Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-06 / 101. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1999. MÁJUS KEDD Ar» 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM A minőség tervezése Lucernaszénát készítenek Eleken — Pecsenyebárányt exportálnak Zsadányból Napok óta pihenő nélkül dolgoznak a békéscsabai Május 1 és a békési Egyetértés Tsz-ben Korunk tudományos és naű- azafci forradalma a munka tár­sadalmi hatékonyságát eddig is­meretien és elképzelhetetlen maigsUatra emeli. Végső soron az ember ereje, teljesítőképessége sokszotözódálk meg az elektroni­kus számítógépek felhasználá­sával, az atomenergia békés cél­zatú hasznosításával, a világűrt ostromló űrhajókkal, az atom titkait fürkésző reaktorokkal, ré­szecske gyorsítókkal. A terme- lékenység növekedése pontosan számszerűsíthető a tudományos és technikai forradalom gyakor­latias eredményei nek hasznosí­tásakor. A műtrágya, a mű­anyag, a műszál, a tranzisztor, az automatika-elem, a házgyá­ri termék, a konténer előállítása és főként felhasználása gazda­ságosabb klasszikus elődjénél. A társadalmi és gazdasági ha­szon igen gyakran a minőség ugrásszerű javulásából, a tartós­ság növekedéséből, az üzembiz­tonság fokozódásából származik. A tranzisztorok élettartama gyakorlatilag korlátlan, villa­mosenergia igénye csupán töre­déke a rádiócsőének. Arról nem is szólva, hogy sok pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg a szervizigény csökkenésével. A műszállal kevert textíliák, a műbőrök, műtalpak, a műanyag- csapágyak használhatósága jobb, élettartama nagyobb a hagyo­mányos megoldásoknál. Gyakor­ta a fejlesztés-kutatás eleve a minőség javítását, a tartósság fokozását célozza és nem általá­ban helyettesítő pótanyagok fel­találását. A minőség javítása — mint a munka társadalmi hatékonyság növelésének igen fontos ténye­zője — a tudományos kutatás témája lett. A termék tartóssá­gát, élettartamát napjainkban már ugyanúgy megtervezik, mint a szerkezetét, a működési elveit Ez a tervszerűség külön előnyök és megtakarítások for­rása. Ha egy gépkocsit például 100 ezer vagy 300 ezer kilomé­ter lefutására minősítik főjaví­tás nélkül, akkor erre a telje­sítménytartamra szükséges fej­leszteni a jármű valamennyi fon_ tos szerkezeti részét: a motort, a sebességváltót, a futóművet, a karosszériát s*b. Így a gépkocsi nagyjavítása eleve tervezhető, és nem kell ötletszerűen, hol egyik, hol másik fődarab alkal­mi hibáinak elhárításával baj­lódni. Ha a fénycső vagy a vil­lanyizzó üzemidejét például 2000 üzemórában állapítják meg, ak­kor érdemesebb a felhasználó nagyüzemben a 2000 üzemóra leteltével valamennyi fényfor­rást egyszerre kicseréli, függet­lenül attól, hogy azok működő­képesek-e. Több kár származnék abból, ha egy nagy csarnok több ezer fénycsövét, izzóját egyen­ként. pótolnák, vállalva akár csak a néhány perces rossz meg­világítás veszélyeit, mántameny- nyi a már „leírt”, de még üzemképes égők selejtezéséből származik. Az élettartam tervezése, a mi­nőségi jellemzők meghatározá­sa nem puszta óhajra és elhatá­rozásra épül, hanem a gyárfás és a felhasználás érdekeinek sokoldalú egyeztetését, gazdaság optimatizálását jelenti. Vagyis a minőség javítása addig kifizető­dő, amíg a gyártó is, a felhasz­náló is megtalálja rajta számí­tását. Olyan minőségjavításra nincs szükség, amelyre a fo­gyasztó nem tart igényt, illetve a velejáró gyártási többletráfor­dításokat, nem hajlandó a vé­telárban megfizetni, mert a fel- használás során nem térülnek meg azok. Vagyis a minőség ja­vítása nem minden áron valósul meg és nem is öncélú feladat. A felhasználó vagy a fogyasztó minden termék és szolgáltatás iránt meghatározott minőségi követelményt támaszt Ennél ke­vesebbet nem akar elfogadni, többet pedig nem hajlandó megfizetni. Ez a népgazdaság érdekét tekintve is racionális magatartás. A szezonális jellegű ruhák, cipők, ha tiszavirágéletű divatigényeket szolgálnak, nem szükséges, hogy a legdrágább anyagokból készüljenek. Olcsó kártolt szövetből átmeneti kabá­tok, másodrendű, ám, mégis tet­szetős bőrkellékekből lábbelik készülhetnek. De az ilyen divat­cikkek ára is kell, hogy tükröz­ze: ezúttal nem az örökkévaló­ságnak állítottak remekművet. No és a minőségi bizonyítvány is! A több évre vásárolt, nem divatjellegű cipőknél, ruháknál viszont az ilyen olcsó anyagok felhasználása, az olcsó techno­lógiák alkalmazása — pazarlás és megengedhetetlen. A pro­paganda, a fogyasztóközönség kulturált tájékoztatása megkí­vánja, hogy a gyártó, a kereske­dő írásban és szóban egyaránt ismertesse a terméket a vevő­vel, hogy az ne legyen zsákba­macska... A női divatcsizma készülhet például a vizet nem szívlelő lakkbőrből. A baj csak abból származik, ha erről a vá­sárlás után, viselés közben sze­rez tudomást a vevő. A termelőmunka célja emberi szükségletek kielégítése, hasz­nálati értékek előállítása. A használati érték foka, a szük­ségletkielégítés mértéke ma még üzemeink többségében va­lahogy magától kialakul és leg­többször nem tudatos gazdasá­gi kalkuláció, nem tervszerű feljesztő munka végeredménye. Pedig a reform, a piaci mecha­nizmus érvényesülése, a fel­használók érdekeinek védelme elképzelhetetlen tudatos és tervszerű vállalati minőségfej­lesztő politika nélkül. K. J. Á múlt hét második felében végre benépesedet a határ a bé­kési Egyetértés és a békéscsabai Május 1 Tsz-ben is. A hét első felében volt eset, amikor a trak­torok talajelőkészítés közben „el­ültek” a vizes földben. Az utób­bi napok nyárias melege lehető­vé tette, hogy e két mély fekvésű területen gazdálkodó szövetkezet­ben is munkához láthassanak. Miklya Pál, a békéscsabai Május 1 Tsz üzemgazdásza arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a mezőkovácsházi járás szövetke­zeteihez képest legalább egyhó­napos elmaradással számolnak. E hátrányos helyzet megszünteté­sére a szövetkezet vezetősége in­tézkedett a nyújtott és a vasár­napi műszakról. A traktorosok, a fogatosolr és a növénytermesztő brigádok együttes erőfeszítése ré­vén most már addig jutottak, hogy vetik a cukorrépát, vegysze- rezik a búzát, készítik a talajt a kukorica vetéséhez. A tsz kertészetében csaknem száz dolgozó serénykedik a fólia­sátrak és a melegágyak környé­kén. Szedik a palántát és a szán­tóföldön újrapalántázzák az el­fagyott, primőrnek szánt növé­nyeket. A békési Egyetértés Tsz-ben Gólya László üzemgazdász szerint nem sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a békéscsabai Május 1 Tsz- ben. A belvíz ezt a gazdaságot is hónapokon át gyötörte. A magas talajvíz csak az utóbbi napokban vonult lejjebb, és így most már a munkákat itt is megkezdhették. Csaknem 150 tsz-gazda — bri­gádonként 25—30 növénytermesz­tő — dolgozott hétfőn, kapálták a borsót, sarabolták a salátát, géppel palántázták a paradicsom­palántát. Vasárnap 12 traktoros dolgozott. Akik a heti pihenőna­pot munkával töltötték, azoknak a szövetkezet vezetősége 50 szá­zalékos keresetkiegészítést írt el­számolási lapjukra. Zsadányból kedvező hírt mon­dott Lunkán Györgyné üzemgaz­dász-könyvelő. A kis területű szövetkezetben mintegy 30 csa­ládtag serénykedett hétfőn. Bese­gítőként dolgoztak az egyéni mű­velésre kimért területeken. Egyel­ték a cukorrépát, gyomlálták az édesköményt. Ebben a szövetke­zetben a kukoricavetést 320 hol­don ezen a héten fejezik be és ugyancsak végére járnak az őszi gabona vegyszeres gyomirtásának is. A közeli napokban jelentős pénzbevételhez jut a gazdaság, mivel 400 pecsenyebárányt készí­tettek elő exportra. Ma, kedden várják az áru átvevőjét és a meghatalmazást, mellyel a pénzt a bankban felvehetik. A kedvező talajadottságú eleki Lenin Tsz-ben a tavaszi vetést befejezték. Csaknem 1900 holdon tegnap, hétfőn estig a kukorica vetésével is készen lettek. A nö­vényvédő brigád munkához látott, mert a cukorrépatáblát megtá­madta a répabarkó, ezért poroz­zák. Ebben a szövetkezetben most már előtérbe kerül a nö­vényápolás. A családi művelés alapján felvállalt területeket egy­két napon belül kimérik, és az­után a brigádok hozzáláthatnak a kapáláshoz. Klem Józsefné üzem­gazdász arról is tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a tsz vezetői tegnap, hétfőn bejárták a lucer­natáblákat. A fejlettséget vizsgál­ták, hogy elkezdhessék a lucerna­széna készítését. A lucerna be­takarítását, kaszálását, rendsod­rózását és pótkocsira rakását eb­ben a szövetkezetben automati­zálták. Lapunk tartalmából Az atomerőmű első „fecskéi” 6. oldal * A jogról mindenkinek 6. oldal * Százötven kislány egy lakásban (5. oldal) * Sport három oldalon Almatároló, hazai terv alapján Három vállalat összefogásával, az IPARTERV, a 31-es Építőipari Vállalat és az Alumíniumipari Tröszt munkájával Tuzséron ezer vagonos almatároló építése kez­dődött. Ez az első nagy hűtőtáro­ló, amelyet már hazai tervek alapján és magyar könnyű fém- szerkezetből építenek. A fedett vasúti rakodókkal együtt mintegy 24 000 négyzetméternyi területet építenek be, mégpedig rekordidő, öt és fél hónap alatt A BÉKÉSI RÉVÉSZ (Fotó: Márton Lászlói

Next

/
Thumbnails
Contents