Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

19<W. május 14. 5 Szerda Hogyan segítsék a nyári óvodák létrehozását? — Tapasztalatok a gyermekgondozási segélyről — Mik a további feladatok a nőmozgalom propagandamunkájában? Megbeszélés a megyei nőtanácsnál Tegnap egész napos tanácsko- i anyák idő előtt visszatérnek I milyen gondokkal, problémákkal _ást tartottak Békéscsabán, a | munkahelyükre és ez a bölcsődei! találkoznak. Többen felvetették megyei nőtanácsnál a járási tit- j férőhelyek zsúfoltságát idézi elő. az óvodai férőhelyek hiányát és károk részére. Boros Gáborné Beszélt a gyermek- és ifjúságvé- . ismételten elhangzott olyan ja­delemről is. valamint ismertette azokat a feladatokat, melyek a nemzetközi nőkongresszus előké­szítési időszakában a nőmozga­megyei titkár tartott tájékoztatót az eddigi munkáról és ismertet­te a további feladatokat. Többek között elmondotta, hogy a nyári hónapokban újabb feladat hárul a nőtanácsokra. Megalakulnak az úgynevezett nyári óvodák, me­lyeknek célja az iskolaköteles, óvodás korú gyermekek előkészí­tése az iskolakezdésre, termé­szetesen csak azok részére, akik nem járnak óvodába vagy nap­közibe. Ezek nem azonosak az jdénynapközdkkel. A nyári óvo­dák július 21-től augusztus 16-ig tartanak nyitva, s megyénkben kísérletképpen 23 ilyen óvodát hoznak létre. A nőtanácsok fel­adata ezek segítése, a szülői munkaközösségi értekezletek szer­vezése és a szülőkkel való egyé­ni bszélgetés. Az óvodák veze­tőit a Szarvasi Felsőfokú Óvónő­képző Intézet növendékeiből je­lölték ki. Tájékoztatójában ismertette a gyermeknapi feladatokat, valamint hogy a gyermekgondozási segély milyen hatással volt a különböző munkahelyekre, hogyan fogadták az asszonyok, édesanyák és szá- | üzletház építése került szóba, mokkái támasztotta alá ennek I amely a jelek szerint most már hasznosságát. Többek kozott el- zöld utat kapott. Az építkezés he­mondotta, hogy nőtt a szülések j lyére odaszállítottak 80 ezer tég- száma. Ugyanakkor ismertette i iát, s a telket is kijelölték, ahol azt is. hogy sok helyen gondot felépül a korszerű vegyes- és ipar­vaslat is, hogy a különböző mun­kahelyek közös anyagi támoga­tással tudnának segíteni ezen úgy, hogy új napközi otthonokat Entlékhangver&en y az Értelmiségi Klubban Arra gondoltam, amit elfelejte- j Békéscsabán, a TIT Értelmiségi ni sohase szeretnék; legkedvesebb i Klubjában, hogy meghallgassak a emlékeimre, életem legszebb nap- I békéscsabai zeneiskola ifjúsági jaira, óráira ,mert hiszen órák-1 zenekarát, tanári zenekarát és az nál líosszabra nem terjed az igazi \ igazgató, Sárhelyi Jenő okos, ki­öröm, a nagy öröm. Közben mu- j tűnőén, szellemesen összeállított zsika szólt, lírai fuvola-futam le- ! előadását az iskola húszéves tör­lőm propagandamunkájával kap-; hoznának létre. Ez az utóbbi idő. csolatosak. | ben különösen előtérbe került, A tanácskozáson a járási titká- 1 hiszen a gy ennek gondozási se­rok elmondták tapasztalataikat a|gély megjelenése óta most men- fenti témákkal kapcsolatban és nek az óvodákba tömegesen a ismertették, hogy a járásokban I kicsinyek. relt össze minkét, hallgatókat egyetlen hangulatba, önfeledt idő­re. Nagy a zene hatalma, nagy az élmény ereje. Felemel és megtisz­tít, új erőt ad és hitet az emberi nagyságban, hivatottságban. Nem tudom, megfordultak-e ha­sonló gondolatok a kevesek fejé­ben, akik hétfőn este ott voltak Kétsopronyi hétköznapok Kétsoprony vezetői nem készí- . 