Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
1969, június 24. 3 Kedd A mezőgazdasági üzemek kollektív szerződéseinek tapasztalatai Kibővített ülést tartott a ME- DOSZ megyei bizottsága, amelyen fő napirendi pontként a mezőgazdasági üzemek 1969—70 évi kollektív szerződéseinek tapasztalatait vitatták meg. Kiderült, hogy a MEDOSZ területén 23 vállalat készített kollektív szerződést két évre, s 22 üzem függeléket. Egyöntetű a vélemény, hogy jobban sikerült, mint a tavalyi, nagyobb körültekintéssel jártak el a gazdaságok vezetői és a dolgozók érdekeit védő szakszervezeti bizottságok. Kevesebb a törvénysértő megnyilvánulás. nagyobb az emberekről való gondoskodás, világosak a törekvések arra, hogy aki többet dolgozik, többet is keressen, A dolgozók jogait, kötelességeit legtöbb helyen világosan, félreérthetetlenül rögzítették. Viszont történtek apróbb hiányosságok. Kiderült, hogy jó néhány helyen nem vették be a túlórák kifizetésére vonatkozó határozatot, pedig kampánymunkák idején a gazdaság érdekében szükséges a túlmunka. A szociális és kulturális alapra szánt fejlesztési ösz- szegről: milyen beruházásokat valósítanak meg belőle, részletesen mire költik és mennyi az a pénz — csak a Mezőhegyesi Állami Gazdaság adott számot a szerződésben a dolgozóinak. a. Megújul a Peresi-szirattyúlelep Az elmúlt héten igen értékes munkaerőszerződést kötött a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Termelési Üzeme Debrecenben a Kelet-Magyarországi Vízépítő Vállalat képviselőivel. A Peresi- Szivattyútelep újjáépítéséről volt szó. illetve a szivattyútelep földmunkáinak és bevezető csartonái- nak burkolásáról. Ezt a munkát a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Termelés Üzeme 1 millió 50 ezer forintot magában foglaló program alapján elvállalta, s a munkálato- | felszerelésre, kát elkezdte. Hazánk második jelentős valutaforrása a kamilla Megyénkben évente 8—10 millió forint érték összegyűjtésére van lehetőség Zsuk indul az irodának is használt magánlakástól. Üj még a HUNGARODROG. Négy északmagyarországi tsz alakította közös vállalkozásként gyógynövénytermelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés céljából. Érdekeltségi területe immár 7—8 megyére terjedt ki. Békéscsabán is működik egy kirendeltsége Békés és Csongrád megyei hatáskörrel, egyelőre a szükséges feltételek, vagyis iroda és megfelelő számú jármű hiányában. Amíg a rázós, egy tonnás kocsi nyeli a kilométereket, kissé hitetlenkedve hallgatom Gombos Győzőt, a kirendeltség vezetőjét. Tájékoztatása ugyanis úgy hangzik, mintha a HUNGARODROG afféle megváltóként kezdte volna meg működését. Azért; hogy a magyar gyógynövény, amely valutáris értékforrásban alkalmon, s csatlakoztak a HUN- GARODROG-hoz. A tavalyi nagyon késve érkező tavasz és az aszály nem kedvezett a szíkfű virágzásának sem. Szövetkezetük gazdáitól és családtagjaitól, meg néhány régi kívülálló gyógynövénygyűjtőtől mindössze 42,5 mázsa szikfüvet tudtak felvásárolni. Pedig nagy volt a gyűjtési kedv, hiszen a korábbi 2 forint helyett 6 Ft-ot fizettek a szikfű kilójáért. s a 137 gyűjtő összesen 10 344 forintot keresett két hét alatt. Ráadásul olyan időszakban — április végén, május elején — amikor a közösben nem volt munkaalkalom főleg az asszonyoknak és a családtagoknak. A szövetkezet is jól járt, mert 5500 forint nyereségtérítéshez jutott. partnerek közt szerepel eddig a Gyulai Állami Gazdaság, a szeghalmi Petőfi és a füzesgyarmati Aranykalász. Öntözési lehetőség mellett a szikfű évente kétszer is terem. A kirendeltség ennek bizonyításaként Szeghalmon másodtermesztést kezdeményez az idén. Különösebb győzködésre nincs szükség. A szövetkezetekben egyértelműen vallják: a gyógynövénytermelés népgazdasági és szövetkezeti érdek egyaránt. Ez utóbbiról meggyőződtek az idén, amikor a megye ezzel foglalkozó termelőszövetkezetei mintegy 3 millió forint bevételhez jutottak a kamillából. Kukk Imre Hat kis állampolgár kapott nevet Kedves hangulatú ünnepségen kaptak nevet a híradástechnikai vállalat dolgozóinak gyermekei vasárnap délelőtt a békéscsabai gyáregység kultúrtermében. Kovács László iker fiai: Zoltán és László; Harmados András fia Attila; Lukácsi Sándor kislánya Lilla; Futaki János fia Zoltán és Szpevár László fia a László, Zoltán nevet kapta a névadón. Az ünnepséget ' a gyáregység pórt- és KISZ-szervezete rendezte, a szakszervezeti bizottság pedig 200—200 forintos vásárlási utalványt adott az újszülötteknek és egy-egy gyönyörű játékmaokót. Úttörő verssel köszöntötték, majd vörös nyakkendővel ajándékozták meg a kis állampolgárokat. B. I. közvetlen második a herendi por- | Az icj£n bomba üzletnek” szá- C?ín A mított a gyógynövénygyűjtés. A gy£növLyy termelésére, begyűj- dévaványai Lenin Tsz 12,7 vagon fésére korlátlan lehetőség kínál- wtt á+ - evűltftkkozik hazánkban, s aligha tudnánk belőle annyit kínálni, amennyit külföldön meg ne vásárolnának. Ügymond, vérpezsdítő céllal alakult a HUNGARODROG. Mivel mind több szövetkezet csatlakozik hozzá és néhány állami gazdaság is termelő és értékesítő nyers kamillát vett át a gyűjtők tői, akik 680 ezer forint keresethez jutottak. Volt olyan eset is, amikor szabadnapot adtak a gépcsoport dolgozóinak, akik több ezer forint értékű szikfüvet gyűjtöttek össze egy-egy alkalommal. A tsz 306 ezer forinthoz jutott lebonyolítási költség címén. Ezt Válik’ fpd még tet^zi az a 12—14 százalékos sava lett ez a vállalkozás az ed- | _____________»_ xi d ig elég lagymatag termelési, felvásárlási elvekkel működő HER- BÁRIA-nak. ‘Az addig alig hihető, szavak meggyőződéssé váltak bennem Dé- vaványán,. Az ottani Lenin Tsz tizenkettedik tagszövetkezetként csatlakozott a társuláshoz. Ezt megelőzően már többször gondolkoztak azon, hogyan gyűjthetnék be a jövedelmező szikfűvirágot a saját területükről. Ám kiderült, hogy jelentős összeg kellene szállítóberendezésre, raktárra és más Pénz hiányában nyereségrészesedés is, amit az általuk befizetett ezerforintos hozzájárulási alapra kapnak. A magas nyereségrészesedés láttán elhatározták, hogy 100 ezer forintra növelik hozzájárulásukat. A kamillagyűjtés sikerét nem bízzák az időjárásra, hanem egyelőre 50 holdon fővetésként is termelik. Ügy számolják, hogy olyan gyenge, szikes földről, amin búzából alig 1500— 1800 forint értéket termelnének, Ki intézze a közügyeket? Kevés a kaszás a borsótáblában Összesen ezer holdon termeszt zöldborsót konzervgyári és hűtőházi feldolgozásra a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Annak ellenére, hogy az április végi, május eleji meleg rövid szárúra kényszerítette a korai borsókat, a tervnél mégis 30 vagonnal több termést várnak. A rövidre szorult borsók betakarítását csak kézi kaszával tudják megoldani, ebből nagy a kereslet. Naponta 60 kaszás munkája kelne el, de csak 30 kaszaforgató férfi vállalkozott borsóbetakarításra. Békéssámsonból és a telekgeren- dási Vörös Csillag Tsz-ből kapott a gazdaság segítséget, lgv a borsó betakarítása meggyorsult. kapva-kaptak az elmúlt évben az 8™ ezer fohnt értékű szikfüvet is értékesíthetnek. Ezen túl azon is gondolkodnak, j hogy mintegy 80—100 idős tag részére szikfűcsomagoló üzemet | hoznak létre. A Dévaványa és Vésztő közötti j úton Gombos Győző elmondotta, hogy megyénkben mind több szövetkezet igyekszik élni -a gyógynövény adta jövedelem-forrással. Belépett tagszövetkezetnek eddig a vésztői Aranykalász és Béke, a sarkadkeresztúri Egyetértés, a kötegyáni Petőfi és a geszti Egyetértés. A begyűjtő és értékesítő Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelep folytatásaként a Tolnai utcában megkezdték a régi sza- épületek helyén az új bérházak építését. Fotó: Demény A tanácsok önkormányzati [ jellegének fejlődésével, munkájuk további demokratizá- lásával előbbre kell lépnünk a I társadalmi ügyintézés útján is. Mit is jelent ez? Tudjuk, hogy az igazgatási, az állami és közügyek intézése valamikor kizáró- j lag a különböző hatóságok fel- j adata és jogköre volt. Az állam- J polgárok természetesnek vették azt a gyakorlatot, hogy ha bármilyen, a magánügyeik kereteit meghaladó igényük, panaszuk, jogsérelmük támadt, akkor abban állami, megyei, járási vagy községi tisztviselők döntöttek. Az ügyintézés tehát a hivatalokban összpontosult, hivatalos ügyeket csak hivatalos személy intézhetett. A tanácsok rendszerének kiépülésével, majd tevékenységük fokozatos fejlődésével mind nagyobb szerephez jutott a társadalmi ügyintézés. Ez azon az alapelven nyugszik, hogy minél több, a lakosság bizalmát élvező állampolgár vállaljon szerepet és kapcsolódjék be a közélet és az ügyintézés vérkeringésébe. Ezen a módon a társadalmi bizottságok és szervek minél több közügy érdemi intézését vegyék át a hivatalos apparátustól. A z ügyintézés ilyen demokratizálásában már sok területen előre jutottunk. Például a helyi tanácsok tagjaiból alakult állandó bizottságok általában számottevő szerepet töltenek be a közérdekű ügyek elemző vizsgálatában és eldöntésében. Aztán: a tanácsok segítésére, az állandó bizottságokon kívül sok helyütt alkalmi bizottságok is működnek, egy-egy maghatározott megbízatással. Gyakran találkozunk ilyen bizottságokkal például a községfejlesztés területén: felmérik a lakosság igényeit, rendszerezik a javaslatokat, kidolgozzák a községfejlesztés programját a tanács számára és így tovább. Mind gyakoribb, hogy a tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettesei tisztségét egy-egy tanácstag társadalmi munkában vállalja. A társadalmi elnökhelyettes, mondhatni a jövő előfutára. Olyan alakja az állami, az igazgatási és közéletnek, aki tisztségét nem fizetésért tölti be, viszont szerepe, jogköre, hatósági tekintélye semmiben sem különbözik a többi vezető tisztségviselő pozíciójától. A társadalmi bíróságok is az ügyintézés, közelebbről az igazságszolgáltatás társadalmasításának tényezői. A társadalmi bíróság tulajdonképpen az állam igazságszolgáltatási funkcióját veszi át a társadalmi érdeket sértő vétségek elbírálásának meghatározott körében. De itt említhetjük a népi ülnökök szerepét is. Egy másik területen a népi ellenőrök képviselik a társadalmi ügyintézés igen fontos szerepkörét. i A társadalmi ügyintézés kibővítésének rendkívül változatos formái képzelhetők el, s nem is szükséges, hogy országosan egységes sémák szerint folytatódjék ez a fejlődés. A lényeg az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit vonják be az ügyintézésbe. Olyan állampolgárok sokaságát, akik ezt a társadalmi megbízást ugyanolyan közéleti félelősséggel teljesítik, mintha fizetett tisztség- viselők volnának. Mindazonáltal itt vigyázni kell a mércére: ne feledjük el, hogy az emberek a feladatokon nőnek fel, éppen a megbízások teljesítése közben szerzik meg azt a jártasságot és fejlesztik ki magukban azt a közéleti felelősségtudatot, ami a társadalmi ügyintézéshez szükséges. A társadalmi ügyintézés to- vábbi fejlesztésének döntő feltétele tehát a bizalom. Viszont akadálya lehet a kicsinyesség és a féltékenység. Van olyan tisztségviselő az apparátusban, aki ugyan roskadozik a munka terhe alatt, ideje sem jut elegendő arra, hogy minden ügyet tüzetesen szemügyre vegyen, mielőtt a döntő szót kimondja, mégsem bízná társadalmi aktivistákra az elemző vizsgálatot, mert úgy van vele, hogy amit nem ő maga csinál, az nem lehet jó. Jó néhány olyan közéleti munkaterület kínálkozik, ahol nagyon is célszerű a társadalmi ügyintézés kiterjesztése. Ilyen például az eszközökkel való gazdálkodás, az elosztás, a felhasználás társadalmi ellenőrzése, a panaszok és a jogsérelmes esetek kivizsgálása, legalább a tények pontos felderítéséig, mert ennek alapján a törvényeket és a lehetőségeket szakszerűen ismerő tisztviselő már könnyen és igazságosan mondhatja ki a végső szót. |Z i intézze hát a közügyeket? Erre a kérdésre azt válaszolhatjuk: minél előbb és minél kiterjedtebben — maga a közösség. Éppen ez a közéleti demokrácia továbbfejlesztésének alapvető célja. Ezen az úton kerül a társadalom mind szorosabb ellenőrzése alá az egész közélet, benne a hivatalos ügyvitel is. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének menetében ezeket a fő törekvéseket kell szem ellőtt tartanunk és lépésről lépésre haladva, megvalósítanunk. IL J.
