Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-09 / 130. szám

IMS. Június 8.

5

Vasárnap

„Piaci"

ármechanizmus

Szerdán jelent meg a békéscsabai piacon zöldborsóval először a konzervgyár. Egy kis pánik keletkezett az árusok körében, akik ezt a finom tavaszi csemegét 6—7 forintért mérték, mert a konzervgyár standján kiírták: ára 4 forint 50 fillér.

A vásárlók persze örültek. Megpróbáltak ugyan egyesek olyan hírt kelteni, hogy a konzervgyár biztosan takarmányborsót árul, azért adja olyan olcsón. Akadtak is talán, akik elhitték, ők azonban tévedtek.

Amikor a konzervgyár arra az elhatározásra jutott, hogy fel- csap „piaci árusnak", a városi tanács kereskedelmi csoportja közölte: kérjen írásban engedélyt. Nemsokára kiderült, hogy erre nincs is nagyon szükség. Most pedig megtudhatja az, akit érdekel, hogy ebből az árusításból nem sok haszna származik az eladónak. Az a cél vezérli, hogy senki se mondhassa: azért drága a borsó, mert a konzervgyár felvásárolja. Ez egyébként elenyésző hányada annak a mennyiségnek, amiből mintegy 650 vagon kész árut gyártanak. Mindössze 20—30 mázsa egy piacon vagy amennyi éppen kell.

Az eladás majd rendszeressé válik több más áruból is. Ezt az elhatározást csak üdvözölni lehet. Jó, hogy a vásárlók olcsóbban hozzájuthatnak. És hogy segítsünk megtalálni a standot a piacon, hadd írjuk még ide: az egyik a Luther utca sarkán, a másik a Jókai út 9 sz. alatti ház előtt van. Persze, ha máshol olcsóbban lehet a borsót és később más árut is megkapni, a két standot nem fogjuk ajánlani. Addig, és azután is érvényesüljön a piacon a „piaci" ármechanizmus.

— or

AHOL A KETTŐS-KŐRÖS

KANYAROG

Figyelem! Figyelem!

VÁLLALATOK ÉS KÖZÜLETEK

Folyó évre még korlátozott kapacitásunk van 50 tonna egyenértékű terhelésű élhajlító gépünkre.

Bérmunkát rövid időre vállalunk.

Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz,

Békéscsaba, Petőfi u. 4. sz.

Mivel kezdje

az újságíró, ha egy egész községet akar bemutatni az olvasóknak? Ez az első azoknak a jegyzeteknek

a rendezgetésénél, amelyek egy- ] sokallták a nyomorúságot. Az napi köröstarcsai tartózkodásom 1730-as években kaszát, kapát ra- alatt összegyűltek, s minden rész- 1 gadtak és egy Vértesi nevű csa- hez persze sok benyomás is kap- Iád vezetésével felkeltek az urak csolódott. Kellő mérlegelés után j ellen.

végül is határozni kell. Kezdjük 1 A Tanácsköztársaság idején létrejött a direktórium és elsőként a járásban munkásegylet is ala- C 1 • , 1 I , kult a 48-as kaszinó helyén. A

UlZOIiyOS ^Ólyonir felszabadulás után ide került a Kiderül ugyanis hogv hét eó- I DÉFOSZ> maid a nőtanács. Most lyafészek van a községben, ami ! az épJu*}‘J® k5“é* k°n.yvtar.0: kettővel több, mint az előző év- ! ,nak aljákét. trÄ ben volt. Még a bölcsőde kémé- létr^ozása Vígh Mihály paraszt- nyét is megszállta egy gólyapár, ember nevéhez fűződik, akinek az

talán a gólyákkal. Ez igazán eltérő a sablontól.

csúzlival elkövetett fácánvadászat miatt kellett megbírságolni.

Áll már a fúrótorony

Hogy azért mégsem minden róAz elgondoláshoz tartozik: lucernatelepítés 3 ezer holdon. Ehhez kapcsolódna egy lucernafeldolgozó üzem is, amihez egymagában kilenc millió forint beruházási összeg kellene. Hitelt azonban nem kap ez a gyenge adottságú tsz. A saját erejére van utalva.

Lényegében tehát segítséget var

unokái ma is élnek.

Fehér László summás, napszámos, mint a 48-as kör vezetője 1919-től 1945-ig írta a község történetét, amit ma a szegedi múzeumban őriznek.

de ahogy mondják, kevés eredménnyel. Ugyanis nem szaporodnak a gyerekek. Az emberek, főként pedig a fiatalok, akikkel a

gólyák összefüggésbe hozhatók, inkább elkívánkoznak Köröstar- csáról. Gyenge adottságú a Petőfi Tsz, saját erőből nem tudja a foglalkoztatottságot növelni. Az igaz, hogy mostanában már kezdenek vissza is jönni a fiatalok, hiszen nem könnyű egyedül az j a felszabadulás után persze a élet, valahol a nagyvilágban. ! fejlődés itt sem maradt el. Nem- Rigler Miklósnak, az MSZMP ! rég történt például, hogy amikor községi csúcsvezetőségi titkára is j a Szeghalom felől érkező autó- most nagy gondban van. Van ! busz áthaladt a Kettős-Körös híd„Ez kérem, Köröstarcsa"

ugyan egy fűztelep, amely időszakosan nyugdíjasokat és egy kosárfonó üzem, amely 22 "öt foglalkoztat. Ezenkívül a Mezőberé- nyi Faipari Ktsz helyi részlegében 20-an dolgoznak. De legalább 200 asszony, lány szeretne még elhelyezkedni. *

— Mit tudna egy üzem kialakításához a község felaiánlani? — kérdezem Rigler Miklóstól.

— Egy nagy malomépületet telekkel és sok szakma nélküli dolgozót. Ezenkívül társadalmi munkát is.

Ha létrejön egy üzem. bizonvára a gólyáknak is több lesz majd a dolguk.

Kártyán nyert falu

A történelem bizonysága szerint Köröstarcsa soha nem tartozott a szerencsés települések sorába. Vári Imre, az iskola igazgatója a község történetének kezdetét az 1200-as évekre vezeti vissza. Nádasok között éltek az emberek. A későbbi időkből megmaradt néhány család neve is, mint Petneházi, Ladányi, Osváth. A XVII—XVIII, században két ízben tartottak itt megyegyűlést, ami akkortájt nagy eseménynek számított. És a tisztes földesurak jóvoltából kétszer is gazdát cserélt a falu — kártyán, ami persze mit sem változtatott a jobbágyparasztok helyzetén. Az egyik kutya, a másik eb volt.

Hanem aztán a parasztok megján és bekanyarodott a község főutcájába, az egyik utas ijedten kérdezte:

— Már Békéscsabán vagyunk?

— Ez kérem, Köröstarcsa — nyugtatták meg az utasok, mert már a csomagja után kapkodott.

Valóban városias a főutca. A széles aszfaltút, a közvilágítást szolgáló kandeláberek, a sok-sok rózsa a járdaszegélyen ma már nem a szegénységről árulkodik. És talán kapcsoljuk ehhez mindjárt azt is, ami az emberek tudatának a fejlődését bizonyítja. Azt ugyanis, hogy ebben az évben egyetlen bűncselekmény sem fordult elő. Osváth Ferenc, a községi tanács vb-titkára ezt egyrészt azzal magyarázza, hogy jó az önkéntes rendőri hálózat. Ézen belül is Gyaraki Tibor, a csoport parancsnoka és Ladányi István tsz-tag érdemel külön elismerést. A körzeti megbízott is jól ellátja a feladatát.

zsás, arról egyben-másban bárki j a gazdaság, amelyből a lakosság meggyőződhet. És először is talán a vízhiányról kell beszélni. Az igaz, hogy a békési járásban először itt épült meg a vízmű. Akkor azonban (hat éve) még négy kútból folydogált a víz, s azóta három, ami még az 1920-as évek hagyatéka volt, elapadt. A negyedik, amelyet 1962-ben fúrtak, híven teljesíti a feladatát, percenként 134 liter vizet ad, de ez kevés.

— Nyáron sajnos vízkorlátozásra van szükség. Tilos a kerteket locsolni — tájékoztat Osváth Ferenc.

Az esős időjárás mostanában egy kis vigasztalást nyújt, no meg az is, hogy megkezdik egy új kút fúrását. Már áll a 20 méter magas fúrótorony. A lakosság úgy jár oda nézelődni, mintha valami zarándokhely volna. Bárcsak jönne már a földből a víz!

— Reménv: — kérdezem Osváth Ferenctől.

— Ki tudja, mi van 650 méter mélyen ? — válaszol kérdéssel, de azért reméli, nem lesz hiábavaló a fúrás.

Hanem az 1 millió 178 ezer forint előteremtése a község nagy gondja. Egyelőre félmillió áll rendelkezésre községfejlesztési alapból, a többit a járási és a megyei tanácstól várják.

Kétpotyka halászcsárda

Egyébként a víz körülöleli a községet. A Kettős-Körös ott kanyarog mély medrében, csalogatva a horgászokat, akik ezen a tájon nemegy 10 kilón felüli harcsát fogtak, de akadt már a horogra 42 kilós is. Valódi horgászparadicsom a folyónak ez a szakasza, az 5 kilométerre levő Sebes-Körös egybefolyásáig meg azon túl. És a holtágak is sikert ígérnek.

Nem messze a hídtól van a strand. A vadásztársaság öt csó- „ nakot vásárolt, amit itt bérbe leAz erdem azonban ^ elsősorban het venni Csupa kecsegtető ajánazoknák,

mégis a lakosságé, amely megnyugtató körülményeket akar és j támogatja a közbiztonsági szer- I vek munkáját. Még közlekedési baleset is csak három esetben fordult elő. de azokat nem helybeliek okozták, hanem vidékiek a forgalmas 47-es úton.

A szabálysértések száma sem sok, két személyt orvhorgászat, hármat társadalmi tulajdon elleni vétség, egy fiatalkorút pedig

FILATÉLIAI HÍREK

A megyei úttörőelnökség és a KISZbizottság rendezésében megindult iskolai filatéliai vetélkedők befejezést nyertek, és a döntő vetélkedő, melyre mintegy tizenhat fiatal jelentkezett, június hó 8-án, vasárnap reggel 9 órakor lesz Békéscsabán, az Úttörő Házban. Erre a vetélkedőre minden érdeklődőt szívesen lát a megyei ifjúsági bélyegbizottság.

Filatélista-ritkaság. A Tanácsköztársaság emlékére a várban rendezett bélyegkiállításon egy érdekes és híres levélboríték volt látható. Magyarország számára különösen érdekes dokumentumot — amelyet 1922. június 28-án, a berlini szovjet nagykövetségről küldtek Kun Bélának Moszkvába, vörös felülnyomású cári konzuli illeték- bélyeggel volt ellátva. A híres boríték a British Múzeum tulajdona. A ritka filatéliai és történelmi dokumentum- boríték értékére jellemző, hogy a British Múzeum igazgatója személyesen hozta magával a kiállítás megnyitása előtt és elmondta, ,,a British Múzeum történetében először fordult elő, hogy bármilyen értékünket is kölcsön adtuk volna. A boríték történetéről elmondta, hogy ..valószínűleg Kun Béla a levelet megkapta, a használt borítékot a papírkosárba dobta, fgy került több száz borítékkal együtt mint tömegbélyeg egy moszkvai bélyegkereskedőkhöz, aki eladta a Fitzgerald- gyűjtemény részére. Budapesten került most először kiállításra az értékes boríték”.

BEMUTATJUK A MÁJUS HÓBAN MEGJELENT MAGYAR ÚJDONSÁGOKAT

Balaton 40 filléres értékforgalmi bélyeg.

Hotel Budapest 1 forintos forgalmi bélyeg Tervezőművész: Bokros Ferenc.

Budapest 71. Világkiállítás egyik előfutára felárral 5,—. plusz 2,— értékben. Tervező művész: Füle Mihály.

Példányszám: 4500.

fogazva 518 000 és vágva

Vass Tibor

lat a horgászoknak és akik nyaralni, pihenni akarnak. Ezért is hozták létre a camping- tábort nem messze a hídtól, csen- des. fás helyen, a községet átszelő holtág partján. Húsz kétszemélyes sátor áll a vendégek rendelkezésére, viszonylag olcsó áron. Étkezni a közeli Kétpotyka halászcsárdában lehet. Többek között olyan halászlét és még kilenc fajta más halételt, ami az ínyenceket messze földről odacsalja. A szakács Mülek László, aki már sok elismerést kapott a vendégektől.

Kezd azonban szűk lenni a halászcsárda. Paczuk Józsefnek, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ügyvezető igazgatójának ez nem kis gondot okoz. Ezért is kért a MESZÖV- től 100 ezer forintot. Igaz ugyan, hogy abból nem a halászcsárdát bővítené, hanem — közvetve — meg lehetne oldani, hogy a helyi étkeztetést a vendéglőben bonyolítsák le.

„Dicsekedni nincs okunk”

— A rádióban, tv-ben az ember sok szépet és jót hall, lát. Nálunk a kibontakozás nehéz. Dicsekedni nincs okunk — kezdődik a beszélgetés Szabó Károllyal, a Petőfi Tsz elnökével.

— Mi lenne a kiút?

A kérdésre elég összetett a válasz. Először is arra volna szükség, hogy a belvíztelenítés költségeit az állam vállalja magára. Ha a szövetkezetnek kell fizetnie, leköti a teljes anyagi erejét, ami pedig meglassítja a gépesítés fejlesztését és a nagyobb mennyiségű műtrágyavásárlást — szóival a termelés növelését.

70—80 százaléka él.

Asszonyok a kertészetben

A Petőfi Tsz kertészetében éppen paprikát palámtáznak az asz- szonyok. Mint másutt, itt sem írják körül a véleményüket az egyes őket érintő dolgokról. Fazekas Györgyné, aki már 62 éves, a kevés nyugdíjra panaszkodik, emiatt — a férje mellett — neki is dolgoznia kell még. Szerencsésebb- | nek tartja azokat, akik ipari nyug- ! díjat kapnak.

Igaz, bár ezt a kérdést nehéz lenne most megvitatni. Már azért is, mert Kovács Sándorné közbeszól:

__ Higgye el, nem könnyű a

m

egélhetés. Jó, ha 10 óra alatt 50 forintot keresünk.

— Ehhez azért a háztájit is be kell számítani — vetem közbe.

— De hát tudja, hogy az ember mindig többet akar. Legalább télen is rendszeresen dolgozhatnánk. Melléküzemág kellene ...

Szabó Károly, a tsz-elnöke próbálja megértetni, hogy a melléküzemág létrehozásához pénzre van szükség. Ilyen célra pedig egy fillér sincs.

Imely Andrásné helyteleníti, hogy sok mindent nem lehet a helyi boltokban beszerezni.

— Nem kellemes Mezőberénybe vagy Békéscsabára utazgatni, meg aztán pénzbe és időbe kerül — panaszkodik.

Gál Sándorné, a brigádvezető csak dicsérni tudja az asszonyokat:

— Szorgalmasak, gondosak. Ha van is panaszuk, azért elismerik, hogy minden évben jobbak az életkörülmények.

Ami igaz, azt senki sem cáfolja. Az is vitathatatlan, hogy a jobb életkörülmények kialakításából az asszonyok derekasan kiveszik a részüket.

Elismerés a nevelőknek

A járásban két VörÖ6 selyem- zászlós úttörőcsapat van, s az egyik a köröstarcsai.

— Tíz év eredménye — állapítja meg Vári Imre, az iskola igazgatója, aki a szép sikert elsősorban Tóth János pedagógus érdeméül tudja be. És elismerés illeti a többi nevelőt is. Járási fórumokon sokszor elhangzott már dicséret és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján a 22 tagú tantestületből 12-en kaptak jutalmat.

Most szervezik a 11. táborozást.

Teljesen önállóan gondoskodnak majd a beszerzésről, főzésről. A kies fekvésű Tatai tó közelében állítják fel a sátrakat. Indulás július 1-én. A tsz, a szülői munka- közösség és a tanács is anyagi támogatást ad a kiránduláshoz, amelyen negyven tanuló vesz részt.

Az iskola legégetőbb gondja az, hogy nincs tornaterem, aminek 480 gyerek látja kárát. Ez persze pénz kérdése, éppen úgy, mint az, hogy bevezessék a központi fűtést. Az utóbbinak a szerelését az idén megkezdik, a befejezésre azonban nem elég a rendelkezésre álló 150 ezer forint. Ha azonban a járási tanács támogatást nyújt, ősszel már elkészül. Akkor pedig tisztább lesz a tantermek levegője, kevesebb lesz a tüzelőszükséglet és könnyebb a fűtő munkája.

*

Csendes, szerény község Köröstarcsa. Nem sokat hallat magáról. Ezért talán érdemes volt most egy kicsit „felfedezni”, megírni gondjait, bajait, eredményeit. Derék, szorgalmas emberek laknak itt is, akik mindennapos munkájukkal igyekeznek az egész országhoz, a nagyobb közösséghez igazodva szebbé formálni szűkebh hazájukban az életet.

Pásztor Béla