Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-11 / 81 . szám
1969. április 11, 5 Péntek Befejezés előtt az iskoláztatási munka első szakasza Az 1969—70-es oktatási évet érintő iskoláztatási munka első szakasza befejezéshez közeledik. Az eddigi tapasztalatokról tájékoztatták az MTI munkatársát az illetékesek. Csakúgy, mint a fővárosban, vidéken is elsősorban a szakkö. zépiskolákban jelentkeztek többen a felvehetők számánál. A fiú- gimnáziumokban ugyanakkor kevesebben akarnak tovább tanulni, mint ahány hely azokban ren- rendelkezésire áll. A szakmunkás- képző iskolák iránt vidéki viszonylatban kellő érdeklődés mutatkozik. ' Az iskoláztatási munka további ..menetrendje” a következő: azok. ban a gimnáziumokban, ahol kétszeres vagy még nagyobb a túljelentkezés, tájékoztató jellegű beszélgetést folytatnak a diákokkal, a szakközépiskolákban a tavaszi szünetben bonyolítják le a pályaalkalmassági vizsgálatokat, s felnem vett tanulók jelentkezési lapját április 25-ig küldik meg a második helyen megjelölt tanintézetnek. A gimnáziumokba vagy a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett fiatalok jélntkezési lapját a második helyen megjelölt iskolába április 30-ig juttatják el. Az esetben, ha a kérelmezőt a második helyen megjelölt tanintézetbe sem veszik fel, a jelentkezési lapot május 15-ig megküldik az illetékes megyei művelődésügyi osztálynak, hogy az érdekelt tanulókat a még esetleg üres^ helyekre irányíthassák, A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen az értesítést követő nyolc napon belül a döntést hozó iskolánál — a két iskola esetén azok egyikénél — benyújtott. de annak közvetlen felügyeleti szervéhez címzett fellebbezéssel élhet. A középiskolába fel nem vett fiatalok felvételi kérelmére az illetékes művelődésügyi osztály június 15-ig ad választ, Üj raktárhelyiség saját erőből ■ Rövid- és Kötöttáru Nagyker. békéscsabai lerakatában Egy új raktárhelyiség bemutatójára szóló meghívó apropóján kerestük fel a héten Baróczai Sándomét, a Délmagyarországi Rövid, és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai lerakató nak helyettes vezetőjét. Kérésünkre elmondta, hogy az új raktár létrejöttével tizenötéves gondjukon könnyítettek. Az elmúlt évek jó eredményei alapjan megvásárolták az AGROKER- telepet az Orosházi út 1 szám alatt, s itt elsőként egymillió forintos költséggel korszerű raktárrá alakítottak egy épületet. E raktárban 9 millió forint értékű árut tárolnak, de ennél többet is el tudnak helyezni, ha szükség van rá Az AGROKER 1970-re adja át teljesen a telepet, s akkor a te- I rakat másik két raktárában, s a | tárolóraktárban elhelyezett áruk — alsókonfekció és rövidáru — is a kialakuló központban kapnak helyet A RÖVIKÖT békéscsabai egysége látja el alsókonfekcióval, rövidáruval, kötöttáruval és harisnyával egész Békés megyét, de állandó vevői a Szolnok és Hajdú-Bihar megyeiek is. A lerakat szerződések alapján rendszeresen kap árut többek között a Budapesti Finom- kötöttárugyár minden egységéből, a Budapesti Harisnyagyárból, a Habselyem Kötöttárugyárból, a Férfi- és Női Fehémeműgyárból, a Békéscsabai Kötöttárugyárból, a Hódmezővásárhelyi Divat-Kötöttárugyárból, s számos ktsz-ből. Jelenleg csaknem 17 millió forint értékű a raktárkészlet, s az idei jév első három hónapjában 49 I millió forint volt a forgalom. Rejtvény-tavasz, 69 19. rejtvényünk Törőcsik Mari játssza annak a filmnek a főszerepét, melyből a fenti képet közöljük. A film sok vitát váltott ki, s az ellenérzések nagyrészt jogosak is voltak. A filmben szerepet kapott a táncdalénekes, Kovács Kati is. Kérdés: Mi a film címe? Rejtvény tavasz, 69 I969. április II. II Tanácsköztársaság Békés megyéken A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban 0 A ROMÁN támadás kezdetének időpontjában a szembenálló felek erőviszonyai így körvonalazhatók: A románokkal szembeni mintegy 300 kilométeres keleti arcvonalon az öszesen 34 zászlóaljjal és 16 üteggel (ez elvben 96 ágyú) rendelkező két vörös hadosztállyal (az 5., 6. hadosztályok) és egy önálló dandárral (a 39, dandár) szemben 6 román gyaloghadosztály, egy lovashadosztály és egy erős különítmény állott. Ez 64 gyalogzászlóaljat, 28 lovas századot és 48 üteget jelent. A románok így élőerőben több mint kétszeres, tüzérségben háromszoros túlerőben voltak. A 46. dandárnak 4, a 101. dandárnak 6 zászlóalja alakult meg április 16-ig és 5 zászlóalj volt szervezés alatt. A 6. hadosztályban a 101. dandárcsoport közvetlenül a 2. és az 1. román vadászhadosztállyal, távolabbról a 18. román hadosztállyal állt szemben. A 46. vörös dandárcsoport Szeged és Makó között a 76. francia gyarmati hadosztállyal, Arad térségében pedig a 214. francia hadosztállyal volt szemközt. A 46. dandárcsoportot magában foglaló déli fronton az ellenség hatszoros túlerőben volt. A 6. VÖRÖS hadosztálynak a felszereltségi helyzetéről tanúskodó április 17-i jelentése szerint a 46. dandárcsoportnak a frontvonalon '1608 puskája és 13 géppuskája, a 101. dandárcsoportnak pedig 2624 puskája, 40 géppuskája és 2 db könnyű német aknavetője volt. Ugyanekkor a felfegyverzésre váró, kiképzett katonák számára 3 ezer 700 puskára lett volna sürgősen szükség, a hadosztály megállapítása szerint. A román támadás előtt hat nappal még a szervezés stádiumában volt a 6. hadosztály tüzérsége is. Április 16-ig két üteget sikerült menetkésszé tenni, hat üteg felállítása folyamatban volt. A kiszabat szerint járó ágyúk felé kiutalták ugyan, de még nem érkeztek meg. A lőszerkészlet is csak két napra való volt. Különösen hiányzottak az ágyúk vontatásához szükséges lovak. A tisztek és a legénység ösz- szeállítása gyorsabban ment, általában sikerült, a lovaknak viszont csak a fele volt meg. Nem tudunk pontosabb adatokat a 6. hadosztály mellé rendelt, elsősorban felderítésre használt repül 3- század gépeinek számáról. A század parancsnoka Korbuly László volt. Április 10-e körül 83 katonája volt. 19X9. április 16-án reggel 6 órakor a román királyi csapatok általános támadást kezdtek a 6. vörös hadosztály frontszakaszán is a Magyar Tanácsköztársaság el- tiprására. A meglepetésszerű, erős támadást a hadosztály egységei nem tudták feltartóztatni, az ellenállás megkísérlésére sem volt sok lehetőség. A gyors román előretörés miatt a bekerítéstől félő vöröskatonák rendezetlen, felbomlott visszavonulásba kezdtek. Április 16-án már három őket szállító szerelvény érkezett a békéscsabai vasútállomásra. A katonák erőszakkal megszállták a frontvonalhoz közel eső vonatokat és a vasúti személyzetet arra kényszerítették, hogy Békéscsaba j felé szállítsa őket. A román túlerő láttán megijedt, de egyébként is demokratizált katonákat a pa_ rancsnokok és a politikai megbízottak sem tudták feltartóztatni vagy az ellenállás felvételére bírni az első napokban, a visszavonulók nem engedelmeskedtek a parancsnoknak, lelövéssel fenyegették meg elöljáróikat. A 6. hadosztály parancsnoksága azt tervezte, hogy az önkényesen menekülő egységeket Kisjenö—Simánd területén összegyűjti és újra harcba vethetővé szervezi. Ezt azonban nem lehetett megvalósítani. A 6. hadosztály a 101. dandár IV. és V. zászlóaljával Kőkaró—Déz- na vonalában próbált védőállásokat berendezni április 17-én, szívós ellenállási szándékkal. A FEHÉR-KÖRÖS völgyében támadó románok az első napon birtokba vették Halmágycsúcsot. Előretörésüket egyedül a nagy hírű 8. sz. páncélvonat személyzete akadályozta bátor harcával. A vonat mozdonya Halmágycsúcs- nál telitalálatot kapott, de — mint az egykorú jelentés kiemeli — „kiváló odaadással fedezte a visszavonulást és hatásos ellenséges tűz közepette nagy mennyiségű visszahagyott fegyvert, élelmet stb. mentett meg, úgyszintén a Honctőnél visszahagyott három ágyú közül kettőt felrobbantott. Miután a Kőkaró—-Dézna vonalon tervezett ellenállás megszervezése a román átkarolás veszélye és a mindössze öt századnyi ottlevő vöröskatona csekélysége miatt nem sikerülhetett, még április 17-én Világos—Terno- va—Selénd—Bokszeg—Sólyom vonalában kísérelte meg a 6. hadosztály az újabb védelmi szakasz elfoglalását. Olyan elképzelése is volt, hogy három napon belül négy zászlóalj és egy üteg erősítést kapnak, s azzal ellentámadást hajthatnak végre. Sajnos, az ellenlökésre nem kerülhetett sor, így még aznap a támadási sávban levő négy és fél zászlóaljból egyet a Tenke-Tal- pas, kettőt a Vadász—Seprős- Apáti szakaszra, egyet Kisjenőre irányítottak. A jelzett vonalakra Hódmezővásárhelyről, Makóról és Békéscsabáról újabb zászlóaljakat vártak. Féló volt az is, hogy a támadó románok balszámya kapcsolat», teremt az aradi franciákkal. Ennek megakadályozására mindössze néhány század állt rendelkezésre. Aradon ebben az időben újra elkezdték a magyar ellenforradalmárokból álló fehérgárda toborzását, az ott szervezkedő „kormány” mellé, de kétszáznál alig sikerült több embert összeszedni. A déli (marosi) frontszakaszon egyébként egyidejű francia támadás jelei nem mutatkoztak. A 6. hadosztálytól április 17-én a Hadügyi Népbiztossághoz befutott jelentés szerint körülbelül 5 —6 ezer román katona állt szemben mintegy ezer fegyelmezetlen, a tiszteknek nem engedelmeskedő és a politikai megbízottakat állandóan fenyegető vöröskatoná- vaL „A csapatok elvesztették minden harci kedvüket, azt hangoztatják, hogy ők tovább harcolni nem akarnak, kérik a fizetésüket, hogy haza akarnak menni” — jelentette a hadosztály vezérkari főnöke. A katonák félelme elsősorban abból eredt, hogy tudták: ha az ellenség fogságába esnek, aligha maradnak életben. Mindezzel szemben alig tehetett valamit a vezetés. Nem lehetett a gyakorlatban végrehajtni a Hadügyi Népbiztosságnak azt a rendelkezését sem, hogy a rendbontókat forradalmi törvényszék elé kell állítani, mert ez nagy katonatömegeket érintett volna. NEM KÉTSÉGES, hogy a túlerejű román támadás már az első napokban felszínre hozta mindazokat a politikai, szervezési és katonai problémákat, amelyek megoldása nélkül a Vörös Hadsereg nem válhatott igazi proletárhadsereggé. A rendezetlen visz- szavonulást és annak gyökereit a Vörös Hadsereg egykori kommunista vezetői is kemény szavakkal bírálták. Münnidh Ferenc rámutatott arra, hogy a hadműveletek központi irányítására rendelt Hadügyi Népbiztosság a feladat ellátására alkalmatlan volt, távol esett a harctéri eseményektől, nem volt jó összekötettése a csapatokkal, intézkedései késve érkeztek. Célszerűtlen volt a hadsereg tagozódása is: a hadosztályok a szomszédos egységekkel nem tartottak szoros kapcsolatot. A laza fegyelem és az erőteljes központi vezetés hiánya lehetővé tette a reakciós beállítottságú tisztek önhatalmú és indokolatlan hátrálását. A vörös csapatok politikai irányítása sem volt kielégítő, kevés és nem mindig megfelelő politikai megbízott működött. EZEKNEK az alapvető kérdéseknek a megoldására csak hetekkel később kerülhetett sor, a csapatok harci szellemét, politikai légkörét a rendezetlen visszavonulás körülményei között számottevően megváltoztatni nem lehetett. (Folytatjuk) Szabó Ferenc Viharsarki vöröskatonák egy csoportja.
