Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Az érzület Koszta Rozália önálló tárlata a gyulai kiállító- csarnokban hangnemében Koszta Rozália munkás­sága első ízben került átfo­góbb bemutatására azáltal, hogy a gyulai múzeum új kiállítási csarnokában — két szinten — mintegy hat­van művét állíthatta ki, ön­álló kiállítás keretében. Az anyag azok számára is meglepetést hozott, akik műterméből és régebbi ki­állításokról ismerték művé­szetét. Ugyanis a művek témabeli változatossága ki­emelte Koszta Rozália fes­tészetének rangrejtettebb vonásait is. Így elsősorban a bennük élő hangulatgaz­dagságot, a témavariáció­kon végighüllámzó költői- séget. Most láttuk kibonta­kozni a művek formabeli higgadtsága mögül a mű­vész életérzésének, tűnő­désének mélységét, hangvé­telének — szinte zenei — árnyaltságát A figyelmes nézőnek ha­marosan feltűnhet, hogy a képek egészét jellemző har­monikus hatás milyenfajta érzületből származik: em­berszeretet és emberismeret párosul itt, a humánumnak azon a fokán, amelynek alapja a megértés, a böl­csesség és olykor a gyengéd humor. Ez a művész érdek­lődéssel figyeli a különféle jellemek és sorsok igaz tör. ténetét, s ennek hamisítat­lan, — de nem részvétlen — tükrözésére törekszik portréiban. Gondolkodásá­nak és szemlélődésének ál­landó tárgyai az öreg emberek és a fiatalok, az alkonyodé és a bontakozó élet. Ezzel pár­huzamosan, rokon módon foglalkoztatja őt a vidék fa­lusi és annak városiasodó jellege, mint a múlt iránti nosztalgia és a jelenből sar­jadó jövő ünneplése. Ezért jelentkezik festészetében érdekes kettősséggel sz ódonság íze a modernnel váltakozva. Mivel művészi érdeklő­désének fókuszában az em_ Koszta Rozália bér áll: tájai is magukon viselik a benne élő ember emlékeit, kedélyének me­legségét, azt, amit mindenki átél az évszakok és napsza­kok nyílása és búcsúja idején. Valahogyan úgy járja Koszta Rozália a mű­vészet erdejét, mint azok, akiket egyaránt boldoggá tesz az avarszag meg a rü­gyek nyerszöld illata is. önnön lényét, művészi mondanivalóját és annak festői kifejezését foglalja tökéletes egységbe Koszta Rozália a képeiben, tiszta csengő színekkel, stilizáló- dekoratív, világos formák­kal, s az érzület moll-hang- nemében. Nem a szenvedé­lyes, háborgó indulat szü­löttei ezek a képek, hanem a csendes léptű álmoké, olyanok, mint alkotójuk hangjának és szavainak Iványi József portréja csengése is: zsongító, csití- tó, békét sugalló, s ezen ál­lapot üdvösségéről bennün­ket is elgondolkodtató mű­vek. Ha nem lenne ez a szem és ez a ecset, amely meg­örökítette esős napon a be­zárt „Céllövölde” mellett széken szunyókáló nénét, az alkonykék ablak előtt ki­rálynőként trónoló kendős parasztanyát, a tej- és vi rágárusnők bálványszépsé­gét, a cigányfiú és a fehér gebe tündéries összetarto­zását, a gyulai konflis vég­napjait meg a fiatal lá­nyok arcának riadalmait: bizony szegényebbek len­nénk azzal, amit a költészet tud hozzáaadni életünk ér­telméhez, a szépség igézeté­ben születő csendes boldog­sághoz. B. Sapka Magdolna ÍRÓK ÉS OL VASÓK EG VMÁSKÖZ T Közművelődésünk kelle- tő jelenlétében adták át az mes színfoltja és minden- újonnan épített és szépen kor érdekes eseménye a berendezett községi intéz­könyv ünnepe, amely éven. ményt jAtomJiori pró5até_ te, kora nyáron kerül meg- . ... , , . , , . ,, . yv . tel” címmel a napokban rendezésre. Az idei Ünnepi , ,, ,, , , , , jelent meg uj verseskötete, Könyvhét alkalmával fová- _ _ _ , , amelyből a község es az rosi es megyei írókat látták vendégül községeink és Bé- e&y^n boldogságáról szoló kés megyében ez alkalom- verseit olvasta fel' A költ;6 25 helyen rendez- móí5riaP megyéink déli ré­szén, Békéssámsonban be­5a­mal lek író—olvasó-találkozókat. Könyvtáraink, művelődési szélgetett verskedvelő otthonaink „ünneplő ruhá- falókkal, pedagógusokkal, ban” fogadták költő és író Csanády János a költő iga­vendégeiket A kölcsönös zi feladatát így fogalmazta megbecsülést segítette elő a meg: „a versben ntíndőnk helyi vezetők barátságos óhaját kiáltsd a — tovább, üdvözlő szavai és szíves in- menők után a szélbe vág- vitálasuk, amelyből min- va!” denütt közvetlen hangula- Négy helyen _ oroshá- tot teremtett vendég és há- zán, Gádoroson, Szabadké­zi gazda között. gyóson és Tótkomlóson — Az Ünnepi Könyvhét me- terUM bemutatkozó jellegű gyei megnyitó ünnepsége a irodalma estet Csák Gyula sarkadá könyvtárban zajlott írb, akinek szintén a le Jobbágy Károly József könyvhéten jelent meg új Attila-díjas költő és Csoór regénye: „Ember a kövön” István író részvételével. A címmel. Drámai hangvételű népművészeti tárgyakkal műveiben az elesett sorsúak díszített könyvtár vonzó ha- rokonszenves ábrázolója, a tást gyakorolt látogatóira, s paraszti élet éles-szemű a vendégek 60 főjnyi haliga- megfigyelője. Nevét a bo- tóságuktól csak a késő esti rábban megjelent „Mély­órákban vettek búcsút. tengeri áramlás” c. szoci­Hangulatos irodalmi ősz- ográfiája tette széles kör. szejövetelt tartott az öt bé- ben ismertté és irodalmi ri- késcsabai üzem „Szivar- portjai hamarosan jelentős vány” ifjúsági klubja a Ha- publicistává avatták. Az zafSas Népfront rendezésé- ben. Jobbágy Károly szerel­mes verseit úgy hallgatták a fiatalok, mintha saját vallomásuk lett volna. Az Ünnepi Könyvhét leg­jobban sikerült rendezvé­nye Mezőberényben zajlott le, ahol Tóth Dezső iroda­lomtörténész és Szabó György, az Élet és Iroda­lom rovatvezetője beszél ge. tett el olvasni szerető em­berekkel. Az aktuális prob­lémák mellett művelődés- politikai, esztétikai kérdése­ket is megvitattak igazi klubszerű est és önkiszol­gáló vendéglátás keretében. Figyelemre méltó az a ked­ves gesztus, amellyel a bé­kési járás és a mezőberényi párt és tanácsi vezetők fo­gadták a vendégeket. Könyvtáravatással kötöt­ték egybe a könyv ünnepiét Bucsán, ahol Csanády Já­nos József Attila-díjas köl­iránta megnyilvánuló ér­deklődés ma is véget nem érő kérdések sorozatát je­lenti. Hasznosnak bizonyult Gádoroson és Tótkomlóson a termelőszövetkezetek veze­tőivel folytatott eszmecsere. Jól eső érzéssel nyugtázták, hogy a korábban észlelt hi­bák ma már alig fordulnak elő, az élet változásával együtt változtak az embe­rek és az emberek maga­tartása is. Többen kérték, hogy a könyvekben sze­replő hősök további sorsát is írja meg Csák Gyula. Jelentős sikert könyvel­hetnek él megyénk íród is, akik Mezőgyánban, Kasza­peren, Nagykamarásom, Csabacsűdön, Pusztaföld­váron, Füzesgyarmaton és Vésztőn taálkoztak az iro­dalom barátaival. Mindent egybevetve azzal zárhatjuk könyvheti mérlegünket, hogy egyre több emberben támad fel a való életet fel­táró könyveik iránti érdek­lődés, szaporodnak a Us házi könyvtárak és aas íróik­kal való találkozás — amely hasznos az fró részé­re is — csak fokozza az &6 magyar irodalom iránti igényt. r­ói a Mwets­Pardi Anna: Qhilatőid Pltp Hálók barbár idegzetén vízből merül fel a balatoni este s hullámok ütem sorain a hallható nyár zenéje egy-egy hang mint évek átlaga súlyos szél lesz, váll elfordulva, szó feledve, mögéje préselve arcok és érvek s egymagasságban velük a kifáradó lélek s külön körvonalak futó árnyaiban múlhatatlan múlton, halálos vizű parton rögzitődik a pillanat, s visszhangja akkora mint halandó szónak a halhatatlan. Alexin Andor Időszerűnek látszik tudó- hangosoknak mányos rendszerbe foglalni, 1 őzöknek, mikor, hogyan és miért tör- M <*fóe< pofe-pfcm téník jutalmazás. (Ne te»- m. sék közbeszólná, hogy ma- Külcsínre és betaCtne. gától értetődően a legjobb, Gyengéd kacsókna, rajongd legáldozaitkészebb munka pillantásokra, szerint. Általában igen, de Ez a poöka pénz. (MaMt, előfordul, hogy nem panto- ügye előfordul, asz otthon san így. Még egy kevéske meg nem értett férjek mély csiszolni való imifct-amott lelki életét némileg rekom. esetleg szükségesnek mutat- penzáló érzelmi umbuldá- kozik.) «ójaként.) Tehát jutalmat adunk és j^_ kapunk. _ . , . . . Jutalmat adunk as ka­I. punk a jól megszolgált Arcra. Vonzó és megnye- konkrét munkáért rő arcra. V, Ez a progresszív pofa- ugyancsak aámik ^ ka_ ! 'enz’ punk az el nem végzett kőnk­II. rét munkáért (Hiszen elő­Szájra, illetve hangra. A fordul még olyan eset is — persze ritkaság, mint a fe­hér holló —, hogy valaki azért érdemel jutalmat, mert nem dolgozik. Gyen­gébbek kedvéért: többet árt, mint használ, ha valamihez hozzáér.) Jutalmat lehet ezenkívül adni hűségért (a főnök sze­mélyéhez; ez a ritkaság), valamint hűségért a válla­lathoz (ez a gyakori; a mindennapi.) Jó kis summához lehet jutni folyamatos, lelkiisme­retes, szorgalmas munkáért (99,9 százalékban) és eset­leg netán (talán le sem ér­demes írni) a főnökök kö­rüli sündörgéssel, azok ré­gi viccein való hahotázásért, valamint zsenialitásuk időnkénti emlegetésével (0,1 százalék). Ordas Nándor Balaton

Next

/
Thumbnails
Contents