Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-12 / 106. szám

W69. május II Vasárnap Minden adottságúit és lehetőségük megvan arra, hogy a legjobbak kosé kerüljenek Figyelemre méltó és igen so­kát mond az az értékelő jelen­tés. amelyben Zsibók András, az Állami Gazdaságok Békés— Csongrád megyei Területi Fő­osztályának igazgatója elemzi az Orosházi Állami Gazdaság vezetőinek, dolgozóinak 1988. évi munkáját Ezt a csaknem 10 ezer hold összterületű 8706 hold szántóföldet művelő üzemet eredményeinek tükrében oda állítja a hidasháti, a félsőnyo- mási és a Bánkúk Állami Gaz­daság mellé. Az eredményt ösz- szeveti a területi főosztály át­lagával is. Az így kapott kép az összevonás utáni első esztendő­ben is biztató. Tavaly az aszá­lyos időjárás ellenére jövedel­mezően szervezték a termelést, nyereséggel zárták az évet Ez önmagában véve azért jelen­tős, mert a korábbi években összevont gazdaságokban általá­ban fellazult a termelési fegye­lem, csökkent a munka terme­lékenysége s emiatt helyenként évekig átmeneti gondok jelent­keztek. Az Orosházi Állatni Gazdaság az eddigi gyakorlattól eltérő eredményt produkált. Az egye­sítés előkészítésének időszaká­ban egyesek hosszú ideig fon­tolgatták: meg szabad-e bontani a viszonylag kis területen mű­ködő gazdaságok kialakult rendjét Az is lehet, hogy a nagyobb területű gazdaság ön­álló, vállalatszerű irányításához nem látták megfelelőnek a szubjektív feltételeket. Erre a vitára végül is az élet 1968. de­cember 31-vel úgy tett pontot hogy a növénytermesztés 5,8, az állattenyésztés pedig 2,3 millió forint ágazati eredményt hozott. Az 1967. szeptember 28-án keltezett javaslat, melyben az Állami Gazdaságok Országos Központjának azt ajánlották, hogy szervezzék meg az Oros­házi Állami Gazdaságot — meg­alapozott volt Azért is volt ez jó értelemben vett sürgős fel­adat, mert a mad gazdaság he­lyén működő üzemek kis terüle­tnek voltak s a nagyobb beru­házásokkal nem tudtak megbir­kózni. Gyakran volt itt névtábla-vál­tás. 1950-ben a Répás-tanyai üzemegység a Gyulai Állami Gazdasághoz tartozott. A pusz- taszentetomyai kerületet a Csorvási Állami Gazda­ságból irányították. A pusz- taszőlősi gazdaság pedig hódmezővásárhelyi felügyelet alatt működött. Ezekből az üze­mekből jött létre kisebb, na­gyobb áttételek révén a mai, Orosházi Állami Gazdaság Per­sze sok mindent, főként az irá­nyítást kellett átszervezni ah­hoz, hogy a város környékén működő, szétszórt, kis területű üzemekből kialakuljon a mai három kerület: a tangazdasági, a sződősi, a répási, s létrejöjjön az állami gazdaság központja. Mindhárom kerület sajátos termelésű jellegű volt. Répáson a sertéstenyésztés és hizlalás, Szőlősön a növénytermesztés, a pusztaszentetomyai tangazda­ságban pedig a szarvasmarha­tenyésztés jelentette a főbb ter­melési törekvést A tangazdasági kerületben folytatott csaknem két évtizedes tenyésztői munka, a magyar­tarka szarvasmarha nemesíté­sében egyedülálló eredményt hozott. Dr. Babinszky Mihály technikumi igazgató elképzelé­seit valóra váltó beosztottak olyan törzsállományt alakítottak ki, amely termelés tekintetében Békés- és Csongrád megyében verhetetlen, országosan pedig évek óta a hárem legjobb tehe­nészet között szerepéi. A 324 tehén közül most már 150-nél is több ad évente 6—7000 liter tejet. Ezzel a teljesítménnyel ez az üzem a házai állattenyésztés igen jelentős bázisa lett. A közelmúltban egy francia farmert látogattak meg az álla­mi gazdaságok hazai képviselői. Ez a farmer a kanadai lapály- marhával kísérletezett s boldo­gan említette, hogy tehenei évente már 6 ezer liter tejet ad­nak. A magyartarka szarvas- marha, legalábbis az, amelyiket Orosházán tenyésztettek ki, en­nél jobb termelékenységű. Ettől az állománytól évenként 35—40 kiváló testalkatú te­nyészbikát adnak az ország me­a külföldi, főként nyugat-euró­pai állattenyésztők, akik közül többen filmfelvételeket is készí­tettek a legnagyobb termelé­kenységű egyedekről. Tavaly járt itt egy svájci szakember is, aki lefényképezte a 628-as Hóvirág nevű tehenet, amelyik a harmadik laktációban már 6497 kiló tejet termelt. A pusztaszőlősi gazdaságot a 20 évvél ezelőtti szervezés idő­szakában sertéstenyésztésre pro­filírozták. A feltételek: férőhe­lyek, közművesítés, speciális fel­készültség, ehhez sem akkor, sem később nem volt meg. Így itt 1969-ig a növénytermesztési ágazatban folyó munka volt és maradt az egyetlen jövedelme­zőségi forrás. De milyen is volt ez az ágazat? Volt esztendő, amikor öt és fél ezer holdon 42 fajta növény termesztésével foglalkozták. Nem voltak speci­alistáik, mégis az országos szer­vek ide összpontosították az ap- rómagtermesztést. Amióta egyesítették a puszta, szőlősi kerületet az Orosházi Állami Gazdaság keretében, az­óta itt is előnyösen változnak a termelési arányok. Ahhoz azon­ban, hogy ebben a kerületben is helyreálljon a helyes üzemági arány — a növénytermesztés és az állattenyésztés között — még igen sok a tennivaló. Talán egyi­ke a legfontosabbaknak: a sző­zőgazdasógi üzemeinek. Az itt kibontakozott munkáról év­könyvet jelentettek meg A tan­kerületi szarvasmarha-állomány legjobb egyedei ott voltak a leg­utóbbi Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Értékes díjakat vittek Orosházára. lősi kerület szarvasmarha-állo­mányának minőségi cseréje. A gümőkórra pozitív és alacsony termelékenységű — napi 9 liter­nél kevesebb tejet adó — egye- dek selejtezése és újabb tehe­nek tenyésztésbe állítása, istál­lók készítése mosit már itt is a napi feladatok közé tartozik. Az Orosházi Állami Gazda, ság állóeszköz-ellátottsága a Mezőhegyesi Állami Gazdaságé­nál is gyengébb. Bár ebben az üzemben különösképpen nem vizsgálták, nem viszonyították a többi üzemhez álló- és forgó­eszközeik értékét — mint aho­gyan tette ezt az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézet Mezőhegyes esetében —, a tények azonban tények és a fejlődés útjának keresésére késztették az itt dolgozókat. Csaknem fél esztendővel ez­előtt írtunk arról, hogy a répás- tanyai kommunisták milyen erőfeszítések közepette dolgoz­nak, féltik és óvják a gondjaik­ra bízott sertésállományt. A régi. ma már nulla értékűvé vált fiaztatókban, nevelőkben és hizlaldákban országra szóló ta- karmányhasznoeulásii súlygya­rapodást érték el, és ami szin­tén jelentő®; a fertőző állatmeg­betegedések ellenére is csak 3 százalék alatti állománycsök­kenés következett be. Kétség nem férhet hozzá, hogy nagy ambíció fűti a répási kerület párttagjait. Munkájukkal, személyes példa­mutatásukkal olyan légkört ala­kítottak ki, amelyben a mostoha elhelyezésekből adódó veszély­gócokat felszámolhatták és ala­dolgozóit pos felkészültségükkel meg is védhettek értékeiket. Vajon mi­lyen hatékonysággal bontakoz­na ki a répási kerület dolgozói­nak szorgalma korszerű állatié­Kitüntetett és kiváló G. KOVÁCS JÁNOS SZENTE IMRE LICSKA JÁNOS CSISZÁR MIHÁLY RAVASZ ISTVÁN BOKOR BÁLINT Tizenkét évvel ezelőtt ke­rült az állami gazdaságba traktorosnak. Jó szervező- készségével társai fölé emelkedett. Rövidesen sze­relőnek léptették elő, majd a gépjavító-üzem vezetését bízták rá. Szaktechnikus. A gazdaság kiváló dolgozója. Nemrégiben nevezték ki a lucernaliszt-készítő üzem élére. Munkatársai elisme­rik felkészültségét és jártas. ságát az emberekkel való foglalkozásban és a munká­ban. Az egész gazdaságban Szente-papának ismerik, így is hívják. A családfő­nek járó „cím” húsz évvel ezelőtt ragadt rá, amikor megalakult az állami gaz­daság. ö uradalmi gépész­ként került ide, s hely hi­ányában az ö lakásán volt az üzemi konyha. Munká­jára mindenkor lehet szá­mítani. Univerzális ember. Gépjavítástól a csőszerelé­sig, ekevas élezéstől a vas­szerelésig mindenben oda­haza van. Ha valahol sürgő­sen kell segíteni, őt hívják. Jelenleg növénytermesz­tési munkacsapatot vezet a tankerületben. Hosszú időn át dolgozott ugyanitt a ta- karmányos brigádban. Lel­kiismeretességével példát mutat. Neki is nagy része van abban, hogy a tankerü­let szarvasmarhaállománya országos hírű lett. Kiváló dolgozó, fáradhatatlan em­ber. Munkáját közvetlen vezetői úgy jellemezték: ha sok Licska János dolgozna az üzemben, nem okozna gondot a feladatok megol­dása. 1949-tői dolgozik a gazda­ságban. Sokáig tehenész volt. Egészségügyi okokból éjjeliőri beosztást kapott. A gazdaság vezetői két évtize­des munkáját messzemenő­en tiszteletben tartják és a „nyugdíjas tehenészt” meg­becsülésben részesítik. Né­hány nappal ezelőtt érke­zett vissza üdülésből. Most, hogy ismét munkába állt, rábízták a bikanevelő-istál- ló éjjeliőri munkakörét. Majdnem egymillió forint értékre vigyáz éjszakán­ként. A répási kerület állat­egészségügyi felcsere. A gazdaság állatorvosa szerint önállóan teszi meg mind­azokat az intézkedéseket, melyek a fertőző megbetege- lések megelőzését szolgál­ják. ö is fáradhatatlan dol­gozója az állami gazdaság­nak. Ha szükséges, éjjel­nappal szolgálatot teljesít. Ezzel magyarázható, hogy munkatársaival országra szóló sertéstenyésztési ered­ményt érhettek el. Kiváló dolgozó. Kerületi agronómus Pusz- taszentetornyán. Szakmai­lag jó felkészült szakember. Levelező úton tanult a kar­cagi felsőfokú mezőgazda- sági technikumban. Vörös diplomát szerzett. Munka­társai és vezetői kimagasló egyéniségnek tartják, me­lyet szerénységével és szor­galmával érdemelt ki. Be­osztásánál fogva neki je­lentős része volt abban, hogy a tankerület 1968-ban jelentős jövedelemmel zár­hatta as esztendőt.

Next

/
Thumbnails
Contents