Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
Állami Gazdaságban Mezőhegyest díszes ötösfogat az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Aachen, München és még több európai városban ismert Mezőhegyes. Kettes, négyes és ötös lófogatai, futó- és ugrólovai több alkalommal hoztak nagydíjat, első, második és harmadik helyezést, Az időközönként megrendezett Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron rendszeresen kiállítanak Mezőhegyesen nemesített és tenyésztett állatokat. A növénytermesztési pavilonban szintén ott van a Mező- hegyesi Állami Gazdaság világra szóló terméseredményével. Serlegek, arany-, ezüst-, bronzérmek, oklevelek, egy-egy versenyre külön alapított és Mezőhegyesre vitt nagydíjak jelzik az állami gazdaságban folyó alkotó munka kiemelkedő állomásait. Ezekből ma már annyi áll a gazdaság rendelkezésére, hogy akár egy múzeumot is be lehetne velük rendezni. A párt és a kormány több almég ma is a termelésszervezés napjainkban is jól bevált módszert, szervezeti egységet produkált és adott fejlődő szocialista nagyüzemeinknek. A mezőhegyesi termelésszervezést, legkisebb területi egysége a kerület. Nagy területű termelőszövetkezeteink is ezt az utat járják a termelésszervezés kialakításában. Mezőhegyes tehát a kerületi irányítást ma már ostromolja az új, a mezőgazdasági ipari jellegű I adják az állami gazdaság szoltermelésének előtérbe kerülése, gálati lakásainak csaknem há- Ami száz esztendővel ezelőtt in- | romnegyed részét, dokoit volt, történetesen az ál- Bár az utóbbi időben értékes latallomany majoronkenti elhe- j lakásrekonstrukció valósul meg Mrörroco rwl Irnlr.mrrtf'A w,., — lyezése. elkülönítése, ma már nem az, mivel előtérbe került az állattelepek koncentrálása. Érthető, hiszen Gluzek idejében a fertőző állatmegbetegedések egyedüli ellenszere volt és sokáig az is maradt egy-egy értékes állattörzs elszigetelése a külvilágtól a gondozókkal együtt. kálómmal kifejezte elismerését a i Ezért is építettek annak idején Mezőhegyesen folytatott gazdálkodásért. Ezek közül a legmagasabb: a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetés. Ezt Mezőhegyes abban az időszakban kapta, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előkészítése napirendre került. Ez a gazdaság ekkorra jól felkészült arra. hogy a szövetkezeti mozgalmat, az újonnan alakult tsz-eket vetőmaggal és tenyészállattal messzemenően segítse. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság Európa legidősebb állami birtoka. Így az itt folyó termelés eredményei jelentőségükben túlnőnek hazánk határain. Talán éppen ezért is kellene megkülönböztetett figyelmet fordítani az itteni életre. Megérné, hiszen ez a gazdaság ma már évi *100 vagon kenyérgabonát, 221 vagon húst és 5 millió liter tejet ad a népgazdaságnak. A gazdálkodás szervezeti felépítése tulajdonképpen egy évszázadra nyúlik vissza. A termelés, a terület majorosítása Gluzek Gyula nevéhez fűződik, akinek elképzeléseit néhány évvel a kiegyezés után az önálló, de a Habsburg-háztól függő magyar kormány hagyta jóvá. Ma, csaknem száz esztendő távlatából látható, hogy a mező- gazdasági, az állami gazdasági egy-egy nagyobb értéket jelentő istálló szomszédságában négy— öt helyiségből álló lakást, hogy ezek sarkába 12—16 állatgondozó húzódhasson meg, családjával együtt. Milyenek voltak ezek a lakások? Lényegében egy nagy szobából álltak, melyben a század- forduló táján a négy sarokban négy család lakott. Később a kétszobás, fürdőszobás szolgá lati lakások épülnek. Az utóbbi négy évben ötven új lakás épült! Ettől az évtől kezdve csak nyolc lakás építésére van lehetőség. Ez azonban nem oldja meg a mezőhegyesi emberek, az állami gazdaság kerületeiben dolgozók normális lakásgondját. A régi lakások műszaki állapota egyáltalán nem megnyugtató, mint ahogyan a gazdasági épületeké sem az. A száz évvel ezelőtt épített istállók nemcsak technológiai értelemben avultak el, hanem szerkezetükben is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése alapján — tavaly 33 állami gazdaságot vizsgáltak meg — Mezőhegyes álla- j potát kriminálisnak találták. A családok elszeparálták magukat, j 33 g.azdasag átlagában az egy válaszfalakat raktak es közös holdra vetített bruttó állóeszköz konyhát alakítottak ki. Ezekből az épületekből a különben drótkerítéssel körülvett üzem „grá- nicára” — kerítésén kívülre — az uradalmi intéző kedve szerint bármikor kilakoltathatták a sze- gődményest vagy éppen az állandó dolgozót. A közös konyha megszüntetését lényegében és végérvényesen a felszabadulás hozta el 1944 őszén. Az addigi négyes közös konyhát ekkor négyfelé rekesztették. Hétszáz család még mais ilyen épületben lakik. Földes a szoba, földes a konyha, tenyérnyi az éléskamra. Ilyen épületek értéke majdnem eléri a 18 ezer forintot. A Mezőhegyesen összeírt adatok viszont alig haladják meg a 10 ezer forintot! Ez a szám azt jelenti, hogy a vizsgált 33 állami gazdaság közül Mezőhegyes az utolsó helyen áll. Európa legrégibb állami birtokát korszerű állóeszköz-fejlesztésben megelőzték azok a gazdaságok, melyeket az elmúlt 10—15 esztendőben hoztak létre. Közülük nem is egyben a bruttó állóeszköz-ellátottság egy holdra vetítve majdnem eléri a 30 ezer forintot. Hol tart ettől Mezőhegyes?! Az összehasonlítás számai elgondolkoztatnak, mint ahogyan elgondolkoztatnak a jelenlegi mezőhegyesi körülmények is. Az utóbbi évek szép elet szervezeseben milyen ^ 1 számmal tartottak itt meglepete- szerűt alkotott Gluzek Gyula! , . . •,, , 2azdasag légidét álló a kerületi irányításról |sek®k állana gazdas S S vallott nézete, hiszen ebben a | szebb környezetében elhelyezett gazdaságban, mint az ország leg-1 29-es tehenészete mar a múlté, mezögazdasagi üzemében! Az istállót közveszélyes állapota miatt el kellett bontani. Az 57-es majori tehenészet egy napfényes, szélcsendes nyári napon omlott össze, amikor az ott tartott igen értékes állomány a karámban napfürdőzött. Így pusztult el az ó-mezőhegyesi Planet istálló is. A sorozat azonban távolról sefa ért véget, hiszen ebben az esztendőben most már végképp intézkedni kell a 11-es majori tehenészet új helyre költöztetésében. Az épület műszaki állapota olyan: „Ha két varjú egyszerre szállna rá, kártyavárként omlana össze.” És hány ilyen tehenészet van ma Mezőhegyesen? Jelenleg az állami gazdaság szarvasmarha-állományát 16 helyen tartják. Vannak istállók, amelyekben csak 57 jótszágot gondoznak. Az Élelmezésipari Tervező Vállalat néhány éve különböző épületekben statikai felmérést csinált. Megállapította, hogy a központi magtár első és második emeleti födémének faszerkezete helyenként még a saját súlyának hordozására sem képes. A gazdaság vezetősége raktártér hiányában mégis kénytelen volt és igénybe vette gabonatárolásra. S mi történt? Egyik emeletről a másikra csörgött a búza. Leszakadt a födém. Vannak magtárak — kerületekben —, ahol megtiltották a faszerkezetű födémeken való közlekedést Csak a födémszinten szabad terményeket tárolniuk, ami azt jelenti, hogy a raktártér 40 százaléka használható, de az is csak lényegesen csökkentett mennyiségű termény tárolására. Nem kedvezőbb a 18-as sájeri magtár helyzete sem. Pedig ennek « nagy magtárnak rendkívüli szerepe lenne. Egyetlen tároló, amely ipari vágánnyal ellátott, s mellé épült a központi takarmánykeverő üzem. Az egész gazdaság állatállományát innen látják el koncentrátumokkal kiegé! szített abrakörleménnyel. Ide futnak be a vagonban érkező : ipari eredetű abraktakarmányok. A tárolófelület kihasználása e fontos szerepet figyelembe véve, mégis itt a legkisebb. Akik nem ismerik a mezőhegyesi helyzetet, bírálják a gazdaság vezetését a raktártér és az istállók kihasználásának alacsony százalékáért. A beruházások elbírálásánál eddig lehetséges, hogy ezért is került háttérbe az itt fogalmazott kérelem. Mert mit is akar Mezőhegyes-.— mondották —, amikor meglevő állóeszközeinek kihasználásában elmarad a többi üzemtől. A gazdaság vezetősége tulajdonképpen azért csináltatta idegen. semleges szervvel a statikai felmérést, hogy kellően indokolhassa a mezőhegyesi rekonstrukció szükségességét. Az összeállított jelentés alapján ma már nyilvánvaló — az épület-összeomlás tényei is ezt tanúsítják —, hogy Mezőhegyes régi majorjai elavultak, emberek és állatok elhelyezésére közveszélyesek. Nem mondhatjuk azonban, hogy népi államunk nem fordít gondot a Mezőhegyesi Állami Gazdaság újjáépítésére. A második világháború utáni élelmezési helyzet javításában és az 1958-as hústermelési program keretében Mezőhegyes értékes szerepet töltött be. S honnan indult el az élet? A második világháború végén Mezőhegyes értékeiből mindösz- sze hat ló, 27 sertés és 513 szarvasmarha maradt. Erre az Nagydíjak, arany-, ezüst- és bronzérmek soraaoznak a vitrinben.
