Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-09 / 79 . szám
1963. április 9. 6 Szerda Nemecsek a filmszínházakban Tájékoztató a második negyedév filmjeiről — Művészi rövid filmek a mozik műsorán T. »I Jelenet a Pál utcai fiúk című filmbűi. A képen a Nemccseket alakító Anthony Kemp. A filmszínházak második negyedévi műsortervében tizenegy változatos témájú játék- és dokumentum-film szerepel, mint arról az előzetes jelentések már hírt adtak. A részletes programról Szabad Lívia, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat propaganda csoportjának vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát — A negyedév és az április hónap kiemelkedő eseménye lesz a magyar—amerikai koprodukcióban készült Pál utcai fiúk bemutatása — mondotta. — Molnár Ferenc világhírű regényének kis hőseit angol gyermekszínészek alakítják, Fábri Zoltán rendezte, Biztosak vagyunk a nagy sikerben, a film valóban kitűnő, jól sikerült alkotás. Élménynek ígérkezik április hónapban a Feldobott kő című magyar film, mely egy korszak krónikáját közli egy fiatalember sorsában összesűrítve, őszintén, megkapó művészi ihletettséggel. A film főbb szerpeit Balázsovits Lajos, Nagyezsda Kazassian, Todor To- dorov játssza. A harmadik esemény Szemes Marianna Azt csinálok, amit akarok című dokumentum játékfilmje lesz, mely felveti a kérdést: mennyiben felelősek a szülők, a nevelőintézetek a fiatalkorú bűnözők sorsáért és milyen felelősség terheli őket, magukat. _— A külföldi filmek közül elsőnek a szintén áprilisban műsorra tűzött, Zarhi szovjet rendező Anna Karenina című kétrészes színes filmjét említem, melynek 70 mm-es változatát Budapesten, a Corvin mozi játszotta. A filmet most az ország több, széles vásznú vetítésre alkalmas mozijában is bemutatják. Ha megengedi, idéznék egy recenzió-részletet a Morning Star-ból: „Zarhi rendezésében veitek. A vidám műfaj érdekes alkotása az Én szeretek, te szeretsz című olasz film, sok zenével és tánccal. A krimit ezúttal a Vigyázat, hekus! című francia vígjáték képviseli áprilisban. A negyedév további l^ét hónapjának filmeseménye a Tiltott terület című magyar dráma, Az oroszlán ugrani készül című, szintén magyar filmszatíra, a Szeszélyes nyár című csehszlovák, a Nagyítás című angol filmek májusban, júniusban pedig az Alfa Romeo és Júlia eirnjl magyar vígjáték Ruttkay Évával és Latinovits Zoltánnal a főszerepekben, a Két mamám és két papám van című jugoszláv filmkomédia, a Férfibeszélgetés című szovjet dráma, a Könnyű szolgálatra alkalmas című szovjet és a Mezítláb a parkban című amerikai vígjátékok. — Azt hiszem, az olvasókat a rövidfilmek is egyre jobban érdeklik. A negyedévben sok érdekes rövid filmet vetítenek a mozik, Többek között az Érettségi után és a Bajai mozaik című magyar, a Münchausen báró kalandjai című szovjet, és A föld virágozni fog című NDK-rövid- filmre hívom fel a mozilátogatók figyelmét. A képzőművészet kedvelői nagy érdeklődéssel nézik majd meg a Vietnamért című magyar kisfilmet, mely Farkas Aladár szobrászművész alkotásait mutatja be három tételben : Riadó, Ellenség és Győzelemig címmeL A filmben a szobrok csoportosítása erőteljesen kifejezi a tételek mondanivalóját, egyben szuggesztíven kiemelve a művész szobrainak megkapó és megrendítő szépségét. S. E. Ünnep után Mintha az időjárás is kedveskedni szeretett volna, úgy ragyogott fel szinte egyik napról a másikra a tavasz. Meleg volt, szokatlanul meleg, s kell-e ennél szebb ajándék a természettől a gazdagon terített asztalok mellé? Az elmúlt néhány nap végre ismét a szekrények homályába száműzte a terfies télikabátot. Napozgató sétálók lepték el az utcákat, s újra megteltek a padok, ligetek, kirándulóhelyek. Mintha csak a húsvéti ünnepek színes csokrát várta volna a tavasz, hipp-hopp, itt termett és jókedvre derített mindenkit. Most már csak múlt időben beszélhetünk a hosszúra nyúlt ünnepről. A háziasszonyok a megmondhatói, hogy a hagyományos főtt sonkából, tojásból, süteményből mennyi fogyott. A fiatal emberek és a kevésbé fiatal emberek eleget tettek a húsvéti szertartásnak, meglocsolták a lányokat és asszonyokat. A sokféle kölni még napok után is érződik majd, illata elkíséri viselőjét munkahelyére is. Mert — bár ezt leírni már szinte közhelyszámban megy — az ünnepeket ismét a dolgos hétköznapok követik. Sokan persze szinte alig vették észre, hogy húsvét van, mert foglalkozásuk nem tette lehetővé, hogy sók ezer társukkal együtt otthon, családjuk körében töltsék a négy pihenőnapot. Most, ünnep után újra visszaáll a megszokott hétköznapi rend; a nagymama kora reggel kávét főz, anyu, apu munkahelyére siet, a gyereket beadják a bölcsődébe. Az utcán az ember még találkozhat tavaszi ünnepeink legnagyobbikának szimbólumaival; a felszabadulásunk 24. évfordulójának tiszteletére kitett zászlókkal, plakátokkal, s az emlékműveknél elhelyezett virágokkal. A zászlókat majd összeszedik és a plakátok helyére is újak kerülnek. De ezzel nem múlik és nem is múlhat el a csaknem negyed századdal ezelőtti április köszöntése. Közülünk csaknem mindenki részt vett a felszabadulási ünnepségeken, az újságokból, rádióból, tv-ből értesült a jubileum országos és helyi eseményeiről. Felesleges bizonygatnunk, hogy 1945. április 4-e történelmünk egyik legragyogóbb korszakát nyitotta meg és ezt a dátumot egyenes vonal köti össze 1848-al és 1919-eh Az évfordulók e hármas csokrát köszöntöttük ezeken a félig tavasziam, de végre már jó időt ígérő napokon. Most, ünnep után véget ért « márciusi, áprilisi évfordulók nyilvános köszöntése. Külsőségeiben legalább is. De aki kicsit is átérzi tavaszi ünnepeink tartalmát, s aki felelősséggel néz a jövő elé; az csak az ünneplő ruhát veti le, s nem pedig az évfordulók sugallta permanens lelkesedést. Mert csak úgy ünnepelhetjük igazán történelmünk nagy tavaszait, s csak akkor vallhatjuk a hősi harc örö- hőseinek magunkat, ha a zászló- lobogtató ünnepi pátoszt átmentjük a hétköznapokba, s becsülettel helytállunk munka- lyünkön. Ez pedig komoly dolog, mert ha jól csináljuk, utódaink majd bennünket is hasonlóan ünnepelnek — egy későbbi tavaszon. B. IMegnyitották a XII. Alföldi Tárlatot Április 4-én, a felszabadulás ünnepén nyílt meg a gyulai vár— Jobb egi/űf tműköd és — Nö-klnbok a könyvtárakban — Népszerű szakkörök elragadóan kpl életre a korabeli Oroszország, a falusi és a városi élet képei egyaránt szépek, stílusosak. Felejthetetlenül emlékeztünkbe vésődik a jellegzetes polgárcsalád. Oblonszkijék, egy színpompás templomi esküvő, egy arisztokratikus krikettjátszma, vagy Karenin kormányhivatalnok fényűző, de lélekte- lenül sivár otthona.” Vagy a Humenité Dimanche cikkéből: „A legnagyobb érdem talán a szereplők játékát és mozgatását illeti. Ez nemcsak Tatjana Sza- moljovára vonatkozik, hanem a kiváló- színészre, Nyikolaj Gri- cenkora (tökéletes Karenin szerepében) és a- táncos-csillag Maja Pliszecszkajára, akinek különleges eleganciája teljesen megfelel Betsy hercegnőének.” — Áprilisban lesz a bemutatója a Carmen című színes svájci filmnek is, Herbert von Karajan rendezésében, a világhírű karmester közreműködésével. A címszerepet Grace Bumbry néger énekesnő alakítja. Szólni kell még a Hallgatag ember című színes, széles vásznú amerikai filmről, melynek Paul Newman a főszereplője, hőse egy fehér ember, akit az indiánok neA megyei nőtanács végrehajtó I bizottsága legutóbbi ülésén az elmúlt évadban végzett nőnevelés! munkát értékelte, s megállapította, hogy a korábbi idői- szakhoz viszonyítva, javulás tapasztalható. Egyre több azoknak az asszonyoknak a száma, akilk szívesen vesznek részt a különböző rendezvényeken, foglalkozásokon, szakkörökön, előadásokon. Az elmúlt évadban különösen jó volt az együttműködés a könyvtárakkal, elsősorban a mezőkovácsházi, gyulai és szeghalmi járásban. Ezekben közös klubokat hoztak létre, s ezzel kettős célt értek el. Az ízlésesen berendezett helyiségekben a foglalkozások résztvevői otthonosan, jól érezték magukat, másrészt sokan váltak rendszeres olvasókká, tagjaivá a könyvtáraknak. A különböző tanfolyamok, előadások, akadémiák témáinak megválasztásában a nőtanácsok mindig figyelembe vették az igényeket, az érdeklődést. Így sok egészségügyi, jogi, ifjúságvédelmi, esztétikai és egyéb témájú előadást tartottak. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a politikai témák iránt is, s ezt az igéniyt figyelembe véve, többször tartottak megyei pártvezetők ilyen előadásokat, tájékoztatókat Hogy a nők körében mennyire vált népszerűvé a nőtanács által szervezett előadássorozat, tanfolyam, azt az alábbi kis statisztika is bizonyítja. Nők akadémiája című sorozatot 1967—66-as évadban 43-at szerveztek, s ezeken 4700-an vettek részt Az elmúlt évadban viszont 66 helyen volt ilyen sorozat 7990 résztvevővel. A tsz-asz- szonyak részére szervezett előadás-sorozatot az előző évadban 36-ot tartottak 6600 résztvevővel, az idei évadban pedig 41-et 6800 résztvevővel. A nők klubja 15( helyen működött, ma viszont már 22 nőklub van a megyében 1500 taggal. Újszerű volt a házasulandó fiatalok klubja, melyet Mező- berényben szerveztek és népszerűségére jellemző, hogy átlagosan 60-as létszámú volt. A szakkörökön — kézimunka, szabás-varrás és sütés-főzés, melyekből 72-őt szerveztek — a megyében összesen 2550-en vettek részt Pécsi úttörő-zenészek megyénkben Társadalmi összefogással Húszéves a vidéki művelődési .áz „mozgalom”. Az országban elsőnek a békési járási művelődési házat adták át új rendeltetésének. A jubileumra gazdag programmal készülnek Békésen s társadalmi összefogással csinosítják, újjá varázsolják a termeket. A művelődési ház vezetőinek igen jó a kapcsolata a pártszer- vekkél, tanácsi, üzemi, termelőszövetkezeti vezetőkkel. Így érték el, hogy egyik munkaerőt ad, a másik anyagot s igazi otthont teremthetnek a szórakozni, pihenni vágyóknak. Többek között igen jól műkö- iik a zeneóvoda, az irodalmi színpad, az amatőríilmesek klubja, a fotószakkör, a különböző nyelv- tanfolyam. Most alakult meg a felnőttek vegyeskara, az agrár- szakemberek klubja s egyik újdonság Békésen a motoros országjárók klubja is. A motorosok máris megszervezték az első kollektív kirándulást- Hajdúszoboszlót, Debrecent ismerik meg először, majd ellátogatnak az ország más tájaira is. Nagy öröm számunkra az is, hogy 1970-re mintegy félmillió forintos költséggel felújíthatják a színpadot s korszerűsíthetik a világítást a békési Művelődési Házban. a. Kedves vendégeket fogadtak kedden az orosházi járás fiatalján. A KISZ Orosháza Járási Bizottságának és a járási úttörőelnökségnek a meghívására Békés megyébe látogatott Pécs Gyárvárosi Úttörő Fúvószenekara. A látogatást kölcsönös ba- rátkozás és ismerkedés előzte meg; az orosháziak ellátogattak Pécsre, megismerkedtek az immár 11 éves múltra visszatekintő zenekarral. Meghívást kapták a Dunántúli Napló szerkesztőségébe is, ahol már évek óta figyelemmel kísérik az úttörőzenekar sikerekben gazdag szerepléseit. Pécs Gyárvárosi Úttörő Fúvószenekara a program szerint nyolc koncertet ad az orosházi járásban. Kedden Csorváson szerepeltek. ma Gerendáson és kétszer Nagyszénáson adnak műsort, Idén Tótkomlóson, 11-én pedig Bé- késsámsonban, Kardoskúton és újra csak Tótkomlóson lépnék a közönség élé. A tótkomlósi szereplések azért is ígérkeznek érdekesnek, mert a községben mintegy fél évvel ezelőtt alakult meg egy 25 tagú úttörő fúvószenekar. A tapasztalatcsere biztosan jó hatással lesz majd a komlósd úttörő muzsikusok további munkájára A pécsi úttörő-művészekhez csatlakozott a járás négy aranyérmes kisdobosa és úttörője; Gondos Katalin szólóénekes Nagyszénásról, Ruzsinszki Erzsébet gádorosa szavaló, valamint a tótkomlósi Nagy Sándor és Oláh Olga mesemondó. Reméljük, közös műsoruk nemcsak a legfiatalabbak, hanem az idősebbek tetszését is elnyeri. ban az immár hagyományosan minden évben megrendezésre kerülő Alföldi Tárlat. rtt „adnak — közel másfél évtizede — találkozót egymásnak az Alföld képzőművészei, az innen elszármazottak, s azok, akik! az idők folyamán szorosabb kap^ csolatba kerültek megyénk művészeti életével” — olvashatjuk a kiállítás prospektusának elő-: szavában. A tárlatot dr. Dömötör Jánosi országgyűlési képviselő, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta az Alföldi Tárlatok jelentőségét, szerepét a magyar képzőművészet egészében. „Az Alföld sajátos szellemi kultúráját, karakterisztikus jellegét képviselik a bemutatott képek. A tanyák világából szólnak az ember, hez, beszélnek az Alföldről, az itt élő emberekről, vallanak a társadalmi forradalomról, a 'megváltozott tájról és magára találó emberéről”. Dömötör János megnyitó szavai után Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a kiállítás résztvevőit, majd átadta a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében Kiss Nagy András budapesti szob. rászművésznek az 1958-ban alapított, s a minden évben átadásra kerülő Békés megyei Munkácsy Emlékérmet. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint a képző- és iparművészeti lektorátus nívódíjban jutalmazta Gaburek Károly békéscsabai, Koszta Rozália gyulai, Lóránt János salgótarjáni Pál Gyula nyíregyházi és Scheuer Mihály budapesti festőművészeket A tárlatot már az első napon több százan tekintették meg. L. J.
