Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

196ft, június 28, 7 Szombat Mozgólépcsők után mozgójárdák Mozgójárda egy önkiszolgáló áruházban. Nemrég adták át azt az érde­kes komplexumot, (12 krrvre Stockholm központjától), mely­nek rendeltetése 250 000 lakos valamennyi bevásárlási szük­ségletének. sport- és kulturális igényének fedezése, egészség- ügyi ellátásuk biztosítása. A lé­tesítményt Stockholm központ­jával földalatti köti össze. A Skárholmen elnevezésű „város­mag” világviszonylatban egye­dülálló, az egész komplexum va­lamennyi létesítményét kiforrott koncepciók alapján egyidejűleg tervezték és kivitelezték. Éppen a különböző közintézmények nagyfokú, koncentrált gyalogos- halíatlam nagy gyalogossűrűség- re kell számítani. Ugyanakkor az összehangolt tervezés már előzetesen átgondolt forgalom- irányítás alapját teremtette meg Ez adott azután módot arra (s egyben meg is kívánta), hogy a nagyfokú, koncentrált gyalogos forgalom lebonyolítására 18 mozgójárdát létesítsenek. A mozgójárda személyek tö­meges szállítására alkalmas, a vízszinteshez képest 15 százalék emelkedésig A szalagot mind­két végén szilárdan elhelyezett fel- és lelépősíkok határolják; ezek fésűs kiképzésűek és a fé­sű fogai a szállítószalag bordá­zott felületébe nyúlnak be. A szállítószalag meredekségétől (emelkedési szögétől), utazóse­bességétől és szalagszélességétől függően egy vagy két mozgó, esetleg álló kézpihentető kíséri két oldalról a mozgójárdát. A szállítófelületet ki lehet képez­ni gumiszalagból, gumival be­vont acélszalagból, vagy bordá­zott alumíniumlemezből. A mozgójárdákat általában 15 méter vízszintes hosszúságig meg lehet oldani közbenső alá-i támasztások nélkül. Ezt mégha, ladó hosszúságoknál, kb. 10 mé­terenként egy vagy több köz­bülső felfekvést kell alkalmaz­ni. Európában Svédország után egyre több országban hódít a mozgójárda, egyre több önki- szolgáló üzlet, áruház, bevásár­lóközpont alkalmazza. A terve­zőknek azonban még rendsze­rint kevés tapasztalatuk van a beépítést illetően és ez a mozgó­járdák bevezetését a kétségte­len előnyök ellenére fékezi. Már a háború előtti futóver­senyek történetéből ismert, Ru­dolf Harbig neve, aki az első Nemrégiben közvetítette a Tv az ökölvívó Európa Baj­nokság bukaresti döntőjét, ahol a magyar ökölvívók szé­pen szerepeltek. A tv-riporter elmondta, hogy a szúrópróba­szerű dopping-vizsgálatra a magyar Orbánt választották ki, s hamarosan hallhattuk azt is, hogy a próba nem muta­tott ki doppingszert Orbán szervezetében. Miért tiltják a szabályok a sportolók mester­séges felajzását, miért ellen-, őrzik ezt olyan szigorúan? Napjainkban kétségtelenül a gyógyszerek korát éljük. Gyógy­szert szed az álmatlanságban szenvedő idős ember a munkahe­lyén felidegesített fiatal, a hosz- szú távra induló gépkocsivezető, az érettségiző diák. Sajnos az utóbbi időben a sportolók is csatlakoztak a gyógyszert szedők táborához, hogy erőszakot véve a természeten, ezek segítségével, egyre káprázatosabb eredmények, kel ejtsék ámulatba a világot. Nehéz eldönteni, hol kezdődik kórházba szállították, a sportban a dopping. Ma terme- sikerült életrekelteni. szetes, hogy a sportolók a kondi- Az orvos ragaszkodott a bonco- ciójavítás érdekében vitamdntab- láshoz, amely kimutatta, hogy lettákat szednek, vagy verseny szervezetében Amphetamin nevű előtt megisznak egy erős feketét, doppingszer volt A tragédiát fö­ltevéssé természetes, hogy a súly- kozta, hogy éppen a tehetséges emelők, súlylökők, birkózók férfi Simpson volt. aki többször is fel- nemi-hormon készítményeket emelte szavát a doppingszerek szednek, hogy rövid idő alatt el- ellen — eredménytelenül. Ha to­vábbra is az élhez akart tartoz­ni, sodródott az árral, bár előre látta az elkerülhetetlent.. Simpsonon kívül több tragikus példa igazolja, hogy a szervezetet nem lehet büntetlenül a végsőkig „feldobni”. De az egyéni tragédi­ákon kívül a sportnak is sokat ártott a „kémiai atléta volt. Később a doppingszerek leg­jobban a kerékpárosoknál ter­jedtek él. Közismert, az 1967-es Tour de France-on Tom Simpson tragikus végű balesete. Július 13- án érte el a mezőny a legnehe­zebb szakaszt A versenyzőknek át kellett kelni egy csaknem 2000 méteres magaslaton. Nagy volt a hőség: émyékban 45 C°. A csúcs­tól mintegy 2 km-re a 7. helyet tartó Simpson egyre lassabban haladt Fejét ingatta, kezei ön­kéntelenül szorították a kor­mányt, szemed üvegesek lettek. Látszott, hogy erejének á végé­hez közeledik. Néhány perces ví­vódás után lezuhant a nyeregből, hanyattesett a kavicsos lejtőn. Előkerült az orvos, de Simpson pulzusa már alig volt tapintható. Az oxigén-belégzés sem hozott eredményt. Helikopteren azonnal de ott sem rékpárnyergen ülve adták be ma­guknak az injekciót. A doppingszerek emelik a vér­nyomást, növelik a pulzusszámot, pupillatágulatot okoznak, fokoz­zák az anyagcserét, ugyanakkor szűkítik a bőrereket, ezért hő­emelkedést okoznak. Elképzelhető tehát Simpson testhőmérséklete a 45 Celsius fokos hőségben! A sze­rek szellemi élénkítő hatása két­ségtelen. Kisebb adagjuk kellemes vidámságot, könnyedségérzést, beszédességet, nagy munkakedvet okoz. Megszüntetik az álmossá­got: ebben a tekintetben tízszer erősebben hatnak a koffeinnél. Növelik az agy befogadóképessé­gét, az újonnan tanultakat azon­ban hamar elfelejti az ember. A fizikai fáradságra gyengébben hatnak, mégis használják, mert kitolják munkabírás határát, érjék a súlycsoportjuk maximá­lis határát vagy gyógyszerekkel fogyasztják magukat, ha túllép­ték azt. A gyógyszerek használa­ta azonban itt sem rekedt meg, hanem kifejezetten a verseny- eredmények fokozását kívánja befolyásolni. Szuper-szimat szerkezet A Shell Olajvállalat torontói kutatólaboratóriumában olyan könnyen hordozható készüléket állítottak elő, amelynek segít­ségével a legrövidebb idő alatt meg lehet állapítani a földalat­ti gázvezetékek nyílásait, repe­déseit. A talaj feletti levegőréteg el­lenőrzésével 3 másodperc alatt már öt rész metán jelenlétét is kimutatja a készülék, még egy­millió rész atmoszférában is. A készüléket, amelyet csak egy személy kezel a láng-ionizálás elvére alapozva fejlesztették ki. A talajközeiben folyamatosan légpróbát vesznek, amelyet hid­rogénnel kevernek és eléget­nek. Már egészen csekély gáz- részecske is ionizálódik, amely az elégetett sejt elektromos ve­zetőképességét megváltoztatja. A fellépő impulzust akusztikai jelzések alakítják át. (s. i.) vegyszeres hajsza; a tiszta, nemes küzdelem idegfe­szítő, nemcsak erkölcsi, de jelen­tős anyagi javakért is folyó em­bertelen. gyilkos küzdelemmé vált. A versenyzők sokszor a ke­erős fáradságérzés esetén azon­ban nagy adag szükséges belőlük. Mivel hatásuk erős és hosszan­tartó. a doppingszereket szedő sportoló este altatóval kénytelen elaludni. • Ettől természetesen rosszul ébred és megszokott moz­dulattal nyúl a doppingszer után... E szerek mérgező adagban má­niás állapotot hozhatnak létre. Mint érdekességet tartják nyil­ván annak a súlydobónak az ese­tét, akin 1962-ben dühöngő őrület tört ki: kis híjjá, hogy meg nem ölt egy versenybírót és szobájá­ban falhoz veregette a fejét. A sportolók életében legfonto­sabb a rugalmas alkalmazkodó ké­pességű. szervezet. Ezt Öli meg a dopping Nem véletlenül nevezik tehát a stimuláló szerek haszná­latát „kémiai gyilkosságának. Mesébe illő jelentés Háromszoros gyapjúhozamot, kétszeres hús- és tejhozamot ígérnek az ausztrál biológusok anélkül, hogy az állatállományt meg kellene növelni. Az elv egyszerű; tudjuk, hogy a ké­rődzők gyomra az elfogyasztott fehérjét átalakítja gyapjúvá, hússá és tejjé. De a hozam elég­gé gyenge, mert az állatok el­ső három gyomrában levő bak­tériumflóra tönkreteszi a pro­teint. A negyedik, vagyis „oltó­ilyen Betonozás vibrátor-sorral gyomorban” már nincs baktériumölő flóra. Rájöttek tehát, hogy a táplá­lékot nem a szájon át kellene a gyomorba juttatni, hanem egy szonda segítségével egyene-; sen a negyedik gyomorba. Ezt teszik az ausztrálok egy műtét segítségével. Az eredmény biz­tató. A felnyitott negyedik gyo­morba beinjekciózzák a tápiá- I lékot és az állatok súlya meg­duplázódik. A modern technika sokféle módon állítja szolgálatába a vibrációs hatást. Ezek közül a szapora rezgésekkel való beton­tömörítés több évtizedes múltra tekint vissza. Általában egyfe- jes „szondákat” szoktak lesül­lyeszteni a képlékeny beton­masszába a cement, kavics, víz­keverék tökéletes „összeházasí­tása” érdekében. Nagyobb léte­sítmények betonozásánál* a munkatermelékenység fokozása céljából vibrátor-sorokat állíta­nak munkába, mint az a képen is látható. A toktoguli vízierő­mű völgyzáró gátjának építésé­nél a talajgyalut kettős céllal használják: a négy vibrációs fej a beton belső egyneműsí- tését végzi, a mögöttük haladó széles lánctalpak pedig a felü­let tömörítéséről gondoskod­nalf Sikeres májátültetés Varsóban A Kurier Polski, a lengyel orvostudomány nagy sikereként értékeli a Varsói Orvostudomá­nyi Akadémia Bertold Kassura vezette sebészcsoportjának máj­átültető műtétjét. Az áprilisban végrehajtott operáció során egy negyven éves, súlyos beteg férfi szervezetébe sertésmájat ültettek át. A műtét óta két és fél hónap telt el, s a beteg ál­lapota annyira javult, hogy nemsokára elhagyhatja a kór­házat. Pontos idő A tudósok már hosszú idő óta fáradoznak az idő pontos mé­résével. Már milliomod részek­kel is számolnak (a másodperc ezredrésze), sőt mikroszekun- dummal, a másodperc millio­mod részével. Az űrhajózás korszakában időszerű lett a „nanoszekundum”. Ez a millio­mod másodperc ezredrésze, amely olyan időt jelöl, amely alatt az elektromosság fény­gyorsasággal 30 centimétert haladhat előre. Másszóval, ha egy ember képes volna egy „nanoszekundum” alatt egy lé­pést tenni, akkor egyetlen má­sodperc alatt tizszer körülfut— hatnák az Egyenlítő körül a Földet. <3. Ü) Tudomány — Technika Doppingszerek a sportban A „kémiai gyilkosságról"

Next

/
Thumbnails
Contents