Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-12 / 106. szám

M6®. májas 11. 11 Vasárnap haragó Sándor igazgató: nyereség elérése Célunk a holdankénti 3909 forintos Üzempróbára kész a lucernaliszt-készítő. nyésztési k6rűlwtényék között? A kiváló jelzőhöz nem férhet kétség! A gazdaság másik igen ered­ményes ágazata a tankerü­leti tehenészet Itt viszonylag korszerű elhelyezésben tartják aos állományt. Géppel fejnek, gépesítették arz istállótrágya ki­hordását. A technika igénybevé­telével igen sokat könnyítettek a tehenészek munkáján. Az eredmény nem maradt ei. A kékes—Csongrád megyei Álla­mi Gazdaságok között az egy tehénre jutó 1015 forint átlagos eredmény helyett itt 3108 forin­tot könyvelhettek el 1966-ban! Itt tehát már nem gond a te­héntartás jövedelmezőségének kialakítása, mert ez az ágazat már jelentős bevételt ad. Ezért is határozták el a közelmúltban a szcAősi kerület alacsony ter­melékenységű tehenednek lecse­rélését egészséges és magas ter­melékenységű egyedekre. A tangazdasági kerületben nevelt üszők nagyobb részét Szőlősön állítják tenyésztésbe. A gazdaság vezetői élénk fi­gyelmet fordítanak erre az ága­zatra. Számításaikban központi helyre került az ágazat jövedel­mezőségének továbbfokozása. Ezért tűzték napirendre az ál­lattenyésztésben dolgozók köré­ben is a szocialista brigádmoz­galom szélesítését. A munka hatékonyságának növelésére sze­retnék fordítani a kétkezi dol­gozók figyelmét, hiszen egy olyan kiváló termelékenységű állománnyal, mint a tankerület is, most már csak a munka­módszerek és a tenyésztés el­járások finomítgatásával léphet­nek előbbre. A másfél éve működő gazda­ság rászolgált a felsőbb szervek bizalmára. E bizalmat erősítik azzal is, hogy az átszervezést kísérő belső, szubjektív feszült­ség feloldását mindenekelőtt a munkában keresték. A közös feladat megoldása formálta az itteni vezetőket és dolgozókat azonos gondolkodásúra. Fűtötte őket az a tudat, hogy valameny- nyien fiatalok, a népi demokrá­ciában váltak felnőtté. Nekik lényegében örömmel valósítanának meg ilyen vállalkozást, ha a termé­szet úgy kínálná az energiát, mint a pusztaföldvári olaj mező. Földgáztüzelésű berendezéseket állítanak fel s ezek segítségével készítik majd a kiváló minősé­gű takarmányt. A tangazdasági kerületben zöldborsófejtő gépeket helyez­nek üzembe. Öt-hatszáz holdon rendezkednek be konzervgyári zöldborsó termesztésre. A pil­langós virágú növények vetésé­vel javítják a búza eiővete- mény helyzetet s a korán leke­rülő borsó helyébe a termőföld jobb kihasználására másodnö_ vényeket is vethetnek. Az épí- tőbrigád rövidesen túljut a beto­nozáson és kezdhetik a gépek szerelését. Ezek olyan beruházások. melyek egy évvel ezelőtt még csak gondolatban voltak meg. A gazdaság vezetőségének kez­deményezésére azonban rövide­sem elfoglalják nyereséget gya­rapító pozíciójukat. 1967. december 31-ével befeje­ződött a mezőgazdasági techni­kum tangazdaságának és a Sző- lösi Állami Gazdaságnak ezer gonddal, nehézséggel küszködő, de eredményes korszaka. 1968. január 1-ével jelentős változás következett be a gazdaság irá­nyításában. összevontuk az elő­ző üzemeket és létrehoztuk az Orosházi Állami Gazdaságot. A gazdaság vezetői előtt az első esztendőben igen fontos fel­adatként állott a termelési szint továbbnövelése, a perspektivi­kus fejlesztés megfogalmazása és a beruházások ésszerű meg­valósításának előkészítése. Ügy érezzük, hogy a kor kö­vetelményeinek megfelelően ol­dottuk meg ezt a feladatot. Si­keresen növeltük a munka ter­melékenységét. Tavaly egy má­zsa búzát 0,3, egy mázsa kuko­ricát 1, egy mázsa lucernaszé­nát 0,6 és 100 liter tejet kere­ken egy órával kevesebb idő alatt termeltünk meg, mint az előző két esztendőben. A terme­lékenység fokozásának tenden­ciája állapítható meg az egy át­lagos munkavállalóra jutó ter­melési érték, és az éves átlagke­reset alakulásában is. A Békés megyei állami gaz­daságok közül az orosházinál csak a dombegyházi, a bánkúti és a biharugrai gazdaság­ban volt intenzívebb a bér­színvonal-növekedés. Orosházán az előző évhez képest 15,8 szá­zalékos keresetnövekedést ér­tünk el. A viszonylag magasabb bérnövekedés mellett az enge­délyezett bértömegen belül ma­radtunk. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt 1968 volt az első olyan eszten­dő, amikor a béralapot a gaz­daság nem lépte túl. Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja a 201 állami gaz­daság 1968. évi gazdálkodásáról a legfontosabb mutatószámok — az ezer forint halmozatlan ter­melési költségekre jutó vállalati eredmény, az ezer forint befek­tetésre jutó vállalati eredmény, az ezer forint teljes termelési érték és az egy fő átlagos mun­kavállalóra jutó teljes termelé­si érték — alapján készített rangsorolást. Ebből az állapít­ható meg, hogy a rendkívül aszályos és az egyéb zavaró té­nyezőktől tarkított esztendőben gazdaságunk az állami gazdasá­gok jobbik felében zárhatta az évet. Ezt az eredményt olyan körülmények között értük el, amikor a vállalaton belüli mik- romechanizmus kialakítását, a vezetési szervezet korszerűsítését és a műszaki fejlesztés perspek­tivikus tervének elkészítését tűztük napirendre. Alapelvnek fogadtuk el, hogy a gazdaság központjában levő apparátus a vállalat funkcióit gyakorolja, míg a termelőegy­ségek a kerületek, a termelés- előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés operatív bázisai le­gyenek. Vagyis a gazdaság köz­pontja távlatokban is a tervező, a fejlesztő, az Irányító és az el­lenőrző szerv szerepét tölti be. A központ látja el a jogi kép­viseletet. Az igazgatói tanács dönt a gazdaság egészére vo­natkozó termelési, műszaki és közgazdasági kérdésekben. A koordinációs tevékenységet a fő ágazatvezetőkre bíztuk. Ugyan­csak a gazdaság központja szer­vezi a műszaki fejlesztést, a be­ruházást, a beszerzést és az ér­tékesítést. Miután konkretizáltuk a fel­adatokat, decentralizáltuk a jog­köröket is. Megállapodtunk ab­ban, hogy a kerületi igazgatók gyakorolják a társadalmi szer­vekkel egyetértésben a munkál­tatói jogokat. Az önelszámoló egységek a fegyelmi jogkör mellett önálló bér-, jutalmazási és premizálási alappal is ren­delkeznek. Az a meggyőződésünk, hogy a távlati tervezésnél fokozottab­ban kell számolnunk a kutató- intézetek munkájával. Ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Közgazdaságtudományi Egyetem Agrárgazdasági Tan­székének munkatársait felkér­tük, legyenek segítségünkre az optimális termelési-szerkezet ki­alakításában. Mindkét helyes vállalták a szaktanácsadást. Matematikai módszerrel, lineá­ris programozással az egyetemi számító központ elektronikus számítógépén keresték a megol­dást. A tervbe vett beruházá­sokkal: zöldborsófejtő üzem építésével, lucernaliszt-készítő üzem létrehozásával, továbbá az évenként 40 ezer hízott sertést kibocsátó kombináttal, vala­mint a Tisza II. vízlépcsőből származó öntözővíz 4000 holdra juttatásával 106,5 millió forint halmozott bruttó termelési ér­téket mutattak ki. Ebből a vál­lalati eredmény meghaladja « 32 millió forintot. Az egy hold­ra tervezett nyereség ebben az esetben eléri a 3 ezer 909 fo­rintot. Ez a szám azért jelentős, mert Békés megyében jelenleg nincs egyetlen gazdaság sem, amelyik elérte volna ezt a szin­tet. Meggyőződésem, hogy a fej­lesztés időszakában az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói vál­lalatukat az ország legjobb tíz gazdasága közé emelik. dolgoznak a borsófejtő üzt.'ü alapozásán. háromdimenziós munka jutott: hozzáértésük bizonyítása a régi szakembereik és a felsőbb szer­vek, továbbá a gazdaság dolgo­zót előtt. És ők bizonyítottak. Az egyesülés előtt. 1967-ben 86 ezer 531 forint volt az egy átlagos munkavállalóra jutó halmozott termelési érték. 1968- ban ez a szám 108 ezer 665 fo­rintra növekedett, az átlagkere­set pedig 21 ezer 612 forintról 24 ezer 367 forintra. Vagyis az egyesülés hasznát nemcsak az egyén, hanem a népgazdaság is láthatta. Az állami gazdaság dolgozói ezért is fogadták el egyértelműen és most már vég­érvényesein a gazdaságok össze­vonását. S milyen összegű jövedelmet mondhatna magáénak ez a vál­lalat, ha 1968 jó időjárású, ha nem lett volna aszályos? A ki- adagolt műtrágyák és vegysze­rek ugyanis csapadék hiányában nem fejthették ki hatásukat. Tavaly már olyan talajművelést alkalmaztak, amely ebben az esztendőben még szárazság ese­tén is lehetővé teszi a tavalyi nagyobb hozam elérését. Vegyes műtrágyából hatóanyagba szá_ molva 1,2—1,4 mázsát használ­tak fel holdanként. Olyan agro­technikai eszközökhöz nyúltak a talaj nedvességének megőrzé­sére, melynek eredményét már­is láthatja a határt járó érdek- líjdő. Ezért is mondották erről a gazdaságról, hogy a lehetősé­gek üzeme. Valójában az, hi­szen a termőföld minősége, a vezetésben dolgozók rátermettsé­ge, a fizikai munkavállalók szorgalma különösen tavaly olyan volt, arnmek alapján jogo­san bizakodhatnak. Az utóbbi bűnapokban tett célirányAJn­tézkedések a jól, a magas jövede­lemmel üzemelő gazdaságok színvonalának elérésére, túl­szárnyalására születtek. Az itteni gazdálkodásra felfi­gyeltek országos szerveink is. A termelés lehetőségeinek jobb kihasználására inspirálták a gazdaság vezetőit. Olyan gazda­ságpolitikai szemléletet terem­tettek, amelyben maga az üzem vezetősége vetette fel a 122 mil­lió forint beruházásból építen­dő sertéskombinát szükségessé­gét. Ez az üzem lesz az ország első olyan kombinátja, amely dobozolt sonkával és különféle húskészítményekkel képviseli majd hazánkat a külföldi pia­con! A beruházásdöntést meg­alapozó javaslat elkészült, s azt bemutatták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ve­zetőinek, akik támogatásukról biztosították a négy állami gaz­daság — Felsőnyomás, Hidashát, Bánkút és Orosháza — közös vállalkozásában épülő, évente 40 ezer hízott sertést kibocsátó üzem létesítését. Ez a beruhá­zás Békés megyében rendkívül indokolt, mert a Dunántúlon miár eljutott több gazdaság az ezer kocás telepig, annak elle­nére, hogy nem kifejezetten szemesabrak-termő vidéken gazdálkodnak. A másak igen jelentős vállal­kozásuk a saját fejlesztési alap­ból épített és rövidesen terme­lésbe lépő lucernaliszt-készítő üzem. Itt műszakonként három vagon magas tápértékű, karotin- ban gazdag lucernalisztet csi­nálnak. Ez az új melléküzemág lényegében a takarmányter­mesztés bázisa lesz az épülő sertéskombinátnak. Több ha­sonló területű gazdaságban A gazdálkodás jövedelmezősé­gének fokozására erre a terület­re is eljut a Tisza II. vize. Ez idő tájt összesen 4 ezer hold humuszban és tápanyagban gazdag talajon vetnek majd olyan növényeket, amelyek a legjobb hatékonysággal haszno_ sítják az öntözővizet. Az Orosházi Állami Gazda­ság mint szervezeti és gazdál­kodási egység másfél éves múlt­ra sem tekinthet vissza. A ve­zetésben dolgozók szervezőké­pessége ez idő alatt is alaposan átgondolt intézkedésekben hoz­ta közelebb a 225 éves Oroshá­zához illő állami gazdaságot. A közelmúltban megalakult Orosházi Állami Gazdaságban tehát minden adottság és lehe­tőség rr: an ahhoz, hogy az ország legjobban jövedelmező gazdaságai közé jusson. Kőművesek

Next

/
Thumbnails
Contents