Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-23 / 142. szám

1*99. június 22. 3 Vasárnap Kedvezmények megvonása fegyelmi határozatokban A kisinyovi traktorgyár büszkesége: a T—54 V típusú traktor. (Fotó: I. Vinogradov—APN) „Ami erőnkből telik, megtesszük” 4 Vitályos-brigád készül az új gabona fogadására Két férfi vitatkozott a gyors­vonaton. Az egyik — szavai után ítélve vállalati vezető — mérge­lődve magyarázta: „A fegyelmi büntetésekben sincs olyan szabad elhatározásom, mint amilyenre szükségem lenne. A múltkor is valakitől meg akartam vonni a túlórapótlékot, mert többször hi­ányozott igazolatlanul. És mi tör­tént? A döntőbizottság olyan ha­tározatot hozott, hogy ehhez nincs jogom. Még figyelmeztet­tek is, hogy fegyelmi eljárások során a juttatások, sőt a kedvez­mények egy részének csökkenté­sére vagy megvonására nem va­gyok illetékes—” — A férfi kifogása lényegé­ben egy érdekes, és — elsősor­ban a törvényesség értelmezése szempontjából — időszerű kér­dést takar. Hogyan szerepelhet fegyelmi büntetésként meghatá­rozott juttatások és kedvezmé­nyek csökkentése vagy elvoná­sa? Az alapelv Viszonylag egy­szerűen megfogalmazható. Min­den vállalati hatáskörbe tartozó juttatás és kedvezmény csökkent­hető vagy elvonható, ha az nem ellentétes a munkaviszonyra vo­natkozó magasabb rendű jog­szabályokkal. A Munka Törvény- könyve és más rendelkezések kötelező előírásait egyetlen gaz­dasági vezető sem sértheti meg és például az olyan juttatásokat vagy kedvezményeket, mint a túlórapótlék, az évi rendes sza­badság, az egészségi ártalom mi­att adott pótlék, sőt a vállalati üdülő igénybevételének megvo­nása vagy az üzemi étkeztetés­ből való kizárás, nem lehet vál­lalati fegyelmi döntés. „Még az üzemi étkezés sem?” kérdezhetné bárki. (Mint ahogy az említett vállalati vezető is vi­tába szállt útitársa ellenvetésé­vel.) Nem, mert az üzemi étke­zés igénybevétele is felsőbb jog­szabályi joga a dolgozónak. Meg­vonható azonban a hozzájárulá­si kedvezmény, amelynek a kifi­zetése már nem kötelező, csak lehetőség a vállalat részéről. Egy­szerűbben szólva, olyan fegyel­mi döntés születhet, hogy a vál­lalat megvonja az étkezési hoz­zájárulást, az illető azonban to­vábbra is ebédelhet, de a teljes A társastánc-oktatásban elért eredményei alapján Békéscsaba kapta meg az I. Országos Társas­tánc Konferencia szervezési jogát. A kétnapos konferencia — mely tegnap délután 2 órakor kezdődött a városi tanács dísztermében — első ízben ad lehetőséget a gya­korlati és elméleti szakemberek országos találkozására. A Népművelési Intézet, a Bé­késcsabai Városi Tanács V. B, a megyei művelődésügyi osztály, valamint a Megyei Művelődési Ház közös rendezésű konferenciá­ján minden megye képviselteti magát, de részt vesznek a Műve­lődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa küldöt­tei is. A konferenciát dr. Kaposi Edit, a Népművelési Intézet főelőadója, az Országos Társastánc Bizottság veztője nyitotta meg, majd Sze- menkár Mátyás, a Megyei Műve­lődési Ház helyettes igazgatója tájékoztatta a résztvevőket Békés megye tánckultúrájáról. Az elméleti előadásokat gyakor­lati bemutató követte, amelyen a Békéscsabai Kállai Éva Űttörőház önköltséget be kell fizetnie. Csak a vállalati kedvezményt nem kapja meg, az üzemi étkezésből nem lehet kizárni. A vállalati üdülő igény- bevételének eltiltásával kapcso­latban más a helyzet, és ez el­sősorban a szakszervezetek meg­változott jogkörével függ össze. A megvonható kedvezmények közt azért nem szerepelhet a gazdasági vezető kizáró határo­zata, mert a vállalati üdültetés azoknak a szociális juttatásoknak a körébe tartozik, amelyekben a szakszervezeti bizottságoknak ön­álló döntési joguk van és a gaz­dasági vezetők csupán vélemé­nyezéssel élhetnek. (Más kérdés, hogy elvként az szb. is kimond­hatja, sőt a kollektív szerződés is előírhatja, hogy azok a dolgo­zók, akik meghatározott fegyel­mi büntetést kapnak, bizonyos ideig nem részesülhetnek válla­lati üdültetésben.) Csupán két példáról írtunk, ezek azonban olyanok, amelyek gyakran jelentkeznek a vállala­tok életében, döntőbizottsági ese­tekként is. Indokolt szólni róluk, mert egyes gazdasági vezetők nem is gondolnak arra, hogyha valami vállalati juttatásnak vagy kedvezménynek látszik, még nem bizonyos, hogy minden részleté­ben a vállalatok intézkedési és döntési jogkörébe tartozik. Az is gyakran előfordul — s ez már nemcsak az üdültetésre vonatko­Az Orosházi Üveggyárban már hagyománnyá vált a „Szakma ifjú mestre” verseny, amelyet há­rom évvel ezelőtt rendeztek meg először. Az üzemi KISZ-bizottság által indított vetélkedő az idén országossá válik. 1969—70-ben az kezdő és haladó fokú társastánc szakköre, a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ kezdő, vala­mint a Megyei Művelődési Ház haladó tanfolyamának tagjai lép­tek fel, bemutatva a társastánc- évfolyamok tematikus táncait. A szombati nap gazdag prog­ramjában rendezték »meg a KISZ KB által indított országos ezüst jelvényszerző versenyt is, ame­lyen megyei szinten Gyula, Oros­háza, Békés és Békéscsaba ver­senyzői mérték össze tudásukat. Az esti órákban tartották a D, C, B, A osztályú versenytáncok be­mutatóját, melyet Babák György, a városi tanács v. b. elnökhelyet­tese nyitott meg. A formációs tán­cokat az NDK-beli Cottbus, a Fő­városi Művelődési Ház, a Budai Táncklub, valamint a Megyei Mű­velődési Ház társastáncosai mu­tatták be a konferencia közönsé­gének. Ma délelőtt tovább folytatódik az ülés, melynek résztvevői dr. Kaposi Edit vezetésével vitatják meg a társastánc-mozgalom je­lenlegi helyzetét, eredményeit és feladatait. zik —, hogy megfeledkeznek ar­ról, a szakszervezeti jogok kibő­vítése a többi közt abban is je­lentkezett, hogy a szociális, kul­turális juttatásokban a vállalati szakszervezeti szervek intézked­nek önállóan és a gazdasági ve­zetőknek csupán a véleményezés a joga, amely azonban nem fel­tétlenül köti a szakszervezeti ta­nácsot vagy a szakszervezeti bi­zottságot. Igaz, hogy ez a „for­dított” véleményezés még szo­katlan, és a szakszervezeti szer­vek egy része sem tudja, hogy mire jogosítja őket. (Ezért is in­dokolt, ha az új körülmények­ből fakadó lehetőségekkel és jo­gaikkal megfontoltabban és kö­rültekintőbben élnek a kollektív szerződések megkötésekor, de még inkább most: a végrehajtás ellenőrzésekor. A kollektív szerződések fegyelmi felelősségéről szóló fe­jezetét egyes vállalatoknál szin­te mellékes kérdésként kezelték és a végrehajtás ellenőrzése köz­ben is átfutottak rajta, azzal ér­velve, hogy a fegyelmezés válla­latvezetői eszköz és módszer, ebbe senki ne avatkozzon bele. A gyorsvonata vita és az ennek kapcsán említett két példa ezt a nézetet is cáfolni akarja, éppen a vállalati törvényesség további erősítése érdekében. Kovács András Üvegipari Művekhek tartozó gyá­rakban összemérik a tudásukat a fiatal szakmunkások, majd — va­lószínűleg Salgótarjánban — meg­rendezik az „Üvegipari szakma ifjú mestere” országos versenyt. Az elmúlt évben az orosházi gyárban hatvan fiatal nevezett be a vetélkedőbe, közülük negyven- nyolc sikeresen vizsgázott össze­sen öt szakmában versenyeztek, és szakmánként az első három he­lyezett jutalma órabéremelés volt Az idén ősszel rendezi meg az üzemi KISZ a háziversenyt, ez­úttal négy szakmában: lakatos, esztergályos, gépész és villany- szerelő szakon. A legjobbak pénz. jutalmat kapnak, az első helyezet­tek 1500, a másodikok 1000, a harmadikok 500 forintot. Az or­szágos versenyen a gyárak leg­jobb fiatal üvegfúvói, üvegcsi- szolói és festői, lakatosai és esz­tergályosai versenyeznek az „Üvegipari szakma ifjú mestre” címért. Az orosháziak ezen a ve­télkedőn a lakatos és esztergá­lyos szakmában érdekeltek, mivel az orosházi gyárban üvegfúvással, csiszolással, festéssel nem foglal­koznak. A szakmai versenyre most ne­veznek be a fiatalok. A jelentke­zőket a Fiatal Műszakiak és Köz. gaadászok Tanácsa — amely a KISZ-en belül a termelés segíté­sére alakult — készíti fel a ve­télkedőre. A gazdasági és ifjúsági mozgalmi szempontból egyaránt hasznos verseny egyre népszerűbb és örvendetes, hogy az orosházi kezdeményezés országossá vált. A gyár gazdasági és társadalmi szer­veinek vezetői, mint mindenben, ebben is példásan segítik a KISZ- eseket Lapunk pénteki számában | hírt adtunk a megyei gabona­felvásárló és feldolgozó vállalat felkészüléséről, gondjairól. A vállalat igazgatójának nyilat­kozata után most, a megye egyik legnagyobb tárházát, az orosházi körzeti üzemet t keres­tük meg, hogy tájékoztatást adjunk az ottani előkészületek- ről. Kovács András telepvezető­helyettes gondterhelten vála­szol kérdéseinkre, miközben a tároló helyiségeit járjuk. Vála­szaiból kitűnik, hogy az előké­születek az új gabona fogadá­sára még korántsem fejeződtek be. Kétszáz vagon ó-készletük­ből az új megérkeztéig mintegy 100 vagonnyit átszállítanak az Orosházi Malomba, de a 130 vagon kukoricától egyelőre nem tudnak megszabadulni. Fő a fejük az időjárás miatt is. Ha az aratási időszak is ilyen esős lesz, nagyban megnehezíti munkájukat a nedves gabona szárítása. A szárítógép és a többi technikai felszerelés kü­mintegy hatezer bejelentés érke­zik, de csak igen ritkán fordul elő, hogy emiatt az illetőt vélt vagy valós jogsérelem éri. A KNEB és a népi ellenőrzés terü­leti bizottságai tavaly 17 esetben foglalkoztak a közérdekű bejelen­tők jogvédelmével. Az eljárások során megállapították, hogy jog­védelemre 14 személynek volt szüksége, ezt valamennyiük szá­mára biztosították is. Három sze­mélynek azonban nem járt jog­védelem. A KNEB álláspontja az, hogy, a jogvédelemnek a teljes rehabili­tációra, tehát a teljes anyagi és erkölcsi jóvátételre kell kiterjed­nie. Akadnak persze bejelentők — csak elvétve! —, akiket be­jelentéskor nem a közérdek szol­gálata, hanem saját érdekvédel­mük vezet. Nem egy olyan eset fordult már elő, hogy az illető már tudta: valamiféle mulasztása lönben rendben, kijavítva, ké­szenlétben áll. A karbantartó szakemberek éppen akkor húz­zák meg az utolsó csavarokat a kazánon, amikor ott járunk. A szabadtéri tárolásról szólva a telepvezetőhelyettes elmond­ja, hogy a szükséges ponyvák­kal, fóliákkal és zsákokkal rendelkeznek. Elkészültek a ponyvatartó vázak is. A foly­tonos esőzés azonban egyelőre gátolja a kijelölt terület alapo­zási, homokozásd munkálatait. A rakodók szocialista brigád­jának vezetője, Vitályos Árpád elmondta, hogy a brigád brotiz- plakettes, illetőleg az alapító tagoknak — hármuknak — megvan az ezüst jelvénye. Ez kötelezettséggel jár. A brigád úgy határozott, bárhogyan is alakult az időjárás, rajtuk nem múlik a raktározás. Napi 90 vagon átvételét vállalják és minden energiájukat beleadják a munkába. Ha kell akkor szombat- és vasárnapokon is dolgoznak. vonták, állítólagos „üldözés” miatt jogvédelemért fordult a KNEB- hez. Az ilyen ügyeskedők érde­kében természetesen egyetlen egy alkalommal sem lépnek fel. Bo­nyolultabb a helyzet, amikor a bejelentő olyan mulasztást, vét­séget tár fel, amelyben maga is részes volt és a felelősségre vonás után, mint közérdekű bejelentő jogvédelmet kér. Ilyenkor abból indulnak ki, hogy a jogvédelem akkor illeti meg a bejelentőt, ha a jogellenesen hátrányos intézkedést vele szemben a bejelentés miatt tették. Más kérdés az, hogy a fe­lelősségre vonást alkalmazó szerv­nek módjában áll mérlegelni az ügy elbírálása során, hogy a be­jelentő tárta fel -az esetet és ez­ért esetleg enyhébb büntetésben részesítik; mint az ügyben érde­kelt többi személyt. Az illető vé­delmében azonban a népi ellen­őrzés nem jái'hat el. (MTI) Társastánc-konferencia Békéscsabán Országossá válik az Orosházi Üveggyár „Szakma ifjú mestere” versenye B. I. Jog:! védelem a közérdekű bejelentőknek A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felmérte: hogyan áll a közérdekű bejelentők jogvédelme? A vizsgálat tapasztalatairól a vagy visszaélése miatt felelősség- KNEB-nél elmondták az MTI re vonás készül ellene. Gyorsan munkatársának, hogy megnyug- j „közérdekű” bejelentést tett a tatóan alakul a “helyzet. Évente . népi ellenőrzésnél, és amikor az különböző személyektől összesen elkövetett vétségért felelősségre

Next

/
Thumbnails
Contents