Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-16 / 136. szám

1909. Juni as 15.

5

Vasárnap

A zene szeretetére és értésére nevelnek

Látogatás a Békési Zeneiskolában

A belépőt virágos udvar, bokrok zöldje, kerekes kút, sziklakért, gondosan nyírt bukszusok fogadják, A látogató úgy érzi, hogy •egy kedves családi házba látogatott. A szobák díszítése, a magyaros, hímzett térítők, a tablók, a korábbi szereplések emlékei, fotók, plakátok, a „zenei kukkantó” híradója, a falra akasztott díszes, faragott székely furulya, a kedves gyerekrajzokkal díszített vizsgalapok mind-mind fokozzák az otthonosság érzését, s megértetik a vendéggel, miért olyan kedvelt a gyerekek és a szülők körében a Békési Állami Zeneiskola. Az intézmény fiatal igazgatója Fejes Antal, ő bábáskodott az azóta igen népszerűvé és ismertté vált iskola megszületésénél. Elmondja, hogy az 1965-ben. alakult, 125 növendékkel kezdő zeneiskola már a következő tanévben ötven diákkal szaporodott, s hamarosan — a békésiek sürgető kérésére — ismét kérvény ment a minisztériumba: engedélyezzék a létszám további bővítését. Jelenleg 225 tanulójuk van, akiket kilenc főhivatású, lelkes pedagógus oktat és nevel a zene értésére, művelésére, hegedű, zongora, gordonka, valamint fa- és rézfú- vós tanszakokon.

Az iskola hírét-nevét tanúsítja az a tény is, hogy nemcsak békési, hanem környékéről, Murony- ból, Kamuiról, Vésztőről. Bélme- í.vérről bejáró diákjai is vannak, sőt Mezőberényben 15-ös létszámú, kihelyezett tagozatuk működik.

A járások, városok népművelőd országszerte panaszkodnak, hogy hiányzik a hangverseny-látogató közönség. A békésiek épp ellenkezőleg, örömmel mondják, hogy minden zenei rendezvényüket élénk -érdeklődés kíséri. A zeneiskola immár hagyománnyá I váló, minden évben megrendezett növendékhangversenye például mindig zsúfolt nézőtér előtt zaj- j lik. Legutóbb májusban mutat- j koztak be a nyilvánosság előtt az iskola diákjai, akik mintegy 350' néző előtt hangulatos, sikeres j műsorban adtak számot ének-ze-! nei tudásukról. „Nevelőtestül e- tünk oktató-nevelő munkája mel- j lett már kezdettől fogva felada- ■ tának és hivatásának tekintette! az iskola falain kívüli zenei ne-! vetést, a zene iránti érdeklődés felkeltését — összegezi tevékenységüket az igazgató. — Mór 1966- ban. alig egy évvel az alakulás után gyermekoperát mutattak be növendékeink, Békefi Antal—B. Kurdi Piroska Feneketlen tó című daljátékával kedveskedve a kő- j zönségnek. Két év múlva pedig

G. Costamagna Kópéságok egyl zeneiskolában című egyrészes gyermekoperáját állítottuk szín- j pacira.” A zeneiskola szervezi az Országos Filharmónia nagy sikerű bérlet-hangversenyeit, valamint a muzsikát és irodalmat népszerűsítő „Zene és költészet” esteket is,; melyen az iskola hallgatói, okta-j tón és kitűnő tanári vonósnégyese működik közre. Az eredmények gyors számvetése, felsorolása után Fejes Antal hozzáfűzi még, hogy panaszuk is van, nincs megfelelő előadótermük. Aztán mosolyogva „ellenpontoz”, hiszen még nem is beszélt az e tanévben alakult járási úttörőzenekarról. mely a megyében is egyedülálló, valóban úttörő kezdeményezés. Az együt-1 tes már több alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt, februárban Békéscsabán rangos találkozón, a megyei zeneiskolák zenekarainak bemutatkozásán vehettek részi:, áprilisban a községi felszabadulási ünnepségen és májusban a járási úttörő dalostalálkozón, ahol aranyoklevelet szereztek.

Az iskolával való ismerkedésemkor találtam rá egy albumra, amelyben a zongora-tanszék nő- j vendégeinek beragasztott fényképe mellett kézírásos „vallomásait” ! olvashattam. Egy copfos, mosoly-] gón kislány, Erdei Gyöngyi így j mutatkozik be: „A békési 3. számú általános iskolába járok, eddig még kitűnő voltam. 1968 szeptemberétől zongorázom. Fél-1

évkor négyest kaptam. (S a legutolsó kérdésre, hogy ha három kívánságod teljesülne, mit kérnél? — többek közt így válaszol:) Na- - gyón szeretnék egy zongorát.” To- j vább lapozva durcás-komoly kisfiú, Lipták Attila néz rám. ö is általános iskolás: „Én a számtant szeretem a legjobban. Egy éve zongorázom, s az idei tanszéki versenyen az első helyezést értem el. Legkedvesebb zeneszerzőm Bartók Béla. Szívesen muzsikálok másokkal is, Szűcs Jóskával, Kebikov Cseh táncát, Fekete Sanyival Haydn-t játszottuk. Kedvenc időtöltésem a zongorázás,'olvasás és horgászás. Gyerekorvos akarok lenni, és szeretnék egy zongorát.” Az idézett vallomásokhoz nem kell kommentár.

Június 13-án zárták az 1968/60- es tanévet a Békési Állami Zene. iskolában. A tantestület vezetőségének, pedagógusainak hivatásszeretettel végzett munkáját igazolta a növendékek felkészültsége. technikai tudása. Tevékenységük legnagyobb eredménye mégis a zene iránti érdeklődés felkeltése, a zenei műveltség megteremtése.

Lipták Judit

Nyársonsült percek alatt

Világszerte növekszik az úgynevezett grillsütők népszerűsége. Előnyük, hogy a hőhatás közvetlenül éri a sütésre szánt ételt és így igen rövid idő alatt felme- legíti azt. A hús felszínén kéreg

Kanyargás az út a Szerszám- ós Gépelemgyárak békéscsabai forgácsoló szerszámgyáráig. Sokat kell gyalogolni, amíg valaki az autóbusz-megállótól oda eljut. Hanem ott szerencse ér, mert éppen Üjvári Benedek üzemvezető mérnökkel találko. zom. Szívélyesen kalauzol. Közben szó esik egyről-másról. Leg. főképpen a munkájáról, amiről ő igen szívesen beszél. Reszortja a keménylapkás kések gyártásának irányítása. Ez a gyártmány képviseli a legnagyobb értéket Békéscsabán. Tulajdonképpen erre a célra épült az új gyár.

— Itt aztán lehet tanulni — mondja szerényen, amikor a hatalmas csarnokban az új gépeket nézegetjük, bár nem kétséges: éppen a szakértelmével érdemelte ki. hogy ilyen reszortba került. De hát a jó pap is holt. ig tanul.

— Közben pedig még valami újat is teremthet. Akkor lesz elismert mérnök valakiből. Nem igaz? — fordulok hozzá.

Neki sem más a véleménye:

— Sok téma kínálkozik... A megoldásoknak ki kell forrniuk az emberben.

Szóval nőuralom van?

Ezzel be is fejeződik a beszélgetés, mert megérkeztünk a Petőfi brigádhoz, amely arról nevezetes, hogy az új üzemben elsőként tűzte célul a Szocialista cím elnyerését.

Laczó György művezető még tavaly októberben javasolta,

Alkalmi postahivatal Orosházán

A város alapításával kapcsolatos jubileumi év során a városa tanács művelődésügyi osztálya és a helyi posta több alkalommal működtetett alkalmi postahivatalt. Legutóbb június

13-án, pénteken délelőtt tíz órától hat óráig Gyopárosfürdő megnyitásának 100. évfordulóján a strandfürdő pénztárában dolgozott a posta. Itt vásárolhattak kétféle kivitelben készült orosházi emléklapot, valamint a Bélyeggyűjtő Szövetség által kibocsátott, szintén kétféle levélzáró bélyeget. :

Legközelebb kedden. június 17-én, az alföldi letartóztatások 32. évfordulója emlékére az Ifjúsági Házban üzemel alkalma postahivatal,

Hét nő és három térti

hogy alakítsák meg a köszörűs brigádot. Így került össze tíz ember. Helyesebben: hét nő és három férfi. Következett a nagy kérdés: ki legyen a brigádvezető? Döntöttek: Hagyó Gáborné. Akkor határozták el azt is, hogy Petőfi nevét veszik fel.

— Szóval, nőuralom van? — kérdezem tréfálkozva Hagyó Gábornétól.

— Nem éppen. A három férfit is szóhoz hagyjuk jutni — válaszol tettetettkomolykodással. Közben egy pillantást vet a művezetőre, aki a brigád harmadik férfitagja és még megjegyzi: — Egyébként ők is kivívták a becsületet.

— Nono! — csodálkozik rá mosolyogva Laczó György.

Amikor pedig ezt kérdezem tőle, hogy véleménye szerint mi a „rangsor”, így kezdi el:

— Talán Molnár Misi lakatos, Uhrin Jancsi esztergályos, Hesz- ler Sándorné marós. ..

— Ne is folytássa — szólok közbe. — Akkor nem állhat rosszul a férfiak „szénája”.

— Nem. Az egész gyár elismeri őket. Olyan szorgalmasak, hogy túltesznek a lányokon. Misi az idén Kiváló dolgozó jelvényt is kapott. No de azért mindnyájan igyekszünk. Csak következetésen rendes munkával lehet becsületet szerezni.

— És a 44 órás munkahetet július 1-től bevezetni — egészíti ki a szavait Laczó György.

— Rajtunk nem múlik, mert mindnyájan túlteljesítjük a 100 százalékot és a minőseggel sincs baj.

És ami még kiderül

A művezetőről is van véleménye.

— Ha szólunk neki, hogy egy gép nem megy jól, nekigyűrkő- zik és megcsinálja. Igaz, technikus,de látszik rajta, hogy marós volt. Nem szégyeli. ha a keze olajos lesz. És ért is hozzá.

— Na, szép dolog, hogy ezt észreveszik — nézek Laczó Györgyre, várva, hogy ő is mond valami bókot. Neki azonban más jut az eszébe. A kezdet a három automata központfúrón és egy marógépen, ami éppen úgy a brigádhoz tartozik, mint a három férfi és a hét nő. ök dolgoznak rajta 10— 12 ezres szériánál. Most már nagyon szeretik, mert kényelmes munka. De először bizony idegenkedtek tőle. Hiába, minden kezdet nehéz.

A brigádvezetőt egyébként csak dicsérni tudja:

— Derekasan dolgozik és a brigádot kézben tartja.

Hasonló a véleménye Szudár Ilonka betanított köszörűsnek, a brigád legfiatalabb tagjának, ezenkívül még az, hogy Hagyó Gáborné mindig jókedvű és senkit sem hagy magára. Itt egyszerűen nem lehet „nekibú- sulni” az életnek, mert ő rögtön észreveszi.

Ilonka soha nem megy el innen,ha csak rajta múlik. Mert nem mindegy az, hogy örömmel jár be az ember a munkahelyére, vagy kedvetlenül, ö a gyárba is úgy siet, mint haza. Elhatározott szándéka, hogy az előírt szakmai gyakorlati idő után leteszi a szakmunkásvizsgát.

— Akkor hát minden rendben van és nincs semmi baj? — kérdezem a brigádvezetőt.

— Nem hiszi el, de valóban minden rendben van. Egyetlen gondom, hogy elérjük: július 1- től tényleg vezessék be a 44 órás munkahetet. Micsoda áldás lenne!

Ha jubilál a gyár

Szókimondó asszony Hagyó Gáborné, most azonban nincs miért hadakoznia. Annak viszont örül, hogy „felfedezték” a brigádját.-r- Klárika, a kislányom is így volt.. . Anyák napján az aszfalt, rajzversenyen a második helyezést érte el. A Népújság is írt róla. Féltve őrzi a cikket — mondja, nem rejtve véka alá az anyai büszkeségét.

Ez a riport pedig a Petőfi brigádnak állít emléket, amely ebben a nagyszerű' üzemben elsőként tűzte célúi a Szocialista cím elnyerését és minden remény megvan arra, hogy kiérdemli azt. Csak úgy dolgozzon, éljen és tanuljon, mint eddig.

Ha pedig 10 vagy 20 év múlva jubilál a gyár. bizonyára előkerül majd legalább egy példánya annak a dokumentumnak, amely most 35 ezer példányban adja tudtul a világnak: a Petőfi brigád volt az első, s a példáját több más követte. És talán a brigádnaplóban is megtalálható lesz a Népújság mai száma.

Pásztor Béla

képződik, mely megakadályozza, hogy a víztartalom elpárologják, s a zsiradék kicsöpögjón, ezáltal sokkal zaftosabb, izlete- sebb lesz a sült, amellett tápértékeit is jobban megőrzi.

A képen látható grillsütőt a a szovjet ipar állítja elő, igen nagy sorozatban. Hússzeletek, egész csirkék, halak vagy akár almák is süthetök a forgó nyársakra tűzve. A légmentesen záró ajtó hőálló üvegből készül, így a háziasszony láthatja, hogy miként pirulnak a finom falatok. A háromfokozatú fűtőtest maximális fogyasztása 1,5 kilowatt.

Kunágotaiak a Duna*kanyarban

(Tudósítónktól)

A kurtágotai Bercsényi Tsz a CSÉB szervezésében kétnapos társasutazást szervezett a Duna-ka- nyarba június 14-én és 15-én. A részvevők Budapest, Visegrád és Esztergom nevezetességeit tekintik meg. A társasutazásban a termelőszövetkezetekben jó munkát végző, élenjáró dolgozók vesznek részt.

A társasutazással egyidőben kilenc tsz-tag utazott nyári pihenésre a debreceni Nagyerdőben épített tsz-üdülőbe. ök június H- től 20-ig, ugyancsak az önsegélyező csoport és a termelőszövetkezet anyagi segítségével tölthetik megérdemelt pihenőjüket.

Matuzik József

Vendégjáték

Csongrádon

Csongrád megyében vendégszerepei ma este a Békés megyei Jókai Színház társulata. A művészek Csongrád művelődési házában Ibsen: Hedda Gabler című nagy sikerű színművét mutatják be, amelyet Ibsen unokája, Tanc- red Ibsen norvég nagykövet és felesége is megtekint.

Balogh Ferenc fotókiállítása Szegeden

Június 16-án, hétfőn este 6 órakor nyílik meg Balogh Ferenc békéscsabai fotóművész önálló kiállítása Szegeden, a szegedi fotóklub rendezésében. A kiállítást — melyen a szerző 36 képpel szerepel — dr. Pórszász János, a szegedi klub művészeti titkára nyitja meg.

A kiállításra a Balassi Fotóklub több tagja is átutazik Szegedre.

/