Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
IMS. június 28. 6 Szombat Mai ifi révbe jut *— I Him í tfa igazin s. &- Jövő héttől kezdve Paragrafus címmel rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a fiatalokat érintő jogszabályokról. Tesszük ezt azért, mert számtalan kézenfekvőnek látszó esetben gondot okoz eligazodni a jogszabályok között. Első alkalommal a vakációban munkát vállaló diákoknak szeretnénk Középtermetű, izmos, fekete hajú fiú. Szerszámnyélhez szokott keze a fehér köpenyt babrálja, övén a késtartóban élesre fent acélok sorakoznak. Csendesen beszél magáról. Nem volt könnyű élete, de most úgy tűnik, egyenesben van. Tóth Má_ tyásnak hívják, 17 éves, a húsipari szakmunkástanuló iskola első osztályát végzi. Mint saját birodalmát, úgy mutatja be munkahelyét, a Gyulai Húsipari Vállalatot. Matyi nem ismerte a szüleit. Pólyás kora óta az állam neveli. segítségére lenni, arról szólunk, hogy milyen munkakörben alkalmazhatók a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként. A későbbiekben foglalkozunk a továbbtanulás, a lakásépítés és általában a lakáskérdés, valamint a katonai szolgálat fiatalokat közvetlenül érintő jogi kérdéseivel. Néhány évvel ezelőtt került Tótkomlósra, ahol a nevelőapja mészáros volt. ö szeretette meg vele a hentesmesterséget. Matyi szereti az állatokat, de munka közben nem ér rá sajnálkozni felettük. Ez a mesterség nagy figyelmet és ügyességet kíván, az éles szerszámoknak mindig pontosan találnia kell. Mint többi kollégája, ő is szeret jókat enni, szereti a húst. t Gyulán másodszor kezdett a tanuláshoz. Először a Szegedi Húsiparnál próbálkozott, de az év végén, rossz tanulmányi eredmé. nye miatt eltanácsolták, mondván, próbálkozzon máshol. Itt szakoktatója sokat foglalkozik vele és jelenlegi tanulmányi eredménye jobb, mint közepes. Gyakran maradt bent munkaidő után is valamelyik öreg „szaki” mellett, hogy a rafinált szakmai fogásokat ellesse. Most már biztosan tudja, hogy ezt a mesterséget neki „találták ki”. Ha megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt, nem fog megválni az üzemtől. Jól érzi magát Gyulán, mert úgy törődnek vele, mint egy családtaggal. B. J. Hobby Papírforgó E heti összeállításunkban új alcímet talál a figyelmes olvasó. A „Diákhumor” az iskolában elhangzott aranymondásokból ad ízelítőt. Örömmel' vennénk, ha a diákok (és a már nem diákok) küldenének szerkesztőségünk címére hasonlóan elmés elszólásokat: lévén a diákhumor kimeríthetetlen. Szívesen adnánk helyet tábori élmények, sztorik bemutatására is. Akinek van valamilyen ötlete, ne restellje a fáradságot és ragadjon tollat! Diákhumor Az aranymondások gyűjteményéből küldött néhány mazsolát a mezőberényi Siklós Ferenc. Ezek mindegyike valamelyik órán hangzott el. • A legeslegszegényebbek; a szegények. • Tanárnő! Tisztelettel jelentem, otthon hagytam az asztalt. (Atlasz helyett.) m Résziéi egy dolgozatból: Kazin- czyval egy börtönben voltak arabok. (a rabok). Fügefalevéltől o a mLniize-ktiijálg, — Az öltözködés története — A magyar népviseletnél a gyakorlati cél megoldása mindig belesimul a művészi hatásba. A zsinórzat az úri ruhán is védelmi célzat emléke maradt; eredetileg védte a nyakat, a mellett és a kart a kardcsapás ellen. Akár a kötényt lehúzó alsó szél, akár a fejnek keretet adó subagallér, vagy a kopástól védő oldaldísz omamen- tális kiképzése, mind a rendeltetés és a használat után igazodik. Nemzetközileg ismert a magyarországi népviseletek sokfélesége, me-' lyeknek ma már jóformán kizárólag múzeumi értékük van. Talán a legismertebbek a matyó, sárközi, nagykunsági, kalotaszegi és palóc viseletek. Az egyik képen matyó