Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

M69. május 10. 4 Szombat Katasztrófával fenyeget a méreg-lopás London A Scotland Yard pénteken tel­jes apparátussal indított nyomo­zást ismeretien tolvajok eilen, akik — valószínűleg tud tűkön kívül — olyan mérget tulajdoní­tottak el, amely a rendőrségi közlemény szerint „elegendő fél London kiirtására”. Az angol rendőrség felhívta a tolvajt vagy a tolvajokat, juttassák vissza a mérget, a mintegy kilenc liternyi ciánkálit, amely egy tartályban állt London Emi nevű üzemének biztonsági részlegében, Ameny- nyiben a méreg bekerül a vízve­zetékhálózatba. katasztrófát idéz­het elő. A gyár dolgozóival hangosbe­szélőn közölték, hogy amennyiben a ciánkálit tartalmazó tartály sértetlenül visszakerül az üzem­be. nem indítanak nyomozást. (MTI) FI LATÉL IÁI m HÍREK T Üjszerű szovjet sorozat jelent meg a közelmúltban a gyűjtők napja alkalmából. A szovjet pos­taigazgatás olyan témát választott a bélyegek tárgyául, amelv eddig még nem található egyetlen or­szág bélyegein sem. A sorozat bé­lyegein a szovjet bélyeggyűjtők által nemzetközi bélyegkiállításo­kon elnyert érmek és tiszteletdí­jak képei szerepelnek. Természe­tesen a bemutatás nem teljes — technikai okok miatt. Megtalál­hatók a bélyegeken a Philatec, Párizs, az olasz Riccione és Rimi­ni kiállítások díjai, továbbá a Német Demokratikus Köztársa­ságban 1 és 11. Debria bélyegki­állításokon 1950. és 1959-ben szov­jet gyűjtők eredményeit jutal­mazó elismerések. A csehszlovák postaigazgatás is egyik múlt évi kiadása témájául olyan újdonságot választott, amely a világ gyűjtői között elismerést és örömet keltett. A csehszlovák sorozat 7 bélyegén a XX. század neves művészeti személyiségeinek nagyszerű karikatúráit mutatták be. A bélyegek képeit Adolf Hoffmeister festő és grafikus ter­vezte és azokon Hemingway, Ca- pek, Shaw, Gorkij, Piccasso, Yokoyama és Chaplin képe szere­pel. Ismerve a bélyegkiadó országos postáinak gondolkozását, ezeket a kezdeményezéseket más országok postái is követni fogják. Ötven éve a táncoktatói pályán A közelmúltban Békéscsabán rendezett Országos B osztályú bajnokságon törékeny, őszihajú asszonyt köszöntöttek a részt ve. vő táncosok és nézők. A Művé­szeti Szakszervezetek Országos Táncpedagógus alapszervezete a táncoktatói pályán eltöltött fél évszázados eredményes munka elismeréséül emlékplakettel, a Békéscsabai Megyei Művelődési Ház oklevéllel jutalmazta. Békés megye immár országos, sőt határokon túli elismerést ví­vott ki a társastánc terén. Együt­tese, mely a Megyei Művelődési Ház keretében működik, a vidé­ki klubok közül elsőként kapta meg a Kiváló Együttes címet. Versenyzői az országos döntőkön a legjobbak között szerepelnek, többször nyertek C és B osztá­lyú bajnokságot, sőt eljutottak az A osztályú második helyezé­séig is. Gyakran kapnak meghí­vást a Szovjetunióba, NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiá­ba. Legutóbb Drezdában nem­zetközi élvonalban érték el a megtisztelő ötödik helyezést. Az eredmények önmagukért beszél­nek, és azt bizonyítják, hogy Békés megyében igen jól szer­vezett a társastánc oktatói tevé­kenység. Az elismerést igazolja, hogy az idén Békéscsaba kapta meg az első Országos Társas­tánc Konferencia szervezésének 'jogát, július 21-tól 31-ig pedig Szarvason tartják meg a ver­senytáncosok első nemzetközi edzőtáborát. összegezésként talán elég ennyi. Az oktatói munka elindí­tója és szervezője a Nyíri há­zaspár, akikről tulajdonképpen igen nehéz külön beszélni, hisz az együtt eltöltött sok-sok esz­tendő alatt mindig közösen dol­goztak, az elért sikerek közös munkájuk gyümölcse. A jubileumi évforduló alkal­mából Nyíri Lajosnét. Erzsiké nénit kérdezzük az élteit idő­szak művészi munkájáról, ered­ményeiről. — 1918. augusztusá'ban kap­Órát igazíts! A bejárat fölött nincs kint a tábla, hogy ,,A későnjövök csak az előadás szünetében foglalhatják el helyeiket.” 1 Mégis, a Békéscsabai Szakmunkás- • képző Intézet, a ruhagyár és a kö- I töttárugyár fiataljainak otthont adő ! Trefort utcai diákklubban ügyelnek ! a pontosságra. Aki ugyanis elkésik a 5 7 órától 8 óráig trtó „komoly prog- ! ram”-ról, az a zenét is csak az ab- S lakon át hallghatjhatja. Jgy hát jogos ; a felszólítás: Klubtagok, órát igazíts! ; tam meg a táncoktatóá okleve­let. Először Békésre, majd Bé­késcsabára kerültem. A múlt­ról? Nos, röviden annyit, hogy munkánkat igen megnehezítet­ték a teremgondok, s az oktatás idényjellege. (Csak az őszi és té­li időszakban indultak tanfolya­mok). Természetesen most is akadnak problémák, a művelő­dési házak csak éves szerződést kötnék a pedagógusokkal, s ez sokszor létbizonytalanságot okoz. A munkafeltételeinket és körülményeinket szabályozó rendeleték már elavultak. A szükséges módosítások azonban késnék. Visszatekintve az eitéft idő­szakra: sok mindennel próbál­koztunk. 1953-ban vezettük be Békéscsabán a gyermekbalett oktatását, a fiatalok részére kez­dő. és haladó tanfolyamokat szerveztünk, sőt a felnőttek tár­sastánc-oktatásával is próbál­koztunk. Lassan 10 éve, hogy a kelet-német kollégák révén meg. ismerkedtünk a versenytánccal. Munkaterületünk azóta egyre jobban kiszélesedett, figyelem­mel kell kísérnünk az újabb és újabb versenytánc-anyagot, a külföldi szaklapok közleményeit (sajnos, nincs magyar szakla­punk!), tanfolyamokon veszünk részt, kapcsolatot tartunk a bél­és külföldi pedagógusokkal. A versenymozgalom mellett elsőd­leges feladatunk mégis a fiata­lokkal való törődés, arra törek­szünk, hogy megtanítsuk őket a kulturált viselkedésre, táncra, szórakozásra. Értenünk kell ér­zés. és gondolatvilágukat, vá­gyaikat, törekvéseiket, figyel­nünk kell a változó divatot, az öltözködés, a zene, a tánc terén egyaránt. Ennek megfelelően igyekszünk a mai modem, egy­re több követelményt támasztó életiben a szórakozást, a felüdü­lést és pihenést jelentő kulturált tánchoz, szórakozáshoz eljuttat­ni a fiatalokat, lefaragni túlzá­saikat. A társastáncnak sajnos, min­dig akadtak ellenzői. Sok szülő és pedagógus félti gyermekét, diákját a tánciskolától, attól, hogy a tánc a tanulás rovására megy. A fiatalok mozgásigénye azonban szükségszerű és az sem mindegy, hogyan szórakozik, ho_ gyan táncol. És még egyet: gye­rekeink nagy része a tánc mel­lett a tanulásban is kitűnően megállja a helyét. Mindkettőhöz ugyanis kitartás és szorgalom kell. A jövő? Igyekszünk az után­pótlást biztosítani: a békéscsa­bai úttörőházban gyermektánc- tan fői yarn működik, tanfolya­maink, szakköreink fiataljai kö. züJ egyre többen érdeklődnek a versenytánc iránt. Általános és esztétikai nevelésük, mozgáskul. túrájuk fejlesztése egyre több figyelmet, pedagógiai érzéket és energiát kíván. A Kiváló Együt­tes-! dán, a vidéki bajnokságo­kon elért eredmények köteleznek is. Szeretnénk megérni, és még- inkább hozzájárulni ahhoz, hogy a hazai táncmozgalom nemzet­közi rangra emelkedjék. Lipták Judit ■ HHIIIIimilHHIIIHIHHHIIIHIHIinMUUHinaiHlllimUHIIinilllMIIMHHiHi PAGODÁK. • ÍJ tMLílzilZljJF&k A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság fűztuskót kínál eladásra 6 Ft/ürm.