Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-26 / 118. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Honismeret és természetvédelem- Gondolatok a Vas megyei természetvédelmi napokról — „Szent természet! dajkáló anyám, Szeretlek én kimondhatatlanult Gyönyör, s megnyugvás lelke száll reám, Lombod, virágod, ha sarjad, ha hull. Tanulni menvén hozzád: megjövök. Édes kincsekkel, mint a fürge méh, Megkönnyebbülök karjaid között, Ha szívem bú, szemem könny terhelé.” ( Tompa Mihály) eddig itthon, alighanem be kell vallanunk, hogy minden tekintetben többet érdemelne például Szarvas, az orosházi Fehér-tó, a Kis-Sárrét, stb., természeti területeinek védelme és propagandája, nemkülönben többet érdemelne a megye népe és vendégei is. Megnyugtató, hogy az új feladatok elvégzésének és a bennük rejlő értékek továbbfejlesztésének cselekvő gazdái akadtak. Ami még a honismereti mozgalom tartalma és a világot látott javaslatához: jelenlegi köztudat viszo- ,,]Létesítsünk felszabadulá- nyának alakítása szem- si emlékligeteket!” A kon- pontjából feladat, az anferencia magáévá tette a , . ,. . „ ___, , . . ? ". : nak a megértése, hogy a g ondolatot, es megbízta a ,..., . , . ’. , Hazafias Népfront Honis- foldrajz-> a biologia-szakos méreti Bizottságát, hogy tanárok és a szaktudomádolgozza ki azt a felhí- ny°k művelői éppoly tervást, melyet aztán az or- mészetes munkásai legyeA honismereti mozgalom szág minden részébe' el- nek a honismeretnek, mint ........ . . ... A ;m°dern ember mmd- juttat. Példaadó volt ez a hagyományos hangzásátorteneteben egyre Jnk^bb ezt jól ismén. De kérdés, ügyben a Vas megyoiek ban láts2Ólag hozzá köze_ lebb állók; a helytörténéa kiteljesedés felé tartunk, hogy a modern ember tér- lelkesedése Terjed, hódít a mozgalom mészetszeretete és a terBeok Zoltán országszerte és egyre szí- mészethez való közeledésé- m&fzetbarátok "lelkesedbe 68 3 neprajzosok' ük. Jó tíz éve még szín- "ek . lehet°se^ Milyen sok masban is peldaado, te csak a helytörténészek, aranyban allnak egymas- ?s pgy gopdol°mj kove- amatőr néprajzosok és ré- “»• Kirándulni mindenki tendo is. Egyebek kozott gészek mozgalma volt. Ma szeret. A turizmus, az al- szembetűnő volt, hogy már annyira árnyalt és pinizmus mindenki számá- a^111°^, a . lru ., am°" differenciált, hogy a szülő- ra vonzó, romantikus. Mint nr Arborétumban jártunk, amellett, hogy valamenyp------------1 1/------------í ,2 , J\ földdel kapcsolatos min- azonban a modern ember denfajta tudományt sike- korában mindent, ezt rült megnyernie és be\on fajta természetszeretetet is bokrát, virágát, szinte su- ma a haza megismertete- elsősorban arról az oldalá- gárzott róluk a természet nyien ismerték a hatalmas park valamennyi fáját, sének és megszerettetéséről kell vizsgálnunk, hogy őszinte szeretete, a vele milyen mértékben demok- való azonosulás, ahogyan simogatták azokat, beszéltek történetükről. Mert nemcsak a nevét tudják a sok-sok növénynek, hanem az „életrajzukat” is ismerik... Követendő példának tűmig korábbi nik a megye Idegenforgalnek nemes szolgálatába. Nagy dolog ez! Hogy egy- . , re többen és többen jut- ratikus. Mert hiába a szép becezgettek, nak el a megismerni-meg- természet, ha az ember — szeretni, és a szeretettért a dolgozó ember — nem áldozatot hozni tudó aktív jut el gondtalanul oda. És hazafiságig. ez éppen a mi korunk A hazaszeretet fogalmá- problémájához vezet! Ér- ban a szülőföld, a hazai óekes, hogy míg korábbi ikér2é^ kÖ1“kbe“ °VelkeS mi Hiy“ak P-Pagaaköltőink, kik a természet egyutteles ]ellemezte az datevékenysége is, mellyel lélegzését is mindig érez- ember és, a táí egységét, nemeik a megye nevezeték, vallanak is erről legrégibb inkig. a mai költő „csupán” ke- tesebb községeiről ad ízidőktől napja- resi ezt a harmóniát. Ké- léses és tartalmas prospes Géza írja: „Én úgy jövök mindig ki a szabadba, mint áruló, ki anyját adta el. Félek: a felhők és a fák haragja a porba sújt, s nem emel soha fel. Fülembe még dobol a durva hajsza, s a rémület dárdái vernek át. Karodba zársz-e csak egy pillanatra, visszafogadsz-e, szép szabad világ?" pektusokat jött vendég nem kis „mozgékony” messziről kezébe, ha- formátumú, tájékoztatást nyújt például az arborétumokról, közölve a legszükségesebb adatokat. Amikor. az itthon is értékesíthető tapasztalatokHa a gyakorlatot és a ban ehhez a munkához se- 101 ^ tanulságokról beszé gyakorlatban érvényesülő gítséget igényel. Mégpedig lünk, meg kel jegyeznünk tendenciákat nézzük, úgy a természetes szövetséges, természetesen, hogy lélátjuk, hogy e költői ví- a honismereti mozgalom nyegesen különbözőek a két vódásra és kérdésre az segítségét elsősorban. megye adottságai. Ha élet kezd választ adni. Még- Ezért került napirendre azonban őszintén megvizspedig olyan értelmű vá- Szombathelyen is a Vas gáljuk, hogy mi történt laszt, hogy a természet, megyei Természetvédelmi melytől bizony jócskán el- Napok programjában a szakadt az ember, szívesen Hazafias Népfront honis- visszafogadja és újra föl- méreti aktíváinak országos emeli. A társadalom fej- tanácskozásán a „Honis- lődése szolgáltatta hozzá az meret és természetvéde- objektiv alapot. A kedve- lem” kérdéskomplexum ző utazási lehetőségek, a megvitatása, szabad hétvége, stb. tö- a témakör exponensei megméretűvé tették a le- — Töltési Imre, a Haza- hetőséget, hogy az ember fias Népfront Országos hódolhasson legszebb Elnöksége Honismereti Bikedvtelésének. Nem óva- zottságának titkára és S. Szabó Ferenc, az Országos Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője — a honismeret és természetvédelem eszmei, etikai, kulturális, erkölcsi, politikai Pardi Anna: Délelőtti anziksz Egy asszony vezetve kézen gyermekét úgy vitte súlyos mellét, csipőnyi vagyonát mintha a múlandóságon lépkedne át, s aszfalt-síkságba vetett nyomain perc-igézet, férfi szemben kalászosodé sugár s egy sarokháznyi kérdőjel zárja magába örökre és visszavonhatatlanul talán. Tamás Menyhért: Eső után Részeg a föld zöld mosollyal ujjong s míg jegenye-borostás arcát a szivárvány tündökléséhez dörzsöli egyre többet gondol feszülő-vajúdó magvaira Mélyén ilyenkor énekelnek legszebben a gyökerek. 11 a bál. A nyugdíjas páknak tisztelettel jelenti, nyomdászok mulat- hogy ..„máskor is jöjjenek nak. Férfiak, nők ve- el szaktársak, mert mi na- gyesen. A nyomda gyón szeretjük magukat”, igazgatója és szakszervezeti Csillognak a szemek. Itt bizottsága hívta meg őket mdr s^riki sem öreg. A ze- egy kis légyottra. Néhány nekar tust húz, majd val- „civil” is betévedt közéjük. cerba kezd. Nem nyomdászok, nem Feri bácsi 81 éves Egy_ nyugdíjasok, másféle idegen kor gépszedö volt Most sö_ emberek. Kicsit megbámul- tét vidáman ^un. jak ezeket, aztan hagyjak. gelnek a kitüntetések. Ami A teremben kellemes leg. kor megérkezetti úgy tűnt> kör, az asztalokon bor, sor. mintha valamit keresett összecsendulnek a poharak, volna a földön Most u_ szép üvegmuzsika. Az arcok húzza derekát & int élete már egy kissé pirosak. Hat párjának, igen, a vérnyomás... * __ T , A £y°™da igazftója fel- csak veled tudokvalrerez^ all. Kissé zavarban van a meghatódottságtól. Jucika hetvenéves. Hat Halljuk a Mlfika gye- gyermeket szdit és álmában reket- “ szolnak tobben » még most is rakja az íve- A Miska gyerek, az igaz- ket a gépbe Feri gaito a mamaknak es pa- kezdte Feri akkor már öreg segéd volt, ő csitri. Szóba se állt vele. De ötszáz év távlatából is jóságos volt hozzájuk Gutenberg János, a nyomdászok atyja. János-napkor valce- reztek először a ligetben. Akkor még a hat gyermek csupán egy-egy szerelmes pillantás volt. És most újra fiatalok. Mindenki őket nézi, azután mindenki táncolni kezd. Feri bácsi a szünetben azt mondja a pincérnek: „Hozzon fianá három üveg bort a zenekarnak, a jobbikból.” Az asszonyt legé- nyesen karon kapja és elviszi a büféhez. Bár az asztalnál ajándékba kapnak mindent, ő itt, a saját pénzén kér „Jucinak” egy pér virslit és egy pohár sört, mint mindig, ha együtt mulatnak. Hangolnak a zenészek. Odajön hozzájuk Miska, az igazgató es felkéri Juci nénit. — Szép tőled, Mihály — mondja az asszony. — Mindig rendes fiú voltál. Meg- érdetnled ezt a szép rangot, de már bocsáss meg, táncolni azt nem tudsz édes fiam Olyan öregesen totyogsz. Nézd meg az Ferimet — s ezzel férje karjaiba libben és táncolnak, mint ötven évvel ezelőtt. ‘ (suha) kodva — lopakodva, hanem szabadon... Életünknek ez a vonása azonban nemcsak lehetőségként jelentkezik, hanem a társadalmi élet konzekvenciáinak egységét hivatott köreiben — több- hangoztatták, letmunkával: fokozottan ^ vitában felszólalók is szervezett természetvéde- hasonló értelemben foglemmel is. laltak állást: a természetAz Országos Természet- védelem széles körű neve- védelmi Hivatal eddig is lő tevékenység is, nem- sok-sok erőfeszítéssel igye- csfk,tdt„° táblák, hatósági kezeit biztosítani a termé- intezkedesek kérdésé, szetkedvelők számára a za- Többen csatlakoztak a vartalan pihenési, tanulá- salgótarjáni Kovács Já- si lehetőséget. A fentebb nosnak a Magyar Nemzet említett kiteljesedés azon- május 11-i számában napSülé István