menyecske (Mezőkövesd) öltözéke látható; gyapjú kendővel, fekete klót köténnyel, színes szücsselyem hímzéssel és aranyszínű rojtozással. Szoknyája böráncú, úgynevezett „höndörgő”. A másik képen egy karcagi nagykun férfi látható, „kifordítom ^ befordítom” subában. A suba oldaldíszítése selyemfonállal van kihimezve. Népviseletünk ily rövid említése olyan, mintha egy magyaros ebédből csak a Kerékpárral a tengerig Június 12-én indult húsz napos jugoszláviai kerékpártúrára két vállalkozó kedvű békéscsabai fiatalember, Réthy István és Zsilinszki Endre. Rijekából kaptunk tőlük levelet: „Kedves Mini Magazin! Derékszögben tűz a nap. Egy pálmafa alatt ülök, nézem a tengert: a távolban hirtelen lefelé forduló, világoskék, barna, fehér és sötétkék foltokban csillogó víztömeget. Jobbfelé az Ist- riai-félsziget hegyvonulatai sötétlenek és lehúzódnak egészen az Adriáig. A parton csontszínű, aranysárga és vörösfalú szállodák, emeletes luxusvillák. Pénteken, június 20-án este érkeztünk meg Rijekába, az Adriai-tenger egyik legnagyobb kikötővárosába. Nem lehet leírni azt az érzést, amit, lefutva egy hegyi utcából, a hatalmas tengerjáró hajókat megpillantva éreztünk. Nem csalódtunk. A tenger valóban csodálatos: a térkép széle, a szárazföld utolsó méterei, a látóhatáron eltűnő víztömeg a sziklák, a hullámok. A kikötő nyüzsgése, színei, az óriási méretű tengerjáró hajók, a nagy camion-kocsik, a rakodás. Különösen csodálatos dolog mindezt megpillantani egy 900 kilométeres kerékpárút után. Kilenc napig jöttünk a tengerig. Naponta átlagosan 100 kilométert tettünk meg. Volt, amikor hajnali négy órától este tizenegyig tapostuk a pedált, mert kellemes és szép volt az út. Máskor, ha esett az eső vágj’ cseresznyefát találtunk, jóval kevesebb volt a napú teljesítményünk. Éjszaka legtöbbször campingban vertük fel a műanyagtalpas sátrat, de aludtunk a településektől távol eső, éjszaka is üzemelő, modern benzint „A pénz nem boldogít” — tartja a mondás, de nem Bállá Tibor, a BUBIV élőkalkulátora. Öt ugyan boldoggá teszi a pénz, legalábbis azok a papírpénzek, amelyeket gyűjt. A világ leggazdagabb emberei közé tartozna, ha a tulajdonában levő bankjegyek ma is érvényesek lennének. Hiszen több milliárdra rúgna a vagyona. E rövid bevezető után már sejtheti a kedves olvasó, hogy Bállá Tibor hobbyja a régi pénzek és ezen belül is a magyar papírpénzek gyűjtése. Nem régen, mindössze egy éve kezdett komolyabban foglalkozni ezzel és ma már több mint tízezer darab, 3Ó0 féle olyan papírpénze van szépen rendszerezve, amelyek 1848 és 1946 között jelentek meg. Kevés hozzá hasonló szenvedéllyel megáldott gyűjtőről tud a megyében és így i gondot okoz a már meglevők kiegészítése, cserélése. Ha munkáját befejezi, végigjárja Gyulán a Felelés közben biológia órán: A pehelytoll melegíti a növények testét. * Kérdés: Mondjatok vizelvonó anyagot! Válasz: Szivacs... Új nyár — régi fürdőruha? Alkalmi tudósítóink leánycsapata piackutatást végzett. Vizsgálatuk tárgya — stílszerűen — o für. döruha volt. • — A piackutatás során azt igye_ keztünk kideríteni, hogy a boltok áruválasztéka megfelel-e a plakáthirdetéseknek: Űj nyár — új fürdőruha?! Az idei szezon legmeglepőbb újdonsága a 650 forintos lastex fürdőruha volt. Ha eltekintünk attól, hogy ez kissé képtelen ár egy idényjellegű cikkértj különleges fazont és nagyon szép színeket várnánk! Ez sajnos nincs így. Tavalyi fazonnak a bánion régi' házak ’lakóit. Legutóbbi ba- strandkosztümök is csak a színeik rangolása során, nagy örömére, élénkültek meg. Az áruk szintén . ... . rr V’ magas (340—360 forint), különökapott egy koteg papírpénzt, de sen ahhoz viszonyitva" hogy 250 forintért már csináltatni is lehet. csak egy olyan bankót talált benne, ami még hiányzott a sorozatából. Gyűjteményének legféltettebb kincse az a hamisított 100 koronás, amely az 1800-as évek derekán került forgalomba. ruták, éttermek mellett. Egy ilyen benzinkútnál bontottunk éppen sátrat, amikor megismerkedtünk Artur Richarddal, azzal az angol fiúval, aki egy szál ruhában, versenykerékpárral, pumpával, késsel és egy horgász- bottal felszerelve utazik. Márciusban indult Angliából. Keresztül jött Franciaországon, Németországon, Ausztrián. Bejárta Jugoszláviát, majd » Görögországba, Pakisztánba, Indiába megy. Artúron kívül még sok érdekes, kedves emberrel találkoztunk. Kevés lengyel és orosz nyelvtudásommal olyan jól elboldogultunk hogy többször is nekem szegezték a kérdést, hol tanultam meg ilyen jól a horvát nyelvet. (Ilyenkor én, a vendéghez illően, azt füllentettem, hogy az úton, itt, Jugoszláviában). Egyébként a jugoszláv emberek azt mondják, hogy ha kétszer alszol Jugoszláviában, jól — de ha négyszer,, akkor már nagyon jól —, beszéled a szerb nyelvet. Naponta két kiló kenyeret, gyömölcsöt, egy tábla csokoládét eszünk meg. Ezen kívül a 900 kilométeres úton két szál csabai A korábbi évek divatját őrzik a, vászon és piké fürdőruhák. A szín és mintha változatosabb lett, nagy kár, hogy a bikinik alsó. és felső része méretben annyira elüt egymástól, mintha nem is egy em. bérré készült, volna. Tapasztala- a taink szerint az elmúlt nyárhoz kolbászt, másfél kilogramm sza_ a viszonyított javulás egy mondat- lonnát, négy doboz sajtot és sző-1 > han megfogalmazható: Ha most lőcukrot, öt doboz szamócaízt és {> kimegy az ember a strandra, nem egy negyed kilogramm Pick-sza- <, mind/n harmadik, hanem csak lámit fogyasztottunk ™ w I minden negyedik furdozon lat camping-kerékpárunk bírta az utat. Egyszer sem kellett11 javítani, gumit ragasztani. < í Sokan megkérdezték tőlünk, nincs-e izomlázunk, nem volt-e unalmas az út? Mit mondhattunk erre? ámít fogyasztottunk el. Két kis < 1 ól^ fürdőruhát, mm Z övé amping-kerekparunk kitűnően 9 Pecások Júliusban Szarvason rendezik be az I. Nemzetközi Ifjúsági HorNincs izomlázunk, (, gásztábort. Ez jó apropó arra, nem is volt, csak az első tíz ki- (( hogy „szakértőnket”, a békéscsalométeren Békéscsaba és Telek- ,, bai Körmdcsi Lászlót fagassuk ki gerendás között. Az út pedig “ turfmes emberek sportjáról. rendkívül érdekes és szód volt (i ~ A ^pasztáit pecasok szerint rardkrvul ö'dekes es szép volt. ^ fogáshoz három feUétei szük. Különösen Suboticatol Belgradig séges: horgász-szerencse, jó feles Zágrábtól Rijekáig a he- < > szerelés és kitűnő érzék. Megfe- gyes vidékeken. A Bélgrád— *1 lelő felszerelésben nincs hiány a Zágráb útvonal kissé egyhangú,11 boltokban. Kaphatóak a japán és alig van település és útkanyar, J' francia dobó-orsók, a legkülön- de itt az adta a változatosságot, ' bözöbb horgászbotok és üvegami újra és újra felélénkített!' spiccek. Kiváló tulajdonságai bennünket- a falvak városok miatt a Duna névre keresztelt ra- , . . ’ . ’ ° gasztott horgászbotot ajánlhatom emberek autók párbeszédeink ,, „ kezdöknek_ újdonság a horgász. a világról, politikáról, zenerői, i n doboz és a műanyag haltartó technikáról; a kutak, a rétek, a 1' edény, valamint a kihúzható nye- már megtett kilométerek és a * lű merítözsák. Továbbra is hi- még hátralevő út a végcélig, az T ánycikk a kristályhorog. A jó sze- Adriai-tengerig. '' rencsét viszont még az üzletekben Üdvözlettel mindkettőnk névé- * * sem lehet beszerezni. Ez lenne a ben: 1 kisebbik baj. Sajnos, a halfogás . {* fortélyaira oktató szakkönyvet Rethy István”, sem lehet sehol megvásárolni.
