Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-12 / 106. szám
W69. május II Vasárnap Minden adottságúit és lehetőségük megvan arra, hogy a legjobbak kosé kerüljenek Figyelemre méltó és igen sokát mond az az értékelő jelentés. amelyben Zsibók András, az Állami Gazdaságok Békés— Csongrád megyei Területi Főosztályának igazgatója elemzi az Orosházi Állami Gazdaság vezetőinek, dolgozóinak 1988. évi munkáját Ezt a csaknem 10 ezer hold összterületű 8706 hold szántóföldet művelő üzemet eredményeinek tükrében oda állítja a hidasháti, a félsőnyo- mási és a Bánkúk Állami Gazdaság mellé. Az eredményt ösz- szeveti a területi főosztály átlagával is. Az így kapott kép az összevonás utáni első esztendőben is biztató. Tavaly az aszályos időjárás ellenére jövedelmezően szervezték a termelést, nyereséggel zárták az évet Ez önmagában véve azért jelentős, mert a korábbi években összevont gazdaságokban általában fellazult a termelési fegyelem, csökkent a munka termelékenysége s emiatt helyenként évekig átmeneti gondok jelentkeztek. Az Orosházi Állatni Gazdaság az eddigi gyakorlattól eltérő eredményt produkált. Az egyesítés előkészítésének időszakában egyesek hosszú ideig fontolgatták: meg szabad-e bontani a viszonylag kis területen működő gazdaságok kialakult rendjét Az is lehet, hogy a nagyobb területű gazdaság önálló, vállalatszerű irányításához nem látták megfelelőnek a szubjektív feltételeket. Erre a vitára végül is az élet 1968. december 31-vel úgy tett pontot hogy a növénytermesztés 5,8, az állattenyésztés pedig 2,3 millió forint ágazati eredményt hozott. Az 1967. szeptember 28-án keltezett javaslat, melyben az Állami Gazdaságok Országos Központjának azt ajánlották, hogy szervezzék meg az Orosházi Állami Gazdaságot — megalapozott volt Azért is volt ez jó értelemben vett sürgős feladat, mert a mad gazdaság helyén működő üzemek kis területnek voltak s a nagyobb beruházásokkal nem tudtak megbirkózni. Gyakran volt itt névtábla-váltás. 1950-ben a Répás-tanyai üzemegység a Gyulai Állami Gazdasághoz tartozott. A pusz- taszentetomyai kerületet a Csorvási Állami Gazdaságból irányították. A pusz- taszőlősi gazdaság pedig hódmezővásárhelyi felügyelet alatt működött. Ezekből az üzemekből jött létre kisebb, nagyobb áttételek révén a mai, Orosházi Állami Gazdaság Persze sok mindent, főként az irányítást kellett átszervezni ahhoz, hogy a város környékén működő, szétszórt, kis területű üzemekből kialakuljon a mai három kerület: a tangazdasági, a sződősi, a répási, s létrejöjjön az állami gazdaság központja. Mindhárom kerület sajátos termelésű jellegű volt. Répáson a sertéstenyésztés és hizlalás, Szőlősön a növénytermesztés, a pusztaszentetomyai tangazdaságban pedig a szarvasmarhatenyésztés jelentette a főbb termelési törekvést A tangazdasági kerületben folytatott csaknem két évtizedes tenyésztői munka, a magyartarka szarvasmarha nemesítésében egyedülálló eredményt hozott. Dr. Babinszky Mihály technikumi igazgató elképzeléseit valóra váltó beosztottak olyan törzsállományt alakítottak ki, amely termelés tekintetében Békés- és Csongrád megyében verhetetlen, országosan pedig évek óta a hárem legjobb tehenészet között szerepéi. A 324 tehén közül most már 150-nél is több ad évente 6—7000 liter tejet. Ezzel a teljesítménnyel ez az üzem a házai állattenyésztés igen jelentős bázisa lett. A közelmúltban egy francia farmert látogattak meg az állami gazdaságok hazai képviselői. Ez a farmer a kanadai lapály- marhával kísérletezett s boldogan említette, hogy tehenei évente már 6 ezer liter tejet adnak. A magyartarka szarvas- marha, legalábbis az, amelyiket Orosházán tenyésztettek ki, ennél jobb termelékenységű. Ettől az állománytól évenként 35—40 kiváló testalkatú tenyészbikát adnak az ország mea külföldi, főként nyugat-európai állattenyésztők, akik közül többen filmfelvételeket is készítettek a legnagyobb termelékenységű egyedekről. Tavaly járt itt egy svájci szakember is, aki lefényképezte a 628-as Hóvirág nevű tehenet, amelyik a harmadik laktációban már 6497 kiló tejet termelt. A pusztaszőlősi gazdaságot a 20 évvél ezelőtti szervezés időszakában sertéstenyésztésre profilírozták. A feltételek: férőhelyek, közművesítés, speciális felkészültség, ehhez sem akkor, sem később nem volt meg. Így itt 1969-ig a növénytermesztési ágazatban folyó munka volt és maradt az egyetlen jövedelmezőségi forrás. De milyen is volt ez az ágazat? Volt esztendő, amikor öt és fél ezer holdon 42 fajta növény termesztésével foglalkozták. Nem voltak specialistáik, mégis az országos szervek ide összpontosították az ap- rómagtermesztést. Amióta egyesítették a puszta, szőlősi kerületet az Orosházi Állami Gazdaság keretében, azóta itt is előnyösen változnak a termelési arányok. Ahhoz azonban, hogy ebben a kerületben is helyreálljon a helyes üzemági arány — a növénytermesztés és az állattenyésztés között — még igen sok a tennivaló. Talán egyike a legfontosabbaknak: a szőzőgazdasógi üzemeinek. Az itt kibontakozott munkáról évkönyvet jelentettek meg A tankerületi szarvasmarha-állomány legjobb egyedei ott voltak a legutóbbi Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Értékes díjakat vittek Orosházára. lősi kerület szarvasmarha-állományának minőségi cseréje. A gümőkórra pozitív és alacsony termelékenységű — napi 9 liternél kevesebb tejet adó — egye- dek selejtezése és újabb tehenek tenyésztésbe állítása, istállók készítése mosit már itt is a napi feladatok közé tartozik. Az Orosházi Állami Gazda, ság állóeszköz-ellátottsága a Mezőhegyesi Állami Gazdaságénál is gyengébb. Bár ebben az üzemben különösképpen nem vizsgálták, nem viszonyították a többi üzemhez álló- és forgóeszközeik értékét — mint ahogyan tette ezt az Agrárgazdasági Kutató Intézet Mezőhegyes esetében —, a tények azonban tények és a fejlődés útjának keresésére késztették az itt dolgozókat. Csaknem fél esztendővel ezelőtt írtunk arról, hogy a répás- tanyai kommunisták milyen erőfeszítések közepette dolgoznak, féltik és óvják a gondjaikra bízott sertésállományt. A régi. ma már nulla értékűvé vált fiaztatókban, nevelőkben és hizlaldákban országra szóló ta- karmányhasznoeulásii súlygyarapodást érték el, és ami szintén jelentő®; a fertőző állatmegbetegedések ellenére is csak 3 százalék alatti állománycsökkenés következett be. Kétség nem férhet hozzá, hogy nagy ambíció fűti a répási kerület párttagjait. Munkájukkal, személyes példamutatásukkal olyan légkört alakítottak ki, amelyben a mostoha elhelyezésekből adódó veszélygócokat felszámolhatták és aladolgozóit pos felkészültségükkel meg is védhettek értékeiket. Vajon milyen hatékonysággal bontakozna ki a répási kerület dolgozóinak szorgalma korszerű állatiéKitüntetett és kiváló G. KOVÁCS JÁNOS SZENTE IMRE LICSKA JÁNOS CSISZÁR MIHÁLY RAVASZ ISTVÁN BOKOR BÁLINT Tizenkét évvel ezelőtt került az állami gazdaságba traktorosnak. Jó szervező- készségével társai fölé emelkedett. Rövidesen szerelőnek léptették elő, majd a gépjavító-üzem vezetését bízták rá. Szaktechnikus. A gazdaság kiváló dolgozója. Nemrégiben nevezték ki a lucernaliszt-készítő üzem élére. Munkatársai elismerik felkészültségét és jártas. ságát az emberekkel való foglalkozásban és a munkában. Az egész gazdaságban Szente-papának ismerik, így is hívják. A családfőnek járó „cím” húsz évvel ezelőtt ragadt rá, amikor megalakult az állami gazdaság. ö uradalmi gépészként került ide, s hely hiányában az ö lakásán volt az üzemi konyha. Munkájára mindenkor lehet számítani. Univerzális ember. Gépjavítástól a csőszerelésig, ekevas élezéstől a vasszerelésig mindenben odahaza van. Ha valahol sürgősen kell segíteni, őt hívják. Jelenleg növénytermesztési munkacsapatot vezet a tankerületben. Hosszú időn át dolgozott ugyanitt a ta- karmányos brigádban. Lelkiismeretességével példát mutat. Neki is nagy része van abban, hogy a tankerület szarvasmarhaállománya országos hírű lett. Kiváló dolgozó, fáradhatatlan ember. Munkáját közvetlen vezetői úgy jellemezték: ha sok Licska János dolgozna az üzemben, nem okozna gondot a feladatok megoldása. 1949-tői dolgozik a gazdaságban. Sokáig tehenész volt. Egészségügyi okokból éjjeliőri beosztást kapott. A gazdaság vezetői két évtizedes munkáját messzemenően tiszteletben tartják és a „nyugdíjas tehenészt” megbecsülésben részesítik. Néhány nappal ezelőtt érkezett vissza üdülésből. Most, hogy ismét munkába állt, rábízták a bikanevelő-istál- ló éjjeliőri munkakörét. Majdnem egymillió forint értékre vigyáz éjszakánként. A répási kerület állategészségügyi felcsere. A gazdaság állatorvosa szerint önállóan teszi meg mindazokat az intézkedéseket, melyek a fertőző megbetege- lések megelőzését szolgálják. ö is fáradhatatlan dolgozója az állami gazdaságnak. Ha szükséges, éjjelnappal szolgálatot teljesít. Ezzel magyarázható, hogy munkatársaival országra szóló sertéstenyésztési eredményt érhettek el. Kiváló dolgozó. Kerületi agronómus Pusz- taszentetornyán. Szakmailag jó felkészült szakember. Levelező úton tanult a karcagi felsőfokú mezőgazda- sági technikumban. Vörös diplomát szerzett. Munkatársai és vezetői kimagasló egyéniségnek tartják, melyet szerénységével és szorgalmával érdemelt ki. Beosztásánál fogva neki jelentős része volt abban, hogy a tankerület 1968-ban jelentős jövedelemmel zárhatta as esztendőt.
