Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

1959. május t.

6

Csütörtök

Közérdekű új jogszabály:

Az építésvezetők munkába állításáról

Befejeződtek a műszaki fejlesztési hetek

.. mezőgazdasági üzemek építő* ipari munkahelyeinek vezetőiről rendelkezett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1/1969. (I. 15.) MÉM számú rendeletében. (Megjelent a Magyar Közlöny 2., s a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 3. számában.)

A rendelet hatálya az állami gazdsaág és erdőgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdságd szakszövetkezet építőipari tevékenységet folytató részlegeire és ezek építőipari társulásaira terjed ki.

Az építési munkahely-felelős vezetésével építésvezetőt kell megbízni. Az építésvezető több építési munkahely vezetésével is megbízható, ha ezeken a munkahelyeken az építőipari munkások közvetlen irányítására munkavezetőt alkalmaznak.

A rendelet meghatározza az építésvezető feladatait és jogkörét, majd kimondja, hogy az építőipari munkások közvetlen irányítására munkavezetőt (munkavezetőket) lehet foglalkozhatni, s ez(ek) az építésvezető irányítása alatt áll(nak).

A rendelet a következőkben rendelkezik még a mezőgazdasági üzemek belső szabályzatának a rendelet szerinti kiegészítéséről, a mezőgazdasági üzemek építőipari munkahelyi vezetőinek képesítéséről és szakmai gyakorlatáról, s hatálybaléptető szabállyal végződik.

Április 16-a óta, a műszaki fejlesztési hetek menyitásának napja óta, több tucat előadás hangzott el a tudományos egyesületi csoportok szekció ülésein.

A műszáki fejlesztési hetek befejező rendezvényeit tegnap, szerdán tartották meg. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportja Kétegy házán, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában rendezett előadást, amelyen dr. Vitai István tájékoztatta a megjelenteket a mezőgazdasági szakmunkásképzés lehetőségeiről és perspektívájáról. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei szervezete Békéscsabán, a Technika Házában tartotta meg befejező rendezvényét. Ezen Seres István okleveles vegyész „Vizes oldatokban lejátszódó elektrokémiai korrózió alap. jai, elektrokémiai korrózió a cukoriparban” című előadását hallgatták meg a részvevők.

Dózsások a szamócában — Spárga ingajáraton — Újítás uborkaszezonban

A gróf nem, de a tsz-gazdák paprikát esznek áprilisban

A Jókai Színház a rádióban

Május 4-én, vasárnap délután I8.38-kor a Petőfi adón a Békés megyei Jókai Színház életéről közvetítenek riportot. A riport készítője Ambrus Tibor, a rádió munkatársa Baranga: Kristóf, ezt nem szabad című soron következő bemutatójának főpróbája szünetében Miszlay István főrendezővel beszélget. (Fotó: Demény)

Nem emlékeznek ilyen forró április végére, mint a mostani is volt Újkígyóson. Napon 30 —31 fokot méritek. Valóságos kánikula volt. Ha a fák ekkorra kibontják lombjukat, a messziről jött vándor jogosan érezhette volna a nyarat. A tsz kertészetében most is ugyanúgy szipogtak az öntözőfejek, mint nyáron, azzal a különbséggel, hogy most a petrezselymet szeretnék csírázásra bírni. A talaj közvetlen felszíne alá vetett mag száraz ágyba került. De nemcsak itt érezhető a szárazság, hanem a szamócában is. Néhány héttel ezelőtt a kertészeti üzemág dolgozói kiszabadították az egész táblát a gyomok közüL Napokkal ezelőtt megekézték. Az ekekapa száraz rögöket hagyott hátra. Most meg kézikapások járnak benne, hogy a sorokat gyom- talanítsák.

— Nem sok munka van vele — mondotta Zsigovics Mihály, a kertészet vezetője. — Jól haladnak,

jól keresne!-: benne a Dózsa üzem. egység növénytermesztői. Hajaj, de mit kapok én ezért a kertészeit dolgozóitól?!

Kissé távolabb megy és Pallér István gyakornok-technikussal vált néhány közvetlen szót. Az egésznek az a lényege, hogy miért engedte a Dózsásokat a szamócába? Másban egyeztek meg. Az alkalmi munkát vállaló növénytermesztők azonban jobbnak látták, ha a fiatal technikustól kapott munkahelyet — hiszen az még gyerek —, beleállnák a szamócás- ba és ott jól meghúzzák a kapát, mert sokat lehet keresni.

— De ezt ne írja meg. mert ebből konfliktus származhat — kér Zsigovics. — Legközelebb, ha segítséget kérünk, nem jönnek a sértődés miatt.

— Ezen pedig lehetne vitatkozni, hogy ebben a szamóca-kapá- lási ügyben ki sértődhet meg Újkígyóson. A Dózsások semmi eset. re sem. talán inkább a kertészek, akik az első kapálás idején jó minőségű munkájukkal vetették meg a második, a haladósabb. a több keresetet biztosítóbb alapját.

Zsigovics Mihály az órájára néz.

— Hát most .küldjem el őket más munkára, amikor másfél óra múlva vége a munkaidőnek? Dolgozzanak csak — szólt vissza a technikusnak —, de legközelebb ilyen ne forduljon elő!

A község melletti táblán koronáját bontja a magas törzsű köszméte. A terület gyommentes. , Néhány napja jártak benne a kér- I

tészek. Ettől a növénytől nagy pénzt várnak. Vigyáznak is rá, mert a világpiacon a köszméte drága áru. Különben erre kérték őket a hűtőháziak is.

Az üvegházak és a fóliasátrak közé egy gépkocsi gördül. Nagy baj lehet, mert a szállító személyzet arcán tanácstalanság ül. A hűtőházból jöttek, s azt a zöld spárgát hozták vissza, amit reggel raktak gépkocsira. Erősen leszázalékolva akarták átvenni, mert a spárga nem volt végig egyenletesen zöld. Ahol elvágták a tőről, 2—3 centiméter fehér szárú volt. Az áru kísérője jobbnak látta, ha visszahozza. De mit is kezdjenek a rakománnyal Újkígyóson?

— Át kellett volna adni. A többi szállítmány szedése előtt pedig leülünk a hűtőháziakkal és megbeszéljük a kívánságot. Kölcsönös érdek fűz össze bennünket — mondotta higgadtan Zsigovics.

Kissé távolabb majdnem a Dózsa üzemegység központja mellett két lófogatú vetőgéppel uborkát vetnék. Ez a munka technológiája miatt kívánkozik nyilvánosság elé. Az újkígyósiak ugyanis kiváló módszert dolgoztak ki az uborka termesztésére. Az uborkát 50 centire vetett ikersoros kukorica között termesztik, A két sor kukoricát három uborkasor 90 centiméterre követi, majd ismét a két sor kukorica. Ezzel a módszerrel tavaly 24 holdat hasznosí. tottak. A kukorica vetésterülete az uborka negyedrészét adta — hat holdat —, s termett 600 mázsát, a 18 hold uborka pedig félmillió forintot hozott.

E bevált módszer ellenére az Aranykalász Tsz üzemegységeiben dolgozó szakemberek véleménye eltérő. A Dózsa üzemegység vezetőjét tavaly meggyőzte a kertészeti üzemben látott uborka és kukorica társítása. A többit még nem.

Megyei tanácstag fogadóórája

A szombati napokon szokásos fogadóórát Békéscsabán a megyei tanácsnál ezúttal május 3-án 9—12 óráig dr, Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tartja.

Máshol ugyanis továbbra is három sor 70 centire vetett kukoricát vált három sor 90 centiméterre vetett uborka. Talán ebben az esztendőben a többi üzemegység is „lobogót” hajt a több éve jónak bizonyuló uborkavetés technológiája előtt.

Az irodában cseng a telefon. A községben működő tsz zöldséges telefonál. Salátát — ha lehet kilós árut — és zöldpaprikát kér sürgősen. Az árurendelést felírják, azután fürge kezű kertészlányok és asszonyok összeállítják a szállítmányt. Újkígyóson április végén valamikor a gróf sem evett zödpaprikát, most pedig naponta százat is eladnak a tsz-parasztoknak. Hát igen, az elmúlt esztendőkben nagyon megváltozott itt minden.

D. K.

A békéscsabai szabadtéri színpad május elsejei programja

A 25. szabad májust köszöntő felvonulás után érdemes még Békéscsaba központjában elidőzni. A kellemes idő nemcsak a sétá- lásra, kirándulásra alkalmas, a szabadtéri színpad változatos műsorral várja az érdeklődőket.

Tizenegy és 12 óra között a KPVDSZ Napsugár Bábegyüttese A tomyocska, az Egyszer egy királyfi és a Jancsi mesét játszik című mesebábdarabokkal kedveskedik a gyerekeknek. A szabadtéri délutáni programja a fiataloknak szerez örömet, egymást váltva három tánczenekar szórakoztatja őket. Fél háromtól fél négyig a Kállai Éva Űttörőház tánczenekara, majd fél 5-ig a békéscsabai Megyei Művelődési Ház Viktória-együttese mutatkozik be a közönségnek. Ezután a művelődési ház aranydiplomával kitüntetett Sigma-tánczenefeara következik. Félórás zenekari bevezetőjük után a Megyei Művelődési Ház tá rsastánc-klubj árnak

tagjai lépnek színpadra, s adnak egyórás műsort, a zenekar és szólistái, Veress Erzsi és Deák Tibor közreműködésével.

Mitykó Mihály május elsejéi

Szemtől szemben ülünk túl szerény lakásában, emléktárgyak és az ő kézügyességét, a művészetet súroló intarziás kazetták és falidíszek között. Mindezek megkönnyítik az elmúlt hat évtized eseményeinek visszaperge. tését, Mitykó Mihály ugyanis 1909-ben jegyezte el magát a munkások nagyon sanyarú sorsával. Vállalta az 51 hónapra szóló inaséveket, a hajnali négykor kezdődő és este 9—10-ig tartó „ide fuss, oda fuss, ezt csináld, azt csináld” sanyargatást Snóbel úr asztalosműhelyében.

Még 12 éves sem volt, amikor inasnak szegődött. Abban a reményben tette, hogy valamivel jobb élete lesz majd, mint nincstelen, földmunkás apjának. Jövőbe vetett hitét, reményét a műhelyben dolgozó szervezett munkások táplálták, akikkel a következő év május elsején már felvonult Békéscsabán. A mai Kazinczy utca akkor még puszta térségén gyülekeztek s onnan lépkedtek végig a mosiani Bartók Béla úton a Puskin térre, az akkori vásártérre meghirdetett

nagygyűlésre, emberségesebb munkaidőt és nagyobb falat kenyérre jutó munkabért követelni.

— Nagyon fiatal voltam még, de jól emlékszem A hordóból hevenyészett állványról Áchim L. András beszélt a nagygyűlésen részt vevő jókora tömeghez. Az elnyomók már akkor is rettegtek a munkások megmozdulásaitól. Még a békésnek szánt nagygyűlést is lovon járó csendőrökkel vetették körül. Áchim L. Andrásnak már akkor nyomós oka volt hat lábú fenevadaknak nevezni a lovon járó csendőröket. Pedig kegyetlenkedésükről majd csak jó tíz év múltán váltak hírhedtté, vagyis a Horthy-fasizmus uralomra jutásától kezdve. Attól az időtől tilos volt az azelőtt úgy-ahogy megengedett május 1-i felvonulás.

A sötét korszak előtt még volt egy nagyon emlékezetes május elsejéje Mitykó Mihálynak: 1919-ben, az első, igazán szabad május 1. Csakhogy ezt már Gyöngyösön ünnepelte vöröskatonaként, fegyverrel a vállán, a

harcba szólító parancsra várva. A haditengerészetnél szolgált addig, s a forradalom kitöréséig húzta, halasztotta Békéscsabán a kapott néhány napi szabadság utáni visszavonulást ■ Sókan tették ezt akkor. A bátyja is, aki hónapokig volt kórházban — az orvosok jóakarata mellett — fogfájás ürügyén. Amint kitört a forradalom, elmúlt minden fájdalma, s két puskával sietett haza.

— Az egyiket neked hoztam öcsém, azok ellen, akik fosztogatni akarják a néphatalom vagyonát, —f mondta. Nemsokára a Tanácsköztársaságra köröskörül támadók visszaverésére vezényelték a csabai rendfenntartókat, Mitykó Mihályt is. Tengerész egyenruhában volt ott is. Többször találkozott az ugyancsak egykori tengerész Csemi Józseffel, akitől több ízben is kért segítséget, tanácsot a szociáldemokrata pártba befurakodott árulók keltette zűrzavar közepette. Akadt azok közt olyan is, aki Karikás Frigyesnek mondta magát és azzal bomlasztotta a parasztság köréből bevonult vöröskatonák sorait, hogy mindenkitől elveszik a második, és minden további süldőt, tehenet, juhot. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy bomlasztó árulásról van szó, ellenszenvvel viseltetett a szociáldemokrata párt iránt. A Kommu-