Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

19M. május 27. 3 Eedd II leleményes kendorosiak Több mint egy éwed ezelőtt, pontosan 1968. január elsejével vette át a kondorosi Dolgozók Tsz a Szarvasi Gépjavító Állomás kondorosi üzemegységét. Azóta nemcsak a cégtábla változott át, a „Dolgozók Tsz Gépjavító Üze- me”-vé, hanem több minden más is. Az üzem több mint 100 dolgo­zójának legfontosabb teendője a Dolgozók Tsz egykori gépállomás nagyságú erő- és munkagéppark­jának a javítása, üzemképességé­nek biztosítása. Nem a szavakkal való játék diktálja a gépállomás nagyságú gépparkot. A Dolgozók Tsz ugyanis hatvan erőgéppel, 50 gépkocsival, 7 kombájnnal és több száz munkagéppel rendel­kezik. Az egykori kesedorosi gép­állomás és később a Szarvasi Gép­javító Állomás műhelyépületei ezek javítása mellett alkalmasak­ká váltak kovács-, bognár-, la­katos-, asztalos- és motorszerelő részlegek beállításához. Nem is annyira a múltról, mint inkább a jelenről beszélgettünk. Arról, hogy a szövetkezet gép­parkjának üzemképes állapotban tartása mellett a 102 dolgozó és 18 ipari tanuló úgynevezett hiány­cikkek gyártására is berendezke­dett. Vagyis kisebb-nagyobb mé­retű vegyesfűtésű kazánokat gyár­Fiiif! a munkások közérzetéről „Munkásközérzet” címmel harmincperces dokumentum­filmet készít György István SZOT-díjas filmrendező a miskolci nagyüzemek, a diós­győri Lenin Kohászati Művek és a December 4. Drótgyár munkásainak életéről. A for­gatókönyv Gyenes István szo­ciológus felmérése alapján ké­szült. A film olyan kérdéseket tárgyal, mint az üzemi de­mokrácia, a munkások általá­nos „közérzete”, a műszaki ér­telmiség és a munkások, va­lamint a műszaki vezetés és a munkások viszonya. (MTI) Szakmai gyakorlatra mennek a szakközép­iskolások Az ipari jellegű szakközép- iskolák valamennyi évfolya­mának diákjai az idén is részt vesznek szakmai gyakorlaton. Az érettségizőknek ez két hé­tig tartott, a többiek — csak­nem 57 ezren — a tanév be­fejezése után általában há­rom-négy héten át ismer­kednek majd leendő munka-' területükkel üzemekben, vál­lalatoknál, állami gazdaságok­ban, tsz-ekben. A különböző ipari technikumokban tanuló fiatalok az oktatási év befe­jeztével több mint 17 ezren nyári termelési gyakorlatra mennek. tanak a megye határian belül és azon kívül levő termelőszövetke­zeteknek, kisipari szövetkezetek­nek és ^magánosoknak is. Ezeknek a központi fűtésre alkalmas kazá­noknak a gyártását még abban az időben kezdték el, amikor a gép­javító állomás dolgozói voltak. Am abban az időben efféle kísérleti munkának számított ez. Legin­kább saját műhelyeik fűtésére ké­szítettek néhány kazánt. Tavaly már rátértek a szériagyártásra, ez évre eddig 50 nagy teljesítményű 1000 légköbméter fűtésére alkal­mas kazánra van megrendelésük. Többek között a Nyíregyházi Nagykereskedelmi Vállalat tizen­kettőt, a gyomai szövetkezet 4 darabot rendelt. A gépjavító üzem dolgozói nemcsak a kazán elkészíté shez, hanem csibeneyelők, sertésfiazta- tók, s természetesen magánlaká­sok központi fűtés- és vízvezet ék­szerei éséhez is értenek. Tavaly több mint 1 millió forint értékű munkát vállaltak, többek között a hunyai Hunyadi Tsz-ben, ahol jelentős értékű fémből készült aj­tókat, ablakokat, továbbá központi fűtőberendezést és vízvezetékeket is szereltek. Most a Szarvasi Ru­házati Ktsz háromszintes üzemé­nek fűtésberendezésén és vízveze­tékszerelésén dolgoznak. Ugyan­csak náluk rendelte meg a két- sopronyi Rákóczi Tsz az úi iroda hasonló felszerelését. Jó néhány kislakás fűtésének és vízvezetékének beszerelésére is van megrendelésük. Annyira sza­porodik a munkájuk, hogy a ta­valy év eleji négyről már 8-ra növelték az ezzel foglalkozó brigád létszámát. Bár az üzemnek nevezett gépjavító részleg 102 állandó dolgozója közül 80 ren­delkezik szakmunkásbizonyítvány- nyal és hosszabb-rövidebb idei gyakorlattal már az elmúlt évben elhatározták az utánpótlásneve­lés fokozását. Amikor a tsz átvet­te a volt gépjavító állomást, mind­össze 4—5 szakmunkástanuló volt. Most 18 fiatalt szerződtettek a legfontosabb szakmákra. Mivel az erő- és a munkagépek javítása mellett sok mindennel foglalkoz­nak, a szerződés lejártáig szinte univerzális szakmunkásokká vál­nak a tanulók. Naponta 35-40 ezer liter tej — Visszaveszik a kimaradt árut — Negyvenhattéle sajt raktáron, de a költőkkel hiányoznak a különlegességek Tejtermelésben országosan előkelő helyet foglal el me­gyénk, s hogy ebből nálunk mi jut a lakosságnak, milyen az ellátás, a minőség, a választék, ezt kutattuk beszélgetve a tej­ipari vállalat képviselőjével, boltok vezetőivel és vásárlók­kal. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat békéscsabai üzemében Tóth Imre üzemvezető többek között elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt sok panasz volt a tej- és tejtermékek ellátására, főleg falun, de a városokban is. A gazdaságirányítás új rendszere azonban komoly vál­tozásokat hozott, mégpedig ör­vendetesen a termelők és a fo­gyasztók javára. Oj kapcsolatok alakultak ki a termelőgazdaságok, a keres­kedelem és a tejüzem között. Ennek természetesen a fogyasz­tó látja hasznát, hiszen a fő cél: minél több, jobb minőségű árut szállítani gyorsan és fris­sen a boltokba. Az új kapcsolat a termelők­kel már a szerződések megkö­tésénél kezdődött. A tejipar — eltérve a korábbi gyakorlattól — egyenjogú félként tárgyalt a gazdaságokkal és számukra előnyös szerződéseket kötött. Ennek eredménye, hogy most százszázalékosan teljesítik vál­lalt kötelezettségüket sőt, ha sürgősen igényel az üzem te­jet, terven felül is. Az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 8,1 százalékkal több te­jet szállítottak a gazdaságok az idén. Naponta 35—40 ezer liter érkezik a csabai üzembe, me­lyet aztán innen továbbítanak a kereskedelemnek, feldolgozó üzemeknek, egy részét pedig itt értékesítik. Orosháza és Szarvas kivételével — ezek Csongrád megyéhez tartoznak — az egész megye ellátását ez az üzem biztosítja. Tejet vi­szont csak Békéscsaba és Bé­kés kap, naponta 15—17 ezer litert, megyénk egyéb helyisé­geit a tejcsarnokok útján most már a termelőszövetkezetek lát­ják el. Meg kel jegyezni, hogy ma már a tej csarnokok 60 szá­zalékát a tsz-ek üzemeltetik, s ez lényegesen megkönnyítette a lakosság igényelnek kielégí­tését. A tejtermékeket pedig kizárólag az üzem szállítja a megye valamennyi boltjába. eddig 3922 liter palackos és 4405 liter kannás tejet vettek így vissza. A boltok tehát nem kötelesek árusítani- előző napi tejet, s természetesen a vevők sem kötelesek ilyet megvenni. A fenti eset csupán kényelmes­ségre vall. Hajnali hangverseny A jó sajtnak is kell cégér Már hajnali 3 óra előtt meg­kezdődik az üzemben a jármű­vek, kannák és üvegek „hang­versenye”. A környező lakók bizonyára nem örülnek ennek a csöppet sem kellemes zaj­nak, de valószínű, hogy meg­értik: a családok asztalára másképp nem kerülhetne mór korán reggel friss tej. Békés­csabán naponta 102—106 helyre viszik a palackos vagy kanna­tejet és tavaly óta már rend­szerint kétszer. A délutáni tej­szállítás körül az elmúlt évben persze parázs viták zajlottak. A boltok vezetői idegenkedtek ettől, félvén, hogy rajtuk ma­rad az áru. A kezdeti nehéz­ségek után viszont kiderült, hogy ez a módszer bevált. A kimaradt tejet a vállalat visz- szaveszi, s így a boltokat nem éri károsodás. Sajnos, nem mindenütt élnek ezzel a lehetőséggel még most sem. Kőrútunk során éppen a békéscsabai 53-as számú ön­kiszolgáló-boltban tapasztaltuk, hogy az előző napról kimaradt tejet nem küldték vissza. Az indok: a vállalat csak egész re­keszt vesz vissza, 16 üveggel, nekik pedig 14 maradt. A má­sik kifogás, hogy délután 5-ig kell bejelenteni a visszárut, s mivel este 8-ig tartanak nyitva, ekkor még nem tudják mennyi marad. Kiderült azonban, hogy a vállalat minden különösebb be­jelentés nélkül visszaveszi az előző napról kimaradt tejet, akár 4—5 üveget vagy éppen 8—10 rekeszt. Nem is kell elő­zőleg szólni, csupán, mikor a friss áru érkezik, vissza kell küldeni az előző napit. Az idén NEM ismertem még akkor, amikor a KIOSZ megyei választmányá­nak egyik ülésén felszó- ; lalt. Csak annyit tud­tam róla, hogy Baumann Ferencnek hívjak és Eleken női fodrász. Ér­telmes. okos fclszólalá- í sávai hívta magára a figyelmet. A szünetben aztán tréfásan megkér- ' deztem tőle: — Talán csak nem : Ciceró tanítványa volt? Kiderült, hogy igen jó ismerője a kisiparos j életnek. A KIOSZ Or- i szágos Választmányá- j nak és az ennek kereté­ben működő munkaszer­I vezési bizottságnak, to- j vábbá a KIOSZ Békés vezetőségének, Eleki kisiparos sikerült bejutnia az akkor szépítkezhet, ami­egyik . belvárosi fodrász- kor ideje van rá. segédr^k tizennegyedik AZ a véleménye, hogy segeanek. a kisiparosnak elisme­A HÁBORÚS idők rést kell kivívnia. Le­vetettek véget ottani te- het-e gyenge minőségű vékenységének és csak munkával, rendetlen üz- 1947-ben tért haza, lettel, elhanyagolt por- Elekre. Kölcsönt szer- tállal? Ahhoz pedig, zett és üzletet nyitott. tépést tudjon tar­Akkor fogott neki a ta- tan* a fejlődéssel, rend- nulásnak, s mielőtt a szeresen tovább kell gimnáziumot megkezd- tanulnia. így válik ké- te, még az általános is- P®88^ arra is, hogy va- kola 1—8. osztályát is tarr,i újat produkáljon, el kellett végeznie. Nemegy szép siker vagy Nemrég Eleken talál- találmÓny «^dik kis­megyei iparos nevéhez. Békés megyében is van egy- kettő, aki szakmai kö­Iskola-televízió Kubában A havannai tv külön csator­nán sugároz 170 000 egyetemi hallgató és főiskolai előkészítő tanfolyamra beiratkozott sze­mély számára műsort. Több mint 6000 főiskolai előadóte-’ remben és iskolai osztályterem­ben van tv-monitor, s a diákok figyelemmel kísérhetik az isko­la-televízió heti 48 órás műso­rát. Egy tv-előadás 25 percig tart, amelyet azután még tudo­mányos filmekkel vagy a stúdió szakembereinek magyarázatá­val szemléltetnek. A tananya­got úgy állították össze, hogy mindenféle főiskolán felhasz­nálható legyen. koztunk újra. Kíváncsi­ságból is megnéztem , , ^ hogy milyen lehet a rökben elismert ember- sot a mestervizsgaztato fodrészüzlete egy olyjn ré vált. bizottságnak is a tagja, kisiparosnak, akinek több társadalmi funk- ,.Ml"dfzek nf'elI_ett a dójánál fogva is példát ,elr,tbe, is kell mutatnia. A látót- Jobba" be kel1 kaP’ tak alapján olyan véle- c^dmuk. Az elszige­Megfelelő tájékozott- | Sággal rendelkezik te­hát ahhoz, hogy a kis­iparosok tevékenységé­vel, kötelességeivel és jogaival kapcsolatban helyesen fejtse ki a vé­leményét. Az ismeret pedig párosul nála a kellő általános művelt­séggel. Felnőtt fejjel, önszorgalomból elvégez­te a gimnáziumot és si­keresen leérettségizett. Különben is tehetsé­ges ember. Mint inas, a legjobbak közé tarto­zott, majd egy budapes­ti tanonc-továbbképző első tanulója volt. A felszabadulás előtt így nek” ki belőle, hanem fektessenek is bele' pénzt, hogy versenyké­pesek legyenek. Tudja­nak jobb minőséget el-! érni és olcsóbban dol­gozni, aminek végered-! ményben nemcsak ők, hanem a lakosság is, hasznát látja. Ilyen kérdésekről be­szélgettünk Baumann* 1 Ferenccel, az Eleken töl-! tött rövid idő alatt. — Ez tehát a „hit-* vallása”? — kérdeztem | tréfásan tőle végül is,f amire ő igennel vóla-! szolt. És láttam rajta: örült, hogy ennek az! újságban, a nagyobb nyilvánosság előtt is! hangot adhat. És hogy nem „bagoly’ mondja a verébnek”, azt! az üzletében látottakon' kívül az is bizonyítja,! hogy két ízben ismer­ték már el a jó mun-í kaját. Megkapta ben_ telődés nem vezet jóra és nem használ ennek a rétegnek sem. A kis­iparosokra szükség van, hasznos, sőt nélkülözhe­mény alakult ki nem, hogy nincs szé­gyenkezni valója. Rend, tisztaság van a jól fel­szerelt üzletben és nem , ,. , elhanyagolt a portál a^' sem. Mondja is: kossági szolgáltatásban. Nem bizonytalan tehát a helyzetük azoknak, — Igényesek az eleki akik _mint más dolgo- asszonyok és lányok zók _ teljesítik az ál_ Ebből a szempontból lam iránü köteiességü_ ™fr SÄ ket- Ebb51 ered> hogy falu és varos kozott. érdemes több gondot Reggeltől estig, még fordítaniuk az üzletük vasárnap délelőtt is fejlesztésére, korszerűsí- nyitva tart Mindenki tésére. Ne csak „vegye­Szakma Kiváló Kisipa-* rosa és a Könnyűipar 4 Kiváló Dolgozója kitün-J tető jelvényt. « EGY kis büszkeség* tölti el, hogy a lányát! és a fiát is taníttatni t tudja, A lánya most fe-I jezi be az orvosi egye-T temet, a fia harmadéves* gépészmérnök hallgató. T Nem csekély költséget ♦ jelent számára, s a* A beszélgetések során a vá­sárlók közül többen kérdez­ték, miért nincs fél- és ne­gyedliteres üveges tej. A kér­dést továbbítottuk, s a válasz: az igényről tudnak, sajnos töl­tőgép híján ezt egyelőre nem tudják teljesíteni. A Gyulai Tejporgyár rekonstrukciója után valószínűleg megoldható. De addig is próbálkoznak egy ideiglenes megoldással. A me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályával történt megállapodás szerint, amikor elkészül az új tejüzem Szegeden, onnan ho­zatnak kis méretű üveges tejet. Sajnos időpontot, hogy ez mi­kor valósul meg, az üzem ve­zetője nem tudott mondani. A tejtermékellátásról meg­tudtuk, hogy az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva túróból 11,4, .tejfelből 14,7, tej­színből 29,9 százalékkal emel­kedett a fogyasztás. Az utóbbi különösen szembetűnő, s ezt az is elősegítette, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, ma már a kimaradt tejszínt is vissza­veszik. A baj csupán az, hogy a boltok egy részében hűtőgép híján nem tudják kellő hőmér­sékleten tartani. Ez különösen falun tapasztalható, éppen ezért a vállalat a fogyasztási szövet­kezetek boltjainak — természe­tesen törlesztésre — 37 hűtő­gépet bocsátott rendelkezésére. Most pedig négy tejszínhabve­rő gépet is kíván vásárolni ha­sonló céllal. A tejtermékek fogyasztásának növekedését bizonyítja az is, hogy az előző év hasonló idő­szakában 13 millió 613 ezer, az idén viszont 14 millió 674 ezer forint értékű árut adtak el. Nőtt a kereslet a sajtok iránt. A békéscsabai Csemegeboltban például 40 százalékkal emelke­dett az eladás, s hasonló a ta­pasztalat más boltokban is. Sajnos, hiányosságok itt is vannak. Egyetlen boltban sem találtunk 25—30 féle sajtnál többet, nem mintha ezt keve- selnénk, de a tejipar raktárá­ban 46 féle található. Az új­donságokat kevésbé rendelik; mondván a fogyasztók nem igénylik. Ebből azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a jó sajtnak is kell cégér. Bizonyí­ték a bemutatók, sajtkóstolók sikere, melyek után általában ugrásszerűen nő a fogyasztás. Megyénkben az idén hét helyen tartottak bemutatót és kóstolót. Üj üzem kellene Az igények növekedése már­is okoz nehézségeket, bár ezek még csak kis mértékben jelent­keznek. Szükség lenne az üzem bővítésére, azonban ez csak részmegoldás lenne, hiszen az a hely, ahol most működik, je­lenleg is kicsi, s a bővítési lehetőségek korlátozottak. Oj üzem kellene, mert ez előbb- utóbb nem felel meg a követel­ményeknek, ilyen körülmények között egy-két év múlva nem fogják kielégíteni az igénye­ket. Ha a statisztikát nézzük, és a rohamos emelkedést figye­lembe vesszük, akkor , láthat­juk, mennyire indokolt ez a kérés. Most ugyanis majdnem egy nap alatt fogy annyi tej, és tejtermék megyénkben, mint 10 évvel ezelőtt egy egész évben. A választék bővülésé­vei. valamint a propaganda pénzt meg kelj keres- * hatására várható, hogy a ke- nie'_ Pers,ze f.zArt szereti I resiet az elkövetkező években még nagyobb lesz. Kasnyik Judit is a szakmáját. Pásztor Béla t

Next

/
Thumbnails
Contents