Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-09 / 130. szám
19*9. Június 8. 2 Vasárnap Leonyid Brezsnysv beszéde a moszkvai értekezleten (Folytatás a 1. oldalról.) [son, de az utóbbi időben bekövet-1 kommunistákat illet, mi úgy vél- mugatás, az összes szocialista or- kezett események és mindenek- jük, hogy szág egyenjogúsága— szuverenitásuk és függetlenségük, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveinek következetes betartása mellett” >,Ha reálisan akarjuk felmérni a jelenlegi világhelyzetet — mon. dotta ezután —, ha össze akarjuk hasonlítani egyfelől az imperializmust, másfelől a vele szemben álló erők fejlődését, csak egy következtetésre juthatunk: a világfejlődés fő vonalát továbbra is a forradalom és a szocializmus erőinek és a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek aktivitása határozza meg.” Ezután a kommunista pártok útjában álló nehézségekről beszélt, melyek különböző okokkal magyarázhatók. Az egyik ok az — mondotta —. hogy korunk viszo- | nyai között, amikor a szocializmus, az összes forradalmi erők nyomására összeroppannak a régi világ társadalmi támaszai, megnövekszik a burzsoázia ellenállása. „A kommunista mozgalom és az egész forradalmi mozgalom belülről való bomlasztásának törekvése napjainkban az imperializmus osztály stratégiájának egyik legfontosabb iránya.” „A felmerült nehézségek másik oka az, hogy olyan emberek újabb millióit vonják be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoznak. Közülük sokan nagy adag forradalmi energiával, ugyanakkor az őket foglalkoztató problémák megoldásának módjairól alkotott meglehetősen bizonytalan elképzelésekkel kapcsolódnak be a politikába. Innen származnak a szélsőségek — a heves politikai robbanásoktól a politikai passzivitásig, a reformista illúzióktól az anarchista türelmetlenségig.” „Nem mehetünk el szó nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy. mintha azok nem léteznének.” „Osztjuk azoknak a testvérpár- toknak a véleményét, amelyek határozataikban felhívják a figyelmet az ilyenfajta veszély ellen folytatandó erélyes harc szükségessé gére. „A jobboldali opportunizmus a likvidátorok álláspontjának irá_ nyában való elcsúszást, a szociál- demokratizmussal való kiegyezést jelenti a politikában és az ideológiában. A szocialista országokban a jobboldali opportunizmus eljut egészen a marxista—leninista előtt a KKP IX. kongresszusa által elfogadott határozatok jellege, arra késztetnek bennünket, hogy fogalkozzunk velük. Űj helyzet keletkezett, amely súlyos negatív befolyást gyakorol az egész világhelyzetre és az antiimperialis- ta erők küzdelmének feltételeire’’ — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Mindenekelőtt foglalkozni kell a kínai vezetőség politikájának nemzetközi vonatkozásaival — jelentette ki Brezsnyev. — „Annál is inkább fontos, hogy beszéljünk erről, mert a haladó közvélemény bizonyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség forradalmi törekvéseiben, hisz olyan ki- jelentésekinek, hogy az imperializmus ellen harcolnak.” A kommunista mozgalmon belüli hegemóniáért, a marxista— leninista pártok ellen folyó harc elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jelenlegi pekingi vezetőség nagyhatalmi törekvéseivel, más országok területeire támasztott igényeivel.” Leonyid Brezsnyev emlékezte, tett a Kuanming Ribao című pekingi lapnak arra a felhívására, amely szerint „fel kell készülni mind a hagyományos, mind pedig a nagy atomháborúra a szovjet revizionizmus ellen”. Ezután az SZKP főtitkára kijelentette: „magától értetődik, hogy hangoskodó kijelentéseikről a reális lehetőségekig jókora távolság van. A Szovjetuniónak elegendő az ereje ahhoz, hogy megvédje magát, a szovjet emberek idegei erősek és nem lehet őket rikoltozásokkal megfélemlíteni. De a hivatalos kínai propaganda