Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-09 / 79 . szám
ItM. Április 9. 5 Szerda Jo ff tanácsosunk írjat fl fsz-gépkocsivezetfik kiküldetési díjáról A termelőszövetkezetekben munkaszerződéssel alkalmazott gépjárművezetők kiküldetési költ. Bégek szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a tsz egyéb alkalmazottai. Ezekre vonatkozóan a termelőszövetkezeti törvény, illetőleg annak végrehajtási rendelet« kimondja, hogy kiküldetés teljesítése esetén ugyanolyan költségtérítésekre jogosultak, mint az állami vállalatok alkalmazottai (Vhr. 176. §). Az állami vállalatok gépjárművezetőinek kiküldetési költségeiről a 113/1968. (12.) MüM— KPM sz. ut. rendelkezik. Ennek 17. pontja szerint a gépjárművezetők részére a telephelyen kívül végzett munka esetén kiküldetési költséget kell elszámolni. Ez vonatkozik az élelmezési költségre (mapidíjra) is, amelyet tehát sántán a kiküldetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, illetőleg folyósítani. A kiküldetés esetén járó élelmezési költség (napddíj) a 33/1951. (I. 31.) Mt. számú rendelet értelmében 31 forint. Huszonnégy órát meg nem haladó kiküldetés esetén ez az összeg akkor jár, ha a távoliét időtartama 12 óránál több. Tizenkét óránál kevesebb, de 8 órát meghaladó kiküldetés esetén a napidíj fele összege jár, míg 8 óránál rövidet*) távoliét alkalmával napidíjat nem lehet elszámolni. Huszonnégy órát meghaladó kiküldetés esetén a távoliét minden 24 órájára teljes napidfj jár, » fennmaradó időre pedig, ha az 12 óránál több, szintén a teljes napidíjat, míg ha ez az idő 12 óránál kevesebb, a fele napidíjat lehet felszámítani. A gépkocsivezetői munkakör az említett rendelet értelmében npm minősíthető külszolgálatom munkakörnek. A napidíjat tehát mindig a kiküldetésre vonatkozó, fenti szabályok alapulvételével kell elszámolni. Eltérő elszámolás esetén a különbözet a Munka Törvénykönyvében meghatározott, háromévi elévülési időn belül, visszamenőlegesen is követelhető. Kéjt vény-tavasz, 69 17. rejtvényünk Vízszintes: 1. Jelmondatunk első része. 10. ...dió, izgatószer (+’). 11. Rákóczi seregében szolgáló, szabadságharcában részt vevő katona. 12. Rag, nek párja. 14. Ért-e. 15. Mutatőszó. 16. Végtag. 18. Folyó a Szovjetunióban. 19. Cirka röv. 20. ...alkohol, faszesz. 22. Részvénytársaság. 23. Díszített. ?4. Nógató szócska. 26. Fűszerezett, jégbehűtött szeszes ital. 27, Szovjet repülőgéptípus. 28. Trombitahang. 30. ...Ben, a Westminster toronyórája. 31. Néma terem. 32. A börtön ablakán is ez van. 34. Ez a hír gyorsan terjed. 35. Aki úton van. 37. Küzdőtér. Függőleges: 1. Diákétkező. 2. Itallal kínál. 3.. Rag,-nak párja. 4. 550 római számmal. 5. Magánhangzó. 6. Vissza: néma kín. 7. ÜUT. 8. A szovjet szakszervezetek központi napilapja. 9. Ilyen stflu« is van. 13. Végzetes. 15. Jelmondatunk befejező része. 16. Az angyalok nyolcadik kara. 17. Barátságtalan. Vissza: idegen férfinév. 21. Mocsár. 25. A részlet (—27, Ez az ülőalkalmatosság lassan kimegy a divatból. 29. Az uralkodó (+’). 31. Két személynévmás. 33. Kártékony rovar. 34. Horváth Rudolt 36. Felkiáltószó. 37. Névelő. A versidézethez szükséges megfejtés-mondatok: vízszintes 1. és függőleges 15. A sorrendre figyeljen! Rejtvény tavasz, 69 1969. április 9. 