2000 forinttal járultak hozzá csa- tenek világrengető, utópisztikus ládonként. Az eredmény; a köz- terveket. Nagyon reálisan képze- '• lik el a jövőt. Az eredményekről, a gondok­ról beszélgettünk Seres Dániellel, a községi tanács vb-elnökével. Zöld utat kapott az üzletház Először a már légen vajúdó új okoz a gyermekek elhelyezése a napközi otthonokban. Hiányos­ságként. említette, hogy a fiatal »égtől távolabbi tanyákban is nézhetik esténként a televíziót. Jók a kereseti lehetőségek a tsz- ben. Ennek igazolására elmond­ták, hogy a községben 36 személy- gépkocsi-tulajdonc« van. Érthető, hogy a fiatalok nem vágynak el a községből máshová dolgozni. Itt telepednek le, építenek családi házakat, méghozzá olyat, ahol minden kényelem biztosítva van. Másik bizonyíték: a községben az elmúlt évben 23 csecsemő szüle­tett. Ez jobb az országos átlagnál. Az örvendetes tény azonban gon­dot is jelent a vezetőknek. N^gy Séta az ezer színű arborétumban cikk bolt. Hamarosan megkezdi az I szükség lenne egy óvodára, építést a helyi termelőszövet­kezet építőbrigádjának segítsé­gével a Békéscsabai Általános Értékesítő és Fogyasztási Szö­vetkezet kivitelező részlege. A község lakói is kiveszik részüket ebben a számukra is rendkívül fontos építkezésben, társadalmi munkában Már üzemel a nemrég megépült vágóhíd, amely kielégíti a község húsellátását. A jó állat- állománnyal rendelkező termelő- szövetkezetben mindig akad kény­Májusd díszpompával várja a, természetbarátokat a Szarvasi j Arborétum. Amerre a szem ellát,; szervagasra ítélt marha, sértés, az üde zöld lombkoronák között; sőt még az is előfordul időnként, vakítóan csillognak az amerikai igaz, ritkábban, hogy borjúhúst is ezüst olajfák lombkoronái. Virág lehet kapni. Veszélyben a vízellátás A tanács vezetőinek legnagyobb gondot a két éve fúrt kút csök- kenő vízhozama jelenti. Az akkori percenkénti 180 liter helyett, most mindössze 20 litert ad. Egy-két évig még, bár korlátozással, ele­gendő. De ha bekötik azt a 7—800 méter csőhálózatot, amely még szükséges, és ha olyan ütemben épülnek az új házak, mint ed­dig, akkor nem tudja kielégíteni az igényeket. Kicsinek bizonyul a 2Í5 palackos gázcseretelepük. A község boltjában elmondották, hogy a múlt héten érkezett újabb 10 gáztűzhely, ami egy nap alatt elfogyott. Ezért szeretnék a tele­pet bővíteni. Fiatalodik a község Ellentétben az országos átlag­gal, itt fiatalodik a termelőszövet­kezet tagsága és a község lakosai­nak életkora. Ez abból adódik, hogy a fiatalok a jó kereseti lehe­tőségek miatt itt telepednek le. Egy 18—20 éves tsz-tag átlag jö­vedelme 2600—3200 forint között van. Sok a fiatal, kevés a szórako­zási lehetőség. Mozi, művelődési ház áll rendelkezésükre, de ennél már több kellene. Elhatározták, hogy a művelődési házban klub­szobát rendeznek be a KlSZ-esek- nek. A meglevő gondok ellenére biz­tató a jövő Kétsopronyban. Érzik a lakosok, és ezért Is támogatják még forintokkal is a község veze­tőinek terveit, elképzeléseit. Béla Ottó ténetéről. Kodály Zoltán idézte, amikor a békéscsabai zenetanítás hőskorát vázolta; „Magyar zenei nevelés kell, magyar muzsikával”. A fel- szabadulás előtt alig volt ezen a tájon zenei élet, a hangversenyek ritkák. Az 1913-ban alakult Auró­ra Kör volt az első kezdeményező, és készítette elő a változó időkre a város zenekultúrájának megala­pozását. A zeneiskola 1947-ben alakult meg, majd állami lett, és Bartók Béla nevét vette fel. En­nek húsz éve már, s az eltelt húsz év gazdag eredményekben. Zongora, vonós, fa- és rézfúvós, ének, valamint ütőhangszer-tan­szak fogadja a zeneiskola növen­dékeit, megalakult az ifjúsági ze­nekar is, és sikeresen szerepel. „A zene társadalmasítását szolgálja 'minden törekvésünk” — mondot­ta Sárhelyi Jenő, melyet mintegy előadása mottójául is választha­tott volna, mert a békéscsabai ze­neiskola két évtizedét legjobban ezzel jellemezhetnénk. Az est második ré9eében a leg-, jobb növendék-muzsikusoké és a tanároké volt a szó. Meleg tap­sot kapott a kis Vozár Márta, aki négy éve tanul hegedülni és Po- vázsai Mihály is, aki már a hato­dik évfolyam hallgatója a zeneis­kolában. Tetszett .Balogh József klarinétszólója, Sárhelyt Jenő: Meditáció című kis remekét adta elő. Duna János és Duna András vadászkürt-tudásukat csillogtat­ták. az Oláh-testvérek furulya­triója pedig valóságos zenei cse­mege volt. A tanárok következtek ezután: Marton Öyörgy a tanári zenekar kíséretével Rössler-Ro- setti: G-dúr fuvolaversenyének egy részletét játszotta, majd Vi­valdi: F-dúr Concerto-ját hall­hattuk, a hegedű versenyszó^amát Tóth István tanár interpretálta. Ritka szép és tartalmas est volt, s a vendég önkéntelenül is felsó­hajtott: bár csak többen lettünk volna! S. E. a fűben, a fákon és a bokrokon. A babérmeggy dús virága éme­lyítőén illatos, s messziről oda csalogatja a nektárgyűjtő mé­hecskéket. A kínai orgonák több féle színárnyalatban pompáznak. Kinyílt a havasszépe, virágzik az afrikai zergeboglárka. Legszebb azonban ezekben a napokban a sokféle bazsarózsa. Itt rendezték be az ország leg­nagyobb bazsarózsa gyűjtemé­nyét, ahol a világ minden tájáról több mint 40 fajtát telepítettek. A kertben szétszórtan nyílnak a hófehér, halvány rózsaszínű, tűz­piros, bordó és más színben virí­tó bazsarózsa tövek. A legértéke­sebb bazsarózsából, a kaporleve­lűből külön telepítettek s a tűz­piros virágok óriás téglalap ala­kú szőnyegre emlékeztetnek. A bezsarózsafákon pedig gyermek­fej nagyságú virágok nyílnak. Megyénk egyik legszebb termé­szeti szépségét naponta tömegé­vel keresik fel a kirándulók. A. Kevés a tanterem Kussisztán, ez a fáj* $ szépségekben oly gazdag l kis ország arrafelé fek- 4 szik, amerre, honunkból A kis községben aránylag sok ( kikanyarodván, átszeljük a tanuló. A 296 fiatal elhelyezését j Xilofóniát, majd a ló­tanterem hiányában úgy kelletté dításnyira délre elterü- megoldani, hogy egy részüket fel-4 Kakofánía felé far­vonulási épületbe, más részüket t elágazásnál magánházaktól bérelt szobákban* oktatják. Jövőre nem lesznek ilyen gondok. Háromszázezer fo­rint áll a tanács rendelkezésére, amiből két tanteremmel és egy, gyakorló műhellyel bővítik a meg- ( levő iskolát. A községben közügyi a sportélet támogatása. Készül az< öltöző, amelyhez az építési anya-' got a tanács biztosította, a tsz épí­tőbrigádja pedig vállalta a felépí­tését társadalmi munkában. De más is bizonyítja a lakosság) | eűV hajmerevítő aktív részvételét a községfejlesz-) ^enykészülék, amire ná tésben. Minden család vállalta,) égető szükség van, hoev a házuk előtt épített iárdaom*rt pamdus éghajlatuk l ]v?i!Xaíaíí ™akran Kussisztánban fö a bizalom! költségének lanyhálózat ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT FIÜK HÚSIPARI SZAKMUNKÁSTANULÓNAK, érettségizett fiúk és lányok pedig VENDÉGLATÓIPARI ELADÓ. FELSZOLGÁLÓ szakács- és cukrasztanulónak jelentkezhetnek a BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT személyzeti vezetőjénél (cím: Békéscsaba, Gutenberg utca 3. sz.) máris elénk tárul. Ha­tárőrei és bolti eladói nyájasak, polgárai kedé­lyesek. Szinte alig lát­szik némelyükön az el­keseredés, ami egyik hozzánk látogatott kus- sisztániból városkánk presszójában előtört. Csak az udvariasságom tartott vissza a kacagás­tól. mikor elpanaszolta a berzenkéje miatti kál­váriáját. Ez a berzenke vil­tyed a frizura. Tehát továbbvezetéséhez < 'masinácskáját, mivel az rendetlenkedett kissé, i bevitte a BIX-be, ami kussisztáni Gelkaféleség vagy ktsz-szerviz. — Jár ez, csak unom ütögetni. Elcsúszhatott a s tipli je picit. Meg is vár­nám — rebegte. — Kö­szönjük bizalmát, saj­nos sok az ólem (ma­gyarán: meló), fáradjon be a jövő hét derekán, csókoltatjuk a család­ját. Addig szíveskedje­nek löttyedt hajjal át­vészelni... A körülbelüli időben megjelent és majd el­ájult a gyönyörtől, ugyanis a készülék fer­tig volt! Aztán a szám­la átvételekor újabb áju­lás következett. Szak­szerűen magához térítet­ték, ebben is nagy ru­tinjuk van a kussisztáni szerviznek. — De hát ötvenhat peták (egy pe­ták egy forintot érő) a vacak kis javításáért? A számla azonban, mint minden laikus előtt, előt­te is bizonyított ^.Anyag­ár fél peták. Szétszerelés tíz peták. Bemérés, bal- lanszirozás és smupszli húsz peták. Szakkonzul­táció, forrasztás húsz pe­ták. Erkölcsi garancia öt és fél peták.” Szám­lázás, a készülék lepo- rolása és átadása ingyen, ami szervizünk gavallé­rosságát bizonyítja — ráztak vele melegen ke­zet. Barátságból meg­mutatták neki az árkate­gória-táblázatot, amiből az összeget kiszúrták és indokolták. Sápadtan tá­vozott. Máskor a kussisztáni embernek a bulubuluja (családi zenegépe) ne­műit el. Menten hívta a benzint (náluk ez szere­lőt jelent), aki fejcsó­válva dünnyögte, hogy óriási a baj, a masinát máris viszi a szervizbe. A háziasszony letörül- gette a port, eközben beleakadt a biztonsági kapcsolóba, egy katta­nás és a bulubulu ra­gyogóan muzsikált. Vagyis az előző törül- getéskor is ez történhe­tett, csak fordítva. A benzin — a kussisztáni szerelő — azonban még­is elvitte azzal, hogy a készülék remekül szól ugyan, de kontár beavat­kozás miatt. Majd bent, szakmailag számlázva szólaltatják meg, úgy a normális! Miközben arra gondol­tam, hogy effélék nálunk ugyan már, uram bocsa’ ... — hevesen kérdez­tem: — Önök, kussisz- tániak semmit sem tesz­nek kiszolgáltatottságuk ellen? — Voíf egy hivatalos kísérlet, felelte melan­kolikusan. Közjegyzők­ből és rádiószakembe­rekből álló bizottság Kussisztán fiatalsága kö­zül ötnek a kitűnő ál­lapotban levő, azonos márkájú és vadul böm­bölni képes csorombáját 'táskarádiólát) inkogni­tóban bekérte. A szak­emberek parányi lazítást végeztek mindegyiken, azonos helyen csa,< any- nyira. hogy éppen ne szóljon a készülék, s a hiba egyetlen forrasz­tással helyre hozható le­gyen. Ezt jegyzőkönyvez­ték, s a csórómba tulaj­donosok elvitték öt kü­lönböző kussisztáni szer­vizhez javításra. A számlák, a tizedpetáknyi anyagszükséglet és a másfél petáknyi „testi és szellemi” ráfordítással szerűben egymástól el­térően ugyan, de kivétel nélkül 40 petákon felüli összeget mutattak, azaz tizenötszörösét. Az in­dokoláshalandzsa azon­ban szakirodalmi re­mekmű volt, mindegyik esetben! A gikszert az egész kussisztáni sajtó megszellőztette, még a szilveszteri kabaréba is bekerült! Röhögött az ország... — Persze azóta meg­szűntek az anomáliák e tekintetben önöknél? — Ugyan, kérem — felelte szinte sértődötten az érdeklődésre a kus­sisztáni. Rádiózni, távol­ba látni, háztartási kis­gépeket működtetni, gépkocsizni minden pol­gárunk akar. A javítás bizalmi kérdés, akárcsak az óra javítás. Mi adjuk a bizalmat, a WÍX-szer- vizek a számlát. Mit kí­vánhatunk még?... Szegény kussisztáni­ak... Új Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents