Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-11 / 81 . szám

1969. április 11, 4 PénieS Kikeltek az első kis fácánok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság telepén — Fekete-, ezüst-, örvös fácáncsirkék infralámpák alatt — A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság apró vad ban gazdag erdésze­tét Franciaországtól Nepálig évente sok külföldi vadász keresi feL A szárnyasvadak szaporítá­sáról mesterségesen is gondos­kodnak. A telep voliereiben töb­Megsekszorozódott a tejtermékfogyasztás A számok arról tanúskodnak, hogy tíz év alatt megsokszorozó­dott a tej- és tejtermékfogyasztás a Hajdú megyei Tejipari Vállalat Békéscsabai Tejüzeméhez tartozó területen. Míg 1959 első negyed­évében 98, most 834 mázsa vaj fo­gyott, az akkori 121 mázsa sajt­igény 470 mázsára növekedett, tejfölből 215 hektoliter helyett 803 hektolitert, túróból pedig 56 mázsa helyett 557 mázsát igé­nyelt három hónap alatt a lakos­ság. Köziilelek munkaerőigénye Mélyépítőipari végzettséggel és gyakorlattal rendelkező techniku­sokat, technikusi és művezetői munkakörbe felveszünk. Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire (Ajka, I>unaúJváros, Ózd, Almás­füzitő, Kazincbarcika) csőszerelő, hegesztő, lakatos, . kovács, betaní­tott és segédmunkásokat. 44 órás munkahetet, minden héten szabad szombatot, ingyenes szállást bizto­sítunk. 1—2 évi vállalati tevékeny­ség alapján külföldi szerelési mun­kán való részvételt is biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írás­ban, Budapest, VI., Paulay Ede ut­bek között fekete-, ezüst-, örvös-, mongol- és cseh fajtákból alakí­tották ki a törzsállományt Ez év tavaszán 25 ezer kis fácánt keltet­nek ki gépekkel, nyolchetes ko­rig előnevelik, azután eresztik szabadon, illetve egy részét kül­földi vérfrissítésre adják eL A szakszerű gondozás és takarmá­nyozás eredményeként a szoká­sosnál korábban kikeltek az első fácáncsirkék. Az áprilisi szeles időtől 1500 kis fácánt védenek az infralámpák. Ezentúl heten­ként „ontják” a gépek az apró szárnyas vadakat. A magasra fe­szített drótháló alatt röpködni is megtanulnak a mesterséges fá­cántelep „kis lakód”. Népviselet a századfordulón? Nyolcvainhat éves korában adta írásra a fejét Frenyó Imre dé- vaványai lakos. Édesapja tizgyer- mekes orvos volt az alföldi nagy­községben. A Frenyó-gyerekeket botanikára a népszokások isme­retére, szűkebb hazájuk szerete- tére nevelte a köztiszteletben ál­ló orvos. Ffenyó Imre idős korá­ban amatőr régésszé „lépett elő”. A családi emlékek alapján írta meg többek között, hogy milyen volt Dévaványa népviselete a szá­zadforduló előtti években és ké­sőbb. A hallását már teljesen el­veszítette, gyermekeivel levele­zéssel „társalog”, de ma is for­dít angol műszaki könyveket s színes rajzot készít az egykori dé- vaványai botanikuskertről, a bor­készítés hagyományos módszerei ről és egyéb jellegzetes szokás­ról. A tárgyalóteremből: Nem bűnösnek Március 19-e óta tárgyalja a Békéscsabai Városi Bíróság Rév­bíró Sándor bűnügyét. Mint ko­rábban már röviden beszámol­tunk róla, Révbíró a Békéscsaba és Vidéki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megbí­zásából juhbelet vásárolt fel a? ország egész területén és tisztítás, kaliberezés után eladta a Buda­pesti Húsipari Vállalatnak. Az ÁFÉSZ-szel kötött szerződése sze­rint, legalább 20 százalékos nye­reséget kellett biztosítania, s a bruttó nyereség 50 százaléka ót illette. Ebből fedezhette a felvá­sárlás és feldolgozás összes költ­ségét, közte a budapesti saját Több ezer könyv féláron Látogatás a könyvesboltban A csabai utcákon ünnep utá­ni hangulat. Kevés ember, a bol­tokban néhány vevő. Az eladók ké­nyelmesen támaszkodnak a pul­tokra. Ennyire igénybe vette vol­na a négynapos ünnep a pénztár­cákat? A könyvesbolt előtt más kép fogad. A kirakatok zsúfoltak a szebbnél szebb könyvekkel, min­denütt feliratok: „Több ezer könyv féláron március 31-től áp­rilis 19-ig!” Bent az üzletben szinte tolongnak a vevők, de a könyvtisztelő kultúremberek mód­jára viselkednek. Négy eladó, sőt az üzletvezető ott szorgoskodik a pult mögött. Az ő dolgukat, de a vevőkét is megkönnyíti az, hogy lehet „böngészni”. Igen, bárki el vehet a pultra kirakott könyvek közül, amennyit akar. Lapozgat­hat benne, olvasgathat minden vételkényszer nélkül, Egy férfi is ezt teszi, sőt le is ült az asztalka mellé, és elmerül egy vers-antológiába. Szatyrában tejesüveg, kenyér, talán már vár­ják otthon, de ő csak olvas, majd pici cédulácskát vesz elő és arról felolvasva a címeket, újabb ver­sesköteteket kér az eladótól. Kosz­tolányitól Radnóti-ig sok mindent összeírt és meg is vásárolja. Azt mondja, mérnök és pihenőül ver­seket szokott olvasni. Hát ez a kislány mit fedezett fel? — Éppen csakhogy felér a pultig és mégis meglátta a csinos kit átlátszó műanyag dobozban a „Mit tud róla...? Mi ez?” című kártyajátékot Az egyik sorozat­ban híres festmények reproduk­ciói, a másikban nevezetes épü­letek fényképei találhatók, meg kell hozzá keresni a kartont, amelyben a kép festőjének, ae épületek alkotójának neve, élet­rajza van. Lehet a gyerek vagy 11 éves, de mesekönyv helyett ezt veszi meg kérésére az édesanyja. Két fiatalember a múlt évi érettségijükről beszélget, hó­nuk alatt a „Szocializmus gazda­ságpolitikája” című könyv egy- egy példánya. Mikor ki akarják fizetni, kisül, ez nincs leárazva! Nem baj! Megveszik. Mint ahogy sok-sok nem le­árazott könyv is vevőre ta'ál. Va­laki egy, a rádióban reggel ismer­tetett izgalmas szovjet kémre­gényt keres, a címét se tudja pontosan. „A körív kitűző zseb­könyv” viszont kétkötetes, drága szakirodalom. Megvennék, de saj­nos, most nem kapható. Felcseng a telefon. Móra Ferenc irjúsági könyvei után érdeklőd­nek. — Igen, még van „Kincske­reső kisködmön” és „Mindenki Jánoskája” is, csekély 10—12 fo­rintos áron. erzem magam" műhelyében foglalkoztatott alkal­mazottak munkabérét. Az elmúlt év szeptember 25-ig — letartóz­tatásáig — folytatta tevékenysé­gét és mint az ügyész vádbeszé­déből kiderült, nem elégedett meg a legális haszonnal. A szerződést megszegve, nem méterre, hanem kötegenként vá­sárolta fel a juhbelet és olyan ügyesen kalkulált, hogy hónap­ról hónapra tetemes többlethez jutott. A többlettel azonban nem számolt él megbízójának, hanem fiktív vételjegveket állított ki, és a görbe úton szerzett tetemes összeget zsebrevágta. Két év alatt valamivel több mint 700 ezer fo­rintot sikkasztott el Ily módon. A társadalmi tulajdonban külö­nösen nagy kárt okozó, folytató­lagosan elkövetett sikkasztásért, az ügyész börtönbüntetés kisza­bását, s ezenkívül részleges va­gyonelkobzást és kártérítésre va­ló kötelezést kért. A vagyanelkob. zásnak, illetve kártérítésnek reá­lis alapja van, hiszen Révbíró budapesti családi házzal, gyümöl­csössel és Volga személygépkocsi, val rendelkezik. A csalafinta felvásárló azonban még nem adta meg "magát. Az utolsó szó jogán is azzal védeke­zett, hogy a fiktív vételjegyek ki­állításával elsikkasztott százezre­ket nem saját hasznára fordította, hanem a rendkívül magas rezsi- költség fedezésére. Azt állítja ugyanis, hogy a bruttó nyereség 50 százaléka nem volt elegendő erre. „Nem érzem bűnösnek ma­gam” — hangsúlyozta mindunta­lan a rendkívül magabiztosan vi­selkedő vádlott és védőjével egyetértésben felmentést kért. A rendkívül érdekes bűnügy­ben a jövő héten hirdet ítéletet a bíróság. Erről ismét tudósítjuk olvasóinkat B. D. ca 52. Személyzeti főosztály. Az Országos Sertéshizlaló Vál­lalat, Békéscsaba, 1. sz. Telepe se­gédmunkásokat vesz fel. Plakátok, bélyegeken m &wmn i mmmm reg8*fi§** flgNMAi;v*i< Pftsy*: Március 21-én, a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából 40, 60, 1,—, 2,— és 3,— forintos címle­tekből álló bélyegsorozatot és 10 forint névértékű emlékblokkot bocsátott forgalomba a posta. A sorozat 535 000 fogazott és 4000 vágott a blokk 352 0Q0 fogazott és 4000 vágott példányban készült. A bélyegek az 1919. évben készült | legszebb plakátok mását ábrázol­ják. Itt említjük meg, hogy az év­forduló emlékére a magyar posta- igazgatóság minden szervezett felnőtt és ifjúsági gyűjtő részére a 60 filléres bélyeget, Lenin arc­képét, vöröses-lila háttérrel is el­készítette fehér bélyegpapíron a „Magyar Posta Ajándéka” hát­irattal. Az ajándékbélyeg postai bérmentesítésre felhasználható. Vass Tibor Filatéliai hírek Élelmiszerkereskedelembcn gyakorlott szakképzett kereskedőt üzletszerzőnek alkalmazunk „Gépkocsival rendelkezők előnyben” jeligére az Orosházi Hirdetőbe. Házgyári épületek szereléséhez fe Iveszünk állandó budapesti munkára vasbetonszerelő, ács, kőműves, lakatos, asztalos, toronydarus, hőszigetelő, parkettás és festő szakm unkásokat, kubikosbrigádokat, férfi- cs női segédmunkásokat. Kiemelt bérezés, 44 órás munkahét Minden szombat szabad. Vidékieknek szállásról gon­doskodunk. Útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami építőipari vállalatnál, Bp. XI., Dombóvári út. 19. A raktárban a ma érkezett áru­kat rendezik, holnapra már at pultra kerülnek. Az első három nap itt, Csabán 60 ezer forint volt a forgalom, amit ha teljes árú könyvek értékében számolunk, 120 ezernek felel meg. Egy idős hölgy lép az eladóhoz, lölöni György könyveit kéri. Két kötettel leül, belelapoz, aztán ki­jelenti: nem ez kell. A kirakatban látott egy tanulmányát, kéri, ve­gyék be. Meg is teszik szívesen. Újra lapozgatás, fejcsóválás, visz- szaadja. Nem ez, amit keres, ha­nem amit Adyról írt™ Sajnos az nincs! Akkor „Bóka Lászlótól: Esszék és tanul­mányok”. Megvan. Beleolvas, nem kell. Visszaadja, és csalódottan távozik. Mint egy divathölgy, aki lerámoltatja a boltok szövetkész­letét, s végül semmit sem vesz, mivel „nem ilyen szinűt” gondolt. Üjra mennek-jönnek, gyerekek­kel. Magdi megkapja a „Vologya útját”» Egy kisfiú Benedek Elek: „Aranyalmafáját”. Egy másik idő­sebb asszony a nagyfiával aszta- los-szakkönyveket vásárol. Egy mankós nőt a méhészet érdekli, egy nyugdíjas lakatos a „Zugéi nyilaspert” és még két dokumenr tum-könyvet vesz. Órákig lehetne üldögélni és örülni, mennyien vesznek köny­vet és milyen jókat! Egy kisasz­talon a Könyvterjesztő Vállalat ajánló jegyzéke. Ezt Pesten készí­tették és küldték el az ország minden könyvesboljának. így ma­gától értetődő, hogy a felsorolt könyvek közül nincs mindenütt mindegyik raktáron, viszont, aki kiválasztott innen néhány ked­vére valót és nem kapta meg, az csalódottan távozik, hiszen „ben­ne volt a könyvújságban!” De azért a legtöbben meg­találják, amit keresnek. H. Sándor Magda Biztató kezdet Múlt év februárjában tizen­egyen határozták el Battonyán, hogy baromfitenyésztő szakcso­portot. alakítanak. Elhatározásu­kat tett követte, s ma már 18 tagja van a szakcsoportnak. Mint mindenütt, a kezdet itt sem könnyű. Való igaz, hogy a terme­lők egy része még most ismerke­dik a szakszerű baromfitenyész­téssel. Mégis az idén már több mint 2500 tény észtojást adnak keltetésre a gyulai tsz-közi kelte­tőnek, ahonnan naposbaromfi- szükségletüket kapják. Ezenkívül erre az évre 220 ezer árutojás leadására kötött szerző­dést a szakcsoport a Battonyai Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezettel. B. L Nem azért az 1 forintért... Közérdekű tanácsot jelentetünk meg, amikor ismertetjük a társa­dalombiztosítási igazgatóság dol­gozóinak, Serfőző Bélának hozzánk írt levelét: „Naponta legalább harminc­szor cseng feleslegesen a telefon a Társadalombizto­sítási Igazgatóságnál, A telefo­nálók arra kiváncsiak, hogy hány­tól rendel a sebészet, mikor van szakrendelés stb., holott ilyen kérdésekkel a rendelőintézethez kell fordulni. A rendelőintézetnek külön telefonja van, száma: 11— 117. Ez a tanács, úgy véljük, nem­csak a felesleges bosszúságtól kí­méli meg a telefonáló feleket, ha­nem 1 forint pluszköltségtől is.

Next

/
Thumbnails
Contents