Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

1909. május 10. 5 Szombat SVÉDO. [brémai tanácsköztársaság! .... ­f-yijszovjET-i:;?; NAGY-BRITANNIA' HOLüANfflAf J.V.WAV.V.W« megszállás? ^ bajor tanácsköztársaság! ( ISZLOVÁK TAN, FRAMCIAORSZAQ £* Svájc ■ -V--1» -V—, [magyar tanácsköztársaság! ROMA MA ^SZERBEK, * U ­ORVÁTOK !» \ * —ÉS-íS ZLÖ Vé N E K V ^SS^WRÁLYSÁGA |^BUUGÁRIA K* JL •k -Sztrájkok a Tanácsköztársaság - támogatására .vagy az intervenció .ellen ;f» Tflntetésefc az intervenciók étién GÖPÜGO. Ön például Mennyi konzervet fogyaszt? Magyar garázsipari bemutató Moszkvában — En bizony sokat. Minden, be­vásárláskor veszek valamit Mindketten dolgozunk. Gyerek nincs. Két emberre nem érdemes főzőcskézni. Hét végén vendéglő­ben ebédelünk, hétköznap meg az üzemben. Este dobóéból vagy üvegből vacsorázunk). —- Nem ia tudom hirtelen. Készételt nem szoktam venni. Olyan furcsa, konaervíze van. Különben is szeretek főzni. A befőzéssel is szívesen elpepecse­lek. Egy-egy májkrémet azért megveszek. — Végre megértük azt, hogy mindenféle konzerv kapható. És jó Is. A körte- vagy cseresznye- befőttet én sem csinálom meg jobban, pedig értek hozzá, higgye ei. Csak az bosszant, hogy né­melyik dobozcímke olyan jel­legtelen. És a propaganda is hi­ányos. Itt van ez a sok halkon­zerv! Ha megkérdezem a boltos­tól, hogy milyen ízű, csak a vál­lát vonogatja. Nyolc év alatt megduplázódott Ahány ember, annyiféle vásár­ló. Egy azonban tény: az egy főre eső konzervfogyasztás az i960 évi 73 forintról 1968-ra 180 fo­rintra növekedett. Ezt meghaladó emelkedés csak a baromfinál ta­pasztalható. Természetesen a konzervvásárlás adatai önmaguk­ban alig mondanak valamit. A hús és húskészítmények kiske­reskedelmi forgalma nyolc év alatt összesen 16 százalékos nö­vekedése messze elmarad a kon­zerv karrierjétől. A húsáruk ár­változása a kereslet egy részét egyébként is a dobozolt élelmi­szerek félé tereit®. Siettette a forgalomfelfutást a befőzési kedv csökkenése, a kész- és fél­kész áruk iránti érdeklődés nö­vekedése. Egyre több háziasz- szony ismeri fel, hogy nemcsak változatos, Ízletes vacsorát készít, hét „dobozból vagy üvegből”, hanem rengeteg időt is megta­karít. Az emberek nem egyformán fogyasztanak konzervet. Legtöb­kát felvitték a szobába, én pe­dig japán kísérőmmel a szállo­da alagsorában levő fürdőbe vonultam. Először — kis fali­csapnál, piciny mosdótóiban — az út porát kellett lemosnunk; csak ezután, paradicsombéli kosztümben foglalhattunk helyet a forró vízzel telt, közös fürdő- medencében. (A meztelenséget, mint általában a természetes dolgokat, nem szégyenük Japán­ban. De látni — ma már csak a sztriptíz-bárokban lehet...) A fürdőből kilépve kimomóba öl­töztünk, és úgy mentünk a gé­sák felszolgálta vacsorát elfo­gyasztani. Miközben a tenger „áldásaival” és a meleg rizspá­linkával, a szakéval birkóztunk, a több nyelven beszélő gésák japán népdalokkal, beat-szá- mökkal és tánccal szórakoztat­tak bennünket. Ezek után nagyon jó ízűt alud­tam — tatamin, gyékényszőnye­gen.,, „Férjem hűséges szolgája leszek..." Japánban nemcsak a bronz­szobrok, a pagodák és a szállo­dák emlékeztetnek a tűnt idő­re. A hagyományok, az ősi szo­kások, az íratlan törvények még napjainkban is élnek, uralkod­bet a városiak, a bérből és a fi-1 zetésből élők. A falvak lakód még kevésbé keresik a befőtte­ket, ám a húsos konzervek, máj­krémek, ízek. dzsemek fogyasz­tása egyre növekszik. Az ipar és a kereskedelem in­kább több, mint kevesebb siker­rel állja vásárlók rohamait. A konkrét tapasztalatokról Illés Gábort, a békéscsabi 129-es szá­mú fűszer- és csemegebolt veze­tőjét kérdeztük. Ha mi is megkóstoljuk Vegyük sorba a tapasztalatokat; — A befőttek választékával nincs probléma. A leárazásokat, mint például az ötliteres ősziba­rack kiárusításót a vásárlók há­lásan fogadják. Az ízek, dzse­mek népszerűsítésére az „egyet fizet hármat kap” akicó, vagy az 50 százalékos árengedmény meg­tette a hatását A készételek egyike, másika sokba kerül. A háziaszony két­szer is meggondolja, amíg 27 forintos serétspörköltet vesz. A halaknál gondot jelent, hogy az ellátás egy-egy azonos fajtá­ból nem folyamatos. Van úgy, hogy csak paradicsomos, vagy csak olajos kapható. A halkon­zervek ára is magasnak tűnik, bár a szovjet Saira 12 forintért is nagyon keresett. Nincs viszont j a slágernek számító tőkehal-máj,, amelyet ugyan nagyon nehezen szoktak meg az' emberek, de| most mégis sokan keresik. A sok­féle hal között nehéz eligazodni. A dobozra írt magyar nyelvű; tájékoztató kevés. Savanyúságaink jók és a vá­laszték is megfelelő. Van aki a kígyóéi uborkára esküszik, -van, aki a bolgárra. Ki-ki ízlése sze­rint válogathat Nincs sósmogyoró Az élelmiszerkiskereskedélmd vállalat tájékoztatója szerint a bonzervpiac hiánycikk-listáján I Ezt a nők helyzetén lehet leg­jobban lemérni. Kezdettől fogva meglepett, ha nőkkel találkoztam, azok olyan túlzott udvariassággal, mond­hatni alázattal viselkedtek, hogy az már kínos volt. Csak a „te­remtés koronái” után ülhettek le, utánuk étkeztek, és csak a férfiak engedélyével beszélhet­tek. (Ezt látva, akaratlanul is eszembe jutott, vajon hogyan vélekednének minderről a mi beszédes lányaink, asszonyaink?) Egy fogadáson ismerkedtem meg Michiko Jadával, a tokiói szépségverseny győztesével. Jada — külsőleg — ízig-vérig modern lány. Egyetemet végzett, nagyszerű társalkodó. (A szép­ségversenyen a csípő és kebel­méretek kevésnek bizonyultak volna az első hely elnyeréséhez; okosnak is kellett lennie.) Az a feladata, hogy a különböző fo­gadásokon jelenlétével csillog­jon. — De mint már írtam — Jada csak külsőleg mai lány. Erről beszélgetésünkkor győ­ződtem meg. Arra a kérdésem­re, hogy férjhezmeneteie után hogyan képzeli el az életét, gon­dolkodás nélkül így válaszolt; — Férjem hűséges szolgája leszek... A tranzisztorok koráiban ez a mondat nagyon szokatlanul hangzott Bracsok István jeüenleg a belföldi olajoshalat, a zsenge zöldborsót, a sárga hü­velyes babot, az 5/4-es zöldborsót és a tökfőzeléket tartják nyil­ván. Ugyancsak hiányzik a ha­mar közkedveltté vált vietnami sésmogyoró is. A hiánylista után csináljunk slágerlistát: A legkeresettebb konzerváruk általában a főzelék­félék, paradicsom, zöldbab, vaj­bab, zöldborsó, A savanyúságok mezőnyében a csemege uborka viszi el a pálmát, a nagy csalá­dok kedvence pedig az ötliteres ecetes paprika. A konzerv forgalmat vizsgálva nem hagyható figyelmen kívül a reklám szerepe. Szükség van rá, hisizen jelen esetben a propagan­da még nemcsak a figyelemfel­keltés eszköze, hanem jó< alká­lim arra, hogy a vásárlókat meg­ismertesse a konzerv ételek elké­szítésének műhely-, illetve kony­hatitkaival. Az árubemutatók, kóstólással egybekötött árusítá­sok szinte napról napra növelik a konzervpártiak táborát. Figye­lemre méltó, hogy az élelmisezr- kiskereskedelmi vállalat, vala­mint a nagykereskedelem és a konzervgyárak közösen rendez­nek bemutatókat, ahol a költsé­geket is közösen viselik. Jó len­ne ezt a módszert átmenteni más területekre is, hiszen a lakossá­gi áruellátás javítása közös so­rompóba kell, hogy állítsa az ipart és a kereskedelmet. . Brackó István Moszkvában, a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség kiállítási helyiségében megnyílt a MOGtlRT garázsipari kiállítása. A képen a látogatók egy infra-szárítót tekintenek meg. Megalakult a Vöröskereszt megyei vezetősége Szerdán délelőtt Békéscsabán, a Vöröskereszt megyei titkársá­gán tartotta alakuló ülését az újjáválasztott megyei vezetőség A Vöröskereszt elnöke, dr. Tabi László megyei főorvos, helyet­tese dr. Farkas Ernő és dr. Sáró András lett. titkára pedig to­vábbra is öz Ferenc. Az első ülésen a vezetőség a Vöröskereszt III. kongresszusá­ból adódó feladatokról tárgyalt, valamint határozatot hozott ar­ra, hogy a véradómozgalomban 1968-ban legjobb eredményt éj­ért járás, község, városi kerület, üzem és termelőszövetkezet ré­szére alapított vándorzászlót el­ső alkalommal a jelenleg épülő vérkonzerváló állomás avatási ünnepségén adják át Európa a Tanácsköztársaság idején Következik: Ami furcsa és ami jó egy magyarnak, , , 1919 március végén a Tanács köztársaság kikiáltását követő időszakban mindenki a magyar ; határhoz közeledő orosz—ukrán I vörös csapatok segítségére és a I nyugat-európai forradalom közeli ! győzelmére számított. A külső se- ! gítséghez, a nemzetközi helyzet \ kedvező alakulásához fűzött re- ; mények azonban nem váltak va- I lóra. | Szovjet-Oroszország ebben az i időszakban maga is élethalálhar- ! cot vívott a rátörő éUenforradal- ! mi erők ellen. Kcdcsak Szibériá- ! bői Moszkva irányába tört előre, ; délen a gazdasági szempontból | létfontosságú Donyec-medence fel. i szahadítása volt a feladat Ennek ! ellenére Lenin parancsot adott a i Magyar Tanácaköztársasággai va­! ló közvetlen katonai összeköttetés j kezükbe ragadták a hatalmat de megteremtésére, május elején pe- a Bajor Tanácsköztársaság alig dig Szovjet-Oroszország és Ukraj- j három, hétig állt fenn. Az 1919. na ultimátumot küldött Romániá­nak, amelyben Bésszarábia és Bu­kovina azonnali kiürítését köve­telte. Ez a lépés jelentős szerepet játszott abban, hogy a románok május elsejét követően a Tiszánál megálltak. Az egyesülésre azon­ban nem kerülhetett sor. Galíciá­ban Petljura ukrán' nacionaüsta csapatai, a Franciaországban fel­szerelt fehér lengyel hadsereg és az erősítésükre küldött román csapatok éket vertek az ukrán és [ a magyar Vörös Hadsereg útjába. A forradalmi harcok Ny úgy t- Európában is kedvezőtlenül ala­kultak. Németországban a bajor január 10-én Brémában kikiáltott tanácsköztársaságot is pár héten belül leverték. A győztes orszá­gokban (Olaszország, Franciaor­szág és Anglia) egymást érték ugyan a sztrájkok és tüntetések, de nem nőttek át fegyveres felke- lésbe és nem vezettek a várt szo­cialista forradalomhoz. A mun­kások Romániában és Csehszlo­vákiában is számos tanújelét ad­ták szolidaritásuknak (román vasutassztrájk, szlovák katonák magatartása az északi hadjárat során, de nem tudtak eredménye­sen szembeszállni a burzsoá kor­mányok magyar forradalom meg­munkások 1919 április közepéni fojtását célzó politikájával.

Next

/
Thumbnails
Contents