Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-12 / 106. szám
M6®. májas 11. 11 Vasárnap haragó Sándor igazgató: nyereség elérése Célunk a holdankénti 3909 forintos Üzempróbára kész a lucernaliszt-készítő. nyésztési k6rűlwtényék között? A kiváló jelzőhöz nem férhet kétség! A gazdaság másik igen eredményes ágazata a tankerületi tehenészet Itt viszonylag korszerű elhelyezésben tartják aos állományt. Géppel fejnek, gépesítették arz istállótrágya kihordását. A technika igénybevételével igen sokat könnyítettek a tehenészek munkáján. Az eredmény nem maradt ei. A kékes—Csongrád megyei Állami Gazdaságok között az egy tehénre jutó 1015 forint átlagos eredmény helyett itt 3108 forintot könyvelhettek el 1966-ban! Itt tehát már nem gond a tehéntartás jövedelmezőségének kialakítása, mert ez az ágazat már jelentős bevételt ad. Ezért is határozták el a közelmúltban a szcAősi kerület alacsony termelékenységű tehenednek lecserélését egészséges és magas termelékenységű egyedekre. A tangazdasági kerületben nevelt üszők nagyobb részét Szőlősön állítják tenyésztésbe. A gazdaság vezetői élénk figyelmet fordítanak erre az ágazatra. Számításaikban központi helyre került az ágazat jövedelmezőségének továbbfokozása. Ezért tűzték napirendre az állattenyésztésben dolgozók körében is a szocialista brigádmozgalom szélesítését. A munka hatékonyságának növelésére szeretnék fordítani a kétkezi dolgozók figyelmét, hiszen egy olyan kiváló termelékenységű állománnyal, mint a tankerület is, most már csak a munkamódszerek és a tenyésztés eljárások finomítgatásával léphetnek előbbre. A másfél éve működő gazdaság rászolgált a felsőbb szervek bizalmára. E bizalmat erősítik azzal is, hogy az átszervezést kísérő belső, szubjektív feszültség feloldását mindenekelőtt a munkában keresték. A közös feladat megoldása formálta az itteni vezetőket és dolgozókat azonos gondolkodásúra. Fűtötte őket az a tudat, hogy valameny- nyien fiatalok, a népi demokráciában váltak felnőtté. Nekik lényegében örömmel valósítanának meg ilyen vállalkozást, ha a természet úgy kínálná az energiát, mint a pusztaföldvári olaj mező. Földgáztüzelésű berendezéseket állítanak fel s ezek segítségével készítik majd a kiváló minőségű takarmányt. A tangazdasági kerületben zöldborsófejtő gépeket helyeznek üzembe. Öt-hatszáz holdon rendezkednek be konzervgyári zöldborsó termesztésre. A pillangós virágú növények vetésével javítják a búza eiővete- mény helyzetet s a korán lekerülő borsó helyébe a termőföld jobb kihasználására másodnö_ vényeket is vethetnek. Az épí- tőbrigád rövidesen túljut a betonozáson és kezdhetik a gépek szerelését. Ezek olyan beruházások. melyek egy évvel ezelőtt még csak gondolatban voltak meg. A gazdaság vezetőségének kezdeményezésére azonban rövidesem elfoglalják nyereséget gyarapító pozíciójukat. 1967. december 31-ével befejeződött a mezőgazdasági technikum tangazdaságának és a Sző- lösi Állami Gazdaságnak ezer gonddal, nehézséggel küszködő, de eredményes korszaka. 1968. január 1-ével jelentős változás következett be a gazdaság irányításában. összevontuk az előző üzemeket és létrehoztuk az Orosházi Állami Gazdaságot. A gazdaság vezetői előtt az első esztendőben igen fontos feladatként állott a termelési szint továbbnövelése, a perspektivikus fejlesztés megfogalmazása és a beruházások ésszerű megvalósításának előkészítése. Ügy érezzük, hogy a kor követelményeinek megfelelően oldottuk meg ezt a feladatot. Sikeresen növeltük a munka termelékenységét. Tavaly egy mázsa búzát 0,3, egy mázsa kukoricát 1, egy mázsa lucernaszénát 0,6 és 100 liter tejet kereken egy órával kevesebb idő alatt termeltünk meg, mint az előző két esztendőben. A termelékenység fokozásának tendenciája állapítható meg az egy átlagos munkavállalóra jutó termelési érték, és az éves átlagkereset alakulásában is. A Békés megyei állami gazdaságok közül az orosházinál csak a dombegyházi, a bánkúti és a biharugrai gazdaságban volt intenzívebb a bérszínvonal-növekedés. Orosházán az előző évhez képest 15,8 százalékos keresetnövekedést értünk el. A viszonylag magasabb bérnövekedés mellett az engedélyezett bértömegen belül maradtunk. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt 1968 volt az első olyan esztendő, amikor a béralapot a gazdaság nem lépte túl. Az Állami Gazdaságok Országos Központja a 201 állami gazdaság 1968. évi gazdálkodásáról a legfontosabb mutatószámok — az ezer forint halmozatlan termelési költségekre jutó vállalati eredmény, az ezer forint befektetésre jutó vállalati eredmény, az ezer forint teljes termelési érték és az egy fő átlagos munkavállalóra jutó teljes termelési érték — alapján készített rangsorolást. Ebből az állapítható meg, hogy a rendkívül aszályos és az egyéb zavaró tényezőktől tarkított esztendőben gazdaságunk az állami gazdaságok jobbik felében zárhatta az évet. Ezt az eredményt olyan körülmények között értük el, amikor a vállalaton belüli mik- romechanizmus kialakítását, a vezetési szervezet korszerűsítését és a műszaki fejlesztés perspektivikus tervének elkészítését tűztük napirendre. Alapelvnek fogadtuk el, hogy a gazdaság központjában levő apparátus a vállalat funkcióit gyakorolja, míg a termelőegységek a kerületek, a termelés- előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés operatív bázisai legyenek. Vagyis a gazdaság központja távlatokban is a tervező, a fejlesztő, az Irányító és az ellenőrző szerv szerepét tölti be. A központ látja el a jogi képviseletet. Az igazgatói tanács dönt a gazdaság egészére vonatkozó termelési, műszaki és közgazdasági kérdésekben. A koordinációs tevékenységet a fő ágazatvezetőkre bíztuk. Ugyancsak a gazdaság központja szervezi a műszaki fejlesztést, a beruházást, a beszerzést és az értékesítést. Miután konkretizáltuk a feladatokat, decentralizáltuk a jogköröket is. Megállapodtunk abban, hogy a kerületi igazgatók gyakorolják a társadalmi szervekkel egyetértésben a munkáltatói jogokat. Az önelszámoló egységek a fegyelmi jogkör mellett önálló bér-, jutalmazási és premizálási alappal is rendelkeznek. Az a meggyőződésünk, hogy a távlati tervezésnél fokozottabban kell számolnunk a kutató- intézetek munkájával. Ezért az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Közgazdaságtudományi Egyetem Agrárgazdasági Tanszékének munkatársait felkértük, legyenek segítségünkre az optimális termelési-szerkezet kialakításában. Mindkét helyes vállalták a szaktanácsadást. Matematikai módszerrel, lineáris programozással az egyetemi számító központ elektronikus számítógépén keresték a megoldást. A tervbe vett beruházásokkal: zöldborsófejtő üzem építésével, lucernaliszt-készítő üzem létrehozásával, továbbá az évenként 40 ezer hízott sertést kibocsátó kombináttal, valamint a Tisza II. vízlépcsőből származó öntözővíz 4000 holdra juttatásával 106,5 millió forint halmozott bruttó termelési értéket mutattak ki. Ebből a vállalati eredmény meghaladja « 32 millió forintot. Az egy holdra tervezett nyereség ebben az esetben eléri a 3 ezer 909 forintot. Ez a szám azért jelentős, mert Békés megyében jelenleg nincs egyetlen gazdaság sem, amelyik elérte volna ezt a szintet. Meggyőződésem, hogy a fejlesztés időszakában az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói vállalatukat az ország legjobb tíz gazdasága közé emelik. dolgoznak a borsófejtő üzt.'ü alapozásán. háromdimenziós munka jutott: hozzáértésük bizonyítása a régi szakembereik és a felsőbb szervek, továbbá a gazdaság dolgozót előtt. És ők bizonyítottak. Az egyesülés előtt. 1967-ben 86 ezer 531 forint volt az egy átlagos munkavállalóra jutó halmozott termelési érték. 1968- ban ez a szám 108 ezer 665 forintra növekedett, az átlagkereset pedig 21 ezer 612 forintról 24 ezer 367 forintra. Vagyis az egyesülés hasznát nemcsak az egyén, hanem a népgazdaság is láthatta. Az állami gazdaság dolgozói ezért is fogadták el egyértelműen és most már végérvényesein a gazdaságok összevonását. S milyen összegű jövedelmet mondhatna magáénak ez a vállalat, ha 1968 jó időjárású, ha nem lett volna aszályos? A ki- adagolt műtrágyák és vegyszerek ugyanis csapadék hiányában nem fejthették ki hatásukat. Tavaly már olyan talajművelést alkalmaztak, amely ebben az esztendőben még szárazság esetén is lehetővé teszi a tavalyi nagyobb hozam elérését. Vegyes műtrágyából hatóanyagba szá_ molva 1,2—1,4 mázsát használtak fel holdanként. Olyan agrotechnikai eszközökhöz nyúltak a talaj nedvességének megőrzésére, melynek eredményét máris láthatja a határt járó érdek- líjdő. Ezért is mondották erről a gazdaságról, hogy a lehetőségek üzeme. Valójában az, hiszen a termőföld minősége, a vezetésben dolgozók rátermettsége, a fizikai munkavállalók szorgalma különösen tavaly olyan volt, arnmek alapján jogosan bizakodhatnak. Az utóbbi bűnapokban tett célirányAJntézkedések a jól, a magas jövedelemmel üzemelő gazdaságok színvonalának elérésére, túlszárnyalására születtek. Az itteni gazdálkodásra felfigyeltek országos szerveink is. A termelés lehetőségeinek jobb kihasználására inspirálták a gazdaság vezetőit. Olyan gazdaságpolitikai szemléletet teremtettek, amelyben maga az üzem vezetősége vetette fel a 122 millió forint beruházásból építendő sertéskombinát szükségességét. Ez az üzem lesz az ország első olyan kombinátja, amely dobozolt sonkával és különféle húskészítményekkel képviseli majd hazánkat a külföldi piacon! A beruházásdöntést megalapozó javaslat elkészült, s azt bemutatták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőinek, akik támogatásukról biztosították a négy állami gazdaság — Felsőnyomás, Hidashát, Bánkút és Orosháza — közös vállalkozásában épülő, évente 40 ezer hízott sertést kibocsátó üzem létesítését. Ez a beruházás Békés megyében rendkívül indokolt, mert a Dunántúlon miár eljutott több gazdaság az ezer kocás telepig, annak ellenére, hogy nem kifejezetten szemesabrak-termő vidéken gazdálkodnak. A másak igen jelentős vállalkozásuk a saját fejlesztési alapból épített és rövidesen termelésbe lépő lucernaliszt-készítő üzem. Itt műszakonként három vagon magas tápértékű, karotin- ban gazdag lucernalisztet csinálnak. Ez az új melléküzemág lényegében a takarmánytermesztés bázisa lesz az épülő sertéskombinátnak. Több hasonló területű gazdaságban A gazdálkodás jövedelmezőségének fokozására erre a területre is eljut a Tisza II. vize. Ez idő tájt összesen 4 ezer hold humuszban és tápanyagban gazdag talajon vetnek majd olyan növényeket, amelyek a legjobb hatékonysággal haszno_ sítják az öntözővizet. Az Orosházi Állami Gazdaság mint szervezeti és gazdálkodási egység másfél éves múltra sem tekinthet vissza. A vezetésben dolgozók szervezőképessége ez idő alatt is alaposan átgondolt intézkedésekben hozta közelebb a 225 éves Orosházához illő állami gazdaságot. A közelmúltban megalakult Orosházi Állami Gazdaságban tehát minden adottság és lehetőség rr: an ahhoz, hogy az ország legjobban jövedelmező gazdaságai közé jusson. Kőművesek
