vitatják az évente március 27-én megtartott Színházi Világnap ta­pasztalatait; a párizsi és a lon­doni Nemzetek Színháza fesztivál problémáit; az UNESCO javasla­tát az úgynevezett népszínházzal kapcsolatos kutatásokra; a nem­zetközi kiadványokat és az ITI fo­lyóiratának munkáját. A közgyű­lést követő bizottsági üléseken szó lesz a zenés színházak idő­szerű kérdéseiről, közöttük arról, hogy a modern operatolmácsolás­nak van-e még színházművészeti értéke? Megvitatják, hogy mikép­pen valósíthatók meg a zeneszer­ző színházi elképzelései a színpa­don. valamint tanácskoznak az énekesképzés és a színházművé­szet közös kérdéseiről. Még egyetlen kongresszuson sem vettek részt annyian, mint ahányan a budapesti ülésre je­lentkeztek, noha ez már a tizen- ' harmadik ITI-világgyűlés (közü­lük hármat, tartottak szocialista országban). Az érdeklődés kétség­kívül nemcsak a téma érdeme, hanem a világviszonylatban is egyre nagyobb hírű magyar szín­házművészeté is. Vendégeink meg­tekinthetnek majd néhány új ma­gyar drámát a főváros színházai­ban. Talán ez a tanácskozás ah­hoz ugyancsak hozzásegít, hogy a magyar színházak részt vehesse­nek a Nemzetek Színháza műso­rán, előadásaikat Párizsban és Londonban is megtekinthessék. Zay-hászló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents