Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
1969. május 14. Szerda A megsértett egyenrang A jelenlegi felvásárlási árakon számolva minden hóid vöröshagymát 2 ezer forint ráfizetéssel termesztenek meg szövetkezeteinkben. A növénytermesztésnek ez az ága eddig sem volt olyan jelentősen jövedemező. Hogy a vöröshagyma mégis helyet kapott a vetésszerkezetben, az a falusi munkaerő-foglalkoztatás biztosításával meg a becsülettel magyarázható. Az őszszel aláírt termelési szerződést kötelező érvényűnek tekintették az üzemek. A dughagyma áráról — nem szerződési téma — azt közölték, hogy a tavalyi árszínvonal marad. Menet közben azonban rájöttek, hogy az árrendezésre szükség van. A dug- hagymát a tavalyinál csaknem kétszerte drágábban adták el. Nincs a megyében egyetlen tsz-tanácskozás sem, ahol ezt a nem éppen „fair” intézkedést bírálat nélkül hagynák. Jogosan. Most ugyanis az történt, hogy a hagymatermesző Vidékeken működő MÉK-igazgatók úgy határoztak: aki vöröshagymát akar termelni, az a tervezettnél mér- lyebben nyúljon a tsz bugycllá- risába. Így azután az ország déli részén, a dughagyma eladási árában anomáliák születtek. Bács megyében ugyanazért a hagymáért, amiért Békésben kilónként 25 forintot fizettek, csak 10,7 forintot számláztak. A gazdasági mechanizmus lehetővé teszi, hogy a vállalati vezetők a maguk belátása szerint döntsenek a dughagyma eladási árának ügyében. És ők nem voltak restek, döntöttek a szövetkezetek, a hagymatermesztők zsebére. Ez a döntés olyan konzekvens, hogy a tsz-ek többségével jövőre nehéz lesz megértetni az étkezési hagyma termesztésének fontosságát. (Az üzlethez valamit ők is értenek.) Vitatható és érdemes is lenne vitatkozni azon, hogy a dughagyma mázsánkénti árának felemelésével milyen értékű morális és anyagi kárt szenvedett a makói táj. Ebbe tartozik Békés megye déli része is. Vajon szükség volt-e arra az erkölcsi kopásra, ami a dughagyma felértékelése miatt érte a termeltető vállalatot? Az egész ügykezelés egyáltalán nem felelt meg a tsz és a termeltető vállalat közötti partneri egyenrangúságnak. Vagy a mostani dughagyma az eddigitől eltérő fajtájú és minőségű? Vagy a hőkezelése nem sikerült, sok került belőle a szeméttelepre? De miért a tsz-ek nyakába varrják az ilyen összeget? Az sem lehet „okos” indok, hogy hagymatermő vidéken élünk, s aki termelni akarja, fizesse meg! Vajon a hagymaszüret idején ez fordítva is érvényes lesz? Talán éppen ezért kellene olcsóbbnak lennie a dughagymá- nak, hogy a hagymatermő táj adottságát mind többen hasznosítsák. így még a népgazdaság is jól járna, hiszen a hagyma fontos exportcikk. Ez így lenne az igazi ösztönző erő, s lehet, hogy ebben az esetben nem emlegetnék a MÉK-et arról az oldaláról, amelyiket mostanában megannyiszor bíráltak. Evekkel ezelőtt a cirok termesztésének szervezésében volt hasonló császárvágás. A végeredmény ismeretes. Nem tudtak megegyezni a termelők és a termeltetők. Ezért létrehozták a ciroktermesztő tsz-ek közös vállalkozását. A mezőkovácsházi fmsz monopólhelyzete tehát megingott. Valószínű, hogy a vöröshagyma termesztésében az idei tavaszon tapasztalt egyenetlenség, az egyenlő partner elvének megértése elvezeti termelő- szövetkezeteinket az önálló hagymatermesztő és értékesítő társulás megalakításához. Dupsi Károly Á kisiparosság fontos feladatot lát el Választmányi értekezletet tartott a KIOSZ megyei szervezete Május 12-én választmányi ér- | Farkas János, a békéscsabai he- tekezletet tartott a KIOSZ megyei lyi csoport elnöke elmondta, hogy szervezete, melyen megjelent dr. a szervezési munkákba a kisipart,'émeth Sándor, a KIOSZ orszá- rosok feleségei is bekapcsolódtak, gos központjának osztályvezetője, j ami nagy segítséget jelent a cso- dr. Dankó János, a megyei ta- portnak. Benkö János nagyszéná- nács osztályvezetője és Cstcsely s; kőműves bejelentette, hogy az Villámcsapás érte és életben maradt Különc®, természeti tünemény | az asszony testébe, s a jobb vállán játszódott le Pécsett a pénteki zi- 1 piros égési foltot és zsibbadásos vatar idején. : fájdalmat okozott, a, karjában peSchaller Ádámné a délutáni órákban több társával az egyetemen a diákkonyha alagsori helyiségében dolgozott, ahol disznóvágás volt és a nagy gőz miatt az egyik ablakot kissé nyitva hagyták. A villám vakító fény és fülsiketítő dörrenés kíséretében lecsapott az épület közelében, majd a nyitott ablakon át bejutott a konyhahelyiségbe. Mint, a szemtanúk elmondották: a villám vörös tűzgömb alakjában végigfutott a falon, aztán egy fémasztalon folytatta az útját és a hurkatöltőn keresztül hatolt be dig bénulásos tünet jelentkezett. Néhány pillanatra az eszméletét is elvesztette. A mentők azonnal a megyei kórházba szállították, majd hamarosan — szakkezelés végett — átvitték az idegklinikára,. Szerencsés véletlennek köszönhette, hogy nagyobb baja nem történt; ha ugyanis a villámcsapás a bal oldalán — a szíve táján — éri, az végzetes lehe- : tett volna számára, A mellette tartózkodó embereknek az ijedtségen kívül semmi bajuk nem történt. (MTI) Tudományos tanácskozás a Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson Év elején haltenyésztési kísérleti állomás rangra .emelték a szarvasi kísérleti halastavakat. Azóta a tudományos létszám gyarapodott s ötéves kutatási terv- javaslatot dolgoztak ki. Legfőbb feladat természetesen a halnemesítés s a tógazdasági termelés komplex kutatása. A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen a MÉM és számos országos jellegű intézmény képviselője vitatta meg a helybeli kutatókkal a nagy jelentőségű tervjavaslatot. Kiderült az is, hogy a Balaton, a Körösök és egyéb természetes vizek haltenyésztési problémáival is foglalkoznak a kutatók. Legfőbb feladat: a kitűzött cél érdekében ösz- szefüggő kutatásokat végezni. Az egyes témák kutatócsoportjai nem egymástól függetlenül dolgoznak. Többek között országosan igyekeznek elterjeszteni a Szarvason már jól bevált tógazdálkodási formát, amikor a növényevő halak, a nemespontyok és más halfajták együtt élnek a tavakban. A. Mihály, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának munkatársa is. A beszámolót Berényi József, a KIOSZ megyei titkára tartotta, aki a bevezetőben elmondotta, hogy í a kisiparosok egyre inkább be- {kapcsolódnak a közéleti munká- j ba és ezzel segítik gazdasági, po- j litikai célkitűzéseink megvalósítá- i sát. Beszélt a gazdasági mecha- j nizmus reformjának eddigi ered- [ ményeiről. Megállapította, hogy a magánkisipar megítélésében is jelentős a változás, mert a kiindulópont az lett, hogy a lakosság igényeit a lehető legjobban ki kell elégíteni. Ez elismerése annak, hogy a kisiparosság jelentős feladatot tölt be. Békés megyében tavaly 622 iparjogosítványt adtak ki, viszont megszűnt 413, így most összesen 4052 a kisiparosok száma. A lakossági szolgáltatás azonban még így sem megoldott a városok külterületein és a tanyaközpontokban. A KlOSZ-szervezet sokrétűen segíti elő a kisiparosok munkáját, így a szakmai és politikai oktatás szervezésével, a rendeletekről való rendszeres tájékoztatással, bizonyos anyagok, gépek beszerzésének elősegítésével. A kisiparosok forgalma tavaly nagymértékben növekedett, ami egyúttal megindította az egészséges | verseny folyamatát is. Ezért nagyobb gondot fordítanak a minőségre, a vállalási idők betartására, ügyfeleik előzékeny kiszolgá- i lására. Újabb kezdeményezés töb- ■ bek között: Dévaványán Vass AZ- I bért cipész a hozzá elvitt lábbelit még aznap megjavítja, vagy Gyulán Gergely István lakatos az esti órákban is a lakosság rendelkezésére áll. A beszámoló a következőkben ismertette a kisiparosok tevékenységére vonatkozó legújabb rendelkezéseket, majd rátért az iparitanuló-nevelésre. Elmondta, hogy az előzetes szerződtetések már megkezdődtek, mégpedig nemcsak a járási székhelyeken, hanem 3 nagyobb helyi csoportnál is. Megemlítette, hogy ez év elején 810 ipari tanulót neveltek a kisiparosok. Végül» szervezeti kérdésekkel foglalkozott Berényi József, majd tájékoztatta a megjelenteket a helyi csoportok versenyének eredményéről. A békéscsabai helyi csoport országosan a 3. helyezést érte el. A megyei versenyben a nagycsoportok között az első helyre Szarvas, a másodikra Orosháza, a harmadik helyre pedig Békés került. A kiscsoportok között a sorrend: Kondoros, Déva ványa, Gyoma. A beszámolót több hozzászólás követte. Kiss Imre, a szeghalmi járási csoport titkára annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kisiparosok hangulata jó. utóbbi időkben 11-gyel nőtt a kisiparosok száma. Akik működési engedélyt kértek és kaptak, legálisan dolgozhatnak. Lényegében megszűnt a kontárkodás. Baumann Ferenc eleki kisiparos, országos választmányi tag a politikai és szakmai továbbképzés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Németh Sándor, a KIOSZ Központ osztályvezetője a helyi csoportok vezetőségének a munkájáról beszélt. A hozzászólásokra végül is Berényi József adott választ, majd jutalmakat adott át a társadalmi munkában élen járóknak: Gergely István gyulai, Adamik György szarvasi, Voják Pál békéscsabai, Kecskeméti László békési, Kiss Imre szeghalmi, Jass Mihály békéscsabai, Benkő János nagyszé- nási és Gálfi Sándor dévaványai Három nyugati országban is érvényes a CASCO Az Állami Biztosítónál kötött gép jármi! CASCO biztosítás a szocialista országok területén, pótdíj fizetése ellenében Jugoszláviában előforduló baleseti cores, valamint betöréses lopás és rablás károk térítésére is fedezetet nyújt. Az Állami Biztosító az autósok kívánságának megjelölőén tárgyalt nyugati biztosító társaságokkal — egyelőre osztrák, NSZK és olasz biztosítókkal — a magyar CASCO kiterjesztéséről. A megállapodás értelmében ha az említett országokban a hazai autósokat baleset éri, kocsijuk elromlik, az ottani biztosító társaság megelőlegezi a javítás költségeit. Ha a gépkocsi annyira megsérül, hogy nem lehet üzemképes állapotba hozni, az érintett ország biztosítója gondoskodik az autó hazaszállításáról. A sémit gépkocsi végleges javítása ugyanis csak itthon igényelhető. Az e4- lopott és meg nem került gépjárműért az Állami Biztosító itthon kisiparosnak. P. B. | forintban fizeti ki a kártérítésit. Mesteri munka Még két képet közlünk a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termékbemutatójáról. Csupán a kuriózum kedvéért, mert a képén látható munkára a mesteri jelző illik legjobban. A műszaki színvonal fejlesztésében az orosházi és a sarkad! gépjavító üzem olyan magas fokra jutott, mint amilyet a fényképezőgép megörökített. Fogazott és fogköszörült fogaskerekek, sík- és palástköszörült alkatrészek. Az orosháziak tcrmelvénye. A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA kőműves szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés a gyár munkaügyi irodájában, Orosháza, Október 6. u. 6/8. Autoklav kezclőtábla. Az élcTrn ‘szeripar nélkülözhetetlen üzemi vezérlő berendezése Sarkadon készült. (.Fotó: JS.sztergály)