0 Tanácsköztársaság Békés megyében A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban o BÉKÉS megyében és a Viharsarokban alig egy hónapig tarthatott csak a Tanácsköztársaság Tájunk, megyénk dolgozó népe a proletárhatalom iránti hűségét, áldozatkészségét emiatt főként nem gazdasági vagy kulturális alkotásokkal tudta bebizonyítani, hanem azzal, hogy fegyvert fogva a Vörös Hadsereg soraiba állt, s ott a legnehezebb feladatok megoldását is bátran vállalta. A Viharsarok adta a Tanácsköztársaság honvédő harcaiban kiemelkedő szerepet játszó 6. vörös hadosztály gerincét. A Viharsarok proletárjaiból lett vöröskatonák részesei voltak a Vörös Hadsereg legszebb győzelmeinek. Tanulmányunkban nem vállalkozhatunk arra, hogy az első magyar proletárhadsereg és megyénk kapcsolatának minden vonatkozását részletesen bemutassuk. Célkitűzésünk mindössze az lehet, hogy a hozzáférhető forrásanyag lehetőség szerinti kiaknázásával hitelesen feltárjuk a Vörös hadsereg szervezésének, toborzásának viharsarki lefolyását és eredményeit, másrészt pedig ismertessük a vöröskatonák harcait, hadműveleteit a Dél-Tiszán- túlon, főként Békés megye területén, A Tanácsközátrsaság kikiáltása utáni első jelentősebb katonai akcióra tájunkon már 1919. március 25-én sor került, 377 főbói álló francia géppuskás egység indult el e nap regeglén egy vonat-! szerelvénnyel, hogy Békéscsabán át az éppen akkortájt francia kézre került Aradra jusson. (A franciáknak a belgrádi egyezmény alapján a magyar vasútvonalak használatára joguk volt) A szegedi és vásárhelyi vasutasok értesítése alapján úgy látszott, hogy a franciák a vasúti gócpont Békéscsaba elfoglalása céljából indultak útnak. Az akkor még Kétegyházán tartózkodó hadosztályparancsnokság ennek hallatára utasította Andrássy Gyula csabai városparancsnokot, hogy a beäyi vörösőrség igénybevételével a franciákat ejtse foglyul és fegyverezze le. Számításba vehető katonai erő a hadosztály rendelkezése alatt Békéscsabán vagy környékén ekkor még nem volt, a demarkációs vonalon tartózkodó századok messze estek, s visszavonásuk különben sem lett volna veszelvtélén. így a hadosztály csak két páncélvonatát tudta elküldeni, a többit a csabai proletárok szervezőkészségére kéllett bíznia. A félrevert haranggal és szirénával gyorsan riasztott lakosságból a hír elterjedése után azonnal jelentkező vörösőröket és munkásokat a laktanyában rövid másfél óra alatt felfegyverezték, csatlakozott hozzájuk mintegy 35 aradi menekült vasúti vörösőr, számos csabai vasúti vörösőr és 40 Erdélyből menekült csendőr, akik éppen a csabai állomáson táboroztak. tónak raj vonalba fejlődve beásták magúkat a töltés két oldalán, a két páncélvonat pedig a fővágány melletti két sínpáron állt feL A délelőtt 10—II óra között Szeged felől befutó szerelvényen nyugodtan üldögélő franciákat az állomáshoz érve meglepte a vörösőrök riasztólövése, a páncélvonatok láttán ellenállás nélkül megadták magukat. Fegyvereiket a vöröskatonák birtokba vették és ban eloszlatta a fényesen sikerült telekgerendási akció a kitűnően felszerelt franciák iránt meglevő félelmet, ég önbizalmat adott a Vörös Hadsereg születőben levő viharsarki egységeinek is. Mint láttuk, a Tanácsköztársaság kikiáltásának időpontjában, a szervezés kezdetén álló 6. hadosztály igen csekély, mindössze körülbelül hat századnyi erővel biza foglyokkal együt déltájon diadallal