iránya önmagáért beszél.” „Peking nemzetközi téren kifejtett gyakorlati tevékenysége mindjobban meggyőz benünket arról, hogy Kína külpolitikájában gyakorlatilag szakított a prolétárnemzetköziséggel, s ez a külpolitika elvesztette szocialista osztálytartalmát.” „A Szovjetunió elleni támadások valamennyi vonalon, a hazug propaganda, a szovjet nép, szocia. lista államunk, kommunista pártunk megrágalmazása, a Szovjetunió elleni gyűlölet szítása a kí-í nai népben, és most még a fegy-» verek alkalmazása is, a fen vege-* tőzés és a zsarolás más szocialista államokkal és a fejlődő országokkal szemben, kacérkodás a kapitalista nagyhatalmakkal, köztük 5^3^ az NSZK-va.l is — így fest a maii a jelenlegi világhelyzet újult erővel igazolja a proletárinternacionalizmus lenini koncepciójának helyességét és életrevalóságát.” A kommunista mozgalom egységének megszilárdítása — értekezletünk fontos feladata. Ehhez elegendő objektív feltétel áll ren. delkezésünkre. Az egység nem alakul ki önmagától, az egységért küzdeni kell. Már a tanácskozás előkészítése folyamán egyetértettünk abban, hogy a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához fel kell kutatnunk a fennálló nézet eltérések leküzdéséhez vezető utakat — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A véleménykülönbségek leküzdését célzó irányvonalról beszélve, Brezsnyev három kérdéssel foglalkozott bővebben. Először az imperializmus elleni közös akciók jelentőségével, másodszor azzal, hogy mennyire szükség van a testvérpártok közötti kapcsolatok és érintkezési pontok sokoldalú kiszélesítésére. Az ellentétek leküzdése, a kom- muinsta mozgalom egységéért vívott harc harmadik fontos irányzataként Brezsnyev a pártok elméleti munkájának összefoglalását nevezte meg, s rámutatott, hogy a marxista—leninista elméletet ezen az alapon kell fejleszteni, a marxista-leninista elveket és alapeszméket ezen az alapon kell védelmezni. Győzelmet aratni az imperializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes an- tiimperialista erők szilárdulását lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a burzsoá ideológia ellen — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Az imperializmus gigászi paropa- gandagépezetet hozott létre, mely felhasználja az Ideológiai befolyás minden modern eszközét. A dolgozókra való fokozódó imperialista befolyás elleni harc a kommunisták fontos cselekvési területe — jelentette ki Brezsnyev. Most különösen időszerű, hogy emlékezzünk Lenin figyelmeztetésére, miszerint a kommunista ideológiai munka bármilyen gyengülése, a kommunista ideológiai munkától való bármilyen eltávolodás a burzsoá ideológia erősödéséhez vezet. Különösen hangsúlyozni szeretném a testvérpártok összeegyeztetett erőfeszítéseinek, kölcsönös támogatásának jelentőségét azokban a konkrét cselekményekben, amelyek arra irányulnak, hogy leleplezzék a kommunizmus ellenségeinek ideológiai koholmányait — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Brezsnyev elvtárs a következőkben több fontos nemzetközi kérdés elemzése után szólt Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos előkészületekről is. Az, amivel Lenin a forradalmi elméletet gazdagította, rendkívül fontos a marxista gondolkodás fejlődésében. A leni ni zmus korunk marxizmusa. Lenin születésének 100. évfordulója a világ minden kommunistájának ünnepe. Az SZKP meggyőződése, hogy a közelgő Lenin-jubileumot fel kell használni az ideológiai munka további aktivizálására a kommunista mozgalomban. Elvtársak! Minden okunk megvan rá, hogy biztosan nézzünk a jövő elé, rendelkezik, hogy az összes anti- imperialista erőkkel szövetségben új győzelmeket vívjon ki, a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a békéért, az egész emberiség ragyogó kommunista jövőjéért folyó történelmi harcban ■— mondotta Brezsnyev. A fő dokumentum tervezetével kapcsolatos vita során Leonyid Brezsnyev felszólalását követően Max Reimarm, Németország Kommunista Pártja küldöttségének vezetője mondott beszédet. Az értekezlet résztvevői megvitatták ezenkívül az arab országok testvérpártjainak és az izraeli testvérpártnak a közel-keleti helyzettel foglalkozó közös határozati javaslatát. Szombaton délelőtt napirenden kívül felszólalt a Guatemalái Munkapárt képviselője és felhívta a kommunista és munkáspártokat: emeljék fel tiltakozó szavukat a latin-amerikai felszabadító mozgalom ismert személyiségének, a neves Alvoradónak a bebörtönzése ellen, követeljék életének megmentését. Alvoradót a guatemalai hatóságok nemrég tartóztatták le és embertelen körülmények között tartják fogva. A tanácskozás délutáni ülése A kommunista mozgalom, amely . magyar idő szerint 14.00 órakor hű Marx, Engels, Lenin tanításé- : kezdődött a nagy Kreml-palota hoz, jelenleg óriási lehetőségekkel I György-termében. A Honvédelmi Minisztérium közleménye A Varsói Szerződés Országai Egyesített Fegyveres Erői Parancsnoksága éves kiképzési tervének megfelelően a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok kijelölt törzsei és alakulatai, az elmúlt napokban közös gyakorlatot hajtottak végre a Magyar Népköztársaság területén. A gyakorlaton részt vevő törzsek és csapatok sikeresen teljesítették megszabott feladataikat. A kiképzési céloknak megfelelően ez a gyakorlat is eredményesen szolgálta a törzsek és csapatok összekovácsolását. Az együttműködés fejlesztését tovább erősítette a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok testvéri fegyverbarátságát. A gyakorlatot megtekintette Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Czinege Lajos vezér- ezredes, a Politikai Bizottság póttagja, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. párt vezető szerepének tagadása- j kínai küloolitika vonala” — mu-t ig, ami a szocializmus által kivi-! tatott rá Brezsnyev. maid azokról} vott pozíciók feladásához, az an- ! az erőfeszítésekről szólott, melye-' tiszocialista erők előtti fegyverle- két a Szovjetunió tett a szóban . tétéihez vezethet ” forgó kérdések rendezésére és A marxizmus-leninizmustól amelyeket Kína vezetői rendre való jobboldali és „baloldali” elutastíottak. el hajtás, bármennyire különbözzék is egymástól, végeredményben egyformán ártalmas következményekhez vezet: gyengíti a kommunista pártok harcképességét. aláaknázza a munkásosz A kommunisták kipróbált fegyverrel rendelkeznek az egységért vívott harcban. Ez a fegyver a proletárinternacionalizmus hangoztatta az SZKP Központi tály forradalmi pozícióit és az! Bizottságának főtitkára. Imperialistaellenes erők egysegét. „Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus—leninizmustól való eltávolodás, az internacionalizmussal való szakítás, a Kínai Kommunista Párt vezetőségének álláspontja.” „Őszintén szólva nemrégiben még nem állt szándékunkban ezt a kérdést érinteni a tanácskozáA burzsoá propaganda igyekszik minden lehetséges módon megrágalmazni a proletárinteme- cionalizmus elvét, mesterségesen szembe állítani ezt az elvet a munkás- és kommunista mozgalom nemzeti osztagai függetlenségének, szuverenitásának és egyenjogúságának elveivel. Ezzel a céllal fabrikálták össze ♦ és dobták be a köztudatba az im-í perialista propagandisták a „kor-t látozott szuverenitás” hírhedt el-J méletét. Ami bennünket, szovjet! Ahogy Moszkvából látták moszkvai Pravda nyomán az 1919-es eseményekről „A magyar kommunistákat acélkemény forradalmároknak ismertük meg... A magyar forradalom jelentősége felmérhetetlen.” Közel-keleti hírek New York Odd Bull tábornoknak, az ENSZ közel-keleti megfigyelő csoportja vezetőjének egy pénteki jelentése beszámol arról, hogy a voltak téve annak,, hogy az inci- < densek során tűz alá kerülnek. A ] két megfigyelő poszt közül az' egyik az izraeli, a másik az egyip- ' Szuezi-csatorna mentén felállított tömi állások közelében volt és a 18 megfigyelő poszt közül áthe- lövöldözések alkalmával több ta-} lyeztek kettőt, amelyek eddig ki lálat érte. A napi szenzáció elmúltával is megmarad az állandó rovatcím: Tanács-M agyarország. Bőséges anyagot hoznak, gyakran ellentmondásos híreket, táviratokat is. (Például állítólag a fordulat nagyon véres volt. (Március 27.) A fordulat külföldi fogadtatását is ismertetik folyamatosan. Nem minden irónia nélkül közlik az olyan polgári hírlapok által felröppentett kacsákat, hogy a forradalmat Németország inspirálta, hogy így ijessze meg az antant hatalmakat (Március 27.) Egy bölcs román államférfi szerint Károlyi is már három hónapja bolsevik volt, és a bolsevikok Moszkvával állandó kapcsolatban voltak (márc. 28.). Részletesen ismertetik az események forradalmasító hatását Ausztriában (márc. 27.), Csehországban (márc 28.), Berlinben (márc. 29.), stb ... Minden belpolitikai eseményt ismertetnek; a terveket és a végrehajtást is: államosítás, forradalmi bíróságok, a Vörös Hadsereg szervezése, Budapest kormányozása, vallásoktatás, a laktanyák nevének megváltoztatása, stb .. Közlik a Budapesten élő oroszok gyűléséről szóló táviratot. Érdemes még megemlíteni Kun Béla beszédét, mert ez fontos értékelési alap volt odakint. Kun Béla a reridre, gazdasági építésre, pártegységre hívta fel hallgatóit. Bejelentette az új alkotmány kidolgozását, amelynek a példája a szovjet alkotmány (március 29—30.). Szó szerint közlik Kun Béla szikratáviratát, melyben a pártegyesülést magyarázza meg, külön utalva arra, hogy Peidl és Buchinger, a jobboldal legfőbb képviselői kiléptek a pártból a kommunista program miatt. De a tömegek nem követték őket. Az összes vezetők közül Kun Bélával foglalkoznak a legtöbbet. Közlik például teljes egészében a Vaterland című holland lap interjúját vele: „Be kell vallanom, hogy egy vad alakot vártam, állig felfegyverzett testőrökkel körülvéve és így kellemesen lepett meg az intelligens külsejű népbiztos.” (ápr. 2.) A Magyar Szovjet Köztársaságnak ezt a propaganda és erkölcsi szempontból nagy jelentőségét emelte ki Lenin is a VIII kongresszus záró szavában: ”... Bár mi, nem egyszer bebizonyítottuk azoknak az állításoknak az értelmetlenségét, azért eddig gyakran hangoztatták, hogy a bolsevik-hatalom csak erőszakkal tartja fenn magát. — Nos, ha ilyen értelmetlenséget ismételgethettek is eddig —, most Magyarország példáját adja annak, hogy még a burzsoázia is beláthatja, hogy nem lehet más hatalom a szovjeteken kívül. Egy kulturáltabb ország polgársága hamarabb felfogta ezt, mint a mienk... A magyar forradalom nehézségei, elvtársak, óriásiak. Oroszországgal összevetve kicsi ez az ország, sokkal könnyebben megfojthatják az imperialisták. De akármilyen, kétségtelenül jelentkező nehézségek is állnak Magyarország előtt, mi a szovjet hatalom győzelmén kívül még erkölcsi győzelmet is arattunk. A legradikálisabb, legdemokratikusabb, opportunista burzsoázia elismerte, hogy a szovjet hatalom történelmi szükségszerűség a krízisek Idején, amikor a háborútól elgyötört országot újabb háború fenyegeti: elismerte, hogy egy ilyen országban nem lehet más hatalom, mint a tanácsok hatalma, a proletariátus diktatúrája ...” A Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottsága felhívással fordult a világ dolgozóihoz: „ ... Az események, értelme világos, Magyarország nem akart és nem akar háborút... A magyar munkások megdöntötték a kapitalisták hatalmát, ez az egyetlen bűnük.” ... „A román, csehszlovák, jugoszláv munkásokhoz és katonákhoz fordulnak: „...Elvtársak! Utasítsátok el a magyar munkások öntudatlan hóhérainak szerepét. Nyújtsatok baráti kezet testvéreinknek, a magyar katonáknak, munkásoknak.” (május 11.)
