Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

1969. május 6. 4 Kedd Ismét kiváló az UNIVERZÁL Nem mindennapi esemény ’ csak Kiváló Dolgozó címmel színhelye volt szombaton este a tüntették ki a kereskedelmi vállalat vezetőit, Kassay Bélát, békéscsabai Csaba-étterem. A nyolcszoros Kiváló címmel ki­tüntetett UNIVERZÁL Kiske­reskedelmi Vállalat tartott ün­nepséget. Az ünnepségen, ame­lyen csaknem 700-an vettek Kondacs Andrást, Cs. Szabó Im­rét. Tizenegy brigád nyerte el a Szocialista brigád címet és az oklevelet. Köztük a hatszorosan kitüntetett 2-es számú bolt, az vo^ Frank Ferenc, az j ötszörösen kitüntetett 41-es és MSZMP megyei bizottságának j 89-es számú üzlet. Negyvenen ki- elso titkára. Csatári Béla, a j váló vállalati dolgozói kitünte- megyei tanacs elnökhelyettese, tésben és pénzjutalomban része- Nagy István, az SZMT megyei ■ sültek. Százhatvanan kaptak titkára. Az UNIVERZÁL-t 1968. összesen 70 ezer forint pénzju- evi io munkájának eredménye-! talmat. Nyolc dolgozó hatnapos kent a Békés megyei Tanács jutalomszabadságban részesült. Végrehajtó Bizottsága és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának I Elnöksége Kiváló Vállalat cím-j mei tüntette ki. Szabó Imre szb-titkár meg- j nyitója után Csatári Béla kö- j szöntötte a megjelenteket, majd értékelte az UNIVERZÁL múlt évi eredményeit. Az előző esz­tendőhöz képest 7,2 százalékkal növekedett a forgalom és elérte a 685 millió forintot, A vállalat nyeresége 27,5 millió forint, a 100 forint eszközértékre jutó nyereség 15,62 forint volt. A Bútorkiállítás Békéscsabán A Békéscsabai Faipari Ktsz a KISZÖV-székház bemutatótermé­ben május 1-től 19-ig tartó ki­állításon mutatja be a Békés I és a Békés II elnevezésű garnitú­rát, amit egyébként a május 1-i felvonuláson is láthatott a kö­zönség. A szövetkezet új terméke a második fél évben kerül a bú­torboltokba. Érdekessége még a kiállításnak a Csillag elnevezésű szobabútor és egy ebédlőszek­rény, amelyet exportra gyártanak. A vásárvozeiőség szcmlcúfja a BN V-n A május 18-án megnyitó Bu­dapesti Nemzetközi Vásár terü­letén vasárnap is teljes erővel dolgoztak az előkészületeken. A vásárvezetőség ezen a napon szemleutat tartott és ellenőriz­te a műszaki munkálatokat. Dr. Vitéz András, a BNV igazgatója a látottakról az MTI-nek elmon­dotta: — Az előkészületek terén vid megbeszélés eredményeként, másnap bejelentették Szeli Mi­dolgozók 3 napi bérüknek meg- hálynak, a posta főnökének, hogy felelő nyereségrészesedést kap- \ megpróbálják kiérdemelni a Szo- tak, az átlagkereset-növekedés cialista címet. 2,7 százalékot tett ki. j Három éven keresztül a legna­Nagy^ István a ^ vállalat szoci- j gyobb erőfeszítéssel sem jutattak el a célig. Betegség, széthúzás, nyugdíjazás jött közbe. Végre a negyedik évben sikerült. Okleve­let kaptak. Először érezték igazán, hogy most jól „együtt” vannak. Persze ezután sem ment minden simán. Két társukat ki kellett NMmMMMVWHVHHHHHmMmtWmVHHHIHUWnH Másfélszer az Egyenlítő körül Nyolc kézbesítő maradt bent I zárniuk a brigádból fegyelemsér- , nosság előtt a brigádjuk minden­munkaidő után a Gyulai Posta- tésért, egyet pedig azért, mert túl- napi életét, a vállalásuk teljesí- hivatalban 8 évvel ezelőtt. A rö- j ságosan sűrűn járt az útjába eső I tését és kis kollektívájuk erőfe­alista brigádjainak munkáját ér­tékelte, majd átadták az okleve­let Kassay Bélának, az UNI­VERZÁL igazgatójának. A vál­lalat dolgozói közül dr. Harasz­ti Jánosné és Halustyik Imre a Belkereskedelem Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta. Ugyan­CSUDA ÉRDEKES KÉP... italboltba. De annak is hiányoz­hatott a brigád, mert egy év ke­mény próbaidő után újra eléjük állt: Vegyetek vissza! Visszafo­gadták és azóta is az egyik leg­jobb törzstag. Nehéz a munkájuk. Naponta, a most már 12 tagból álló brigád 3600 levelet, pénzesutalványt, új­ságot hord szét. Száznyolcvan ki­lométert kerékpározva, gyalo­golva a városban. Könnyű kiszá­molni, hogy a brigád egy év alatt összesen 61,840 kilométert tesz meg, ami azt jelenti, hogy más­félszer kerülnék meg a földet az Egyenlítő körül. A jó munka nyomán az ered­mény sem maradt el. A brigád fennállása óta hatan kapták meg a Kiváló Dolgozó címet, hatod­szorra nyerték el a Szocialista cí­met és az azzal járó ezüst jel­vényt. Olyan egy sincs közöttük, aki pénzjutalomban ne részesült volna. Lelkiismeretes munkájuk­nak is köszönhető, hogy a hivatal négyszer nyerte el az Élüzem cí­met és ami talán még szebb, a munka ünnepére másodszorra ér­demelték ki a Szocialista Munka Hivatala kitüntetést. Rácz István, a brigád vezetője abban a megtiszteltetésben része­sült, hogy részt vehetett a Szocia­lista Brigádvezetők Országos Ta­nácskozásán. A nagyszámú hoz­zászólásra jelentkezettek között nem kapott szót. Pedig szerette volna elmondani a nagy nyilvá­szítését a szakmunkás utánpótlás biztosítására. Mégis hasznos volt a részvétele, mert sok olyan ta­pasztalatot szerzett, amelyet fel­használhatnak munkájukban. Rendszeresen, türelemmel ég hoz­záértéssel foglalkoznak a fiatalok­kal. Igaz, ez náluk nem ütközik túságosan nagy akadályba, hiszen olyan, a hivatáshoz hű „mesterek” vannak a brigádban, mint Galbács Ferenc, aki 29, Rácz István 26, Hagymási Imre 25, Balázs József 18, Toldi Ferenc 17 éve dolgozik a szakmában. Bujdosó Lajos a maga 13 éves szakmai gyakorlatá­val ezek között még csak „kezdő­nek” számít. De a legfiatalabb brigádtag is 3 éve dolgozik a kézbesítőknél. Nem látványos, de nagyon fá­rasztó a munkájuk. Emellett is ta­lálnak időt arra, hogy rendszere­sen képezzék magukat, eljárjanak politikai oktatásra, sőt voltak olyanok, akik a brigád kérésére végezték el a még hiányzó isko­lájukat. Rácz István, a brigádvezető már azzal a gondolattal foglalkozik, hogy átadja tisztségét fiatalabb- nak. A többiek erről még halla­ni sem akarnak, hiszen jól elvégzi feladatát Talán annak örülnek legjobban a kitüntetés mellett, hogy az em­berek, akikkel nap-nap után ta­lálkoznak munkájuk során, szinte már családtagnak számítják őket. Béla Ottó minden a legnagyobb rendben van, az előzetes programhoz ké­pest sehol sem tapasztaltunk említésre méltó lemaradást, ké­sést. A vásárváros 52 pavilonjá­nak belső tatarozása, felújítása lényegében befejeződött és a ki­állítói standokon egyre-másra helyezik el a külföldről érkező berendezéseket, tárgyakat és árukat. A BNV-n bemutatásra kerülő termékek 60 százaléka már a kiállítás területén van és a ma még hiányzó tételeket a MASPED és az I. sz. AKÖV folyamatosan, fennakadás nélkül fuvarozza a helyszínre. A szál­lítók vasárnap is dolgoztak. — A nyitás tehát: május 16- án, a vásárváros addigra min­den eddiginél impozánsabb, ba­rátságosabb külsővel fogadja majd a kedves vendégeket és a kiállítókat — mondotta dr. Vi­téz András. (MTI) Május 9-én a KISZ-láborban tartja ülését az SZM! Elnöksége A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége má­jus 9-én délelőtt 9 órai kezdet­tel Békéscsabán, a KlSZ-tábor- ban, a Fenyő-szálló nagytermé­ben tartja ülését. Megvitatják az SZMT Szervezési-Káder Munkabizottsága beszámolóját a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa határozatai végre­hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról, majd a MEDOSZ MB vezető és irányí­tó tevékenységéről szóló jelen­tést. Ezt követően az 1969. évi választásokról szóló összefoglaló jelentés kerül napirendre, a HVDSZ MB pedig ismerteti a tanácsi iparnak a lakossági szolgáltatásban betöltött szere­pét. Végül az SZMT Munkavé­delmi Bizottsága ismerteti az első negyedévi baleseti statisz­tikát. PAGODÁK. * fa trauzi Lztevú k Ferihegytől — Tokióig Foto: ucmeny Gyermekrajz-verseny Békéscsabán] Vasárnap délelőtt a Felsőkö­rös sor Strandvendéglővel szem­beni útszakaszán álltak rajthoz, pontosabban aszfalthoz a békés­csabai kisdobosok és úttörők: a Kállai Éva Üttörőház hirdetett aszfaltrajzversenyt az ' általános iskolák tanulói számára. A gyerekek szabadon választ­hatták témáikat és rajzaik mé­retét. Szaporán dolgoztak a szí­nes kréták, s az érdeklődő-szúr- koló nézők előtt hamarosan ki­rajzolódtak az úttörőélet* s a nyári táborozás kedves epizód­jai, az anyák napját köszöntő, a} Vietnam hősi harcait idéző fest­mények. a száguldó lovasfigu-i rák. A tehetséges kis alkotók j közül öten kaptak könyv- és! csoki jutalmat. Hankó László, aj 10. számú iskola, Udvari Erzsi,’ az 5. számú iskola, Tirjákl György, 11. számú iskola, Hagyó! Klára, a 2. számú iskola ésl Kottlik Ilona, a 8. számú iskolai diákjának alkotásai bizonyultak! a legjobbnak. i Amikor Japánról, a Távol- Kelet egyik legérdekesebb or­szágáról hallunk, színes se- lyemkimonóba öltözött, halk léptű gésákra, díszes pagodák­ra, virágzó cseresznyefákra, a Pillangókisasszony szomorkás történetére, újabban pedig a tranzisztoros „csodákra” — és Hirosimára gondolunk. Ilyen­kor — kimondva vagy kimon­datlanul — mindenkiben fel­éled a vágyakozás: jó lenne eljutni ebbe a furcsa ország­ba, megismerni azt a világot, ahol jól megfér egymás mel­lett a lüktető XX. század és a mozdulatlanságba dermedt évszázados múlt. Az ember —, ha eljut — a Felkelő Nap Országában döb­ben rá: Japánt megismerni — szinte erőt felülmúló vállalko­zás. Hosszú évekig kellene ja­pán emberek között élni, hogy szokásaikat, gondolatvilágu­kat megismerjük. Egyhónapos kinntartózkodás alatt csak él­ményeket, benyomásokat lehet gyűjteni. Tarkák és érdekesek ezek, mint a színes kimonók. De ahogy a kimonók sem mondanak el mindent viselő­jükről, úgy az élmények és be­nyomások sem szólhatnak a teljesség igényével erről a fur­csa, ellentmondásokban oly gazdag országról. Most, hogy riportsorozatom írásakor még egyszer felidé­zem ezt az egyszeri és — tu­dom — megismételhetetlen uta­zást, kérem az olvasókat — Út­levél és valuta nélkül —. kí­sérjenek el a több mint 13 ezer kilométeres távol-keleti kirándulásra. A forradalom útja tüskés és tövises Magyarországtól Ferihegyen búcsúztam. A langyos augusz­tusi estén már Moszkvában élő barátaimnak meséltem a leg- frisebb hazai híreket... Három napon át a visszatérő kíváncsiságával jártam a vá­rost. Jegyzetfüzetem lapjai a reflexiók sokaságát őrzik. Egyet mondok el közülük. A Mauzóleum hűvös csend­jében Leninnek, a Taurisz­palotában megtartott központi végrehajtó bizottsági ülésen el­mondott szavai jutottak eszem­be: „Azt hiszik, a proletárforra­dalom útját rózsák szegélyezik? Hogy lobogó zászlók alatt, az Internacionálét énekelve vonu­lunk győzelemről győzelemre? Hisz akkor könnyű lenne for­radalmárnak lenni! A forrada­lom nem diadalmenet! A for­radalom útja tűskés és tövises. Térdig kell gázolnunk a sár­ban, ha kell, hason kell csúsz­nunk a sárban és a szennyben, hogy elérjüK a kommunizmust. És ha erre képesek vagyunk, akkor fogunk győzni!” A szovjet embereknek volt erejük és hitük ezt az utat végigjárni. Ötvenegy esztendő­vel Lenin szavainak elhangzá­sa után, nap mint nap erősödik és fejlődik a kommunizmust építő Szovjetunió. Magyar emlékmű Habarovszkban A Ferihegy—Moszkva közötti 2 óra 20 perces légiút „előétel” volt a Moszkva—Habarovszk légiúthoz. Hiszen mi az a két óra a kilenc és fél órához ké­pest. Könnyű kis légiséta, üdí­tő kikapcsolódás és elszakadás a földi gondoktól. A kilenc és fél óra, az egészen más. Ennyi idő alatt már aludni is lehet­ne, ha nem karnyújtásnyira cikáznának azok a fránya vil­lámok... Habarovszkot a városi Kom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents