Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

1M». Június 22. 5 Vasárnap Messze az úí a tanyáig N éhány hó­napja a Ä kisfiú eleinte nem un­ta magát. Nézegette az edény­bolt kirakatában csillogó bics­kákat, a furcsa formájú edénye­ket. Aztán odaállt a sarkon kukoricát pattogató ember mel­lé. Bámulta a füst nélkül izzó tüzet, a parázs felett kibomló, hófehér bundájú kukoricasze­meket Az embert idegesítette a bámészkodó kisfiú. — Eredj már haza, mert el­ken apád! — mordult rá, de kezébe nyomott egy zacskó ku­koricát. A kisfiú elbandukolt a gim­náziumig, de ott nem volt sok látnivaló, s ezért átment a túlsó oldalra, a nagy térre. Lement a széles lépcsőkön, egészen a szoborig. Ott felcsodálkozott a hatalmas bronzfigurára. Most, mintha nagyobb lenne, mint az ősszel, amikor a sok ember meg katona körülállta. ö is ott volt akkor, Szólt a zene. A szobrot akkor egy fehér lepel borította. Hogy csillogott, ami­kor lehúzták róla. Szinte a sze­me is belefájdult. — Hű, jutott eszébe hirtelen —, tán már el is ment a busz... Nem is a lépcsőn ment fel. Az új házak előtt megállt, az­tán leült az egyik padra. A busz odalátszott Még nem ment el, megismerné száz közül is. Sokat járt be a gazdaságból a város- ,fjjjjkifiT ba. Még az is előfordult, amikor kevesen utaztak, hogy odaült a sofőr mellé és onnan vigyázta az elmaradozó tájat, kerefcre- nyílt szemmel. — Na, öcsi — szólt a mindig mosolygó Sanyi bácsi a volán mellől —, mi leszel, ha meg­nősz? — Juhász — vágta rá —, mert nagyon szerette a gazda­ság apró gyapjas bárányait, meg is simogatta őket, amikor ott kolompoltak el a tanya mellett. — Itthagy a busz! — riadt fel. — Hol lehet a néni? Lel­kére kötötte, hogy itt várja meg. Biztosan bement valame­lyik kocsmába megint. Lassan sötétedni kezdett, és ahogy feketedett a környék, úgy erősödött a félelme. Mi lesz ve­le, ha nem jön érte? Tán még elviszi a rendőr. — Miért sírsz? Felnézett a hangra. Egy asz­szony állt mellette. — Nem jön a néni... A busz is elment. — Hova ment a néni? — Nem tudom. — Hol laktok? — A gazdaság mellett. — Na, gyere szépen, megke­ressük a nénidet. Megfogta a fiú kezét, és az úgy követte, mintha ha­zamennének. Nem értek mesz- sze, amikor meglátták az asz- szonyt. Bizonytalanul, - imbo- lyogva jött. Néha megállt, egy- egy fánál, mint aki nagyon fá­radt és megtámaszkodott. Ami­kor meglátta őket, kiabálni kez­dett — Mit akar attól a gyerek­től? Engedje el! Me .. .gyünk haza. Gyere Ferikém A kisfiú keze erősebben- mar­kolta a másik asszony kezét. — Na!... Nem jössz ide? — Hagyja csak jóasszony majd én hazaviszem. — Mi?... Haza?... Csapott egyet a kezével és visszafordult a Körös-part felé. A fiú szorítása megenyhült, — Na, gyere szépen, kiállunk ide a sarokra, majd csak jön egy kocsi, amelyik arra megy. Nem kellett sokáig várni. A Moszkvics már repült is a gaz­daság felé. Csak az igazgató volt bent. — A kisfiút hoztam haza. Látszott az igazgatóh, hogy megkönnyebbült — A legjobbkor. Már keresni akartuk. — Az asszonyhoz for­dult. — Köszönjük, hogy haza­hozta, a szülei már aggódtak. Innen még hét kilométerre van a tanyájuk, majd én hazavi­szem Nemsokára felzúgott a te­repjáró motorja és elindultak a messziről sárga fénnyel pislá­koló tanya felé. Béla Ottó Nemcsak az autóparkírozó helyek zsúfoltak. Fotó: Demény /wvwvvvw Lottótájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igaz-1 reményük egyenként 372 forint gatóság közlése szerint a 25. já- [ A kéttalálatos szelvények száma tékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 43 fogadó ért el, nyereményük egyenként 83 047 forint. Három találata 4796 fogadónak vólt, nye­136 283, ezekre egyenként 16 fo­rintot fizetnek. A nyereményösz- szeg a nyerményillefék levonása után értendő. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) Ez item lehet igaz Több mint egymilió kötvényre 159,6 millió torint Hétfőn és kedden békekölcsön-sorsolás Í Az Országos Takarékpénztár június 23-án és 24-én Budapes­lem egyik ille­tékese— rekla. mációkra vála­szolva — óva intette a fogyasz- I nem adtak a cipőnagykereskede- tót, nehogy az üzleteikben vásá- ' lemnek. rolt bizonyos típusú cipőket utcai j Itt álljunk meg egy pillanatra. szeti jelenségek,,. .... . , „ nem is elemi ten> a Munmch Ferenc csapások, hanem Í kultúrtermében rendezi a az ember a szü­lőjük. Az ab­szurdumok emberi használatba fogják, mondván ezek nem arra készültek, hogy — járjunk benne...! Az ember azon gondolkozott, hogy mikor nem figyelt a világ alakulására, amely a cipők szerepét ennyire megváltoztatta. A helyzet — és a nyilatkozat — abszurd volta ter­mészetesen arra is felhívta a figyelmet, hogy a cipőiparban és kereskedelemben valami alap­vetően nincs rendben, valahol botrány készül. A hétköznapok világában per­sze nem arra vagyunk elkészül­ve, hogy abszurdumokkal talál­kozzunk, sőt ellenkezőleg, a köz­tudatban az él, hogy itt a prakti­kum, a célszerűség, a realitás do­minál. A fenti példa azonban az olvasónak azt is eszébe juttatja, hogy az ilyen abszúrd eset, saj­nos, mégsem egyedülálló. Mert, ha ilyen esetek — szeren­csére — csak ritkán fordulnak is elő, mégis van az ilyen helyzetben valami, ami általánosságban el­gondolkoztat és figyelmeztet. Mi lehet az oka annak, ha egy nagy­kereskedelmi vállalat ilyen hely­zetbe kerül? Nyilván a hozzáér­téssel van baj, amely az adott le­hetőségeket ki tudná használni, figyelembe véve a fogyasztók igé­nyeit. Tehát olyan egyéni adottsá­gok hiányoznak, amelyek éppúgy nélkülözhetetlenek a kereskedel­mi szakmában, mint bárhol má­sutt, ahol sikeresen akarják tel­jesíteni a feladatokat. Azaz: bi­zonyos poszton olyan ember vagy olyan emberek találhatók, akik egyénileg, személyileg, alkalmat­lanságuk vagy képzetlenségük folytán akadályozzák a korszerű, a S aját személyi, egyéni tapasz- j fogyasztók igényeinek megfelelő talatainkon túl a napilapok termelést és kereskedelem kiala- hasábjain is sűrűn olvashatunk | kulását. És itt mór elmondhatjuk, olyan eseteket, amelyekre sokszor J hogy ez, sajnos, nem ci pók eres­mondjuk: ez egyszerűen nem le- j kedelmi specialitás. S ha nem is hét igaz! Csak a közelmúltból idé- mértékben, de sűrűn talál­zünk: új házak falai repedeznek, hozhatunk olyan esetekkel, ahol a minisztérium nem veszi át az nem az 0hjektív” nehézségek, új útszakaszt az epi ° va a a o, a személyi alkalmatlanság mert hasznalhataüan. kockázatos - , rajta megindítani a közlekedést; keseríti meg a fogyasztok eletet. márkás termékek gyártása akadó- ^ hoí»' ennek e,lenere az alkal~ zik, mert filléres alkotóelemét nem szállítja a kooperáló gyár; a inatlanok ideig-óráig mégis ma­radhatnak ott, ahoi vannak, annak talán az is oka, hogy lassan-lassan tulajdonságok következményei, lustaság, felelőtlenség, ostobaság húzódik meg mögöttük. Ha meg­szüntetnék az ilyen szubjektív okokat, amelyek általában az ab­szurdumokat szülik, a lehetetlen helyzet azonnal, szinte minden külső beavatkozás nélkül talpra- állna, követné saját, józan logiká. ját, és megoldódna például egy olyan áthidalhatatlannak tűnő probléma, hogy májusban ne ma­radjon éttermek és szórakozóhe­lyek nélkül a Balaton, mert a vem déglátóipar számára nemkívána­tos gyorsasággal érkezett a nyár. V annak a hétköznapi életben olyan abszurdumok is, ame­lyek függetlenek a forinttól. A kalauz, a tisztviselő, a pincér ud­variassága — közhely leírni — egy fillérbe sem kerül, mégis, lép- ten-nyomon találkozunk mogor­vaságukkal, mintha nem is ugyan­annak a városnak, ugyanannak a társadalomnak lennének tagjai. Mintha a kalauznak soha nem lenne hivatalos ügye a tisztviselő­vel, a tisztviselőnek a pincérrel... és a sort hosszan lehetne folytat­utcai II., a III., és a IV. Békekölcsön 1969. első félévi sorsolását. Hétfőn húzzák a II. Békeköl­csönt, 130 200 kötvényre 35,2 mil­lió forintot. Kedden délelőtt elő­ször a III. Békekölcsön 570 350 kötvényére 77,1 millió forintot, majd a IV. Békekölcsön 349 500 kötvényére 47,3 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzóson a három békekölcsönből összesen több mint egymillió kötvényre 159,6 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltása július 7-én kezdődik. (MTI) 0 Sarkad! Cukorgyár további rekonstrukciójára kerül sor ni. Mert az ilyen jelenségek azt is j Cukorrépából a tavalyinál tükrözik, mintha hordozóikra a| ... , .... . , /óbbak a terméskilátások szocialista együttélés szabályai nem vonatkoznának, hanem min­dig csak a másikra. És ez azért A Sarkadi Cukorgyár az idén 16 baj, nagy baj, mer az egyik ab-íezer cukorrépa termesztésére szurdum hatására a másik is jo-!kötött szerződést a gazdaságokkal. jó búzából és jó lisriből gyenge Ty^abszurűu­minőségű kenyeret készít a sütő­ipar; vagy hogy visszatérjünk az eredeti példához, fizetésképtelen lett a cipőnagykereskedelmi vál­lalat, mert az általa rendelt ci­pőket a kiskereskedelem nem vá­sárolta, így bevételei megcsappan­tak, a gyárak pedig több hitelt Tíz órán belül két ízben rázkód- tatta meg erős földrengés Észak- Japánt és a Hokkaido-sziget egyes részeit péntek este, illetve szom­bat hajnalban. A földrengés epi­centruma 57 kilométerre az óceán feneke alatt volt. (MTI) mokhoz, tudomásul vesszük azo­kat, és beletörődünk, mintha ez lenne a természetes. P ersze ez is abszurdum. Mert az eddig elmondottakból is világos: az abszurdumok nem got követel magának. Tehát érde_ mes gondolkodni azon, hogy az abszurdumnak is megvan a maga logikája, és következményeiben a közéleti visszhangja, mert az emberekben keserűséget és pesz- szimizmust, a tehetetlenség érzé­sét váltja ki. A hétköznapi abszur­dumok ezért tűrhetetlenek, ezért — abszurdumok... M int a példákból is kitűnik, nem a lehetetlent kérjük maguktól születnek, nem terme- számon Már ^ azért «.m, mert a lehetetlen kívánság is az ab­KiállíTáson mutatták be a nemrég talált ezüstpénzt Szombaton, a Hódmezővásárhe­lyi Tornyai János Múzeumban ki­állításon mutatták be art a 367 Rákóczi-korabeli ezüstpénzt, ame­lyet a közelmúltban a város hatá­rában kukoricakapálás közben ta­lált meg két vásárhelyi lakos. A lelet legértékesebb darabjai s XIV. Lajos arcképével díszített tallérok, valamint a nagy fejede­lem által Körmöcbányán veretett ezüst forintosok. A bemutatott kincs összsúlya meghaladja a két és fél kilogrammot. (MTI) szurdumok világába tartozik. Má­sik szélsősége ez az olyan gon­dolkozásnak — vagy talán éppen a gondolkozás hiányában — amely nem számol józanul az adott hely­zet realitásaival és art szeretné, ha minden mást félretolva, csak az valósulna meg, amire neki éppen szüksége van. Pesze, léteznek olyan problémáink is, amelyeket a legjobb szándékkal sem tudunk e pillanatban ideálisan megoldani úgy, ahogy szeretnénk. De az ab­szurdumokba mégsem szabad be­letörődnünk. K. I. A terméskilátások a tavalyi 2Ö2 mázsás holdankénti átlagnál job­bak és várható, hogy mintegy 32— 33 ezer vagon kerül majd feldol­gozásra. A Magyar Cukoripar az érvényben levő nemzetközi cukor­egyezmény alapján 4—5 ezer va­gon cukorexportra számít, ebből jelentős hányad jut a Sarkadi Cu­korgyárra. Ebben az évben befejeződik a kazánház és az erőmű rekonstruk­ciója. A hozzátartozó berendezése­ket, gépegységeket is üzembe he­lyezik. Az erőművel megoldódik a villamos energia és a gőzellá­tás, sőt az országos hálózatba is iut áram. . A Magyar Cukoripari Országos Vállalat a napokban fogadta el a gyár további rekonstrukciójára vonatkozó tervet. Ennek végre­hajtását 125—130 millió forint költséggel 1971-ben kezdik meg és befejezése után a gyár napi termelése a jelenlegi 235 vagon cukorrépa feldolgozása helyett 300 vagon lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents