Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

IfS9. május 21. 3 Szerda Munkában a földgyaluk Szeghalom alatt a Sebes-Kőrös gátját szélesítik ezekkel a gépekkel. Fotó: Márton Tegnap, kedden délelőtt érte­kezletet rendeztek Békéscsabán, a város párttitkárainak. A tanácsko­záson három tájékoztató hangzott el. Először a párt honvédelmi po­litikájáról és az ezzel kapcsolatos tennivalódról, majd a pártélet és a pártmunka időszerű kérdéseiről, végül pedig a múlt évi népgazda­sága tervek teljesítéséről, az új gazdaságirányítási rendszer eddi­gi tapasztalatairól, valamint a nyereségrészesedés felosztásának tapasztalatairól tartottak tájékoz­tató előadást. Jönnek a primőrök, de késik a burgonya, a káposzta és a borsó Az elmúlt évinél 500 vagonnal több zöldséget kap a megye kereskedelme Az idei évre 62 tsz-szel kötött ! Az elmúlt évhez képest váltó- zöldség- és gyümölcsfelvásárlási i zást jelent az is — közölték a szerződést a Szövetkezetek Békés | MÉK-nél —, hogy fokozódott a megyei Értékesítő Központja, s a I tsz-ek szakosodása, zöldségterme- megállapodások szerint 400 va- |lő bázisgazdasógok alakultak ki. gonnal több zöldárut vásárol fel, mint 1968-ban. Burgonyából, zöld­ségből és gyümölcsből összesen 5300 vagont szállítanak a közös gazdaságok. Könyvvásárlásra 230 millió forint — János múzeum Geszten — Többet költenek kulturális célokra a tsz-ek Arany (Tudósítónktól) (támogatásaként a termelőszövet­Az elmúlt napokban a Gyulai j kezetek kulturális tervében. Járási Tanács V. B. termében a Járási Népművelési Tanács ülést tartott. Az ülésen a művelődés­ügyi intézmények együttműködé­séről, az intézmények gazdálkodá­sáról, pénzügyi ügyviteléről, sta­tisztikai fegyelmének betartásáról, valamint a termelőszövetkezetek kulturális alapjának felhasználá­sáról szóltak. A gyulai járás területén 16 köz­ségi és egy járási könyvtár mű­ködik. Az elmúlt évben könyvvá­sárlásra 230 millió forintot for­dítottak. Nagyobb könyvtárak át­alakításéra is sói- került, így Ele­ken, Kötegyán'ban és Sarkad köz­ségben. A könyvtárakban több író—olvasó-találkozót, kiállítást tartottak, melyeken sok volt a lá­togató. A könyvtárak mellett nagy ktrl- túrmissziót töltenek be a művelő­dési otthonok. Legjelentősebb te­vékenységi körük a különféle szakkörök szervezése és működte­tése. E szakkörökön keresztül le­het kielégíteni a lakosság szakmai ismereteinek bővítésére irányuló igényét, a képzőművészet, a kézi­munka, honismeret, fotózás és egyéb területek iránti érdeklődést. A termelőszövetkezetek oktatási és kulturális bizottságainak tevé­kenységéről elhangzott, hogy munkájukat ügyrend szerint, ered. menyesen végzik. A termelőszö­vetkezetek az éves termelési és pénzügyi tervben megtervezik az erre a célra felhasználható ösz- szeget. 19^8-ban felhasználásra ke­rült a kulturális alap 7,6 százalé­ka, míg ez évben 26 százaléka sze­repei a művelődési ház, könyvtár Majd a Népművelési Tanácsnak' beszámoltak az 1967-ben átadott geszti könyvtár munkájáról. Itt 1968 novemberében a Hazafias Népfront Járási Elnöksége kezde­ményezésére Könyvbarát Mozga­lom Bizottság alakult. A bizottság tagjai a különböző gyűléseken képviselik a könyvtárat és felhív­ják a figyelmet a látogatására, ahol az emberek érdekes szakmai, politikai és szépirodalmi könyve­ket olvashatnak. A Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére megszületett a geszti Arany-ház visszaállításának gon­dolata, ami a jövőben elkészül és helyet kap benne az Arany­múzeum is. Ormosi Péter melyek már két-háromszáz va­gon árut tudnak szállítani. A szerződések elsősorban a főbb cikkekre terjednek ki. Így 1200 vagon burgonya, 2400 vagon vö­röshagyma, 350 vagon zöldpapri­ka és 250 vagon dinnye, valamint 300 vagon fejes káposzta felvásár­lásában állapodtak meg a megye termelőszövetkezeteivel. Ebből szocialista és tőkés országoknak 1200 vagon árut exportálnak. A megye lakosságának ellátására 2000 vagon zöldárut hoznak for­galomba, 500 vagonnal többet, mint az elmúlt esztendőben. A zöldségfélékből megyénk több mint 1400 vagonnyit szállít más megyék MÉK-einek és nagykeres­kedelmi vállalatainak. Gyümölcs­ből viszont behozatalra szorul. A Szabolcs, Bács- és Csongrád me­gyei értékesítő központok 200 va­gon gyümölcsöt, elsősorban nyári és téli almát küldenek megyénk boltjaiba. A kelkáposztát Mohács vidékéről hozzák be. Hamarosan megjelenik a földi- eper. A héten 100 ezer karalábét értékesítenek megyénkben. Salá­ta-, retek-, uborka- . zöldpaprika­ellátásban előreláthatólag nem lesz zökkenő, hiszen a határszem­lék biztatóak. Viszont az új bur­gonya a hűvös kora tavaszi idő­járás miatt késni fog. Hasonló­képpen a korai káposzta és a zöld­borsó is. S. J. Szabálysértési ügyeket tárgyalt az Igazgatási osztály A Békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályán újabb sza­bálysértési ügyeket tárgyaltak. A tárgyalások közül érdemes megemlíteni az egyik esetet. Egy idősebb asszony, volt főmérnök felesége, aki már visszaesőnek számít, hiszen most állt ötödször­re hasonló ügyek miatt Nemes István, az igazgatási osztály fő­előadója előtt. Érdekessége az ügynek, hogy az asszony csak budapesti utazásai során az ottani önkiszolgáló boltok áruit dézsmál­tei itt a városban nem fordultak még elő. Védekezésül előadta, hogy ellenállhatatlan kényszer keríti hatalmába, és az eltulajdo­nított árukat nem a rászorultság miatt gyűjti. Orvosi igazolást is hozott, hogy kleptomániás. Egy fiatal lány Békéscsabán az egyik üzletből egy csomag teát lopott, amelyért 200 forint bír­sággal sújtották. Visszaesőnek számít, hiszen má­sodszor volt itt az az öreg néni, aki egy 2,80-as csokit emelt el. ja. Bár békéscsabai, hasonló ese- 1 Hetven forintjába került Magyar— osztrák gazdasági kapcsolatok Túl a százmillión Ezekben a napokban Ausztria piros-fehér zászlós pavilonja vár­ja a látogatókat a Budapesti Nemzetközi Vásár északnyugat felé ívelő, árnyas fasorában. Az osztrák cégeket évről évre in­tenzívebben érdekli a budapesti vásár és a magyar piac. Idei árumintabemutatójűk minden ed­digit túlszárnyal: az osztrák ex­portkínálat reprezentatív kereszt­metszetét nyújtja. Budapesten és Becsben Miközben a magyar érdeklődők megtöltik majd a BNV osztrák pavilonját, osztrák újságírókül­döttség vendégeskedik Budapes­ten, ugyanakkor egy magyar új­ságíró-delegáció — az osztrák kormány meghívására — Bécsbe készül, május végén pedig magas szintű magyar—osztrák kormány­tárgyalásokra kerül sor a bécsi Ballhaus-platzon: Fock Jenő mi­niszterelnökünk viszonozza Josef Klaus osztrák kancellár tavaly- előtti látogatását Budapesten. A magyar miniszterelnöknek nem ez az első hivatalos látoga­tása Bécsben. Már korábban — mint a magyar kormány elnök- helyettese — sikeres gazdasági tárgyalásokat folytatott az oszt­rák fővárosban és eredményes kereskedelmi megállapodásokat készített elő. Ha ezúttal is sor kerül a kétoldali gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok felmérésére — és ez valószínűleg a tárgyalá­sok egyik napirendi pontja lesz — a magyar és az osztrák államfér­fiak megelégedéssel állapíthatják meg. hogy idén a kölcsönös szál­lítások együttes értéke — előzetes becslés szerint — elérheti már a százmillió dollárt. (1968:92 millió, 1967:82 millió, 1966:76 millió dol­lár). Új szakasz A fejlődés tehát dinamikus, a százmillió dolláros határ átlépése imponáló, de távolról sem jelenti azt, hogy megfelelne azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a két Szomszédország földrajzi közelsé­géből, egymást jól kiegészítő gaz­dasági struktúrájából és régi ha­gyományaiból fakadó adottságok nyújtanak. Azt, hogy ezekkel a lehetőségekkel miért nincsenek még arányban a mai — igaz: je­lentős — eredmények, nem is kell nőst már részletesen elemezni. Ez feleslegesen horzsolna tél behe­gedt sebeket. Annyi bizonyos, hogy csak az utóbbi években — a közelmúlt politikai nézeteltéré­seinek tisztázása után — érvé­nyesült az osztrák gazdasági kö­rökben az a szemlélet, hogy Ausztria „keleti kereskedelempo­litikájának” határozott realizálá­sa, a keleti szomszédokkal ki­alakuló kölcsönös külkereskede- em növelése mennyire előnyös az osztrák gazdaságnak. Bár Auszt­riának ebben az új szakaszban — éppen a korábbi évek lemaradása miatt — erős nyugati konkuren­ciával kellett megküzdenie a ke­leteurópai piacokon, gazdasági kapcsolatai most már jó ütem­ben fejlődnek keleti szomszédai­val, s különösképpen hazánkkal. Ma már az a helyzet, hogy Ma­gyarországnak — az európai tő­kés államokból származó — im­portjában második helyre küzdöt­te fel magát Ausztria. Az osztrák exportőrök ezt elsősorban úgy ér­ték el. hogy jelentősen kibőví­tették a magyar importáruk mennyiségét. Így érvényesült a jól felfogott kölcsönös érdek és köl­csönös előny. Persze könnyű most már mind­’ ezt megállapítani, annál nehezebb ; volt a százmillió dolláros határt elérni. Szükség volt a magyar 1 külkereskedelmi szakemberek tü- j relmes és szívós meggyőző mun- : Icájára, szükség volt az eszme­cserék egész sorára és az 1968- ban megkötött hosszú lejára'tú ke­reskedelmi szerződésre. Ez bőví- i tette végre a kétoldalú árulistá- i kát, s ennek következtében ter- | jesztették ki a legnagyobb ked- 1 vezmény elvét a magyar áruk ; széles körére. Megszűntek a ko- | rábban érvényes osztrák beviteli J korlátozások is. A százmillió dolláros határ nem . végleges. Ebben ma már mindkét fél egyetért. És abban is, hogy átlépéséhez további import köny- nyítésre, további import-libera­lizálásra van szükség. Ezt az egyetértést mindkét félnek konk­rét tettekkel kell realizálni. Ezek az intézkedések ugyanis — mint a tapasztalatokból kide­rül — más vonatkozásban is elő­re lendítik a hasznos gazdasági együttműködést. A többi között ilyen — kölcsönösen hasznos — megállapodás a magyar—osztrák- villamos energia (áramcsere)- eg'yezmény és az ipari kooperá­ció: például a Steyr—Daimler— Puch Rt és az Ikarus, a Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasá­gi Gépgyár között, vagy az Ös­terreichische Stickstoffwerke és a magyar Viscosa gyár között. Ouna-völgyi népek Mindebből persze nem vonható le az a következtetés, hogy Ma­gyarország és Ausztria között, a különböző kérdések megítélésé­ben, most már ne lennének né­zetkülönbségek és a jövőben sem fordulhatnak elő véleményeltéré­sek. Vannak természetesen még ütközőpontok és még lehetnek is megoldást követelő problémák. Alig valószínű azonban, hogy ezek megoldása a mai Magyarország és a mai Ausztria államközi kap­csolataiban — a korrekt jószom­szédi viszony körülményei között — nehézséget okozna. Ezt garan­tálja a nemrég megalakított ma­gyar—osztrák vegyesbizottságok eredményes működése, a külön­böző szintű küldöttségek eleven eszmecseréje, s hivatalos jellegű látogatások gyakorisága. Bizonyos, hogy a magas szintű eszmecserék sorozatának fontos láncszeme lesz Fock Jenő minisz­terelnökünk május végi hivatalos látogatása Josef Klaus osztrák kancellárnál. A jószomszédi ha­gyományokat és a személyi kap­csolatokat amúgy is spontánul ápoló, békeszerető emberek mind a szocialista Magyarországon, mind pedig a semleges Ausztriá­ban nyilvánvalóan azt várják et­től a találkozótól, hogy a gazda­sági kapcsolatok kölcsönösen elő­nyös bővítésén kívül, minden más vonatkozásban is előremoz­dítsa a további együttműködést és a békés együttélést a Duna-völgy két szomszédnépe között. Lóránt László Endre PAMUTTEXTILMÜVEK békéscsabai gyára felvesz férfi segédmunkásokat és női betanított munkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán. BÉKÉSCSABA, Bezerédi u. 1 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents