Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-16 / 136. szám
a megyei párjbizottsAg Ts a megy ei tan ács lapja 1969. JÜNTUS 15., VASÄRNAP Ara; 1,20 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 136. SZÄM I béremelés kulcsa Az MSZMP IX, kongresszusa a jövedelempolitika egyik fontos elveként jelölte meg, hogy az ország gazdasági erejének növekedésével összhangban emelkedjen az életszínvonal. Az ország nemzeti jövedelme, amely a legfontosabb mutatója a népgazdaság fejlődésének, az előző tervidőszakhoz és a harmadik ötéves terv előirányzatához viszonyítva is gyorsabban emelkedett. Az 1968. évi nemzeti jövedelem 23—24 százalékkal haladta meg az 1965. évit és így már most elértük a nemzeti jövedelem 1970-re tervezett szintjét. A lakosság pénzjövedelmei a tervidőszak első három évében évente átlagosan 8—9 százalékkal növekedtek. A lakosság fogyasztása pedig mintegy 17 százalékkal nőtt, ami számottevően magasabb, mint amit a terv időarányosan megszabott. A kongresszus határozatainak megfelelően az egy főre jutó reáljövedelemnek 14—16 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnek pedig 9—10 %-kal kellett volna emelkednie öt év alatt. Ezzel szemben a harmadik ötéves terv első három évében az egy főre jutó reáljövedelem kb. 19 százalékkal emelkedett és ezzel meghaladta az ötéves terv végére tervezett szintet. A reálbér három év alatt mintegy 8 százalékkal emelkedett, erősen megközelítve az öt évre tervezett célt. Az eredmények mellett azonban mégis fel kell figyelnünk arra. hogy bár jövedelempolitikánk j kezdettől fogva a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésére törekedett, a társadalmi igazságosságot érvényesítő szocialista gondolkodás és a társadalmi munka hatékonyságát szolgáló anyagi ösztönzés megvalósítása számos tekintetben ellentmondásokba ütközött. Ez az ellentmondás elsősorban abban jelentkezett, hogy a lakosság összes jövedelméből az évek során csökkent a munkateljesítménnyel kapcsolatos, és nőtt a társadalmi juttatásokból eredő jövedelem aránya. A munkából eredő jövedelmek aránya az 1957. évi 82 százalékról 1968-ra 75 százalékra csökkent a bérből és fizetésből élő családok összjövedelmében. A reálbérek és reáljövedelmek növekedését vizsgálva szembeöt- lik, hogy a reáljövedelmek a tervezett mértéket jelentősen meghaladva közel két és félszeresen olyan gyors ütember emelkedtek, mint a reálbérek színvonala. Ebben az eltérő növekedésbeli ütem- különbségben jut tulajdonképpen kifejezésre az, hogy az elmúlt években sem tudtuk feloldani életszínvonalpolitikánk ellentmondásosságát. Egyrészt, hogy eleget tegyen a társadalompolitikai elvárásoknak, másrészt, hogy megfelelően elősegítse a gazdasági ösztönzés céljait. Ugyanis, ha a keresetek. bérek növekedését helyezzük előtérbe, ezzel biztosítjuk ugyan a munkától függő keresetek erőteljesebb differenciálását, de akkor a szociálpolitikai, foglalkoztatási igények kielégítésének a lehetősége kerül hátérbe. Ha viszont a szociálpolitikai, foglalkoztatási igények kielégítése kerül előtérbe, akkor ez korlátozza az egy főre jutó keresetek (reálbérek) nagyobb mértékű emelkedését és ezzel az eredményesebb anyagi ösztönzés elvének érvényesülését. Az elmúlt időszakban gazdaság! politikánkban nagy szerepet kaptak a szociálpolitikai intézkedések, a teljes foglalkoztatottság megteremtése. Ennek nyomán, a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedtek a társadalmi juttatások költségei. A pénzbeni és a természetbeni juttatások is jelentős mértékben növekedtek. Az adatok szerint a nyugdíjasok száma 1960-tól 1970-ig 50 —55 százalékkal nő, az átlagnyugdíjak összege pedig 40—45 százalékkal lesz magasabb. Emelkedett a családi pótlékra jogosult gyermekek száma és a családi pótlék összege is. A társadalmi juttatásokra fordított összegek 1960-hoz viszonyítva 1970-re 16 milliárd forintról közel 32 milliárd forintra, tehát mintegy kétszeresükre emelkednek. Az elmondottakból kitűnik, hogy a társadalmi juttatásoknak a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemű növekedése — tekintve, hogy a felosztható összes jövedelem aránya nem nő, hiszen a felhalmozási alap nem csökken — szükségképpen korlátozza a reálbérek, a keresetek növekedését. A reáljövedelmek gyorsabb emelkedésének másik lényeges tényezője a foglalkoztatottság jelentős növekedése és a foglalkoztatottsági struktúra változása. A munkás — alkalmazott keresők száma 1960—1967 között 23 százalékkal emelkedett és 1970-ig várhatóan eléri a 30 százalékos növekedést. Szocialista építőmunkánk nagy vívmánya a lényegében teljes foglalkoztatottság es létbiztonság megteremtése, ami a jövőben is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése marad. Viszont könnyű belátni, hogy a munkás és alkalmazotti lakosság gyors növekedése — ha nem jár együtt a gazdasági növekedés gyorsabb ütemével — korlátozhatja a reálbérek emelkedését. Ugyanis az új munkaerőt is meg kell fizeni és ha a munkabér össztömegének az emelkedése nem haladja meg lényegesen az újonnan alkalmazottak munkabérének összegét, akkor aligha lehetséges az általános munkabérszínvonal, tehát reálbér-emelkedés. Ezek után nyilvánvaló, a reálbérek gyorsabb növekedésének első és legfontosabb feltétele, hogy nagyobb legyen és gyorsabban növekedjen az ország nemzeti jövedelme. Ugyanig a béren felül vállalt társadalmi kötelezettségek a jövőben sem csökkennek, sőt újabb szociálpolitikai intézkedésekre is sor kerül, mint például a családi pótlék és az alacsony nyugdíjak emelése, bizonyos béremelést kell végrehajtani az egészségügyi dolgozóknál, az oktatás területén. Ezek az intézkedések tovább növelik az állam társadalmi kötelezettségét, újabb összegekre lesz szükség a megvalósításukhoz. Mivel a felhalmozás rovására nem célszerű a béreket növelni, nem kétséges, hogy a több bérhez több tiszta jövedelemre van szükség. A több jövedelem megszerzésének pedig nincs más módja, mint a gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség, a termelékenység fokozása. A hatékonyság növelésének és ezzel a keresetek növelésének a kulcsa viszont a vállalatok kezében van. Jórészt a vállalatok jó vagy rossz munkáján múlik tehát, hogy a reálbérek a jövőben miként emelkednek, milyen szintet érnek el. D, b. II pár! megyei bizottságának június 6-i határozata személyi kérdésekben A párt megyei bizottsága 1969. június 6-i ülésén Enyedi G. Sándor elvtársat osztályvezetői tisztsége alól felmentette, egyben megválasztotta a megyei pártbizottság titkárává és a végrehajtó bizottság tagjává. Dr. Rusznák János elvtársat, a szarvasi városi párt- bizottság volt első titkárát a megyei pártbizottság tagjává választotta és kinevezte a párt- és tömegszervezeti osztály vezetőjévé. Dr. Faragó Elek elvtársat, a munkásőrség megyei parancsnokát felmentette a megyei pártbizottsági tagsága alól, akit a munkásőrség országos parancsnoka a Munkásőrség Országos Parancsnoksága osztályvezetőjévé nevezte ki. Szarvas városi pártbizottsága június 12-1 ülésén a pártbizottság első titkárává Vrbovszki György elvtársat választotta meg. aki eddig a békéscsabai városi pártbizottság propaganda és művelődési osztály vezetője volt. Orosháza városi pártbizottsága június 13-i ülésén a városi párt- bizottság első titkárává Gonda József elvtársat választotta meg. Mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállításra készülnek Orosházán Négyszáz négyzetméteres kiállítási területigénylések — 33 százalékos utazási kedvezmény — Alkalmi bélyegző be, hogy a Táncsics Mihály Gimnázium aulájában egy olyan kiál- lításianyag-komplexumot helyeznek el, amely méltóan reprezentálja a Dél-Tiszántúlon élő emberek évtizedekkel ezelőtti és jelenlegi életét. Augusztus 10-e és 20-a között a Dél-Tiszántúli tájtermelői körzet mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatai, intézményei a MÉM Országos Kiállítási Irodájának közreműködésével kiállítást rendeznek Orosházán. Az előkészületek jó ütemben haladnak — mondotta Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, a szervező bizottság elnöke. A június 13-i előkészítő bizottsági értekezleten a különböző szakbizottságok vezetői beszámol, tak arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a kiállítás és vásár rendezésére. A tejtermelésben érdekelt mezőgazdasági és élelmi- szeripari vállalatok mindegyikéhez eljutatták a jelentkezési lapokat, melyek közül eddig többet kitöltve visszaküldték. A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 400 négyzetméteres kiállítási területet igényelt termékeinek bemutatására. A konzervgyárak, a hűtőház, a‘ Baromfiipari Országos Vállalat gyárai, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek valamennyien nagy érdeklődést mutatnak a termékbemutató iránt. Az előkészítő bizottság összegezte az eddigi tapasztalatokat és megállapodott abban, hogy forgatókönyvet készítenek a tíznapos kiállítás rendezéséről és programjáról. A kiállítás ideje alatt rendezik meg a Körösvidéki Mezőgazdasági Napokat is. Több tudományos tanácskozás színhelye lesz ebben az időszakban a 225 esztendős Orosháza. A rendező bizottság 33 százalékos utazási kedvezményben állapodott meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal. A kiállításon alkalmi bélyegzőt is használnak. A szervező bizottság június 13-i ülésén azt is elhatározta, hogy a kiállításra és a termékbemutatóra jelentkező üzemek áruit felülbírálja az illetékes szakbizottság. Szabó Miklós, a MÉM Kiállítási Irodájának igazgatóhelyettese ugyancsak június 13-án jelentette Lapunk tartalmából! Nyilatkoznak a szaba dszom hatosok (4. oldal) Hét nő és három férfi (5. oldal) Humor (8. oldal) *** Jelentés a piacról (4. oldal) Ünnepélyes évzárók A megye általános iskoláiban tegnap, június 14-én és ma, június 15-én, vasárnap tartják az ünnepélyes évzárókat, melyen az iskolák igazgatói tájékoztatják a szülőket és a tanuló ifjúságot az iskolai év munkájáról és eredményeiről. Az ünnepség után kapják meg a tanulók a bizonyítványukat. Az első osztályosok behatása már június 16-án, aétt'őn megkezdődik és június 17-én, kedden zárul. Ezen a két napon iratkoznak be a középiskolákba felvett általános iskolát végzett tanulók is új intézetükbe. Villámcsapások, tűzesetek A péntekről szombatra virra- ivő is. A tűzoltók nagy erőfeszi- dó éjszakán és szombaton a me. i tések árán a huszonkét kazalgye felett átvonuló vihar káro-; ból húszat megmentettek, s így kát okozott több helyen. Refor- 1 mintegy ötmillió forint értékű mátuskovácsházán villámcsapás | vagyon menekült meg a tűztől. érte Kecskeméti János lakóhá-j ^ azonban így is jelentős, zának egyik mellékepületet. Az' anyagi kár szerencsére jelen. a. vizsgálat szerint mintegy 380 ,,, , , . . .... ,ezer forint. Az oltásban igen ektelen, személyi seniles sem s[)kan vettek reszt történt. Villámcsapás érte Békéscsabán a Kétegyházi úton az egyik szénaboglyát, amelyik kigyulladt. Hasonló eset történt Kunágotán, ahol a Bercsényi Termelőszövetkezet területén a rostkikészitő vállalat egyik kenderkazlába csapott a villám, s ettől meggyulladt a mellette leBékéscsabán a Kulich Gyula lakótelepen a 8. számú házban Lábos László lakásán a fürdőszobában a gázolaj-boyler begyújtása közben a láng olyan erősen kicsapott, hogy égési sebeket okozott a 17 éves Lábos Valérián, akit a mentők a kórházba szállítottak. II földgáz és termálbő felhasználását tervezik Az utóbbi években egyre több baromfit tenyésztenek a mezőkovácsházi járás termelőszövetke. zeteiben, gazdaságaiban és a háztájiban. Négy év alatt, 1964-től 1968-ig a pecsenyecsirke-tenyésztés 108 százalékkal növekedett a tsz-ekben. A napos baromfi-ellátás céljából a tsz-ek összefogtak és keltetőállomást létesítettek. Jelenleg a törzsállomány hiánya okoz gondot, ezért a szövetkezetek középtávú fejlesztési tervük során még többet fogalkoznak majd törzstartásai. Így a mostani állomány több mint háromszorosára emelkedik. A mezőkovácsházi járás állami gazdaságai, a tsz-ekkel ellentétben, több mint a felére csökkentik a törzsállományt a következő években, vágócsirkéből viszont 197 százalékkal többet nevelnek majd. A baromfitenyésztés ilyen nagyarányú fejlesztéséhez 1975-re mintegy 60 ezer új férőhelyre lesz szükség. A tervezett tojóházak a termelés növekedését, a jelenlegi szükség-férőhelyek felszámolása pedig a gazdaságosabb baromfitartást szolgálják. A Kardoskút— Battonya közötti gázvezeték mellett levő termelőszövetkezetek a szakosított telepek, tojató- és ne- velőházak fűtésénél földgázra számítanak. A baromfi-nevelőházak fűtésére igen alkalmas a végegyházi határban működő termálkút hője is, amelyet szintén érdemes lesz kihasználni. (tóth)