hozták be Csabára, ahol az állomás előtt nagy tömeg várakozott rájuk. A SIKERES akciót végrehajtó vörösőrök és munkások köszöntése után a csabai direktórium nevében egy tanítónő francia nyelvű beszédet intézett a foglyokhoz. Ebben felvilágosította őket, hogy az országban a proletárhatalom győzött, s testvérként fogadja mindazokat, akik a kapitalizmussal szembefordulva felismerik, hol a helyük. A fogoly franciákat néhány napig vasúti kocsikban a csabai állomáson őrizték, majd Szolnokra vitték. Sajnos, az antant diplomáciai nyomására egy hét múlva Szolnokról Aradra vitték őket, vissza kellett adni a tőlük zsákmányolt fegyvereket s igen jelentős összegű kártérítést is kellett fizetni. Mindez azonban semmit sem von le a felfegyverzett csabai proletárok, vörösőrök bravúros tettének értékéből. Különösen jelentős és nagy horderejű vonása volt — ezt még az ellenforradalmi helyi krónikásai« elismeri —, hogy ez a győzelem a március 21-e után közvetlenül még nagy számban levő ingadozó elemek előtt bebizonyította a munkáshatalom erejét, ütőképességét, s ezzel a tömegek rokonszenvét, támogatását egycsapásra megnyerte. Soktosította a demarkációs vonal mintegy 200 kilométeres szakaszát A gyors toborzás eredményeként április első napjaira a vonalvédő egységek létszáma megháromszorozódott. A hadosztály április elején kiadott általános irányelvei szerint a Marostól északra fekvő területeken minden erővel ellent kell állni az antant esetleges támadásának, lépésről lépésre hátrálva, az átjáróknál, hidaknál szívósan védekezve. Az elgondolás szerint a Fehér-Körös mentétől a Tiszáig Gyomát, Köröstarcsát, Békést Dobozt, Gyulát Kisjenőt, Sikulát, Boros jenót és Bokszeget főbb ellenállási pontokként akarták kiépíteni az ellenség átkelésének megakadályozására, lelassítására. EZ a célkitűzés abból a reális felismerésből fakadt hogy erőteljesebb antant támadást a hiányos létszámú, rosszul felszerelt hadosztály nem képes visszaverni, ugyanakkor a proletárhatalom szempontjából létkérdés az időnyerés folyamatban levő toborzáshoz és anyagi felszerléshez. Nagy problémát jelentett hogy a semlegesnek nyilvánított övezet körül jelentős bizonytalanság uralkodott, egyik fél sem tartotta meg teljes pontossággal. Szabó Ferenc (Folytatjuk) EGY volt százados — Wagner Gyulai — irányításával mintegy 150-en — egyes szerzők szerint 400—450-en — külön szerelvénynyel mentek ki reggel hét óra körül, a két páncélvonat kíséretében, a franciákon való gyors rajtaütés színhelyéül legalkalmasabbnak tartott gerendása (a mai telekgerendási) vasútállomásra, amely Békéscsabától 11 kilométerre esik. Az álolmástól mintegy 100 méterre, Orosháza felé, a kaSzázezer nemes rózsatő Megyénkben általában nagy a rózsakultusz, de nyugodtan nevezhetjük az Alföld nagy rózsa- ligetének Gyulát. A Kertészeti Vállalat és a Fürdő-, Víz- és Csatornamű Vállalat évente újabb fajtákkal gyarapítja az utcákon, tereken, a várfürdő területén a rózsaállományt. Kora tavasztól késő őszig illatoznak a rózsák városszerte. Ez év tavaszán újabb tíz fajtát ültetnek. Összesen 100 ezerre emelik a rózsatövek számát Egyedül a várfürdő csodálatos parkjában 100 fajta nemesrózsa bon toga tja kJ virágszirmait májusban. Színekben a hófehértől a paprikapirosig, a bársonybordóig számtalan árnyalatot láthatnak a virágkedvelő vendégek.