-kénti árban az alábbi helyeken a helyszínen: Békési híd: Kozma gátőrnél. Gyomai híd: Kürti és Kontra gátőröknél. Csárdaszállás: Molnár gátőrnél. Nagyobb tétel vásárlása esetén az értékesítést az anyag­gazdálkodási Osztály (Gyula, Városház u. 26.) végzi. A múlt a jelenben is él A japán ember tréfásan azt mondja, hogy Osaka adja a pénzt — itt nyomják a bankje­gyeket —, Kyoto s Nara a kul­túrát és a hagyományokat, To­kió pedig e kettőből formálja a holnapi Japánt. Furcsa paradoxon; Japán ősi szívébe, Kyotoba, ahol — az öregek szerint — az igazi Ja­pánnal, a japán lélekkel lehet megismerkedni, a modern tech­nika egyik csodájával, a órán­ként több mint 200 kilométeres sebességgel közlekedő Hokka- idó-expresszel juthatunk el. A Kamo-folyó partján elte­rülő egykori főváros arculatát sem tájfun, sem földrengés nem változtatta meg. Ma is ezer­négyszáznál több templom és szentély található itt... Az Ezer Buddha temploma Kyoto leghíresebb látványos­sága a XIV. században épült Arany pavilon és az Ezer Budd­ha temploma. Ezer különböző arcú aranyszobor tekint itt a látogatóra ősi japán szokás sze­rint, ha valakinek meghalt az a hozzátartozója vagy ismerőse, akit. nagyon szeretett, elzarán­dokol Kyotoba, és az Ezer Buddha templomában kikeresi azt az arcot, amelyik az el­hunythoz hasonlít. Elé teszi vi­rágáldozatát, térdre borul és órákon át imádkozik lelki üd­vösségéért. Sokáig emlékezetes marad számomra a Narában, Japán el­ső fővárosában tett látogatás is. A város legérdekesebb látni­valója a Kegon-szekta templo­ma, a Tódaidzsá. Ez az óriás fa­épület egy csarnokot rejt ma­gában. A csarnok homályában hatalmas lótuszvirágon ül a vi­lág legsúlyosabb bronzszobra, a Nagy Buddha. Súlya 452 tonna, és 16,3 méter magas. Még a né­zésébe is belefárad az ember... Nara kedves színfoltja a vi­lághírű Kasuga Szentély park­ja. Cédrusok és tölgyek között A lottó e heti 1 nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Mórahalmon az Erkel Fe­renc Művelődési Házban meg­tartott lottósorsoláson a 19. já­tékhéten a következő számokat húzták ki: 30, 54, 59, 84, 85 Hogyan oltják el a becsei „földgáz-vulkánt”? s Belgrad Továbbra sem csökken az im­már több mint három hete szü­net nélkül dühöngő becsei „föld­gáz-vulkán” ereje. A több mint 150 méter átmérőjű kráterből változatlanul naponta több mint 1—11/2 millió tonba gáz távozik, s a gázkoncentrálódás az elmúlt napokban olyan méretű volt, hogy a kitörés elfojtására folyó előkészületeket is kénytelenek voltak egy időre megszakítani. A földből, ki tóduló gázt négy su­gárhajtású repülőgépmotorral próbálják szétoszlatni, erre már eddig több minit 187 000 kiló, igen értékes üzemanyagot hasz­náltak fel A jugosTÜáviai földgázkitörés elfojtására a Dovelles—Schlum- berger francia cég váHafkozott kéthónapos határidővel. A határ­idő betartása azonban máris bi­zonytalan. A becsei munkálatok minden résztvevőjét, aki a gázveszélyes zónában dolgozik, be kellett biz­tosítani baleset és halál esetére. A gázkitörés elfojtását előké­szítő tanácskozásokon — mint ismeretes — magyar szakemberek is részt vettek, s a Naftagas ju­goszláv vállalat kikérte szovjet szaktanácsadók véleményét ist kétszáznál több „szent” Slat, mindig ugra-bugráló, emberek­kel barátkozó, csemegét kérő és csenő szarvas éL Játékos ked­vükben nemegy látogatót meg­sértenek gyorsan növő, hegyes szarvaikkal... (Hazatérésem után olvastam a hírt: a boldog­ság kimonót felöltő shintóista papok és istentiszteleti díszbe öltözött segítőik a szent állato­kat megfosztották szarvuktól. No de szarv ide, szarv oda — a papoknak is élni kell valami­ből —, a féldolláros belépődíj megmaradt!) Külföldiek — kimonóban A japánok féltőn óvják, vi­gyázzák és ápolják a múlt meg­maradt emlékeit, a százados szo­kásokat. Nagy élményt jelent minden idelátogató külföldi számára jellegzetes japán étte­remben húsz centiméteres ma­gas asztalkáról — letérdepelve, sarokra ereszkedve — elfogyasz­tani az ebédet vagy a vacsorát; megszállni a japán stílusú szál­lodában, a ryokanban. Ueno Citytől alig két kilomé­ternyire, a hegyek között épült Ryokanban nekem is alkalmam volt egy éjszakát eltölteni. Megérkezésünkkor a torná­con kimonóba öltözött gésák — ők töltik be a háziasszony sze­repét —, és az elmaradhatatlan papucsok fogadtak. Csomagjain-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents