Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

1969. május U. 5 Caütortö Módszertani hónap az ismeretterjesztés szolgálatában Módszertani hónap megrende- j festőkről tartott előadást. Előadá- zését hirdeti a Tudományos Isme- j sának kettős célja volt: egyrészt a retterjesztö Társulat Békés me- téma minél teljesebb kibontása gyei szervezetének májusi prog- (jelen esetben a megyei festők ramfüzete. — Mit jelent a módszertani hó­nap a TIT-rendezvények sorá­ban? — kérdezzük dr. Kruptt András megyei titkárt. — Békés megyében immár ha­gyománnyá vált a módszertani hónapok megrendezése. A gyorsu­ló technika, műszaki fejlődés a műveltségi színvonal emelkedése ugyanis megnövekedett feladatok elé állítják az ismeretterjesztést. Arra kell törekednünk, hogy mind az átadásra kerülő ismeretek, mind a közlésformák, valamint a szemléltetés terén megtaláljuk a legmegfelelőbb és legszínesebb módszert, melynek segítségével biztosíthatjuk az ismeretanyag legszélesebb rétegekhez való elju­tását. 1 ­Négy évvel ezelőtt rendeztük meg először a TIT módszertani hónapját. Az első alkalommal az ismeretterjesztés általános mód­szertana, a következő évben a sokoldalúan szemléltetett előadás volt a hónap programja, a har­madik és 1969-ben a negyedig al­kalommal az Ismeretterjesztés közlésformáit mutatjuk be. — Kik látogatják a módszerta­ni hónap rendezvényeit? — A módszertani hónapok al­kalmával a hat járási székhely és természetesen Békéscsaba is, egy- egy módszertani előadást rendez, amelyre elsősorban a gyakorló TIT-előadókat hívjuk meg. — Milyen előadások zajlottak le az ez évi módszertani hónap keretében? — Békéscsabán már két rendez­vényünk volt, 7-én az országjárás­életének és alkotásainak bemuta tása), és a képzőművészeti szem léletmód kialakítása. Ez pedig csak komplex szemléltető eszkö­zökkel valósítható meg, pl. a festők képeiről készített színes diák bemutatásával, egy-egy fes­tő részvételével. A Gyulán megtartott Kémia a mezőgazdaságban című szakmai előadást is élénk érdeklődés kísér­te. Dr. Czike Kálmán tudományos kutató, a kémiai szakosztály el­nökhelyettese arra törekedett, hogy bemutassa: két tudományág integrálódását, azaz találkozását a komplex szemléltetési mód se­gítségével, de a tudományos igény megtartásával, hogyan lehet min­den hallgató számára érthetővé tenni. — Milyen előadásokat tartanak még a módszertani hónap kere­tében? — Orosházán tegnap este Ady emlékezete címmel irodalmi—mű­vészeti előadást tartottunk, ame­lyen Tolnai Miklós színművész Gaburek Károly festőművész gra­fikái alapján mutatta be az „élő Adyt”. Csütörtökön Szeghalmon dr. Kozma Lajos, a Biharugrai Halgazdaság igazgatója tart tájé­koztató előadással egybekötött üzemlátogatást. Mezőkovácsházán pénteken délután a párbeszédes közlésformát Kálmán Gyula, a filozófiai szakosztály elnöke és Marsi Gyula, a szakosztály el­nökhelyettese az Egyéni és közös­ségi érdek című előadás keretében mutatják be a hallgatóknak. Re­méljük, ezek a módszertani elő­adások is elősegítik az ismeret­Körös parti művészek Budapesten A Budapesti Művészeti KISZ- Szervezetek József Attila Klubja képviseletében a közelmúltban Pardi Anna és Csanádi János József Attila-díjas költő, vala­mint O. Kiss Ferenc író mutatko­zott be a békéscsabai közönség­nek. A központi klub meghívására viszonzásképpen tegnap a Körös partiak, Ezüst György, Gaburek Károly, Mladonyiczki Béla kép. zőművészek, valamint a megyei költők: Brackó István, Filadelfi Mihály és Sass Ervin látogattak Budapestre. Az esti műsor kereté, ben a Békés megyei képzőművé­szek kamarakiállítását tekintették meg a klubtagok, majd az írók olvastak fel műveikből. Állami támogatás —Igen vagy nem? A sarkadi Haladás Tsz magán- személytől vásárolt, tejcsarnok célját szolgáló épület után szeret­ne állami támogatáshoz jutni. Megilleti vagy nem — ez a kér­dés. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium illetékes Köz- gazdasági Főosztálya hivatalos ál­lásfoglalása a következő: „A mezőgazdasági üzemek ked­vezményeinek és támogatásainak rendszerét szabályozó 2/1967. (XII. 22.) PM—MÉM. sz. együttes ren­delet 7. paragrafusának (9) be­kezdése szerint „szarvasmarha­tartás létesítményének kell tekin­teni a tej kezelését, helyi értékest­termelőszövetkezet új tejkezelö, tejgyűjtő épületet létesít, megil­leti a 70 százalékos ártámogatás. Használt épületek átvétele (vá­sárlása) esetén a termelőszövetke­zetet a 39/1968. (XII. 27.) PM— MÉM sz. együttes rendelet 13. paragrafusában állami támogatás illeti meg. Fenti paragrafus sze­rint a termelőszövetkezetet csak a rendelet hatálya alá nem tarto­zó egyéb szervektől átvett (vásá­rolt) termelőjeliegű épületek, építmények és ültetvények után illeti meg ártámogatás. Fentiek értelmében — mivel a magánszemély nem minősül át­adó szervnek — magánszemélytől tését és feldolgozását szolgáló ... épületeket is és utánuk 70 száza- j vásárolt épület, építmény es ul­lékos ártámogatást lehet nyújta- Ennek értelmében, ha a tetvény vételára után ártámoga­tás nem nyújtható”. Amíg a menetrend elkészül Egy vaskos, tele számmal, állomásnévvel irt könyvet tele kö­Már júliusban nemzetközi érte­kezletre utaznak a „menetrend­vezetők részére Magyart Gábor j terjesztés hatékonyságának erősö. geológus Aggtelek és vidéke cím mel tartott színes, diavetítéssel kísért előadást, amely az ország­járás-vezetőknek kívánt módszer, tani segítséget adni, hogy az él­ménybeszámoló — mint közlés­forma — alkalmazásával, hogyan készíthető elő a túra, illetőleg résztvevőiben hogyan tudatosít­ható az élmény. Igen jól sikerült Koszta Rozália festőművész, a művészeti szak­osztály vezetőségi tagjának „tár­latvezetése”, aki Békés megye , képzőművészete címmel a megyei dését. L. 3. szöntünk: elkészült az új menet-, könyv-írók”: az első lépés nem- rend. Pontosabban érkezik min- zetközi megállapodások alapján den esztendőben akár a nyár, év- I rögzíteni a különböző nemzetközi szak kezdetét is jelzi: közvetlenül összeköttetések menetrendjeit, sok száz, de valójában több tfz- Tavaly Baselben találkoztak föld­ezer vasutas dolgozik rajta. Ho­gyan M * v Istvántól, a menetrendi osztály vezetőjétől. részünk vasúti menetrendi szak­készült? — kérdezzük a I értői, képviselői, most a Szovjet- Vezérigazgatóságán Bács unióban tanácskozzák meg a szo­cialista államok és egyeztetik az áruszállítási menetrendeket. Két­évenként tartják a nemzetközi személy- és teherforgalmi egyez­tetéseket. A nemzetközi egyeztetések után — Mennyi ideje van, hogy el­mondjam, megmagyarázzam? — kérdezi ő vissza. Kötetedet l«she*n'* írni Mert a menetrendről, a menet­rend készítéséről köteteket lehet­ne írni. Óriási munka. „Még élet­be sem lépett az új, az idei, de már az 1970 nyarától érvényes, lehetséges menetrend készítésén dolgozunk.” már gondolnunk kellett az egyre több munkahelyen bevezetett öt­napos munkahetekre. Megfigyel­tük, hogy bizonyos értelemben csökkentek a szombat reggeli, déli vonatokon történő utazások. Ugyanis a szabad hétvégeken az emberek odahaza a ház körüli munkákat látják el szombaton, asszonyok a mosást, az emberek a kertet, s mikor már „mindent rendbe tettek”, akkor másnap, vasárnap utaznak el rokonlátoga­tásra, meccsre, kirándulásokra. A vasárnapi utazások megnöveked­tek. Eddig pedig — a Balatont és a Dunakanyart kivéve — a va­sárnapi nyári elutazások a váro­következik a hazai. Itt is egyez- j sokb(5] jgen alacsony utasforgal- tetésről van szó: a lehetőségekről | mat mufattak. Ezt az új jelensé­rSerpentjős, heluéeiai módra I és az igényekről. A menetrend gef már az új menetrend összeállítását minden esztendőben j statisztikai számítások tömege j előzi meg. Mindenekelőtt meg­vizsgálják a MÁV rendelkezésére álló mozdony- és kocsiparkot, an­nak műszaki összetételét, és csak azután kezdenek csak hozzá a belföldi menetrend kidolgozásá­hoz. bizo­Pályázati felhívás Az Országos Felsőoktatási ne­velési Munkaközösség, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Pe­dagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya — hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszte­letére — pályázatot hirdet a fel­sőoktatási pedagógiai kutatások szélesítése érdekében. A pályá­zaton részt vehet minden felső- oktatási intézmény oktatója, más dolgozója és hallgatója. A pályá­zatokat három példányban 1970. március 1-ig kell beküldeni a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató- központ címére: Budapest, VIII., Rigó utca 16. szám alá. A pálya­dijak a következők: I. díj: 5000 forint. II. díj: 4000 forint, III. díj: 3000 forint. IV. díj 2500 fo­rint. Az érdeklődők a pályázattal kapcsolatban részletesen tájé­koztatást a Felsőoktatási Pedagó­giai Kutatóközpontnál kaphat­nak. Ellenőrző és szak- tanácsadói munkakö­re miatt örökös or­szágjárásra kénysze­rült ismerősünk ug rótt be hozzánk a mi nap. Abban a megye ben és városban ebé­del, ahol a harangszó éri. A rádióban ép­pen harangoztak, asz­talhoz invitáltuk. Az­zal hárította el, hogy utána van. Olyan ét­teremben járt, ahol csodálatos rnódo.. már fél tizemkettőkoi asz­talhoz ülhetett és megebédelhetett Ké­sőbb, feketézés köz­ben elmesélte, hogy ott .milyen kedélyes eset „szenvedő ala­nya” volt. ö, aki vidéket já­ró útjai során oly sokféle étlapot tanul­mányozott át, rég hozzáedződött a „Pour gourmand a la...” kezdetű legrafi­náltabb ételnevekhez is, mik mögött nem egyszer közönséges bécsi szelet, sőt préz- lis nudli lapul. Most mégis fennakadt a tekintete a helybeli étlap egyik ajánlatán: Serpenyős burgonya kolbásszal, helvéciai módra... Feltétlenül ki kell próbálni győzte meg magát pillanatok alatt. Várnia kel'ett rá az igaz, de hát egy ilyen sosem hallott nevű ételkülönlegts- ség elkészítése bizo­nyára nem gyerekjá­ték. Nagy elegánsan hozták, eléje szerví­rozták s ő első pil- antásru megállapí tolta, hogy közönsé­ges paprikáskrumpli néz vele farkassze­met. Villára szúrta a kolbászdarabkát, „akit, szegénykét” ízlelőszervei régi is­merősként üdvözöl­tek, mint tíz dekája val két és fél forin­tos népszerűségei. Mi vei a „Serpenyős bur­gonya kolbásszal, he] véciai módon” kevés és kalóriaszegény volt, barátom rendelt párizsi szeletet, an­nak- járulékaival. Mi­közben jóllakott, esze be jutott, hogy vala­hol a Dunántúlon evett ő már kétszer ilyen vastag szeletet, dupla körítéssel is csak néhány forinttal olcsóbban és ötven helyett harminc fillé­res kenyérszelettel, s nem is úrvacsorányi r.agysáeúval! De hát az a dunántúli te­hette, lévén harmin­cad osztályú, tsz- üzemeltetésű kisven­déglő, melvben csak olcsó, közönséses ne­vű magyar ételeket szabad a kedves ven­dégnek felszolgálni. Városokban és ott sem csak az osztályon felüli éttermekben viszont a feltálalt, gyönyörű ételneveket kénytelenek megfi­zettetni, valahol, va­lamin és valakin be­hozni, ez csak termé- etes. Naivan megjegyez­em, hogy én hatáso­sabb és olcsóbb ven- 1 égfogással élnék, lárom-négy szeletig árki ingyen fo- :vaszthatná a kenye­rét az ebédhez. Bő­én megtérülne ez a ek'ám a cégnek! Is- oerósöm felkacagott: — Ilyesmit kicsniy hazánk vendéglátó- parában nem fogsz negérni, barátocs- kám. Azt már inkább, hogy étkezéskor eléd esznek egy remekmí- ”ű ólomkristály-tálat, púpozva sztaniolba és nylonba csomagolt valamiféle lapocs­kákkal. s a kívánatos adjusztirungon ott az aranybetűs felirat: Bread for Lady and Gentleman". Darabja „mindössze” egyöt- ven, és ha kibontod, találsz benne egy sze­let barna, magyar pékkenveret. kissé szikkadtat. Űj Rezső Honnan induljon a gyors Megkezdődnek a megyei menet­rendi tárgyalások. Ezeket már a nyos értelemben tükrözi. Hz igaz' menetrend A menetrendet, amit az utas a kezében tart, és amelyet kifüg­gesztve az állomásokon olvashat, az csak — így mondja a szakem­ber — „tájékoztató”. Az igazi menetrendet: szolgálati menet­rendnek hívják. A szolgálati menetrend készí­tésekor minden vonalról huszon­négy órás beosztásos grafikonhá­lózatot fektetnek le. Minden órát vastagabb függőleges vonal jelez. . megyei hatóságok vezetik, a MÁV | Ket függőleges vonal között vé- képviselőjének jelenlétében. Itt kony vonalakkal jelzik a tíz per­jelentik be a vállalatok, a taná- j Ceket Az állomások neveit pontos csők, az iskolák, egészségügyi i egymásutánban tüntetik fel. Ez- szervek igényeiket. Ezek az igé­nyek — meséli Bács István — a legkülönbözőbbek és szinte teljesíthetetlenek. után berajzolják a grafikonba a nemzetközi személyszállító, és te- gyakran I berVonatok menetrendjét. Az in- Például:! dulási állomástól az érkezési állo- indujon kora reggel Nyíregyházé- j másig húzott ferde vonal ábrázol­ról egy gyors, amely még a reg­geli órákban Pesten lehet. Ezt ja a vonat pontos menettartamát, a közbeeső állomásokon való tar­mindenki helyesli, de a debrece- tózkodását. az esetleges megál­niek azt mondják, hogy Debre­cenből h reggel induljon ez a gyors, s ugyanezt kérik végig a vonalon a szolnokiak is. Pedig ugyanaz a vonat egyszerre kora reggel nem lehet minden állomá­son. Rengeteg a kérdés, amire fi­gyelemmel kell lenni: az előre­látott pályafenntartási munkákat még ..be lehet építeni a menet­rendbe”, de az előre nem látott munkákat már nehéz. Még arra is tekintettel kell lennünk, hogy hol vpsz vizet a mozdony, milyen a fordulója. a vasutasok hogyan tudnak hazatérni, a tavaszi pri­mőráru nemzetközi útjának zöld utat kell adni. az iskolásokat a Ipgkisehb várakozással, kicsenge­tés után hazaszállítani, összhan­got teremteni más közlekedési ágak menetrendjeivel, az autó- Kiissznl a dalával n lég: forga- ’ommal I fejlődő élet változásai A vasúti menetrend — aki tud ■■vasni belőle — a fejlődő élet változásait nerrnvl nontossággal tükrözi. Az idei úi menetrendnél például — mondja Bács István — last, a vonattalálkozást, stb. Meg­kérem Bács Istvánt, mutasson meg esv ilyen grafikont az új me. netrendről. A grafikon sűrű vonalhálózatá­ban egy vastag piros vonal húzó­dik meredeken felfelé. Ez a piros vonal azt jelenti, hogy a moszkvai gyors ezentúl nem Nyíregyházán, hanem Miskolcon keresztül, fog a szovjet főváros felé robogni. (k.) Újdonságok a BNV vendégiáid hálózatában A XIII. kerületi vendéglátóipari általat az amerikai pavilonnál .indián-falut” épített, ahol 300 személy rendelhet grill-szárnyas ételeket, állami gazdasági boro­kat. A vállalat az alumínium röszttel közösen rendez be a 80 -zemélyes alubárt, és az Omnia kávékertet is megnyitja.

Next

/
Thumbnails
Contents