Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

19#9. május 14, 4 Szerda iEmSL *,Mt a niirtiy»M4szerekril i a gyulai kórházban A Szakszervezetek Megyei Tanácsa május 16-án, pénte­ken délután 3 órai kezdettel aktíva-értekezletet rendez Bé­késcsabán, a MEDOSZ Luther utcai székházában. Az értekez­leten Mónus Gábor, a SZÓT Nemzetközi Kapcsolatok Osz_ A mezőgazdaság kemizálásában egyre jobban tért hódítanak a kü­lönböző növényvédő szerek. Saj­nos, kétarcú jellegükkel számol­nunk kell, mert jelentős részük az egészségre is káros. Amióta a DDT-késZÍtmérí veket kivonták a forgalomból, a kémiai növénvx'é­tályának vezetője tart előadást, | delem arzenálját túlnyomóan a melyben a nemzetközi szak- 1 szerves foszforsav-észterek alkot- szervezeti mozgalom időszerű [ ják, A DDT-készítményekhez ha- kérdéseiről tájékoztatja a | sonlóan ezek a vegyületak sem résztvevőket. ! közömbösek az egészségre, már Egy mentőautó helyett kettő Szolidaritás a vietnamiakkal — Bóketalálkozó Mezőhegyesen (Tudósítónktól) Vasárnap Mezőhegyesen a Ha­zafias Népfront Mezőkovácsházi Járási Bizottsága és a Béke Ope ratív Bizottság nagyszabású já­rási béketalálkozót rendezett, mely várakozáson felül sikerült. A találkozón mintegy négyezren vettek részt, s igén nagy élményt nyújtott a színes felvonulás, amellyel a béketalálkozó kezdő­dött. Az ünnepi nagygyűlés előadója dr. Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja volt, részt vett a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének képviseletében A képügynöki Nguyen Dinh Phu és Búi Xisz Dam elvtárs. A gyűlésen a jelen­levő vietnamiaknak jelképesen adták át a két mentőautót, mely­hez az összeget a járás dolgozói, vietnami műszak megtartásával gyűjtötték össze. Eredetileg egy mentőautó átadását vállalták, azonban a mozgalom annyira népszerűvé vált a járásban, hogy az összegből két mentőautót is tudnak vásárolni a vietnami nép számára. A járási béketalálkozó egyéb­ként a vietnami néppel való szo­lidaritás jegyében zajlott le. A nagygyűlés után a battonyai szimfonikus zenekar, a gimnázium énekkara és a mezőhegyesi úttö- ■ rő zenekar adott műsort. Ezután ; lovasbemutató következett, melyet " a mezőhegyesiek tartottak nagy j sikerrel. A helyi futballpályán út- í törő sportversenyek, valamint az Egyik nap feleségem azzal foga- ! MHSZ rendezésében lövész em- dott. hogy egy férfi keresett engem, ; lékverseny zajlott le. aki képeket akart eladni, akár rész­letre is. Csodálkoztam, mert a le­írásból kitűnt, hogy ugyanaz a fi­atalember járt nálunk, akinek már egyszer megmondtam, hogy köszö­nöm szépen, de nem akarok képet venni. Egy hónap sem telt el, s az illető üjra megjelent. Bosszantott, hogy rövid Időn belül immár har­madszorra sorolja el a vásárlás előnyeit. Sőt, most már — minden tiltakozásom ellenére — mintákat is mutatott, amelyek, véleménye sze­rint, jól díszítenék lakásunkat. Vég­ső érvként azt említette, hogy szom­szédaim 19 tőle vették a képeket (azt hitte szegény, hogy ha semmi­re nem, de erre „ráharapok”). Gondoltam, elmondom neki. hogy még gyerekkoromban megkérdezték tőlem, ki a példaképem, már akkor választottam, s azóta sem kelestem új ideált, de ha a közeljövőben ilyesmire sor kerül, nem hinném, hogy pont a szomszédaimat válasz­tanám példaképül. Aztán eszembe jutott, hogy miért kell itt nekem — ha tréfával Is — magyarázkodnom. Ügysem segítene. Sokkal jobb ötletem támadt, „bead­tam a derekam”: Kiválasztottunk egy könnyed, hangulatos képet, amit az előszobában szeretnék elhelyezni (mindjárt az is kiderül, miért éppen ott). Csupán arra kértem a fiatal­embert, legyen szíves ő akassza fel a falra, mert én olyan ügyetlen va­gyok, hogy még egy szöget sem tu­dok beütni. Furcsán nézett rám, de a győzelem küszöbén ilyesmitől már nem riadt vissza. Amikor a kalapá­csot keresgéltem, arra gondoltam, hogy a közelmúltban elkészült új lakásunkban már olyan „meglepe­tés” is ért, hogy amikor egy kam­pót akartam a falba szegezni, __ a tégla kiesett a sorból... Végre előkerült a kalapács, meg­mutattam, hová szeretném tenni a képet. Nekilátott. Mindjárt az első próbálkozáskor egy tenyérnyi vakolat lehullott. Az­tán kissé feljebb is kísérletezett — mondván, a kép majd eltakarja a foltot —, de az eredmény még si­ralmasabb lett. Látva a kudarcot, barátunk gyorsan összecsomagolt és sietve távozott. A lehullott vakolat helyére raf- fiából készült mintákat ragasztottam. Egészen jól mutat. Annyi hasznom azért lett az esetből, hogy az ügy­nököt azóta sem láttam. Ügy hír­lik, a hanyag építőbrigádokat agi­tálja lelkiismeretesebb munkára. (Andódy) : Teklesz János eddig is számos mérgezés és mér. geződés fordult elő velük. Az egészségügyi veszélyek vonatko­zásaiban mint foglalkozási mér­gezés, élelmiszerrel közvetített mérgezés, balesetszerű mérgezés és nem kis számban büntetőjogi következményekkel járó mérge­zés formáiban találkozunk velük. Adott esetben a mérgezést szen­vedett egyénre nézve egyáltalán nem közömbös, mikor és hogyan jut szakszerű kezeléshez. Bár a növényvédő szerekkel foglalkozók részére rendszeres tanfolyamokat tartanak, sokszor az egészségügy dolgozói sincsenek mindig tisztá­ban az egyre nagyobb számban forgalomba kerülő növényvédő­szerek egészségkárosodást okozó hatásával. Bordás Sándor dr., az Országos Munkaegészségügyi Intézet tudó. mányos osztályvezetője évtizedek óta foglalkozik a növényvédősze­rek egészséget károsító hatásával, a károsodás megelőzésével, s a kifejlődött károsodás elleni küz­delemmel. A Mezőgazdasági Ki­adó 1967-ben már hatodik kiadás­ban jelentette meg Bordás Sán­dor dr. könyvét, s ez a tény ön­magában is utal a téma rendkí­vüli fontosságára. A gyulai megyei kórházban 1969. május 14-én délután 2 óra­kor a nagy sikerű könyv szerzője továbbképző konferencia kereté­ben nyújt útmutatást a megye or. vosainak és a növényvédőszerek­kel foglalkozó szakembereknek a TIT Békés megyei Szervezetének egészségügyi szakosztálya és a gyulai megyei kórház rendezésé­ben. Honvédelmi napon az elsős középiskolások A forgalmiadó-rendszer változásairól A forgalmi adó a legtöbb ál­lamban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Nálunk is ez volt a szerepe a régi me­chanizmusban, amikor elsősor­ban a termelő vállalatok fizet­tek forgalmi adót, s ebből szár­mazott a költségvetés bevételei­nek megközelítően egyharma- da. A forgalmi adó 1908 óta a ter­melői és a fogyasztói árakat kap­csolja össze. Az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elismerő — termelői árak léptek életbe. Ennek következtében a szocialista ipar egészében a termelői árak színvonala mint­egy 8 százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztói árszínvonal a korlátozott körben és mértékben végrehajtott módosítások ellené­re is lényegében változatlan ma­radt, a forgalmiadó-rendszernek kellett alkalmazkodnia az új termelői és a régi fogyasztói árakhoz. Amikor az áruk és szolgálta­tások ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői árnál, a költségvetés forgalmiadó-bevételhez jut. El­lenkező esetben, amikor a ter­melői ár magasabb a fogyasz­tói árnál, a differenciát a költ­ségvetés fedezi, árkiegészítést fi­zet a fogyasztónak. A forgal­mi adó és a fogyasztói árkiegé­szítés az új mechanizmusban tehát olyan pénzügyi eszköz, amelynek segítségével az állam a fogyasztói árakat különféle szempontok — az életszínvonal és az árpolitika, a termelési le­hetőségek és fogyasztói igények stb. —- figyelembevételével el­téríti a termelői áraktól, integy 2090 adó- és árki- egészít és i kulcsot tartal­mazott a múlt évben életbe lép­tetett új forgalmiadó-rendszer. Az adó- és az árkiegyenlítés pénzügyi mérlege a következő: a kiskereskedelmi forgalomban — ha a forgalmi adóból levonjuk az árkiegészítést — 9,6 százalék a forgalmi adó aránya. (Más fogal­mazásban: a termelői árakat át­lagosan 9,6 százalék forgalmi adó terheli). A lakosság áru- és szol­gáltatás-fogyasztásának egészé­ben a forgalmi adó aránya már alig haladja meg a 3 százalé­kot. Az elmúlt évben a költség- vetés összbevételeinek kb. 14 százalékát alkotta a 18,7 milliár­dos forgalmiadó-befizetés, ugyanakkor a kiadások oldalán kb. 11 százalékos aránnyal és 15 milliárddal szerepelt a fo­gyasztói árkiegészítés. A forgal­miadó-rendszer nettó bevétele mindössze 3,7 milliárd, ami szemléltetően bizonyítja, hogy az új mechanizmusban a forgalmi adó elsődleges funkciója a fo­gyasztói árpolitika követelmé­nyeinek érvényesítése. A fogyasztói árak és árará­nyok akkor reálisak, ha a fo­A békéscsabai középiskolák első osztályos tanulói is részt vesznek honvédelmi foglalkozó­Megjelent a Jeleni son. A Rózsa Ferenc Gimná­zium 280 tanulója versenysze­rűen hajtotta végre a feladato­kat. Képünkön a tereptani fog­lalkozáson részt vevők láthatók, amikor ismerkednek a tájoló­val. (Fotó: Varga Gyula) Gazdag tartalommal, sok érté­kes írással jelentkezik a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat új száma. Déry Tibor interjú-levele áll a lap élén. A szerkesztőség kérdéseire válaszol az író: a kér­dések a társadalom és a művésze­tek lényeges problémáit érintik. Ezt a levelet követi Pomogáts Béla tárgyilagos, elemző tanul­mánya Dérynék a közelmúltban ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT FIÜK FESTŐ, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ ÉS VlZ-GAZVEZETÉKSZERELÖ ipari tanulónak jelentkezhetnek a BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT személyzeti vezetőjénél (Cím: Békéscsaba, Gutenberg utca 3. sz.) megjelent Ítélet nincs című me­moárjáról. Érdekesnek ígérkező sorozatot indított a számban Bertha Bul­csú. Kalász Mártonnal készített lírai hangvételű interjút. A kö­vetkező számokban Arató Károly- lyal, Lázár Ervinnel majd többi nemzedéktársával készít interjút. A versek sorában többek között Kalász Márton, Lovász Pál és Ró­zsa Endre új műveit, a széppró­zában Pál Rita elbeszélését ol­vashatjuk. A dunántúli képzőművészek bemutató sorozatban ezúttal Si­mon Béla festőművészről írt Hal­lania Erzsébet. Érdeklődésre tarthat számot Kolozsvári Grandpierre Emil: A kétnemű társadalom vagy a nő helyzete korunkban című szelle­mes esszéje. Czina Mihály tanul­mány-sorozatában ezúttal a két világháború közötti irodalomról olvashatunk. Taxner Ernő új bu­dapesti színházi levelével, Bajomi Lázár Endre pedig Francia króni­kájával jelentkezik. gyasztó meghatározott pénzösz- szegért a társadalmi munka azo­nos mennyiségét kapja, függet­lenül attól, milyen árut vagy szolgáltatást vásárol. A lakosság teljes fogyasztásában a termelői és fogyasztói árszínvonalat mindössze néhány milliárd fo­rint választja el. A nagyszámú adókulcs és a külön-külön is te­kintélyes összegű forgalmi adó bevétel és az árkiegészítés ugyanakkor arra utal. hogy a termelői és a fogyasztói árará­nyok ma még széles körben el­térnek. (Az árualap kb. 10 szá­zalékában értékarányosak a fo­gyasztói árak, egyébként felfelé vagy lefelé eltérnek a ráfordí­tásarányos áraktól). Ez abban jut kifejezésre, hogy a különféle árucsoportoknál a forgalmi adó, illetve az árkiegészítés átlaga különböző. Az élelmiszerek át­lagos forgalmi adója pl. 5,1 szá­zalék, a ruházati cikkeké 26,7 százalék, a műszaki cikkeké 4, a vegyi termékeké 24.8, a kultúr- clkkeké 5,9, ugyanakkor a tüze­lőanyagok árkiegészítési átlaga csaknem 53 százalék, a szolgál­tatások árkiegészítése pedig 40—• 160 százalék. A forgalmi adó és az árkiegészítés mellett egyazon árucsoporton, sőt cikkcsoporton belül Is változó. Az élelmiszerek 5,1 százalékos forgalmi adó át­laga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszerek 16—44 százalékos árkiegészítés­ben részesülnek, míg az egyéb élelmiszereket és élvezeti cikke­ket 10—47 százalékos forgalmi adó terheli. kJ yilvánvaló. hogy a forgal- miadó-rendszer gyökeres reformja, s az értékarányos fogyasztási árredszer kiala­kítása hosszabb távon — tíz—ti­zenöt esztendő alatt — valósít­ható meg. Az árkiegészítési kulcsok cikkcsoporton belüli in­dokolatlan differenciáltsága azonban megszüntethető anélkül is. hogy az adott cikkcsoport ár­színvonala megváltoznék, hogy módosulna a cikkcsoport átla­gos adója, árkiegészítése. Az ilyen egyszerűsítésnek az a lé­nyege, hogy az adott cikkcso­port átlagos adó-, illetve árki­egészítési kulcsát alkalmazzák valamennyi — vagy csaknem valamennyi — választékra, mé­retre, áruféleségre, ami az egész cikkcsoport változatlan árszín­vonala mellett az egyes válasz­tékok, méretek és áruk fogyasz­tói árát növeli vagy csökkenti. A z egyes cikkcsoportok egy­** szerűsített forgalmi adó­zásának lényeges feltétele, hogy a fogyasztói kereslet várható módosulása összhangban legyen az ipar kapacitásaival. Nem vé­letlen, hogy a forgalmi adó- és árkiegészítési kulcsok összevo­nására, a forgalmi adóztatás egy­szerűsítésére 1969-ben elsőként olyan termékcsoportoknál — a textilméteráruknál, a textilruhá­zati termékeknél, a kötöttáruk­nál, majd pedig a bőr- és cipő­áruknál, valamint a szeszes ita­loknál — kerül sor, amelyeknél az ipari kapacitások viszonylag gyorsan átállíthatok a különbö­ző modellek, méretek, minták és árufajták gyártására. Az el­mondottakból következik, hogy az egyes cikkcsoportok forgal­mi adóztatásának egyszerűsítése évről évre napirenden szerepel majd. Már csak azért is, mert az adókulcsok differenciáltságá­nak csökkentése és a fogyasztói árak niveilálása előrelépés az értékarányos fogyasztói árrend­szer megteremtése felé. Garamvölgyi István BÉKÉS MEGYE TERÜLETÉN villag­es vízvezetékszerelö rövid határidőre vállal a MEZÖBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI KTSZ

Next

/
Thumbnails
Contents