Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-19 / 139. szám

1969. Június 19, 2 Csütörtök F elhívás a világ népeihez A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása felhívással fordult minden kommunistához, mindenkihez, aki a társadalom szocialista átalakításáért harcol, a béke es a hala­dás minden hívéhez, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a nagy Lenin születésének* 100. évfordulójáról. A nemzetközi tanácskozás június 17-i záróülésén egyhangú­lag elfogadott felhívás a következőképpen szól: Most, hogy közeledik Lenin születésének 100. évfordulója, a kommunista és munkáspártok tanácskozása forradalmi korsza­kunk hallhatatlan lángelméje felé irányítja gondolatait. Lenin neve a Nagy Októberi Forradalom győzelmének, a vi­lág szociális arculatát gyökere­sen megváltoztató hatalmas for­radalmi történések jelképévé vált. E forradalmi változások a szocializmus és a kommunizmus felé fordították az emberiséget. Lenin kiemelkedő gondolko­dó volt, aki minden vonalon to­vább fejlesztette azt a tudo­mányt, amelyet Marx és En­gels alapított meg: a dialektikus materializmust, Politikai Gazda­ságtant, a szocialista forrada­lomnak és a kommunista társa­dalom építésének elméletét. Lenin hozta létre a Bolsevik Pártot, amely az első új típusú proletár párt volt, Lenin vezet­te a világ első győzelmes szo­cialista forradalmát, megterem­tette a történelem első proletár államát, a szovjet szocialista de­mokráciát. Lenin törhetetlenül harcolt az imperializmus és a reakció el­len, védelmezte a dolgozók vala­mennyi osztagának akcióegysé­gét a közös osztályellenség elle­ni harcban; következetes inter­nacionalista volt, a népek egyen­jogúságának, békéjének es ba­rátságának bajnoka, izzó harag­gal Ítélte el a faji megkülönböz­tetés és a sovinizmus minden' megnyilvánulását; minden el­nyomott nép barátja volt; meg­mutatta, hogyan kell győzelme­sen harcolni a gyarmati rend­szer ellen, a népek függetlensé­géért és szabadságáért, önren­delkezési jogáért. Lenin, a nemzetközi munkás- osztály elismert vezetője, a pro­letariátusban látta azt a vezető erőt, amely meg tudja valósí­tani a kapitalizmus megdönté­sének és a társadalom szocia­lista átalakításának világtörté­nelmi küldetését. Kidolgozta a munkásosztály és a parasztság szövetségéről szóló tanítást. A munkásmozgalom egységét vé­delmezve, kérlelhetetlen volt az opportunizmus minden formá­jával szemben. A leninizmus hatására a mun­kásosztály, a nép, a szocializ­mus ügye iránt fenntartás nél­kül áldozatkész kommunisták nemzedékei nőttek fel. Lenin élete és tevékenysége, kiváló tu­lajdonságai, amelyek mint for­radalmárt, elvtársat, embert jel­lemezték. örökké lelkesítő pél­daként állnak világszerte a for­radalmi harcosok milliói előtt. A leninizmus zászlaja alatt a forradalmi mozgalom az országok többségében új színvonalra emelkedett, megalakultak és megizmosodtak a kommunista pártok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom korunk világot átfogó, legbefolyásosabb politi­kai erejévé vált. A világszocializmus, a munkás és a nemzeti felszabadító moz­galom tapasztalatait igazolták a marxista—leninista tanítás nem­zetközi jelentőségét. A szocialis­ta forradalom győzelme az or­szágok egy csoportjában, a szo­cialista világrendszer létrejötte, a munkásmozgalomnak a tőkés országokban elért vívmányai, a volt gyarmati és félgyarmati né­pek megjelenése az önálló tár­sadalmi—politikai tevékenység színterén, az imperialistaellenes harc sohasem látott fellendülése bizonyítja a korunk alapvető szükségleteit kifejezésre juttató leninizmus történelmi igazságát. Ma teljes joggal mondjuk Lenin tanításáról ugyanazokat a szavakat, amelyekkel ő a mar­xizmust jellemezte: ez a taní­tás mindenható, mert igaz. A marxista—leninista elmélet, s ennek alkotó szellemű alkalma­zása a konkrét viszonyok kö­zött. lehetővé teszi a tudomá­nyos válasz kidolgozását azok­ra a kérdésekre, amelyek a vi­lágot átfogó forradalmi mozga­lom minden csapata előtt fel­merülnek, bárhol is tevékeny­kedjenek. A marxizmus—leninizmushoz, e nagy internacionalista tanítás­hoz való hűség a kommunista mozgalom további sikereinek biztosítéka. A kommunisták abban látják feladatukat, hogy a harcban bármely ellenféllel szemben szi­lárdan megvédjék a marxizmus —leninizmus, a proletár nemzet­köziség, forradalmi elveit, kö­vetkezetesen átvigyék a való­ságba ezeket az elveket, állan­dóan fejlesszék, s az osztály­harc, a szocialista építés leg­újabb tapasztalatai alapján gaz­dagítsák a marxista—leninista elméletet. A kommunisták min­dig hűségesek lesznek a leniniz­mus alkotó szelleméhez. A közelgő Lenin-jubileum vi­lágra szóló jelentőségű történel­mi évforduló. A kommunista és munkáspártok forradalmi tevé­kenységük aktivizálásával kö­szöntik az évfordulót és emléke­zetessé teszik azzal, hogy fokozzák politikai és ideológiai munkáju­kat a tömegek között, bővítik és erősítik soraikat, minden erejü­ket latba vetik, hogy mozgósít­sák a dolgozók forradalmi ener­giáját az imperializmus ellen, a szocializmus ragyogó eszmé­nyeiért vívott harcra. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásának résztvevői felhívással fordulnak minden kommunistához, min­denkihez, aki a társadalom szo­cialista átalakításáért harcol, a haladás és a béke minden hí­véhez, hogy méltóképpen emlé­kezzenek meg a nagy Lenin szü­letésének 100. évfordulójáról. Tanulmányozzátok Lenin mű­veit! Megtaláljátok bennük az ihlet kimeríthetetlen forrását a reakció és az elnyomás ellen, a szocializmusért és a békéért folytatott harchoz. Lenin mű­veinek megismerése segítséget nyújt a fiatal nemzedéknek, hogy jobban lássa korunk forradalmi távlatait. Ismertessétek széles körben a leninizmus vívmányait, a szocialista országok, a kom­munista pártok, a forradalmi erők sikereit! Világ dolgozói, népei! A lenini eszmények diadala érdekében felhívunk bennete­ket, vegyetek részt tevékenyen a munkásosztály nagy és ne­mes harcában a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti függet­lenségért és a szoealizmusért! Emeljük magasabbra a leniniz­mus zászlaját a világ forradalmi megújhodásáért vívott harcban! Éljen a leninizmus! Elotazott Moszkvából az MSZMP küldöttsége Az MSZMP-nek a kommunista és munkáspártok moszkvai nem­zetközi tanácskozásán részt vett küldöttsége szerdán elutazott a szovjet fővárosból. A delegáció vezetője Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a küldöttség tag­jai: Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Nemes Dezső, az MSZMP PB tagja. Moszkva kijevi pályaudvarán a magyar pártküldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Kirilenko, az SZKP PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Leo­nyid Szmirnov, az SZKP tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint más hivatalos szovjet személyiségek búcsúztatták. (MTI) Fock Jenő fogadta a finn közlekedési küldöttséget Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter társaságában szerdán délelőtt hivatalában fogadta a Paavo Aitio finn közlekedésügyi mi­niszter vezetésével hazánkban tartózkodó finn közlekedési küldöttséget. Jelen volt Marttá Johannas Ingman, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete. (MTI) Hogyan ismerik Magyarországot az EflK-ban ? Beszélgetés a nagykövetség ügyvivőjével Még abban az emberben is megmoccan alkalomadtán a kí­váncsiság, akinek nem hobbyja a turisztika; vajon mit tudnak ha­zánkról a távoli népek, hogyan vélekednek a magyarokról? A kö­zeli napokban módom nyílt beszél­getni egy nagymúltú nép képvise- ^h~z‘ lőjével, az EAK nagykövetségé­nek ügyvivőjével, Ahmed Abdel Wahab Selim-mel. — A „magyar” nevet az Egye­sült Arab Köztársaságban ezrek és ezrek ejtik ki naponta. Évek­kel ezelőtt egy vonatot kaptunk a Magyar Népköztársaságtól. Ez a vonat fnost Alexandria és a fővá­ros között közlekedik. De nem alexandriai vagy kairói, hanem „magyar” vonatnak nevezik. Ugyanezt ismételhetem el a hi­dakról is, amelyeket magyar mér­nökök és szakemberek építettek, — mondta Ahmed Abdel Wahab Selim. őszülő halántékú, jó tartású férfi. A kairói egyetem politikai és közgazdasági karán végzett. Néhány éven át a katonai aka­démián tanított. De volt újságíró is. Majd a Külügyminisztérium szolgálatába lépett. Beszélgetés közben figyelmesen hallgatta a tolmácsot, de szemét nem vette le a beszélgető partnerről. — Mióta tartózkodik Magyar- országon? — Három éve. Először Svéd­országba készültem. De azután Egy Schütz sajtóértekezlet és egy Kiesinger-beszéd margójára Klaus Schütz, Nyugat-Berlin kormányzója sajtókonferencián számolt be egy meglehetősen rendhagyó utazásról: lengyelor­szági látogatásáról és Jedry- chowski lengyel külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásairól. A látogatást azért lehet szokat­lannak nevezni, mert eddig nem volt rá példa, hogy Nyugat-Ber­lin szenátusának vezetője szocia­lista országban hivatalos vizitet tegyen. A múltban ettől minden bizonnyal visszatartották azok a nyugatnémet vezetők, akik ma is görcsösen ragaszkodnak ahhoz a tételhez, hogy Nyugat-Berlin az NSZK-hoz tartozik. Ezek a Raj- na-parti politikusok attól tartot­tak: egy ilyen látogatás legalábbis a közvetett elismerése annak, hogy Nyugat-Berlin önálló, a Né­met Szövetségi Köztársaságtól független közigazgatási egység. Ilyen nézőpontból feltétlenül új és érdekes jelenség Schütz varsói útja, amelynek jelentősége önma­ga tényében rejlik és amelytől természetesen nem is lehetett lát­ványos eredményeket várni. Schütz sajtóértekezletén hangoz­tatta : a lengyel fővárosban szó esett Lengyelország és Nyugat- Berlin gazdasági kapcsolatainak jövőjéről, a kulturális cseréről — és ezt nevezte ja polgármester a legnehezebb problémának — az Odera-Neisse határról. Bár nyi­latkozata végén elmondta a Bonn által köveit formulát Nyugat-Ber­lin és az NSZK gazdasági, poli­tikai és kulturális „összetartozá­sáról”, maga az a tény, hogy hi­vatalosan egy szocialista országba utazott, azt mutatja: engedményt kellett tennie e tarthatatlan dokt­rína rovására. Sajtóértekezletével szinte egy- időben, Bad Godesbergben, a hí­res fürdőhelyen, a Bundaswehr- szövétség ülésén beszédet mondott Kiesdnger kancellár. Szavaiból ritka plaszticitással tűnt ki, mi­lyen változatlan az a veszélyes vonalvezetés, amelyet Bonn néha különböző szirénhangokkal próbál tagadni. Sürgette a NATO további erősítését, hangoztatta, hogy „a másik féllel, (mármint a szocia­lista országokkal), csak „az erő helyzetéből" lehet tárgyalni, di­csőítette a hitleri Wehrmacht utódját, a Bundeswehrt és így to­vább. Még a Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata is felhábo­rodottan ítélte el Kiesinger beszé­dét. A kancellár az NDK-ban levő helyzetet a hidegháború bevált receptje szerint ecsetelte, ugyan­akkor szavai szerint persze Nyu- gat-Nómetországban „minden rendben van” — írja a sajtószol­gálat, amely a következő mon­dattal fejezi be kommentárját: „Ameddig a bonni kormány ilyen valóságtól elrugaszkodott el­képzelésekhez ragaszkodik, addig minden meggyőző erő hiányzik a kettéosztottsággal kapcsolatos pa­naszkodásaiból”. Végre Washington is döntött Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szerdán délelőtt Nixon el­nökletével ülést tartott, s a hiva­talos tájékoztatás szerint megvi­tatta azt a tervezetet, amelyet az Egyesült Államok kíván a Szov­jetunió elé terjeszteni a nukleáris leszerelésről tartandó konferencia programjaként. Nixon csütörtö­kön este, magyar idő szerint az éjszakai órákban sajtókonferen­I ciát tart, s előreláthatólag azon ismerteti a tanács döntését. Szovjet részről már korábban j nyilatkozatban szögezték le, hogy készek leszerelési tárgyalásokra a stratégiai nukleáris fegyverek kérdéséről, ez a nyilatkozat még a Nixon kormány hivatalba lép­tekor jelent meg, Washingtonnak azonban több mint öt hónapra volt szüksége a hivatalos válasz elkészültéhez. (MTI) mégis Magyarország mellett dön­töttem. — Mi késztette erre a döntés­re? — Sok jót hallottam a magya­rokról, Rokonszenves nép. Talán egyben, s másban az arab karak­a magyar áll a legköze­lebb. De hadd mondjak el egy történetet. Magyarországról elő­ször gyermekkaromban hallottam. Egy alkalommal Kairóban jár­tam apámmal. Valami sürgős el­intéznivalója akadt, hát taxiba ültünk. Míg apámra várakoztam, a sofőr egy távoli országról me­sélt, amely ugyan úgy, mint Egyiptom, évtizedeken keresztül szenvedett a török elnyomás alatt. A sofőr magyar származású volt. Tőle hallottam először ezt a szép, de számomra megtanulha- tatlan nyelvet. Akkor még nem gondoltam, hogy elvetődök ebbe a rokonsarsú országba. — Megkérem, fejtse ki bőveb­ben ezt az állítását. — Maguk is évszázadokon ke­resztül harcoltak a függetlenségü­kért. Az arab népek is ezt tették, és ezt teszik ma is. Talán ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Arab Köztársaság poli­tikáját olyan nagy megértessél fogadja a Magyar Népköztársa­ság. — Hirtelen rám emelte te­kintetét, mintha kifogyott volna a türelemből, hogy végigvárja a tolmács fordítását. — Nekünk is van egy nagy nemzeti költőnk: Ahmed Savki, a költők hercegé­nek nevezik, ö is egész életében a gyarmatosítók | ellen harcolt, ahogy ezt önöknél Petőfi Sándor tette. — Ismerik Petőfi költészetét az EAK-ban? — Versed a tankönyvekben is szerepelnek. De igazi propagálói a Magyarországon végzett egye­temisták. — És az írók közül? — Móricz Zsigmond néhány műve megjelent nálunk. Regényei sok rokonvonást mutatnak a mi paraszt írónk, Taha Huszejn al­kotásaival. ö is a szegény föld­művelők küzdelmes életét mutat­ja be. De German üss Gyula, a vi­lághírű orientalista művei is elju­tottak hozzánk. Mégsem ez a leg­fontosabb, hanem a politika, — mondotta határozottan. — A Ma­gyar Népköztársaság olyan politi­kát folytat, amely világszerte sok őszinte barátot szerez a magyar népnek. Serédi János Kormányátalakítás - „kötélhúzással” , A szakértők kidolgozták azo­kat a protokolláris külsőségeket, amelyek között Georges Pom­pidou átveszi péntek délelőtt az elnöki hatalmat. Amint Alain Poher még a választás estéjén közölte, az ideiglenes köztársa­sági elnök fogadja majd az Ely- sée-palotában az új elnököt és adja át neki jelképesen is az államfői tisztséget. Georges Pompidou* az új fran­cia elnök és kijelölt miniszter- elnök, Jacques Chaban-Delmas kedden és szerdán folytatta bo­nyolult tárgyalásainak sorozatát az új kormány összetételéről. Mint ismeretes, Georges Pom­pidou az új kormányba be akar­ja vonni mindazoknak a pártok­nak a képviselőit, amelyek el­nökválasztási kampányát támo­gatták és „nyitási” szándékát az­zal is bizonyítani kívánja, hogy jelentős tárcákat nem gaulleista politikusukra bíz.

Next

/
Thumbnails
Contents