Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

IMI. május 1. 7 Csütörtök Kubai konyvtárosnő Békés megyében (Tudósítónktól) Rokonszenves kubai vendég lá­togatta meg megyénk könyvtá­rait. Olga Hernandez Guevara könyvtárigazgató két napig tar­tózkodott Békés megyében. Elis­merően nyilatkozott könyvtára­ink ellátottságáról és szervezett­ségéről, amely magasabb szín­vonalú, mint Kubában; bár az ottani új könyvtárak szebbek és alapterületileg is nagyobbak a mieinknél. Cienfuegos, ahol Gue­vara elvtárső vezeti a könyvtá­rat, Havannától 300 kilométerre van, 120 ezer lakosú város, de csak 42 ezer könyvvel rendelke­zik és ez jellemző a többi hat tartományi könyvtárra is. Békéscsabán kívül Gyula, Sar­kad, Békés, Mezőberény és End­réd könyvtáraiban tett látoga­tást, mindenütt kollegiális szere­tettel fogadták. A véle utazó tol­mács alig győzte fordítani a kér­déseket és válaszokat. Érdekes­ségként említette a kubai könyv­tárak nagy alakú festmény- reprodukciós gyűjteményét, me­lyeket szintén kikölcsönöznek egyhónapi időtartamra és igen sok esetben az otthonok falaira kerülnek, később cserélik őket. Megelégedéssel tapasztalta, hogy járási és községi könyvtá­rainkban jobban megtalálhatók a kubai szépirodalom művei, mint náluk, — néhány klasz- szikustól eltekintve, — a magya­rok. Alejo Carpentter a mai ku­bai prózairodalom legjelentősebb alakja mellett több kötettel sze­lepeinek könyvtárainkban a fia­tal és családregényeiről neveze­tes Lisandro Otero, Jorge Car­doso és a neves költő Nicolás Guillén művei. Örömmel vitte el hírét, hogy a gyomai Kner- nyomdában készült a „Cápauszo­nyok” c. kubai elbeszélés-gyűjte­mény, amely elegáns kiállításá­ban is reprezentálja Kuba mai irodalmát. Balogh Ferenc nisták Magyarországi Pártja megalakulásáig csak a szakszer­vezetben tevékenykedett. A fél­szabadulásig a csendőrökkel da_ colva, minden évben 6 is ott ünnepelte a május 1-én, a leg­bátrabb csabaiakkal a Bandika- fánál. — Békéscsaba felszabadulása előtt két héttel SAS-behívót kaptam, de nem vonultam be. Annál nagyobb örömmel léptem be és tevékenykedtem a kom­munista pártban. Ezt akkor any. nyira elismerték, hogy 1946-ban küldöttként vettem, részt a KMP III. kongresszusán. Akko­riban Békéscsabán is, ország­szerte is magasra csapott az öröm és a lelkesedés. Nemcsak 1945-ben és a többi évek május 1-én. A párttagok többsége újra 14—16 órát dolgozott mindén minden fáradságra való hlvatko. zás és túlóraigény nélkül. Külö­nösen az államosítás után se­rénykedtek kora reggeltől az éj­szakába nyúló órákig. Hiába, sok volt akkor a tenni, elrendez­ni való. Mitykó Mihályt az államosítás Idején a Malomipari Egyesülés vezetésével bízták meg. Attól kezdve kevés időt töltött család­ja körében. Nemeseik a hivatá­sával járó feladatok, hanem a sokirányú társadalmi munka is elfoglalta. Kitüntetéseinek való­ságos gyűjteménye tanúskodik ÚJ OIVATVON A címből ítélve, azt hihetné az j ember, hogy Christian Dior vágj’ Rotschild Klára a mini vagy a maxi után valami újabb alapvető j irányát szabta meg a divatnak Manapság a napi sajtó amúgyis gyakran foglalkozik divatkérdé­sekkel, az estélyi toalettektől a munkaruháig. E cikkben ugyan­csak egy bizonyos fajta munkaru­háról, ill. annak korszerűsödéséről Olaszország rendjének őrei is arcvédő sisakot hordanak. A me­zőgazdasági munkások sztrájkja óta pedig csinos, áttetsző plasztik­pajzsot, amelyen színes világító festékkel messziről is olvasható a felirat: POLIZIA. Tokióban (1. képünk), a tüntetők ellen bevetés­re kerülő rendőri osztagok olyan jól felszereltek és felfegyverzet- tek, mint egy kisebb hadsereg. szólunk. Vannak ugyanis rendőr­ségi divatok is, no nemcsak a módszereket illetően, hanem...? A békemozgalom mind szélesebb kö­rű terjedése, a monopóliumok el­leni gyakori tüntetések, a radi- kalizálódó diákság akciói, ame­lyekről naponta olvashatunk a kü­lönböző hírügynökségek jelenté­seiben, új divatvonalat kényszerí­tettek a rendőrségekre. A nyugati féltekén a roham rendőrök, akár­csak a középkori lovagok a baj­noki viadalokon, védőöltözékbe bújnak, pajzsot és sisakrostélyt viselnek. A divat persze az ízlés­nek és a mozgalomnak Intenzitá­sának megfelelően országonként változik. A svájci rendőrök például a re­pülő kövek ellen vesszőből font pajzsokat viselnek, amelyet „ke­cses” gumibot egészíti ki. Hát igen, a vesszőből fonott pajzsnak van bizonyos üdülőhelyi jellege. A svéd rendőrség már négyszögletes, golyóbiztos pajzsot rendszeresített, s jelenleg egyfajta könnygáz pus­kát próbálnak ki. Az angol lan- cashirei grófság rendőrségének tagjai nylonból és acélból készült, — nem éppen az angol divat ha­gyományait őrző — öltözékben pompáznak, amely állítólag a közvetlen közelről rázúduló kőzá­pornak Is ellenáll. Ezeket az an­gol rendőrlegényeket teljes harci öltözékükbe inkább nézné a* em­ber robotembernek, mint rendőr­nek. Páncélozott sisakjukhoz áttetsző arcvédőlemezt erősítettek, fém­ből készült pajzs egészíti ki „di­vatos” öltözéküket, s — tengeri nemzethez méltóan — fegyverze­tüket befogó háló is kiegészíti. Ez sem teljesen eredeti divatötlet, hi­szen közismert, hogy egyre na­gyobb tért hódítanak a női divat­ban a laza, láncszem szövésű nad­rágok és blúzok. Az amerikai rendőrség felszerelésével (2. ké­pünk) egyaránt megtalálhatjuk a körszerűséget és a „népi hagyo­mányt”: a forgópisztolyt a töl­tényövvel, a fényszórót, a bukó­sisakot kiegészítő arc- és állvé- dőt, a könnygáz permetező do­errtö. A Munkaérdemrend bronz fokozata, a Szakszervezeti Munkáért arany jelvényt, az 1919-es Emlékérem, a Hazafias Népfront és a békebizottság arany jelvényei. Ezeket tavaly november 7-én, a Munkaérdem­rend arany fokozata tetézte meg. Annyira vérévé vált a jövés­menés, a társadalmi munka, hogy még most is csak ritkán jut ideje kedvenc szórakozására, a sízebbnél-szebb intarziás ka­zetták készítésére. Azokat nem tartja sürgősnek, mert ajándék­ba készítgeti őket. A délelőttijét " nap mint nap a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál tölti, amely­nek immár 9 éve választott el­nöke. Onnan hol a városi párt­bizottságra, hol a n. kerületi párta lapszervezetbe vezet az út­ja. Amilyen fáradhatatlan, any. nyira szerény is. Lényegében egyszobás lakásban él feleségé­vel együtt. A verandának ké­szült üvegfalú konyhát ősztől tavaszig ugyanis nem lehet használni, annyira hideg. Az el­múlt 24 év alatt minden alsóbb és felsőbb párt- és tömegszerve­zettől csak megbízatást, feladatot kért, s azoknak mindig becsü­lettel tett eléget.' Embertársai boldogulása adta és adja most is éltető elemét, kifogyhatatlan energiáját. Kukk Imre bozt éppúgy, mint a majdnem mé­teres hosszúságú gumi botot és a töltényövön bizsuként csüngő ké­zibilincset és éles hangú sípot. <—sb—) Élettapasztalatuk, természetes igazságérzetük aranyat ér Beszélgetés tfr. Jakucs Tamással, a megyei bíróság elnökével a népi iilnökválasztásokrél Kettős okunk, van arra, hogy a népi ülnökös bíráskodásról szól­junk: húsz éve segítik a bírósá­gok munkáját a nép képviselői és ezekben a napokban választják meg 3 évre országszerte az ülnö­köket. Dr. Jakucs Tamással, a Megyei Bíróság elnökével arról beszél­gettünk, miért bír nagy jelentő­séggel az igazságszolgáltatásban a két évtizedes múltra visszatekintő népi ülnök intézmény, s milyen tapasz tálatok születtek a megyé­ben a választások előkészítése so­rén. — A népi ülnökös bíráskodásról szólván, általában az Ítélkezés demokratizmusát szoktuk ki­emelni. Hogyan függ össze a kettő? — Fontos érdekünk, hogy az igazságszolgáltatás soha se sza­kadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hűséges kife­jezője legyen a dolgozók meggyő­ződésének. Ebben segíti a hivatá­sos bírókat a népi ülnökök meg­felelő erkölcsi és politikai alapon nyugvó élettapasztalata, egészsé­ges igazságérzete. — Ebből is kiviláglik, hogy népi ülnöknek lenni megtisztelő, de ugyanakkor nagy felelősséggel járó társadalmi megbízatás. Ki lehet tehát népi ülnök? — Nyilvánvaló, hogy nem jogá­szokat választunk, bár a jogi is­meretek elsajátításához is segít­séget nyújtunk az ülnök akadé­miák szervezésével és a konkréít ügyek előkészítése során is szün­telenül növekszik az ülnökök tá­jékozottsága. Az elsődleges köve­telmény, hogy az igazságszolgál­tatás társadalmi munkásai bírják környezetük — az üzem, terme­lőszövetkezet kollektívájának — bizalmát, megbecsülését, hiszen e nélkül nem is választják meg őket. Kik bírják? Azok, akik munkájukkal, magatartásukkal példát mutatnak. És még néhány szót a felelősségről: az első fo­kon eljáró ítélkező tanács egy hivatásos bíróból és két népi ül­nökből áll. Az ítélkezésben ugyan­azok a jogok illetik meg mind- hármójukat. Három szavazat alapján születik meg az ítélet, s ezek közül kettő a népi ülnököké. — Húsz év után nem szorul tö­kéletesítésre a népi ülnökös bí­ráskodás? — Az elmúlt két évtized azt bizonyította, hogy jól funkcionál és szüntelenül fejlődik — ez alatt elsősorban minőségi fejlő­dést értek — az intézmény. A nemrégiben lezajlott országos né­pi ülnök tanácskozáson szó esett arról >— utalok az igazságügyml- níszter beszédére —, hogy várha­tóan a jövőben, a kisebb jelen­tőségű ügyek intézésében, olyan eljárási cselekményeknél, melyek­ben az ülnök részvétele nem első­rendű pontosságú, ott erre nem is kerülne sor. Ez által is az ü 1 n ök bi rá skodás tartalmi vonat­kozásai kapnának nagyobb hang­súlyt. Közvetlen feladatunk vi­szont a választások sikeres lebo­nyolítása. A siker alatt elsősorban az értendő, hogy olyan emberekre támaszkodhassanak a bíróságok, akik a korábban vázolt követél­ményeknek megfelelnek. — Hogyan zajlanak le a válasz­tások? — Az Elnöki Tanács határozata alapján, május 16-a és június 30-a között választják meg a bíróságok népi ülnökeit. A megyében 050-efc A választások előkészítésére, irá­nyítására megyei ülnök választási bizottság alakult. Hasonló bizott­ságot szerveztünk Gyulán, Békés­csabán és Orosházán a járási te­endők irányítására. Jelenleg a je­lölések folynak nu. üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, lakókörzetek bem A jelöltek megválasztására a me­gyei, járási, városi tanácsüléseken kerül sor május 16-tól kezdődően. — Milyenek a» eddigi tapaszta­latok? — Igen komoly segítséget kap­tunk a pártbizottságoktól, válla­lati pártalapszervezetektől, a szakszervezetektől és a Hazafi» Népfronttól. Széles körű véle­ménykutatás alapján jelölik a legrátermettebb embereiket és ami talán a legfontosabb: a választó kollektívák is átérzik az iilnökbí- ráskodás politikai, társadalmi je­lentőségét. Békés Dezső VWWWVWW 'WWWWWWWWWWWWWVWS I Volenf Zoltán, a Gyu­lai Jókai Kultúrotthon igazgatója 13. premier­jére készül. De most is épp olyan izgatottan, mint 1957-ben az első­re. Akkor a városi pártbizottság felkérésé­re vállalta el, hogy a tribünön felállított mik­rofon előtt kommentál­ja a felvonuló gyárak, üzemek, hivatalok, is­kolák érkezését. A szí­nész, a konferansz, a szónok és sok-sok szak­ma értőjének kellett lennie ahhoz, hogy hű­en vissza tudja adni, szinte helyszíni közve­títés formájában azok számára is, akik nem, voltak olyan szerencsé­sek, hogy a tribün mel­lett vagy körülötte tud­janak elhelyezkedni. Kimerítő, több órás munkájában akadnak Május elsejék a tribünről derűs epizódok is, ame­lyekre most már szíve­sen emlékszik vissza. Ilyen volt, igaz még az első „fellépésénél”, ami­kor az előre megírt szöveg szerint ismertet­te a sorrendben felvo- nulókat, de szervezési hiba folytán változás állott be és a bejelen­tett gyermek-védőnő- képző iskola hallgatói helyett nagy bajuszú, termelőszövetkezeti ju­hászok jöttek kosokat vezetve, általános de­rültséget okozva a több ezer nézőnek. Ha valaki, úgy a kon­feransz le tudja mérni a 12 év változásait. Elég megemlíteni, hogy míg régebben üde szín­foltként hatott a motor- kerékpárosok, kerékpá­rosok színes papírsza­laggal díszített jármű­veinek a felvonulása, addig most a szépen ki­fényesített maszek gép­kocsik parádéja jelent élményt. Különösen ör­vendetes, hogy a múlt évben megjelent S0 sze­mélykocsi gazdája túl­nyomó részben termelő­szövetkezeti paraszt volt. Változott a divat is. Jó néhány évvel ezelőtt a hölgyek, asszonyok még a korzón mutatták be legújabb ruhájukat, most jó alkalom erre a május elseje, ahol na­gyobb publikum előtt tarthatnak divatbemu­tatót. Ebben példával járnak elöl a termelő- szövetkezetek lányai, asszonyai. Ma már csak elvétve lehet csizmás felvonulókkal találkoz­ni. S nemcsak a rész­vevők, Gyula is sokat csinosodott. Szökőkutak, szobrok, új parkok fia­talítják az öreg várost. Csak azt sajnálja Vo­lent Zoltán, hogy a gé­pek lassan kiszorítják a mindig nagy sikerű lo­vasbandériumokat és szeretné, ha a régi má­jus elsejék színpompás tűzijátékai újból mél­tóan zárnák be a mun­kásosztály nagy ünne- pét. B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents