Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

1969. május 1.

9

Csütörtök

Szociológiai felmérés Békés megyében

Amióta az első híradások megjelentek a sajtóban, elhangzottak a rádióban, azóta szinte naponta kopogtatnak a Magyar Tudományos Akadémia ajtaján. Megyei tanácselnökök, vezető beosztású férfiak kérik, hogy az ő megyéjükben is végezzenek a békésihez hasonló szociológiai felmérésit. Az érdeklődés érthető, de vajon mindenki tisztában van-e azzal, hogy tulajdonképpen mi is ez, mi célt sizolgál és hogyan bonyolódik le?

Nagy Jánost, a Békés megyei tanács elnökhelyettesét kerestük fel kérdéseinkkel. Az elnökhelyettes elmondotta, hogy a mostani szociológiai vizsgálat tulajdonképpen népművelési felmérésnek indult. Aztán, szinte máról-holnapra tágult a kör, s most elmondhatjuk, hogy június 1-én olyan nagyszabású szociológiai felmérés kezdődik a Viharsarokban, amely országosan is egyedülálló lesz, s amelyet nemcsak a népművelési, hanem a gazdasági szakemberek is hasiznosíthatnak.

A változások kora

Békés megye a változások korát éli. Igaz, még az agrárjelleg dominál, de az iparosodás, a népességvándorlás, s a kor hozta mindennemű változás, merőben új életformát teremt és új feladatok elé állítja a megye (és az ország) gazdasági, társadalmi és politikai szerveit. Mindezek érde_ kében olyan információkra van szükség, amelyek kiindulópontként használhatók a közép- és tiősszútávú terveknél. Idézzük az ez év április 23-i megbízási szerződést, amelyet a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportja kötött:

„A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportja Békés megye területén 20 városban, illetve községben (Békés, Békéscsaba, Bélmegy er, Battonya, Csanádapáca, Dombegyház, Gyula, Gyulavári, Kertészsziget, Kis- dombegyház, Köröslladány, Lökös- háza, Magyardombegyház, Med- gyesegyháza. Mezőhegyes, Mezó- kovácsháza, Nagykamarás, Pusztaföldvár, Réforinátuskovácsháza, Szabadkígyós) tudományos vizs_ gálatot folytat annak feltérképezésére, hogy (egy, a megye társadalmi rétegeit, csoportjait reprezentáló 2 ezer 200 főre, illetve családra kiterjedő reprezentatív minta alapján) milyen körülmények között él a lakosság, életmódjának változása milyen ütemű, a jövedelem, a vagyoni helyzet és lakáshelyzet mellett, milyen tényezők befolyásolják az életvitel formálódását. A vizsgálatnak fel kell tárnia, hogy a hagyományos, illetve az új gondolkodás- mód az élet mely területein érezteti leginkább hatását (családi élet. gyermeknevelés, iskoláztatás, társadalmi, illetve művelődési aktivitás). Továbbá milyen vágyaik, elképzeléseik, törekvéseik vannak a megye lakóinak a jövőt illetően,”

Állíthatjuk, hogy még sohasem készült ilyen részletes felmérés megyénkről. A feladat komolyságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a Békés megyei szociológiai kutatást a Magyar Tudómé, nyos Akadémia rendes munkatervi programmá tette. El kell még mondanunk, hogy eddig egyetlen más megyében sem végeztek, illetve végezhettek ha- footó vizsgálatot, ezért érthető,

hogy országos érdeklődés előzi meg a felmérést.

2200 kérdőív

Néhány próba-kérdőív már elkészült. A kérdőív tulajdonképpen két részből áll: van egy egyéni és egy családi. Az egyéni ösz- szesen 29 kérdést tartalmaz, a másik százat. Megyénk húsz helyén, a reprezentatív kiválasztás szabályai szerint 2 ezer 200 egyént kérdeznek meg. Tudjuk, hogy ennek a számnak megyénk lakossága közel százötvenszerese, mégis, ha jó a kiválasztás, a minta hűséggel reprezentálja a békési emberek szociális és kulturális életkörülményeit, gondolkodását, a világról alkotott véleményét

A kérdezők (a községekben, falvakban egyetemi hallgatók, a városokban tanárok, népművelők) a közelmúltban próbafelvételt tartottak (Békés, Mezőkovács- háza, Szeghalom, Békéscsaba, Gyula), ahol előzetesen gyakorolták a felmérés korántsem köny- nyű munkáját. A próbafelvétel, csakúgy, mint az igazi, név nélkül történt A kitöltött lapok adatait lyukkártyákra viszik át amelyeket aztán komputer dolgoz fel. A megbízási szerződés szerint, ez év végéig már a Tudományos Akadémia közli a legfontosabb összefüggéseket tartalmazó kutatás eredményeit A részletes tanulmány 1970. július 1-ig készül el. A lakosságot közvetlenül érintő felmérés június 1 és június 15 között történik meg.

Névtelenül

Mint minden felmérésinél, itt äs alapvetően fontos az őszinteség, a valós helyzetnek megfelelő válaszadás. Igaz, hogy az értesítéseket név szerint kapják majd meg a „kiválasztottak”, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy maguk a kérdőívek „névtelenek” lesznek. A lapok tehát csak a kérdezettek válaszát viszik tovább és nem pedig a nevét A rendezők egyébként azt tervezik, hogy a nem csekély figyelmet és türelmet igénylő kérdőívek kitöltőd között ajándéktárgyakat sorsolnak ki. Ehhez természetesen hozzá kell járulniuk a megye más szerveinek és vállalatainak is, hiszen már a kész tanulmányból mindenki profitálhat

Ennyi bevezető után fordítsunk ügyeimet a kérdőívekre!

Az egyéni kérdőívek részben direkt, részben indirekt kérdéseket tartalmaznak. Például: Véleménye szerint milyennek kell lennie; egy tanítónak, egy körzeti orvosnak, egy felelős tanácsi vezetőnek stb. Külön kérdéscsoport foglalkozik a művészetekkel. (Me. lyik volt életében a legnagyobb művészi élmény? Mit olvas? Hol tartja a könyveket? Milyen újsá gokat járat?) A „munka” címszó alatt szóba kerül a pályaválasztás, a munkahely, a fizetés és a kereseti lehetőség néhány kérdése is. A kijelölt 2 ezer 200 adatközlő választhat az úgynevezett életút-típusok között, amelyeket a szociológusok rövid kis önéletrajzok formájában tesznek közzé.

Mi volt az ebéd?

A családi kérdőívek egy-egy kis közösség helyzetét térképezik fel. Szó lesz itt a lakáshelyzetről, szociális ellátottságról, de például olyan kérdésre is fel kell készülni, hogy: ön szerint az önök lakása a hasonló társadalmi helyzetűekhez képest milyen színvonalú? Mihez ragaszkodna egy új lakás esetén: fürdőszobához, angol WC- hez, kis kerthez, dolgozószobához stb. A kérdések között tallózva, csak úgy találomra emeljünk ki néhányat, pusztán csak ízelítőül és abban a reményben, hogy senki sem ad tagadó választ, ha éppen őrá esik a választás1.

— Mi volt a tegnapi ebéd? Mi a család kedvenc étele? Milyen bútordarabot vettek az elmúlt négy-öt évben? Hogyan mosnak? Ki végzi a házimunkát? Milyen szakmát, pályát, hivatást képzel el a gyerekének? Kikap-e a gyerek, ki veri meg és mivel? Kié a döntő szó a családban? Rendelkezik-e a család mosógéppel, porszívóval stb.

Mielőtt elvesznénk a kérdések özönében, eláruljuk, hogy a kérdőívek összesen 130 kérdést és ennél is több alkérdést tartalmaznak. Ám e nagyszabású felmérés egyes munkafolyamatai és eredményei gyakran szerepelnek majd a sajtóban és minden bizonnyal alapját képezik majd a jövendő közép- ós hosszútávú terveinek; közvetve hatással lesznek tehát a megye életének alakulására is. Már csak azért is többszörös felelősség hárul a kérdőívek kitöltőire! Ám, ha ez a felelősségtudat jó szándékkal és megértéssel párosul. akkor Békés megye nemcsak azért viszi el a pálmát, mert elsőként végeztek ilyen felmérést, hanem azért is, mert 2 ezer 200 ember önkéntes segítsége a közösség javát sízolgálja.

Brackó István

A korán beköszöntött nyár vízre csalta a „vadevezősöket” is. Fotó: Deméwy

Pirosodjatok, vorösodietek májusi virágoki

Keresztes Mihály készülő új könyvének

címe: Első lépések

ütemesen kattog az írógép billentyűje,

egymás után telnek a fehér oldalak. Amikor a lap aljára ér, újra és újra elolvassa készülő új könyve kéziratának egy-egy részletét. Ha szükséges, belejavít, stilizál, újból átírja, ha valamelyik adatra, esemény idejére nem emlékszik pontosan, székéből hátrafordul, mögötte a két és fél ezres könyvtár, amely segíti munkáját Amikor abbahagyja a gépelést s őszülő halántékára tolja szemüvegét, akkor sem pihen tulajdonképpen. Emlékeit rendezi, amelyek talán még aznap élvezetes módon, egyszerű szavakkal, de a szemtanúi hitelességével fogalmazódnak meg.

— Látja, ez volt a mindennapi programom az első könyvem megírásának idején is — mondja budai otthonában Keresztes Mihály, a Napnyugtától napkeltéig című memoár-kötet szerzője. —

Itt vannak a kritikák, a recenzióik is.

A Kossuth Könyvkiadó ízléses formában jelentette meg Keresztes Mihály könyvét, amelynek bevezetőjében ezt írja a szerző: „Visszaemlékezéseimben nem magamról, hanem élményeimről szeretnék számot adni, amelyeket a Tiszántúl egy darabján, a vagyontalan szegények között szereztem ... A teljesség igénye nélkül beszélek róluk; úgy, ahogy közöttük élve megismertem őket... Nagyszerű munkásemberek voltak. Olyanok, akik megértették a leghaladóbb társadalmi igazságokat, s azok megvalósításáért nemcsak harcoltak, de ha úgy adódott, szenvedtek is. Minden lehetséges helyen — szinte úton, útfélen — hirdették a szocialista, kommunista eszme igazságait.”

S aztán az oldalakon megelevenedik — a Tanácsköztársaságtól a felszabadulásig — a Szociáldemokrata Párt orosházi szervezetének tevékenysége, a viharsarki földmunkásmozgalom harcos és bátor funkcionáriusainak küzdelme. E szívós, kitartó munka irányítója, szervezője volt 1927-től Keresztes Mihály, az SZDP orosházi, majd később kerületi titkára. (Könyvében saját személyét teljesen háttérbe állítja.)

— A küzdelmes, megpróbáltatásokkal teli évek eseményei közül emlékezetében mi él a legelevenebben ? — kérdezzük, közben ő a fekete kor- tyolgatására biztat.

— Szinte minden napnak volt története, de az ember ahogy idősebb lesz, a kisebb jelentőségű dolgokra nem emlékszik, pedig lehet, hogy a mozgalom számára éppen a kis dolgok teremtik meg az előrelépés feltételeit. Kemény csatákat vívtunk a városi és a megyei törvényhatósági bizottságokban, izgalmas taggyűléseket tartottunk a falvakban, 1930-ban megnyitottuk a Munkásotthont, s megalakítottuk a Munkás Dalárdát. Persze, ezek mind csak adalékok ahhoz, ami tulajdonképpen az orosházi földmunkásmozgalomban ténylegesen történt. A 20-as években ideológiai tisztulási folyamaton ment át a mozgalom, beleértve az építőmunkásokat, a fásokat, a bőripari munkásokat, a különféle szak- szervezeti csoportok tagjait. A szakmai csoportokban a vezetés a kommunista érzelmű emberek kezébe került, s a lehetőségekhez képest tagjainkkal megismertettük a Szovjetunió akkori eredményeit is.

fl földmunkások küzdelmeinek leirásából megrajzolódik a titkár „úr” — az urak így hívták a szociáldemokrata párttitkárt — Keresztes Mihály portréja. Következetességéért, bátor szókimondásáért a földmunkások nehéz életének megváltoztatásáért vívott harcáért a szegények, a nincstelenek tisztelték, becsülték, az urak pedig veréssel, fogházbüntetéssel, internáló táborral „jutalmazták”. Ám a végső harc 1944. október 6-án eldőlt. Orosháza felszabadult. És az elkezdett munka folytatódott tovább.

— Nagyszerű idők voltak — mondja derűs arccal. — Amikor a napokban otthon voltam, a város újratelepítésének 225. évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken, ezekre az időkre is emlékeztünk.

Némi gondolkodás után így folytatja:

— Persze, nemcsak az ünnepségeken voltam, hanem a megyei pártbizottság archívumában is. Készülő új könyvemhez — Első lépések — gyűjtöttem adatokat. A könyv a felszabadulást követő első esztendőkről szól. Néhány fejezetcím: Forradalmi erők Békés megyében. Kié legyen a nemzeti bizottság?, Ismét a közigazgatásban, Népmozgalmak a közigazgatás demokratizálódásáért. Miniszterelnöki intelem, Városból falura.

Több évtizedes politikai pályafutása után (jelenleg is több társadalmi megbízatása van) tollat vett kezébe, s megfogalmazta szándékát, amint ezt a Napnyugtától napkeltéig című könyvében is írja: „Úgy érzem, köteleségem, hog% (ha fogyatékos íráskészséggel is) a saját élmény- tarsolyomat kiürítve és a másokéba is bele-bele. nézve, az események leírásával adózzak e mozgalom emlékének”.

Ugyanezek a gondolatok belekívánkoznaK

készülő új könyvének előszavába is, hiszen a közelmúlt emlékei lassan dokumentumokká válnak.

Ma, az ünnepen különösen aktuálisak az idézett mondatok. Dékány Sándor