Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
1969, június 19. 3 Csfltöitmt Meghonosodnak a gímszarvasok, sok a madárszaporoiat megyénk erdészeteiben A »iűzvonaíban” Zsadány, Mezőgyán. Biharugra környékén az elmúlt években kapitális gímszarvasokat láttak és ejtettek a vadászok. A feltevések szerint a királyi vadak a romániai erdőkből vándoroltak erre a tájra. Ügy látszik, a gímszarvasok megszerették az említett erdészeteket, mert meghonosodnak nálunk, napjainkban is | szép példányokat látnak a megfigyelők. Az idén jó a madárszaporulat is ezen a tájon. Igaz, hogy a varjak sok kárt okoztak a tojásokban és különböző madarak fiókáiban, de bőven akadnak ; madárfiókák Vátyonban. Gesz- I ten, Biharugrán, a Kardoskúti [ Fehértón és másutt. 1 vizesfásiah baráti szerződése csehszlovák szövetkezetiekkel Mindig tisztelettel gondolok azokra az emberekre, akik az ipari, a mezőgazdasági üzemek, hivatalok, intézmények pártaLapszervezeteinek tagjai, vezetői. Ök azok, akik a párt politikájából fakadó feladatok megoldásának az első vonalban, hogy úgy mondjam, a „tűzvonal- ban” küzdő katonái. Ök azok, akik a nem párttagokkal együtt termelik az anyagi javakat, tömegméretekben terjesztik, hasznosítják a szellemi, technikai értékeket. Itt a „végeken” kelnek életre a gépek, elevenedik meg a könyvek lapjaira nyomtatott történelem, a politikai hitvallások itt terebélyesednek társadalmi méretűvé, Különben enKint a határban, a zöld lucerna betakarításának és a betakarító gépek szemlélgetése közben találtuk a szlovákiai Nova Kara- siska-i egységes földművesszövet- kezet vezetőit. Jövetelük céljáról érdeklődve feltűnt, hogy olyan barátságosan, közvetlenül tege- ződve beszélgettek a Vizesfási Állami Gazdaság íőagronómusá- val és lucernaliszt-készítő üzemének vezetőjével, mintha már hosszú idő óta ismernék egymást. Az igazság az. hogy egy hónappal ezelőtt már járt egy kilenc tagú csoport tapasztalat- szerzésen Vizesfáson, az említett Pozsony környéki általános föld- múvesszövetkezetből. Utána ellátogatott néhány napos eszmecserére hozzájuk Szűcs Mihály, a Vizesfási Állami Gazdaság igazgatója és Jánosi Gyula, a lucernaüzem vezetője. A kapcsolat ágy kezdődött, hogy tavaly ilyenkor tájban beszereltek. a Pozsony környéki szövetkezetbe egy olyan mosonmagyaróvári gyártmányú lucer- nalisz-üzemet, mint amilyen immár harmadik éve működik Vizesfáson. Az ő üzemük teljesít- | ménye azonban harmad-, félany- nyi, mint a vizesfásié. Ez késztette őket immár másodízben a tapasztalatcsere-látogatásra, s ezt az alkalmat felhasználták arra is, hogy a két lucernaliszt-készítő üzem dolgozói között baráti \ együttműködési szerződést kössenek. Érdeklődésük az üzemelés szinte minden mozzanatára kiterjedt. ; Nem kis elismeréssel figyelték azt a teljesítménytáblázatot, amely mér hónapokkal ezelőtt került ki az üzemvezetői iroda falára. Azért, mert hiszen elég gyakoriak itt a lucernaliszt-ké- szités módja iránt érdeklődő szovjet, német és csehszlovák állami gazdasági és szövetkezeti szakemberek. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár vezetői leginkább Vizesfásra irányítják őket. mivel hazánkban szinte Vizesfáson üzemel legeredményesebben a konstrukciójuk. Az első évben a tervezett 25 ezer mázsa helyett 32 ezer 400, a második évben, vagyis tavaly a tervezett 31 ezer mázsa helyett 45 ezer mázsa lucernalisztet készítettek három műszakban. Ez évre már 46 ezer mázsát vállalt az üzem kollektívája. A nagy teljesítmény titka az, hogy házilag automata ki- és bekapcsoló- készülékeket gyártottak, amelyek kiküszöbölik az esetleges túlfűtéssel járó tűzveszélyt, az áramingadozással járó esetleges üzemzavart Mondani sem kell. hogy ezek az automata „üzemelő ellenőrök” megnyerték a csehszlovák vendégek tetszését, s Sí maguk is szeretnék hasonlók felszerelésével növelni üzemük teljesítményét. Náluk ugyanis az egyik legfontosabb takarmányt képezi a lucernaliszt. Azért, mert -Jóként tejtermelésre rendezkedtek be. Jelenleg 950 tehénállományuktól átlagosan 3400—3600 ii- ter tejet fejnek évente. Ezenkívül 300 anyakocát is tartanak, amelyektől egyenként — jerv szerint — évi 19 malacot akarnak felnevelni és 12—17 kilós súlyban süldőként értékesítem, továbbhizlalásra. Horustyák Milán elnök, Végh Kálmán elnökhelyettes elmondották, hogy olyan baráti szerződést kívánnak kötni, amely lehetővé teszi egy hónap időtartamra 2— 2 technikus cseréjét. Továbbá cserealapon saját üdülőjükben mintegy 70 vizesfási dolgozó és hasonló számú iskolás üdülését is lehetővé tudják tenni a Ma- gas-Tátrában. A baráti szerződés legtöbb pontja természetesen arra szorítkozik — amint mondották —, amiből élünk, vagyis a kölcsönös műszaki segítségre, a tapasztalatok, a termelési eljárások kölcsönös cseréjére. Arasznyi pult, néhány tücat árurekesz, városi szemmel mérve szegényes választék. Négynél több vásárló nem igen fór el itt. A panaszkönyvbem egyetlen bejegyzés sincs. Vajon hány ilyen tanyai bolt lehet a megyében? A bejárat fölött cégtábla. Az ablakot barna csomagolópapír fedi. A 4X4 méteres helyiség sötét. Az állandóan égő csupasz villanykörte körül kora nyári legyek döngenék. Nem is olyan régen petróleumlámpa világított itt. Jó néhány szomszédos tanyán még mindig ez ad fényt. Ezért árusítanak a kis boltban petróleumot is. De mit lehet még kapni? Hiszen negyven csalód jár ide rendszeresen és nem mindegy az, hogy helyben, vagy pedig bent, Sarkadkeresztúron jut hozzá a háziasszony a legszükségesebb árukhoz. A mindenkori készlet 18 ezer forint értékű. Minden másnap van friss kenyér. Egyszerre 80 kilogrammot rendel Pribék Mi_ hályné, a boltvezető. Hatféle mosópor, négyfajta szappan, néhány doboz bőrápolókrém a piperevánek bizonyságait életvalóságunk adja: gazdasági és szellemi életünk állandó gyarapodása. Erről vallott másfél héttel ezelőtt a párt mezőkovácsházi járási végrehajtó bizottságának tanácskozása is, ahol megállapították, hogy a pártalapszervezetek sikeresen oldják meg feladataikat. Nagyon jó volt hallani, hogy vannak már a mezőgazdaság üzemi alapszervezietei között olyanok, amelyek elérték a jól működő ipari üzemek alap- szervezeteinek szervezettségét. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert olyan társadalmi közegről van szó, amely jó évtizeddel ezelőtt még rétegekre bomlott, s olyan állapotot mutatott, hogy csak a párt, a kommunisták hittek abban: a türelem, a közös munka a parasztság közöti különbséget „elmossa”, érdekei azonosakká válnak, s kialakul az egységes osztály. S íme, a kommunisták hite, akarata fokról- fokra a megvalósuláshoz közeledik: napról-napra erősödik a gazdasági, a munkaszervezettség, az érdekazonosság, a politálaszték. Havonta tíz tubus fogkrém fogy el. A cigarettára nem panaszkodhatnak a dohányosok, még Fecske is van. A pipadohányt viszont alig keresik. Néhány öreg. ember csupán. Egy üveg konzerv szomorkodik a legfelső polcon, rakottkáposzta, de ezt már biztos nem viszi el senki. Negyven család elfogyaszt még heti negyedikiló kávét, két kiló élesztőt, két láda hűsítő italt, pár doboz májkrémet. Hentesárut csak ősszel árusít a bolt, Szeptemberre már megcsappannak az éléskamrák tartalékai, s a tanyai ember is ráfanyalodik a felvágottra. Vaj, citrom nincs. Csemegéül néhány csomag savanyúcukor és hat tábla csokoládé szolgál. A bolt havi forgalma húszezer forint. A wie egy épületben levő kocsmáé a hetven ezret is meg- I haladja. A szakemberek tudják, 1 hogy egy tanyai üzletet fenntartani nem túl gazdaságos vállalkozás. Alig van rajta haszon, sok vele a baj. Korszerűsíteni, bővíte. ni nem érdemes, hiszen, ahogy fogynak a tanvák, úgy fogynak a vásárlók is. A sarkadkeresztúri „állomási bolt” vezetője mondja K. 1. Negyven család boltja A Pelsőnyomási Állami Gazdaság jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetőket keres univerzális gépekre.’^ Jelentkezés: Varga Bajos kerületvezetőnél a Kereki II. kerületben. Felvételre keresünk továbbá állandó munkára rakodókat. Jelentkezni lehet a központi I. kerületben, Nagy Pál gépkocsi-előadónál. ezt. Inkább emberségből, mint üzleti meggondolásiból, mégis szükség van ezekre a „szatócsboltokra”. Még akkor is, ha csak félműszakosak. A nyitvatartási idő amúgy is névleges. Ha valakinek hirtelen fogyott ki otthon a cukor vagy a só, záróra után is megkaphatja. Nincs ezen mit csodálkozni. A tanyai embereket, a házak közötti nagy távolság ellenére is, sajátos szokások és ösztönök erős szálai fűzik össze. (fcracké) kai egység. Ennek mértéke, ki- terjedtsége egyenes arányban nő mindenütt a pártszervezetek erősödésével. Ennek persze különböző forrásai vannak. Többek közt, mint égjük legfontosabb forrást említeném az eszmei, politikai tisztánlátást. a marxista ismeretek gyarapítását. Ennek megfelelően a párt járási vezetői a következő három év alatt 55 párttagot öthónapos pártiskolára küldenek, harminc- nyolcat pedig marxista esti egyetemre és szakosítóra. Valamint évente a járásban működő marxista esti középiskola két-három osztályában ismerkednek a társadalmi tudományokkal. Ezenkívül nem feledkeznek meg az önművelésről, amely nagyon fontos eszköze az ismeretek szerzésének, a politikai műveltség bővítésének és persze a szakmai műveltség bővítésének is. Egyre inkább beleivódik a kommunistákba: nemcsak azt akarjuk, hogy jobb tegyen az élet, hanem hogy érthetőbb is. Annak a megértése is, hogy mit, miért teszünk. Ezt azért kell szóváten- nünk, mert a járás egyik-másik pártalapszer vezetőben az erre való törekvés törést szenved. Nevezetesen előfordult, hogy a vezetők a párttaggyűlést kész tények elé állítják, olyan intézkedéseket jelentenek be, amelyekre vonatkozóan a kommunistáknak előzőleg véleményt kellett volna mondaniuk. Ilyen eset történt a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz-ben. Az ilyen „eljárással” megfosztjuk önmagunkat olyan erőforrástól, melyet a kollektíva bölcsességének nevezünk, amely a fontosabb döntéseknél nem nélkülözhető. Mindjárt itt szükséges megjegyezni: egy másik erőforrástól - pedig akkor fosztjuk meg magunkat, amikor a testületi döntés végrehajtását szinte egyedül a párttitkárra bízzuk. Nagyon jó kísérlet a járási vezetők részéről többek közt, hogy a különböző szervek párttitkáraival külön tartanak munkaértekezletet, ahol azok elmondják tapasztalataikat, ja- j vaslataikat. Ez gazdagítja a valóságismereteit, a í jra is alkalmas, hogy jobban tudjanak különbséget fenni a lényeges és a lényegtelen dolgok között, ami szintén egyik erőforrás, mert idejüket, erejüket arányosabban használhatják fel. S mint mindenfajta informáltság, ha széles körű, ez is az egységes cselekvés erősíti. Aligha mondható el ez az olyan helyről, mint Dombiratos, ahol a járási végrehajtó bizottság szerint egy és ugyanazon dologról „véleményváltás” van akkor is, amikor erre semmilyen ok nincsen. Minthogy a cselekvési egységet állandóan erősíteni szükséges, meg kell említeni: a párt- szervezetek munkájában javult a gazdaságpolitikai tevékenység, ezzel összefüggő kérdéseket vitatnak meg, de nem elégge megértett, nevezetesen, hogy a gazdasági mechanizmus „csak” eszköz a társadalmi igények jobb kielégítésére. A gazdasági mutatókat ismertetik ugyan. de már kevésbé azt, hogyan szükséges azokat a feltételeket megteremteni, hogy a kitűzött célokat elérhessék. Ebbe a gondolatkörbe tartozik az is, amikor a legfontosabb politikai, gazdasági kérdéseket ismertetik ugyan, de néha egj’síkúan, nem határozzák meg helyileg a feladatokat, nem szabják eléggé „testhez”. Több helyen , különösen a nagyobb létszámú pártszervezeteknek az a törekvése, hogy a pártcsoportok sűrűbben tanácskozzanak, hiszen legalkalmasabbak a kötetlen vélemény- cserére. S ezért össze tudják gyűjteni a dolgozók véleményeit, s ilyen módon a vezetők közvetlen információt is kapnak, amely megóvja őket attól, hogy csak a jelentésekre támaszkodjanak, melyek közvetett, sűrített, dúsított információk. És így teljesebbé válik a valóságkép előttük. Ezzel egyben ellenőrzik a pórt politikájának megvalósulását, az eleven életbe való „átültetését”. Másrészt pedig ilyen módon a párt politikájának jó közvetítőivé válnak a pórtcsoportok, mert megvan a lehetőség, hogy minden párttag konkrét, valóságos megbízást kapjon. Különben az így működő pártcsoportoknak nagyobb a szerepük a párt sorainak az erősítésében is oly módon, hogy figyelemmel kísérhetik azokat a nem párttagokat, akik a párttagságra is érdemesek tehetnek és javasolhatják felvételüket a pártszervezeteknek. Ilyen pártcsoportok működnek a Mezőhegyesé Gépjavítóban, a Medgyesbodzási Egyetértés, a kunágotai Bercsényi Tsz-ben és még több helyen. S ahol a „tűzvonalba” tudják „vinni” a párt politikáját, ott emberi tettek követik azt, mert a jó és rossz láttatása, érzékeltetése belső igényt kelt fel az emberekben, mégpedig olyat, hogy elvetik a rosszat és a jóért legjobb képességeiket adják. Mert e közben azt is Látják, hogy a gyötrődés-küzdés „szüli” azokat a dolgokat, amelyeket állítunk, kívánunk. S csak természetes, ha tegnap elértünk valamit, akkor ma már mást kívánunk. És ez a jó, ez serkenti az embert, hogy mindig előbbre lépjen. Cserei Pál Életmentők a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetben Először rendeztek önálló véradónapot nemrég a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezetben. Néhány nappal ezelőtt a Vöröskereszt megyei előadója tartott tájékoztatót a véradás jelentőségéről és a vér gyógyító hatásáról. Ennek eredménye is többek között, hogy a megszervezett véradónapon a vártnál többen jelentkeztek. összesen 79-en adtak vért a tsz tagjai közül. Valóságos ünnepnapnak nyilvánították, s az is volt, humanitásból, az emberek iránti segítőkészségből adtak tanúbizonyságot a tsz tagjai, s szívüket boldog érzés töl- j tötte el, hiszen öröm másokon i segíteni. Az elmúlt évben Szarvason egyedül a Dózsa Tsz szervezett önálló véradónapot, most felsorakozott mellé a Táncsics Tsz is. A szervezőmunkában sokan vettek részt, de legtöbbet Gyekicz- ki Pál elnök, Kiss István párt- titkár, Ballangó Mátyás, Med- vegy György és Pribelszki Pál vezetőségi tagok tettek a siker érdekében. Ügy hírlik, hogy a Táncsics Tsz példáján fellelkesülve a Dózsa Tsz tagjai még sikeresebb véradónap megszervezését tervezik. Nemes vetélkedés ez, s bizonyára akadnak jócskán követőik a varosban.
