Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
május IS. 4 Csütörtök Csontvázak a Mokry lakótelepen Lassan egész irodalma lesz a Mokry úti lakótelepről érkezett panaszoknak. Számtalan jogos kifogás futott be hozzánk és ezeket közöltük is az Illetékesekkel abban a reményben, hogy orvoslást nyernek. Már azt hittük, az onnan érkező levelek nem tudnak újat mondani, hiszen megírtuk a betemetetten meszes gödröket, nyitott csatornaaknákat, a pincéket, amelyek inkább csónakázótóhoz hasonlítanak, a salakos játszóteret, ahonnan a szülők mindig aggódva várják haza gyermekeiket. A legutóbbi levél nyomán, amelyet Gátvölgyi Béláné küldött, kimentünk a telepre és tapasztalataink felülmúlják legpesszimistább elképzeléseinket is. A lakóházak között régi temető húzódik meg, félig kidőlt sírkövekkel, és egy kripta, melyet a „borzalmak házának” neveznek a környék szülői. Nem akarjuk az olvasót részletesen tájékoztatni mindarról, amit a félig nyitva álló vasajtó mögött láttunk, de annyit el kell mondanunk. hogy a 8—10 félig- meddig elrothadt koporsó között olyan is van, amelyiknek nincs teteje. Az emberi csontok a szabadban vannak, s könnyen megfertőzhetik a kalandkereső gyermekeket. Nem beszélve az erkölcsi megbecsülésről, amit joggal elvárhat minden hozzátartozó, szeretett halottja emlékének. A már két éve felépült házak körül elburjánzott a gaz, gödrök, árkok szelik keresztbe-ka- sul a terepet, vontatottan halad az útépítés, néha megjelenik néhány gép emberekkel, aztán napokra eltűnnek. Ugyanilyen „ütemben” épül a lakótelep bisztrója, amely a lakók szerint kicsi lesz. Igaz, ottjártunk- kor a villanyszerelők dolgoztak a helyiségben, de üzleti berendezéseket nem találtunk, és hiányosak más belső munkálatok is. A lakók érdekében, — akik jelentős összeget fizettek be az OTP-nek. hogy megfelelő lakáshoz és környezethez jussanak — kérjük ismét az illetékeseket, hogy intézkedéseikkel szüntessék meg a panaszokat, s addig , is, amíg nem számolják fel a „temetői” állapotokat, legalább a kripta ajtaját zárják le. Ismét a telefonról Mészáros András, Békéscsaba, erzsébethelyi lakos ezt írja levelében többek között: „Ügy gondolom, nem kell külön bizonygatni a „Szerkesszen velünk” rovat sikerét és népszerűségét. Ha azonban figyelemmel kísérjük az illetékesek válaszát, a megvalósítást illetően már nem lehetünk ilyen elégedettek”. Levelében ezután arról ír, hogy a posta április elejére ígérte az erzsébethelyi SZTK-tele- fonjának bevezetését, azonban ez a mai napig nem történt meg. Ismételten felkerestük ezért a posta illetékeseit, ahol közölték, hogy a napokban megkezdik a szerelést, a szakembereknek már kiadták a munkát. Lesz elég kifli Lehetne udvariasabban is... főbben fordultak azzal a panasszal szerkesztőségünkhöz, hogy reggel 8 óra tájban Békéscsabán, a Szabadság téri 129-es élelmiszerüzletben már nem lehet kiflit kapni. Pedig ilyenkor is sokan keresik a kedvenc péksüteményt. A panasz nyomába szegődtünk. Az élelmiszerbolt naponta 600 kiflit kap a sütőipari vállalattól, ebből 300-at 8 óra előtt szállít ki a vállalat, a másik felét meg a déli órákban. Viszont ez az arány nem megfelelő, ahogy ezt a számtalan panaszos is igazolja. Kovács Sándortól, a sütőipari vállalat igazgatójától megnyugta- tá választ kaptunk. A vállalat dolgozói hajnali 2 órakor kezdenek munkához. Harmincféle terméket készítenek, s naponta 25— 30 ezer kiflit szállítanak a város élelmiszerüzleteibe, étkezdéibe, és ennek is 70 százalékát a reggeli órákban. A 129-es élelmiszerüzlet ugyan többször jelezte. hogy 8 óra előtt több kiflit is el tudna adni, de a vállalat nem hagyhatta szem előtt az éttermek, a kollégiumi étkezdék iránti kötelezettségét sem. Ennek csak egy módja volt, hogy a termelését hatékonnyá tegye, s főleg azoknak a termékeknek a készítését helyezze előtérbe, amelyek iránt nagy az igény. Ez a fokozatos átállás éppen a napokban nyert befejezést, amelynek bizonyítéka lesz az, hogy már holnap, a reggeli órákban a 129-es élelmiszerbolt nem 300, hanem 500 darab kiflit kap. Sipos Mihályné békéscsabai ol- | vasónk a szemétgyűjtés díjának befizetése miatt panaszkodik. Délután 2 óráig dolgozik, a pénzbe- 1 szedő viszont délelőtt kopogtatott be lakásába, és természetesen nem találta otthon. Erre most kapott egy szigorú értesítést, amit leveléhez mellékelve küldött szerkesztőségünkbe. Az értesítés szerint 3 napon belül 24 forint tartozását a vállalat pénztárába be kell fizetnie, különben — így szól az értesítés — „az eredménytelen beszedési kísérlet miatt (plusz 2,— Ft) is megterheljük számláját és követelésünket bíróság útján érvényesítjük”. Pécsújhelyi Istvánnétól, a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat főkönyvelőjétől azt a választ kaptuk, hogy levélírónk a tartozást a vállalat házipénztárában rendezheti, s ott kérhet a következő negyedévre szóló befizetési lapot is. Így a szemétgyűjtés díját számára legmegfelelőbb időben rendezheti, nem kell a pénzbeszedő miatt nyugtalankodnia. Hiszen a válla- í latnak csak két dolgozópa járja a város napról napra. A válaszhoz annyit fűzünk hozzá, hogy az értesítés szigorú, hivatalos hangneme nemcsak sértően hangzik, hanem félreértésre is vezethet, s felesleges nyugtalanságot okoz. Lehetne udvariasabban is...! Az sem lehetetlen, hogy a felszólításhoz befizetési lapot mellékelnének; Közérdekű Új jogszabály: j Napirenden; A szesz előállításáról! A szakmaközi bizottságok és forgalomba hozásáról újiáválasztása A szesz adóztatásáról, valamint a szesz előállításával, forgalom- bahozatalával és jövedéki ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezési jogról szóló 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet, továbbá az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet módosításáról bocsátotta ki a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 16/1969. (IV. 18.) Korm. számú rendeletét. (Megjelent a Magyar Közlöny 28., s a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 9. számában). A kormányrendelet a következő rendelkezéseket tartalmazza: — magánszemélynek szesz előállítására alkalmas készüléket megszerezni, illetőleg készíteni csak a pénzügyi szerv előzetes engedélyével szabad, s a készüléket 8 nap alatt be kell jelenteni a j pénzügyi szervnél; magánszemély I ilyen készüléket engedély nélkül birtokában sem tarthat; — a főzető az őt megillető pálinkát saját háztartásában elfogyaszthatja vagy továbbeladásra jogosultnak eladhatja; mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, mező- gazdasági szakszövetkezet és mezőgazdasági szövetkezetek társulása az általa bérfőzés keretében kifőzött vagy kifőzetett pálinkát továbbeladásra jogosultnak eladhatja, tagjai és alkalmazottai részére kioszthatja, ha pedig továbbeladásra jogosult, fogyasztók részére forgalomba hozhatja; — azt a jövedéki szabályozás alá eső dolgot, amelyre nézve az (adóügyi) szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. A rendelet hatálybaléptetó szabállyal végződik. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK] 11968. június 3-i határozata értei- J rnében négyévenként újjá kell választani a városi, községi szak- ■ maközi bizottságokat. Megyénk- j ben e választás a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának in-j tézkedési terve alapján 1969. május 1 és június 30 között történik.! Területünkön 29 szakmaközi bizottság működik. A Magyar j Szakszervezetek Alapszabálya értelmében e bizottságok több mint 15 ezer szervezett dolgozó ügyével, problémáival foglakoznak. Többségük a helyi pártszervek elvi eszmei irányítása mellett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közvetlen irányításával mind önállóbban kezdi megoldani: a szórványtagok, a nyugdíjasok és alapszervezettel nem rendelkező dolgozókkal való törődést. De azt is, hogy közreműködnek a községpolitikai. a társadalmi és gazdasági élet fejlesztésében. Az elmúlt években községi szakmaközi bizottságaink a helyi szervekkel együttműködve (tanács, KISZ, Hazafias Népfront) tervszerűbben biztosították az üzemen kívüli területi jellegű i társadalombiztosítási, egészségvé- | delmj. munkásellátási, szociális, ] munkavédelmi, kulturális és sport ügyek intézését. A jelenleg működő bizottságaink általában al- kalmask a területi szakmaközi szakszervezeti munka ellátására. Különösen a Politikai Bizottság j 1966. május 10-i határozata óta sikerült célszerűbben koordinálni tevékenységüket a szervezett dolgozók érdekében. Mészáros László társulati ösztöndíjas Május 13-án társulati igazgatósági ülés volt a Dél-Körösi Vízgazdálkodási Központban. A költségvetésről és a műszaki színvonal továbbfejlesztéséről tárgyaltak. Szalai Dániel, a társulat elnöke azt javasolta, hogy a műszaki színvonal növelésére alapítsanak egyetemi ösztöndíjat, melyet ettől az évtől kezdve Mészáros László, békésszentandrási születésű, most érettségiző diáknak ítéljenek oda. Küldjék a Műszaki Egyetemre, hogy azt befejezve legalább öt éven át a Dél- Körösi Vízgazdálkodási Társulatnál dolgozzon. Korábban ez a társulat már alapított egy ilyen társadalmi ösztöndíjat. Ezzel Oláh Gézát segítették, akiből jó képességű és képzettségű szakember vált. Ez a társulat bejelentette további mérnöki igényét a Műszaki Egyetemen és a bajai felsőfokú technikumban. A szakmaközi bizottságok működésére a jövőben is szükség van, de munkájuk kialakításában figyelembe kell venni, hogy a szakszervezetek megnóvekedett feladatai során erősödik az iparági szakszervezetek irányító''szerepe, növekszik az üzemi szak- szervezeti szervek hatásköre, önállósága. így feladatkörüket úgy határozzuk meg, hogy tevékeny-j ségük a területi igényeknek, a helybeli alapszervezettel nem rendelkező szakszervezeti tagság által támasztott követelményeknek megfeleljen. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS alapján a választások politikai, szervezeti előkészítésével biztosítaná kell a szak- szervezeti demokrácia érvényesülését, a választott tisztségviselők beszámolási kötelezettségeinek teljesítését. A szakmaközi bizottságoknak számot kell adni eddig végzett munkájukról, gondosan fel kell mérni és reálisan értékelni, hogyan biztosították városunkban, községünkben az alapszervezeteken kívül élő szervezett dolgozók szervezeti, mozgalmi életét. Tevékenységükben Megyei tanácstag fogadóórája A szokásos megyei tanácstagi fogadóórát ezúttal május 17-én Békéscsabán, a megyei tanács épületében Csatári Béla vb-el- nökhelyettes tartja. A választók reggel 9—12 óráig kereshetik fel. Statisztikai könyvszemle A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népgazdaságainak összehasonlítása az ágazati kapcsolatok mérlege alapján A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság Statisztikai Hivatalai kísérleti jellegű elemzést készítettek az ágazati kapcsolati mérlegek alapján a két ország gazdaságáról. A kísérlet célja elsősorban annak vizsgálata vojt, hogy a viszonylag egységes szerkezetű és tartalmú ágazati kapcsolati mérlegek milyen mértékben alkalmazhatók nemzetközi összehasonlításoknál, mennyire bővítik az összehasonlítások lehetőségeit a hagyományos statisztikai mutatószámokhoz képest, mennyiben alkalmasak a szokásos elemzéseknél mélyebb, részletesebb vizsgálódásra. bemutatják, hogyan segítették a helyi politika alakítását, a tagság, a község lakosságának kulturális, szociális igényeinek biztosítását, a törvényes jogok érvényesítését. A szakmaközi bizottságoknak ú j jáválasztásuk soräm tovább szükséges növelniük vezetői készségüket. Hatáskörüknek mégfelelően, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányításával, közreműködésével biztosítani kell a testületi munka tervszerű kibontakoztatását. Kezdeményező készségükkel mozgósítsanak az 1969. évi területi feladatok eredményesebb végrehajtására. Fordxtsank megkülönböztetett gondot a területükön működő termelőszövetkezetek munkavédelmére, munkaverseny szervezésére és a szocialista brigádmozgalom segítésére. Mozgósítsák a szervezett dolgozókat a nemzeti ünnepek, történelmi évfordulók méltó megünneplésére. A KÖZSÉGPOLITIKAI, kultu- • rális és egészségügyi problémák sikeres megoldására vonjanak be minél több szervezett dolgozót a közügyek intézésébe. Az új gazdaságirányítási rendszer feladatainak végrehajtása átgondoltabb, önállóbb tevékenységet igényel. Ezért a szakmaközi bizottságainknak ki kéül alakítaniuk a a megfelelő területi formákat és módszereket. Mozgalmi szerepüknél fogva el kell érni, hogy a különböző állami vezetők megfelelő partnerei legyenek. A szocialista demokratizmus kiszélesítésének fontos feladata, hogy a meglevő szervezeti keretet mind több tartalommal töltsék meg. Ezért a meglevő lehetőségeken belül vonjanak be mind több dolgozót az állami feladatok végrehajtásába. Ennek megfelelően szakmaközi bizottságainknak elsőrendű feladata a tanácsi szervek munkájának támogatása. A szervezett dolgozók teremtsenek jó együttműködést a népfront helyi szerveivel. Az is fontos, hogy az eddiginél hatékonyabban segítsék a különböző községfejlesztési célkitűzések megvalósítását és a társadalmi mupka szervezését. A területi pártszervek és a szakmai megyei bizottságok körültekintő, gondos közreműködésével arra törekszünk, hogy a szakmaközi bizottságokba politikailag szilárd, a vezetésre alkalmas, a helyi viszonyokat jól ismerő szakszervezeti tagokat java. soljunk. Olyanokat, akik érvényesíteni tudják a párt politikáját, élvezik a tagság bizalmát, képesek lesznek a még nagyobb feladatok megoldására. AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN bebizonyosodott, hogy a községekben élő szervezett dolgozók mindjobban érdeklődnek a szakszervezeti munka iránt, arról van véleményük, bátran, őszintén bírálják és javaslatot is tesznek. Az ott élő dolgozók mind kritikusabb figyelemmel kísérik a szakmaközi bizottságok tevékenységét, s ezért a területi politikai ügyek intézéséről rendszeresen tájékoztatást igényelnek. A szakmaközi bizottságokat, számvizsgáló bizottságokat a városi, községi szakmaközi tanácskozásokon vagy küldöttértekezleten kell megválasztani. A szakmaközi bizottságokat a területen élő szervezett munkások, nyugdíjasok vagy azok küldöttei választják meg. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közvetlenül is segít abban, hogy a választások politikai, szervezeti és káder előkészítő munkája' tervszerűen történjen. A szakmaközi bizottságok sikeres újjáválasztása. megerősítése biztosítéka lesz annak, hogy a megnövekedett követelményeknek minél jobban megfeleljenek. Hajdú Antal
