Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-21 / 114. szám
1969, május 21. 2 Szerda Az Apollo—10 kedd este kezdte el körforgását a Hold körfii Az Apollo—10-ről közvetített színes televíziós adás egyik érdekes felvétele. Az űrhajó belsejében Thomas Stafford vezetőpilóta ül, s mellette — fejjel lefelé — John Young, a Holdkomp vezetőpilótája látható. íme, a súlytalanság állapotában ez is lehetséges! A felvételt akkor sugározták, amikor az Apollo—10 mintegy 200 ezer kilométer távolságra volt a Föld(Telefotó — AP—MTI—KS) tői. Kennedy-fok Kedden, magyar idő szerint hajnali 5.49 órakor az Apollo—10 már 251 800 kilométerre volt a Földtől és ezzel a Föld—Hold távolságnak több mint a felét megtette. Az űrhajó jelenleg óránként 4753 kilométer sebességgel száguld a Hold felé. Maguk az űrhajósok hajnalban nyugovóra tértek. A hétfőn este tartott újabb televíziós közvetítés 204 000 kilométer távolságból mutatta a Földet. „Nagyszerű látvány. Minden olyan, mint a tudományos-fantasztikus regényekben. Az embernek eszébe sem jut, hogy valaki lakhat ezen a bolygón” — így kommentálta a látottakat Thomas Stafford, az űrhajó parancsnoka. Az esti színes tv-közvetités minden tekintetben sikeres volt. Mint az UPI megállapítja, nehéz lenne megmondani, kik örültek jobban ennek, az űrhajósok vagy a földi irányító központ alkalmazottai. Stafford és társai tréfálkoztak, bohóckodtak és magnószalagról lejátszották Frank Sinatra Vigyél el a Holdra című számát. A képek minősége kitűnő volt, különösen az űrhajósfülke belsejét mutató képek voltak élesek. Az űrhajósoknak már szinte szabályos napirendjük van a világűrben. Magyar idő szerint déltájban ébrednek, az esti órákban — ha szükséges — újabb pálya- módosítást hajtanak végre, késő este tv-közvetítéssel jelentkeznek, majd a hajnali órákban térnek nyugovóra. A keddi „munkanap" az előzetes tervek szerint rutinjellegű lesz. Az Apollo—10 legénysége már a szerdai nagy eseményre készül. Az űrhajó este 21 óra tájban érte el a Hold térségét és megkezdte körforgását a hozzánk legközelebb eső égitest körül. Podgornii Ulánbátorba érkezett Ulánbátor Nyikolaj Podgornij, a szovjet legfelsőbb tanács elnökségének Gomulka beszédének külföldi visszhangjáról Varsó A keddi lengyel lapok nagy teret szentelnek Wladislaw Gomulka szombati választási beszéde nemzetközi visszhangjának. Mindenekelőtt a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság, majd a többi szocialista ország sajtóját idézik, azután beszámolnak a beszéd bonni fogadtatásáról. A Try buna Ludu bonni jelentése megállapítja: „Wladislaw Gomulka szombati választási beszéde a hétfői nyugatnémet lapok egyik fő témája. Az első kommentárokban azonban a kétkedés dominál atekintetben, hogy az NSZK kormánya rászánná-e magát határmegállapodás megkötésére. A Frankfurter Rundschau „javaslat” című kommentárjában így ír: „Egészen bizonyos, hogy semmire sem vezet Gomulka lengyel kommunista pártfőnöknek a szövetségi köztársasághoz intézett ama javaslata, hogy az Odera— Neisse határ ügyében kössenek megállapodást.” A bonni lapok első kommentárÚjságírók a Csehszlovák KP mellett I jaikban azt kutatják, vajon mi késztette Wladislaw Gomulkát ja- I vaslatának megtételére. A lapok : többsége kétkedéssel fogadja azt, ■ hogy Gomulka javaslata megva- S lósít'ható lenne. A leggyakoribb érv: az NSZK általános választások előtt áll. Willy Brandt sajtóértekezletét „Brandt nyilatkozata” címmel ismerteti a Trybura Ludu: „Az Odera—Neisse határ elismerésére vonatkozó megállapodásról Willy Brandt szövetségi külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén megint azt mondta, hogy a két fél váltson nyilatkozatot az erőszakról való lemondásról. Az NSZK külügyminisztere emlékeztetett: Bonn 1966. decemberi kormány- nyilatkozatára, s kijelentette, hogy az egyesített Németország határait csak az össznémet kormány- j nyal folytatandó szabad tárgya- I lások eredményeként állapithat- i iák meg. Ez nem akadályoz ab- | ban — tette hozzá —, hogy már a békeszerződés rendezése előtt a j két fél kielégítő megoldást készítsen elő. Ezzel kapcsolatban Brandt hasznosnak tartaná az előzetes feltételek nélküli nyugatnémet—lengyel párbeszédet az európai biztonságról.” (MTI) elnöke kedden a Mongol Népköz- társaság fővárosába, Ulánbátorba érkezett. Podgornij hivatalos, baráti látogatást tesz az országban Zs. Szambunak, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének meghívására. A repülőtéren a magas rangú szovjet vendéget Szambu, Ceden- bal, valamint a mongol párt és a kormány más vezet« fogadták. (MTI) Összecsapás a Jordán folyánál Amman A Jordan folyó mentén kedden hajnalban újabb összecsapás volt Jordániái és izraeli erők között. Jordániái jelentés szerint 'hajnali öt óra tájban az izraeliek harckocsik és aknavetők bevetésével tüzet nyitottak a Jordániái állásokra. A Jordániái erők tüzérségi tűzzel válaszoltak. Szovfet—koreai közös Prága egyezmény A Rudé Právo újabb húsz újságíró nevét közli, akik csatlakoztak a „130-ak” felhívásához. Mint ismeretes, 130 újságíró a május 17-i Rudé Právóban felszólította kollégáit, hogy velük együtt támogassák a párt új vezetését és az áprilisi plénum határozatait. Az aláírók között szerepel több Moszkvában dolgozó csehszlovák újságíró, köztük a CTK hírügynökség moszkvai tudósítója, valamint Vladimir Koucky, Csehszlovákia moszkvai nagykövete, aki valamikor a Rudé Právo főszerkesztője te volt Phenjan Phenjanban közös közleményt adtak ki Nyikolaj Podgornij KNDK-beli látogatásáról. Eszerint a szovjet államfő megbeszélései Kim ír Szen-nel az elvtársi és testvéri barátság szellemében folytak. Az eszmecserék folyamán a felek megtárgyalták a két nép közötti barátság és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat. A közlemény megállapítja, hogy az utóbbi években a Szovjetunió és a KNDK baráti kapcsolatai jelentékenyen megszilárdultak és továbbfejlődtek. A koreai fél kijelentette, hogy támogatja a Varsói Szerződés tagországainak az összes európai államokhoz intézett budapesti felhívását. Nyikolaj Podgornij, a Szovjet Legfelső Tanács Elnöksége nevében meghívta Coj Jen Gent, hogy látogasson el a Szovjetunióba. A meghívást köszönettel elfogadták. (MTI) Kik pénzelik az újnácikal? A nyugatnémet újnácik jjártja, a Nemzeti Demokrata Párt (NPD) stuttgarti kongresszusán, május 10-én este, olyan választási programot fogadott el, amely nyíltan hirdeti a párt revanstörekvését és soviniszta céljait. A politikai platformot direktívának szánják a párt szövetségi gyűlési képviselői számára. Ez egyben kifejezésre juttatja Von Thaddennek és j ahogyan az apai örökség a fiúra J száll.” Skorzeny nemzetközi SS cége vitathatatlanul az egyik döntő he- I lyet foglalja el az NPD „gyámo- ' Utói” között. Ugyanilyen szere- j pet játszik két másik sötét pénz- ! ügyi szervezet: az úgynevezett ! „K. E.” (Karlberg-féle Kulturális | alap Stockholmban) és a „Permi- * dex” nevű svájci alap. A „K. E.”-t állítólag a 30-as j évek elején hozták létre a milli- : omos Kälberg svéd kiadó alapítványából. A svéd milliomos különböző kereskedelmi és politikai j ügyleteket bonyolított le a hitle- j risták megbízásából. A „K. E.” jelenleg több neonáci szervezetet támogat: például a göttingeni „Presse Verlag” kiadót is, amely Schiitznek, az NPD vezetőségi tagjának és a pártlap főszerkesztőjének tulajdonában van. Nemrég a bonni belügyminisztérium hivatalos közleményében is beismerte, hogy Karlberg stockholmi alapja továbbra is finanszírozni fogja az újnácikat az NSZK-ban. Még jobban álcázott a Svájcban rejtőző szervezet, a „Per- midex”. Ez a szervezet pénzelte az OAS terroristákat Franciaországban, kapcsolatban állt az olasz neofasiszta párttal, az ISD- vel. pénzelte a dél-afrikai fajvédők üzelmeit. társainak azt a meggyőződését, hogy az őszi parlamenti választásokon a neonácik most már nemcsak a tartományi gyűlésekbe, hanem a szövetségi gyűlésbe is bejuttathatják képviselőiket. Ezt a magabiztosságot tükrözi egyébként az új führernek az a kijelentése is. hogy az NPD „szervezeti és pénzügyi tekintetben erősebb, mint bármikor.” Von Thadden hetvenkedésnek tűnő kijelentéseinek reális alapjai vannak. Nem fér kétség ahhoz, hogy az. újnácik jelentős pénzzel rendelkeznek, s hogy az összeg nagy része az NSZK hadiipari konszernjeiből áramlik a párt pénztárába. Az NPD anyagi eszközeinek le- i hetséges forrásairól már sok találgatás látott napvilágot. Bizo-1 nyítékok utalnak arra, hogy Von j Thadden pártját bizonyos mér- j tékben azokból az összegekből tá- j mogatják, amelyeket a második világháború utolsó heteiben az SS-ek és megbízottaik más orszá- j gok bankjaiban jeligés betétek formájában helyeztek el, vagy különféle rejtekhelyeken tüntettek el. Néhány nyugati szakértő a letétbe helyezett és elrejtett ékszernek, aranynak, értékpapírnak, valutának, drágakőnek az összértékét 1—5 milliárd márkára becsüli. Lehetséges, hogy ezek a számítások túlzottak. Kétségtelen azonban, hogy ez a titkos alap létezik, s hogy ennek rejtegetöi azok a régi nácik, akiket még l annak idején erre a feladatra Az NSZK határain túl működnek még — különböző címeken — hasonló szervezetek. Az USA- ban ilyen feladatokat látnak el speciális antikommunista alapok, amelyekből évente hatalmas ősz- szegeket utalnak át Európába. Az effajta külföldi ügynökségek és alapok támogatása kétségtelenül előnyös az NPD-nek. Von Thadden fő kincstárnokai azonban — akárcsak Hitleré annak idején — az NSZK-ban rejtőznek: a háborús bűnös hadikonszernek utód- vállalatainak páncélszekrényeiből folyik a pénz az újnáci párt pénztárába. Sok évvel ezelőtt — amikor NéJ metország a hitleristák számára döntő fontosságú választások előtt állt — Göbbels ezt írta később nyilvánosságra hozott naplójában: „A választásokra különösen nagy összeget kaptunk, amely egy csapásra megszabadít minket összes anyagi gondunktól. Sürgősen aktivizálom az egész pártapparátust. Most a teljes hatalom megszerzéséért szállunk síkra. Ha nem jön közbe valami rendkívüli baleset, az egész vonalon győzni fogunk.” S amikor 1928 májusában a hitleristák először jelentek meg 13 képviselővel a Reischtagban, Göbbels nagy hangon jelentette ki: „Azért megyünk a Reichstagba, hogy a demokrácia fegyvertárában a demokrácia saját fegyverével szereljük fel magunkat. Azért leszünk képviselők, hogy a weiválasztottak ki. A titkos kasszából származó pénz egy része valószínűleg az SS főkolompos, Otto Skorzeny — a hitleri hírszerző szolgálat volt parancsnoka, a Führer kedvence — madridi irodájának közvetítésével jut az NPD vezetőinek kezébe. A tulajdonában levő „műszaki irodának” különböző országokban, többek között az NSZK- ban is vannak fiókjai. Skorzeny már az 50-es években kapcsolatban állt az NPD elődjével, a „Német birodalmi párttal”, mely, nek vezetői közé tartozott a jól ismert Von Thadden is. Még 1967 tavaszán Von Thadden legközelebbi fegyvertársa, Otto Hess cinikusan a következőket mondotta C. Clark angol újságírónak: „A háború végén a hatalmukat vesztett emberek kincseiket elrejtették a bolsevik veszély elleni küzdelem céljaira. Ők és családjuk az NPD-ben harcuk folytatóját látják. Az elrejtett ér-1 lékek valóban minket illetnek, I mari szellemet a demokrácia segédletével fejtsük meg. Ha a demokrácia van olyan ostoba, hogy ehhez a rossz szolgálathoz önmaga adja az ingyenjegyet és a parlamenti dotációt, ez az ő dolga. Mi minden lehetőséget megragadunk, hogy a jelenlegi rendszert megdöntsük... Nehogy azt higy- gyék, hogy megadjuk magunkat a parlamentnek. Mint ellenségek jöttünk! Belépünk, ahogy a farkas ront be a juhakolba!” Most, az NPD stuttgarti kongresszusán Von Thadden arról szónokolt. hogy az őszi parlamenti választásokon már nemcsak a tartományi gyűlésekbe, hanem a szövetségi gyűlésbe is bejuttathatják képviselőiket. A történelem nem ismétli önmagát, de kísérteties hasonlóságok előfordulnak. A stuttgarti j kongresszuson elfogadott újnáci program komoly figyelmeztetés kell hogy legyen, akiknek drága Európa és a világ békéjének, biztonságának ügye K. J.
