Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

1969. június 14. 4 Szombat LEANYSZEMEK Fotó: Esztergály IHUHi%nUHUUUHmUHUUUUUUUMiUUHUUUH Fílaféliai hírek A Megyei Úttörő Elnökség és a Megyei KISZ-Bizottság rende­zésében június 8-án volt az Üttö- rőházban a Megyei Ifjúsági Fila- télisták Vetélkedőjének döntője. A megyei versenyeken összesen mintegy 2000 fiatal indult* és eb­ből 15 általános és 3 középiskolás került be. Az általános iskolások közül I. díjat Nagy András, Bucsa, II. dí­jat Bakas Árpád, Gyula, III. díjat Nagy Zsolt, Gyula, IV. Nagy Eri­ka, Bucsa, V. Zsibrita Zoltán, Bé­késcsaba, VI. díjat Gogh Antal, Medgyesegyháza és Kerepeczki András, Békéscsaba érdemelték ki. Most vizsgáztak azok a szak­körvezetők is, akiknek tanítvá­nyai nyertesek voltak, s így kö­szönet illeti őket munkájukért. Név szerint a következők: Róta Pál, békéscsabai, Szilárd Ádám, bucsai, dr Szepesvári Elemérné, gyulai, Tímár Miklós, gyulai, Kar­sai Mihály, medgyesegyházi, Ivá- nyi Miklós, gyomai szakkörveze­tők. Ügy a nyertesek, mint a szak­körvezetők értékes bélyegaján­dékban és tárgyjutalmakban ré­szesültek. Játékvezető: Kellő Ist­ván, Gyula 6I3-as számú Iparita- nuló-Intézet tanára volt, aki nagy szakértelemmel vezette le a ver­senyt. A zsűri tagjai: dr. Szerényi László, Vas Tibor, Frankó Lász­ló, Mánda István és Horváth Im- réné voltak. Köszönetét mondunk Várai Mi- hálynénak a KISZ megyebizott­ság titkárának, Ancsin Pálné elv­társnőnek, az Üttörőház filatélis- ta szakkörvezetőjének, akik oda­adó munkájukkal segítették elő ezt a vetélkedőt. a gyár 181 mássa vasai gyűjtőitek a kevermesi úttörők A Szegedi Ruhagyár vezetői jö­vő jév végéig 30 új otthon kialakí­tásához nyújtanak együttesen 300 000 forint értékű kamatmentes hitelt. A nyereségrészesedési alap­ból a kölcsönt csak azok vehetik igénybe, akiknek legalább ötéves munkaviszonyuk van a vállalat­nál. A tavaszi vasgyűjtési akció­ban alaposan kitettek magukért a kevermesi úttörők és kisdobo­sok. összesen 181 mázsa ócska­vasat gyűjtöttek. Dicséret il­leti a harmadik osztály tanulóit, mert 37 mázsás teljesítménnyel a legjobbnak bizonyultak az is­kolában. Az egyéni gyűjtők kö­zül Visy Gabi, Kádár László, Kari Mihály vitte el a pálmát. A kevermesi iskolások jó teljesítménye azért is figyelem­re méltó, mert az elmúlt ősszel a rongygyűj tő-akcióban 25 má­zsa hulladékot szolgáltattak be a MÉH-nek. Vita a szekcióüléseken — Műszónkat pontos javaslat Befejeződtek az akadémiai napok Mindvégig nagy érdeklődés ki­sérte a Magyar Tudományos Aka­démia Agrártudományok Osztálya Kertészeti Bizottságának kétna­pos munkáját megyénkben. La­punk tegnapi számában beszá­moltunk dr. Somos András aka­démikus előadásáról, melyben Bé­kés megye kertészsetének helyze­tét, fejlesztésének irányát elemez­te. A megnyitó előadás után me­gyénk szakemberei négy szekció­ülésen vizsgálták meg a kertészet fejlesztésének további feladatait. A rendező szervek képviselői örömmel állapíthatták meg a szekcióülések nagy látogatottsá­gát. Ezeket összességében többen keresték fel, mint a plenáris ülést. Ez előbbi ugyanis zárt körű volt, a szekcióülésekre viszont minden érdeklődőt bebocsátotr- tak. A kertészettel foglalkozó tsz- ekből, a házikert szakkörök tag­jaiból szép számú hallgatóság ver­buválódott. A hallgatóság szó eb­ben az esetben azonban nem fedi pontosan a résztvevőket. A szek­cióüléseken ugyanis élénk vita volt azokban a kérdésekben, me­lyeket dr. Somos András értékelő beszámolójában szóvá tett. Sőt, az egyes speciális ágazatokban to­vább szélesítették a megoldásra váró feladatok listáját. A vitában való részvételt több szekcióban korlátozni kellett a déli órákban, mivel a munka érdemi részének befejezését 13 órára programoz­ták. Az MTA Kertészeti Bizott­sága, a párt, a megyei tanács és a mezőgazdasággal közvetlen kap­csolatot tartó vállalatok vezetői ezután láttak hozzá a határozati javaslatok összeállításához. A kertészeti bizottság dr. So­mos András vezetésével egy álta­lános és egy-egy ágazat speciális fejlesztésének témaköréből össze­sen 26 pontos határozati javasla­tot dolgozott ki a nagyüzemi, a zárt- és házikert fejlesztésének fontosabb tennivalóiról. Ezek kö­zül csak néhányat említünk: a földgáz, az olaj és a termálvíz­kincs gazdaságos hasznosításának számbavétele. A házi és zártker­tek intézményes támogatása — tervezéssel, termelőeszközökkel, felvásárlással, szaporító anyaggal való ellátással. Az újabb nagy­üzemi gyümölcsös- és szőlőterüle­tek telepítéséhez a területek ki­jelölését. A kertészeti kultúrák öntözésének szervezését. A kerté­szeti propagandamunka javítá­sát. A növényvédő szerek és her- bicidek forgalmazásának, tárolá­sának, felhasználásának az ed­diginél is nagyobb gonddal való kezelését. Bemutató jellegű ültet­vények létesítését. A szakember- ellátottság hátrányos helyzetének felszámolását. A felvásárló szer­vek munkájának koordinálását, a termelők és a termeltetők ér­dekvédelmének tovább fokozását. A kertészeti bizottság az előbb említett témakörök további vizs­gálatát és ezek szellemében kü­lönböző tanácsi intézkedéseket ajánl a kertészet továbbfejleszté­'■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■*«Baaaaaaaaaaaaanaai 24. HÉTFŐ Sarapov napja jól kezdődött. A hírhedt szélhámos, Kosztya Korszunszkij, akit három hó­napja kerestek, feltűnt a Berlin, étteremben. A fényűző ebéd után bőkezűen fizetett és kilé­pett az utcára. Az ajtóban Szavonyenko és Drigin várta. Korszunszkij jól ismerte Szavonyenkot. Meghajlással üdvözölték egy­mást, kimérten és előkelőén. Korszunszkij szólalt meg első­nek: — Ha helyesen értelmezem, tisztelt Szavonyenko polgártárs, úgy ön most megszabadít en­gem a felesleges taxiköltségtől. A nyomozó bólintott és pazar gesztussal szélesre tárta a rend­őrségi Volga ajtaját: — Helyesen értelmezi, Kosz­tya... Pillanatnyilag Korszunszkij a szomszéd szobában ült és rész­letes vallomását fogalmazta, fel­téve a pontot egy egész sereg „i” betűre. Sikeres akció volt! Sarapov hátradőlt karosszékében, úgy tűnt, elbóbiskolt: arca a szoká­sosnál is szélesebbre kerekedett. Tyihonov megállt az ajtóban, s már-már visszalépett, de mégis meggondolta magát. Belépett, az irodába és Sarapov azonnal rá­emelte tekintetét: a mosolyt le­fújták az arcáról. Nyilván a jó kedvvel együtt. Nincs mit tenni, oda kell lépni hozzá, le kell ülni és el kell mondani mindent szép sorjában. — Vlagyimir Ivanics, baj van — szólalt meg halkan Tyihonov. — Beigazolódtak a legrosszabb tftáswyy IfaóheA-Gevrgtj OQCECZ&£E/Cy}£7 /WCWTOTTn:t&tSSAt AEUBMC feltevéseim. Akszjonovával go­lyó végzett, s mi egész héten át hamis úton jártunk. Elveszte­gettük a drága időt. Sarapov váratlanul elmosolyo­dott, igaz, nem a legvidámabb mosollyal. — Ne izgulj — mondta Sara­pov. — Az idő a mi leggono­szabb ellenségünk, ez való. És a legravaszabb. De azért mégsem vesztegettük teljesen hiába. Kár, hogy az első feltevésünk hibásnak bizonyult. De azért ez alatt a hét alatt megtudtunk egyet s mást, ami még jól jöhet. Ne lógasd az orrod, kinyomoz­zuk az igazságot. Kérsz kávét? Nem? Akkor ülj ide, s mesélj el mindent, szép sorjában. Tyihonov papírlapot húzott elő kabátzsebéből, kisimította és beszélni kezdett: — Amikor megértettem, hogy az orvosszakértő tévedett és zsákutcába kerültünk, minden­kit mozgósítottam,. Tegnap va­sárnap volt ugyan, de mégis si­került megismételtetni az or­vosszakértői vizsgálatot. A vi­lág nincs jó emberek híján. Negyven perc múl­va Pavlovszkij professzor meg­találta a golyót. Tyihonov mélyet sóhajtott. Kartondobozt vett elő zsebéből: hosszúkás fémdarab feküdt ben­ne, vattába csomagolva. Sarapov a dobozért nyúlt, fi­gyelmesen vizsgálni kezdte a golyót. — 5-ször 6-os — jegyezte meg Tyihonov. — Igen... 5-ször 6-os — ismé­telte meg Sarapov. — Hallgass ide, Sztasz: tulajdonképpen hogy történhetett meg ez a hi­ba? — A professzor magyarázata szerint ritka eset történt. A go­lyó áthatolt a szíven, lefelé csúszott a bordán és a mellkas bőr alatti részében akadt meg. Ahogy Pavlovszkij írja a jelen­tésében, a bordasérülés vezette félre az orvosszakértőt, aki szú- rószerszámnak tulajdonította a sebet. — Úgy látszik — vetette köz­be Sarapov —, megtévesztették a merénylet körülményei: Aksz_ jonova az ösvényen haladt, egy férfi megelőzte, s ezután az asz- szony összeesett. Valóban ritka eset. És mit ír még a profesz- szor? Tyihonov a papírlapra pillan­tott: — A halál azonnal bekövet­kezett. Oka: szívbénulás. Követ­kezésképpen Tanya nem tehetett többet egy-két lépésnél azután, hogy megsebesült. A nyomok hiányából ítélve a lövést távol­ról adhatták le. Sarapov hosszasan, ráérősen töpreng. — Az építményünk tehát ösz- szedőlt. És két nap múlva az ügyet át kell adnunk az ügyész­ségnek. Fogalmam sincs, mát fo­gunk átadni. Tyihonov reménytelenül le_ gyintett. — Na nem baj — szólt Sara­pov. — Meg kell keresnünk a fegyvert. — Mindenekelőtt tisztázni kell, honnan lőttek — vetette közbe Sztasz rekedten. — Ka- zancev nem jöhet számításba: csak közvetlen közelről lőhetett volna, a professzor véleménye szerint azonban a lövést távol­ról adták le. Kazanyeven kívül Jevsztyignyejeva és Latina sen­kit nem látott a telken... Tyihonov elgondolkozott, majd hirtelen támadt határo­zottsággal folytatja: — Vlagyimir Ivanics, a lövés irányát kísérletileg fogjuk meg­állapítani ! — Kétséges dolog... — Semmi kétséges nincs ben­ne, tudományos alapossággal csináljuk. — Egyszer mái- átejtett ben­nünket a tudomány, ezzel az ár­ral — csóválta meg a fejét Sa­rapov. — A képért nem a tükröt kell hibáztatni! gurult méregbe Sztasz. — Az orvosszakértő azt adta, amit elvártunk tőle: a leg­kényelmesebb vátozatot Mert állandóan rohanunk... (Folytatjuk) sere. Ezeken kívül a szekcióülé­seken megfogalmazott javaslatok tulajdonképpen az egyes szakága­zatok gyorsabb ütemű fejlesztését állítják a legsürgősebb gazdasági feladatok közé. Dr. Mészöly Gyula, az MTA le. levelő tagja, intézeti igazgató, a zöldségtermesztő szekció elnöke és a munkabizottságban dolgozó szakemberek azt tartják követés­re méltónak, ha a megye élelmi­szeripari nyersanyag-szükségletét itt, helyben,, üzemközeiben ter­mesztik meg. A termésromlás megszüntetésére zöldségtárolók építését, a szárító-kapacitás to- vábbnövelését, a vetőmag-ter­mesztésben a fajtaválaszték bőví­tését és az új fajták elterjeszté­sének rugalmasabbá tételét java­solják. Helyesnek találják az elő­feldolgozó üzemek létrehozását, s ezek tovább növelését teszik szó­vá. Dr. Kozma Pál, az MTA leve­lező tagja, a Kertészeti Egyetem rektora a szőlőtermesztési szek­ciót vezette. Az itteni vitából a következő javaslatokat állította össze: a megye lakosságának sa­ját termésű csemegeszőlővel való ellátását szervezzék meg. A házi- és zártkertekben hatezer holdnyi területen telepítsenek csemege- szőlőt; A megye gondoskodjon a szaporító anyagról. Javasolja to­vábbá a régi ültetvények meg­szüntetését, újratelepítését, a di- rekttermő fajták felcserélését szintén csemegeszőlővel. Dr. Gyúró Ferenc egyetemi do­cens a gyümölcstermés,ztési szek­ció két figyelemre méltó javasla­tait jegyezte fel. Ennek alapján ajánlotta, hogy a gyümölcstelepítés fejlesztését tanulmányterv készí­tése előzzé meg. A szaporító anyagról, a faiskolai hálózat fej­lesztéséről és a lerakatok számá­nak növeléséről — tekintettel a 30 ezer holdnál is nagyobb házi- és zártkertre — a tanács meg­különböztetett figyelmet fordít­son.. Dr. Ormos Imre, a mezőgazda- sági tudományok doktora, nyu­galmazott egyetemi tanár a dísz­növénytermesztési és zöldségterü­leti szekció ajánlását tolmácsolta. A szabadföldi és az üveg alatti dísznövénytermesztés továbbfo- kozására tett javaslatot, majd egy megyed hatáskörben működő szak- bizottság életre hívását kérte a városok és községek, az új lakó­telepek környékének esztétikai rendezésére. A nagy hagyomány­nyal rendelkező megyei virágmag- termesztés továbbfokozását és egy kertépítő mérnök munkába állítását szorgalmazta a megyei tanács végrehajtó bizottságának építési és közlekedési osztályán. Ezek voltak azok a javaslatok, melyeket a plenáris ülés délutáni programjában a részvevők elfo­gadtak, megvizsgálásra ajánlottak a párt és a megyei tanács végre­hajtó bizottságának. * Az akadémiai napok záró ak­tusa után a kertészeti bizottság és megyénk szakemberei felkeres­ték Stark Adolf síremlékét a Be- rényi úti temetőben. Itt dr. Kozma Pál, a Kertészeti Egyetem rektora méltatta a Csabagyöngye szőlő­fajta nemesítőjének világra szóló munkásságát, majd megkoszorúz ták a síremléket. Dupsi Káro'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents