Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-01 / 75 . szám

1969. április 1. 4 K»#l Szükséges volt az átszervezés A belvízelvezető csatornaháló­zat felülvizsgálásáról rendelet jelent meg a közelmúltban. En­nek alapján határozta el az Or­szágos Vízügyi Hivatal a csator­nahálózat kategorizálást, a fenn­tartás és az üzemeltetés további jogának rendezését. Ez az intézkedés nem talált kedvező visszhangra termelőszö­vetkezeti vezetőink körében. En­nek oka abban keresendő, hogy a rendelet lényegét nem ismerik. Valami újszerű csatomalepasz- szolást látnak a most kibonta­kozó kategorizálásban. Bár eb­ben a belvízrendezést szolgáló intézkedésben nincsen semmi új, csak kifejezése annak a régeb­ben is hangoztatott nézetnek, hogy a belvíz elvezetését szolgá­ló csatornahálózatot a csatorna funkciójának megfelelően üze­meltessék az arra hivatott szer­vek. Ebben a témában korábban ugyanis az történt, hogy helyen­ként tévesen értelmezték a tár­sulatok szerepét. Amikor ezeket létrehozták, egyesek arra követ­keztettek, hogy az üzem terüle­tén jelentkező belvízzel a továb­biakban semmi dolguk, mert en­nek elvezetése a társulat fel­adata. A társulás és a belvíz elleni védekezést irányító vízügyi szakaszmérnökségek több alka­lommal bírálták e merev felfo­gást. Ezért is alakulhattak ki nézetkülönbségek, melyek bizo­nyos értelemben az üzemek és a társulás között eltávolodáshoz vezettek. Most. hogy a vízügyi igazgató­ság újjászervezte szakaszmér­nökségeit megújultak a társula­tok is. Egyesülésekkel a szakasz- mérnökségek működési területé­hez igazodtak. Ésszerű volt ez. A nagy átszervezések most már feltétlenül szükségessé teszik a meglevő értékek áttekintését, a csatornahálózat osztályba, illet­ve üzemeltetésre való besorolá­sát: lássanak tisztán az üzemek, a társulatok és a vízügyi igazga­tóság vezetői, hogy adott eset­ben, védekezési időszakban mi­lyen feladatot kell megoldaniuk. A csatornahálózat üzemelteté­sének rendezése azért került na. pirendre, hogy az eddigi szemlé­let alapján kialakult üzemi és társulati érdekeltségű csatornák hovatartozása ügyrend, munka­rend szerint tisztázódjék. A fő cél: a társulás olyan csatorna- hálózat fenntartására vállalkoz­zon, amely az üzemek, vagyis nem egy üzem szűkén vett érde­két szolgálja. Az egy üzemen be­lüli nagyobb vízbefogadók fenn­tartása — melyek nagy terüle­tek belvízmentesítését szolgál­ják — továbbra is megmaradnak társulati kezelésben. De a táblák közötti tényleges üzemi érdeket szolgáló szivárgó csatornák, a termelő üzemek hatáskörébe ke. rülnek. Az országos intézkedés vonal- vezetése világos: az üzemi érdek valójában az üzemé legyen, az üzemek közötti vagy egy üzem­ben nagy területeket átfogó víz­gyűjtő csatorna fenntartásának gondja pedig a társulaté. Most tehát nem a csatornák lepasszo- lásáról van szó, hanem a továb­bi ésszerű üzemeltetés meghatá­rozásának jogáról. Dupsi Károly Vetik a borsót, a cukorrépát, ültetik a káposztapalántát megyénkben Á tartós hideg és esős idő után hétfőn végre — szórványosan bár —, de megindulhatott a tavaszi munka megyénkben. Az állami Hetven éve szólaltatta meg a nádsípot az ősi hangszer dévaványaí mestere Országos hírű népi zenész, a Népművészet Mestere Kádár Fe­renc dévaványai lakos. A 78 éves mester búboskemencés kis lakásá­ban éi a faluszélen, villany sem világít a kis szobában, de a tás­karádió elhozza ide is a rajongá­sig szeretett magyar nótákat, nép­dalokat Ha híres zenekarok ját­szanak a rádióban, Kádár Ferenc előveszi a pásztorok ősi hangsze­rét, a nádsípot, s otthonában hal­kan kíséri a zenekart 70 évvel ezelőtt sikerült megszó­laltatni a sajátos hangszert Nagy­apjától tanulta a szép magyar nó­tákat, s gulyaőrzés közben — ele­inte csak időtöltésből — fújta a nádsípot. Később megtanult táro­gatózni, börökszárból, rézcsőből, bodzafából is készített népi hang­szert, hegedűn, citerán is szépen játszik, de a nádsíp a legkedvel- tebb hangszere. J Dévaványán nem megy ki a di­vatból egyelőre az ősi pásztorvi­lág hangszere. Kádár Ferenc két unokáját és még több fiatalt taní­tott meg furulyázni, citerázni. Nagyon szeretett még tájképet festeni, fafaragásai pedig hazánk határain túlra is eljutottak. gazdaságokban és termelőszövet­kezetekben ugrásra készen áll­nak a traktorosok, a növényter­mesztés különböző területén dol­gozók. Parancsszóra várnak min­denütt, de csak a könnyebb tala­jokon, a partosabb részeken bírta el a föld a lófogatokat, illetve a gépeket. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN megkezdték a tápkockában előne­velt korai káposztapalánták ülte­tését. Az erős palántákat géppel rakták a porhanyós talajba. A traktorok két műszakban végzik a talajelőkészítést, éjjel készül zömmel a magágy, nappal pedig vetnek, hogy pótolják az időjárás okozta kiesést A KONDOROSI DOLGOZÓK TSZ-BEN 30 traktor, 25 lófogat állt rajthoz hétfőn reggel. Szinte egyszerre ve­tik a korai és középkorai magva­kat, heteket késett a tavasz. A cukorrépa, borsó és egyéb tavaszi fhag rendkívül jó magágyba hull a kondorosi határban. Ültetik a vöröshagymadugványt a magho­zó dugványt és a korai káposzta­palántát. Erre a munkára mint­egy 800-an jelentkeztek. A MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN hétfőn csak délután indulhattak a traktorok a mezőre. Egyetlen alkalmas órát sem hagynak ki az „acélparipák” vezetői. A földi gé­pek két műszakban dolgoznak, a repülőgép pedig hajnaltól nap­estig szórja a műtrágyát hazánk legrégibb állami gazdaságában. Eddig csak lopkodták a munkát, de már több száz holdon földbe került a kora tavasziak magja. Az idén a Szocialista vállalat címért versenyeznek Tanácskoztak a téglaipar szocialista brigádjainak vezetői hallgatására, a velük való rend­szeres tanácskozásra — mondot­ta. Közölte, hogy. a szocialista A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat téglagyáraiban az utóbbi években jelentősen fej­lődött a szocialista brigádmozga- l«m. Míg 1963-ban 10 brigád 152 taggal vett részt a munkaverseny­nek ebben a formájában, 1968- ban már 82 brigádban több mint 1300-an törekedtek a megtisztelő cím elnyerésére. Minek tulajdonítható a mozga­lom ilyen erőteljes fellendülése? Elsősorban annak, hogy a vállalat gazdasági vezetői, a párt- és szakszervezettel együtt kezdettől fogva nagy gondot fordítottak a szocialista brigádverseny kibon­takoztatására. Segítették rendsze­res értékeléssel, a sikerek er­kölcsi és anyagi elismerésével. A szocialista brigádvezetők már­cius 30-án, vasárnap megtartott tanácskozásán Szigeti Lajos, a vállalat szakszervezeti bizottságá­nak elnöke elmondta, hogy tavaly a termékek mennyiségi növelésé­re, a minőség javítására és a se­lejt csökkentésére tett vállalások értékben elérték a 9 millió fo­rintot, amit azonban a kétszere­sét meghaladóan teljesítettek a brigádok. A békéscsabai Il-es, az orosházi I-es és az eleki téglagyár el­nyerte az Elüzeni címet. Lányi Frigyes főmérnök tájé­koztatásul elmondta, hogy az idei nyereségterv nem haladja meg a tavalyit, de ha több lesz, a dol­gozok látják hasznát. Különösen a termékek jó minőségére hívta fel a figyelmet Példáiként el­mondta, hogy az elek! téglagyár­ban tavaly olyan kiváló minősé­gű tégla készült, hogy a vásárlók szinte „sorban álltak” érte. Zahorán György, a békéscsabai II-as számú téglagyár szb-titkára hozzászólásában elsősorban a szo­cialista brigádok munkájának tu­lajdonította, hogy a gyár elnyerte az Élüzem címet. Sipiczki Pál bri­gádvezető beszámolt a szocialista brigádok vezetőinek országos iparági tanácskozásáról. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a közgazdasági szemlélet fejlesz­tésének szükségességére. Min­denki törekedjen tudatosan daságosabban, eredményesen dol­gozni. Többet kell törődni a most alakuló szocialista brigádokkal is — mondotta. Javasolta, hogy a szocialista brigádokat munkájuk alapján még nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse a vállalat Több felszólaló a politikai és szakmai továbbképzés szükséges­ségét hangoztatta. Erről beszélt többek között Várnai Mihály, a békéscsabai 1-es számú téglagyár párttitkárának a helyettese, majd Dénes Ferenc, a vállalat pártbi­zottságának titkára is. Vélemé­brigádvezetőket a jövőben a vál­lalat meghívja a negyedévenként megrendezésre kerülő műszaki konferenciákra. Bejelentette, hogy az idén a Szocialista vállalat cím elnyerése a célkitűzés. Feladat a téglaigények minő­sé® kielégítése, cserépből pedig a lehető legtöbb és legjobbat kell termelni. Pápai László, az eleki téglagyár brigádvezetője örömmel jelentet­te be a tanácskozás résztvevői­nek, hogy a közaé® pártbizottság nyük szerint a tudatformálás a a legjobb szocialista brigádnak gazdasági eredmények mögött kissé elmaradt Céltudatosabb munkával lehet az elért szintet tovább növelni. Podmaniczlq. Pál KISZ-titkár elmondotta, hogy a két békéscsabai téglagyár ki- szeseinek 87 százaléka a szocia­lista brigádmozgalomban tevé­kenyen részt vesz. A KISZ -csú c.svezet őség nevében köszönetét mondott a szocialista brigádoknak a sportpálya építésé­ben való közreműködésükért Berki László igazgató új szo­cialista brigádok szervezését ja­vasolta. Hangsúlyozta az üzemi demokrácia további kiszélesítésé­nek szükségességét. Minden szin­tű gazdasági vezetőnek töreked­nie kell a szocialista brigádok vé­leményének, javaslatának meg­járó vándorzászlót a téglagyár Dózsa György szocialista brigád­jának ítélte oda, amelynek veze­tője Bakos Gellért. A vállalatvezetői arról is tájé­koztatást adtak, hogy a békéscsa­bai I~es számú téglagyárban az 1-es, 2-es cserépprésház, a ge­rinccserép-üzem, a közppmti gépműhely, a 4-es téglaprés és az 5-ös, Herkules-kemence, a békés­csabai Il-es számú téglagyárban a nyerscserép-prés, továbbá az eleki téglagyár elnyerte a Szo­cialista üzemrész címet. Mindezek a sikerek reményt nyújtanak ahhoz, hogy a vállalat — a központhoz benyújtott pályá­zata alapján — megkapja a Ki­váló Vállalat megtisztelő címet. P. B. A T áborozási Sorsjáték 15 főnyereménye Vasárnap délelőtt a Gutenberg Művelődési Házban lezajlott az Ifjúsági Táborozási Sorsjáték hú­zása. A főnyeremények, a tájékoz­tató jellegű gyorslista szerint a következő sorsjegyek tulajdono­sainak jutottak: a 400 ezer forint értékű, 3 szo­bás, berendezett OTP öröklakást a sorsjegy számából — 41. osz­tály, 38 670 sz. — megállapítha­tóan egy szerencsés fővárosi la­kos nyerte. A 300 ezer forint ér­tékű 2 szobás OTP-öröklakás a 12. osztály 61 048 sz. sorsjegy tu­lajdonosának jutott. A többi na­gyobb nyeremény: Moszkvics 408 — 11. osztály, 4010.; Wart­burg de Luxe — 48. osztály, 62 609 sz.; Skoda Octavia Combi — 45. osztály, 99 588 sz.; Trabant Combi — 4. osztály, 85 963 sz. és 24. osztály, 55 133 sz.; 25 ezer fo­rintos vásárlási utalvány: 14. osztály 1585 sz., 50. osztály 18 121 sz., 21. osztály, 43 112. sz. 12. osztály, 72 276 sz.; 20 ezer forin­tos vásárlási utalvány: 34. osz­tály, 1731' sz., 13. osztály, 26 775 sz., 17. osztály, 10 242 sz., és 9. osztály, 20 035 sz. Újkori kalandozások HIRDETMÉNY! A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat értesíti Gyula város lakosságát, hogy Gyulán, a Henyei Miklós utcában az útfenn­tartó vállalat, valamint a vízmű vállalat részére épített 20 kV-os vonal és transzfor­mátorállomást 1969. április 2-án feszültség alá helyezi A fenti létesítmény érintése és megközelítése ÉLETVESZÉLYES ! Turista van bőven. Már az első percekben is feltűnő, hogy az autóútról csendesnek, mozdulat­lannak látszó fürdőhelyen min­den hely elkelt. Nemcsak a kiad- Jható szobákat illetően, Ikaruszunk majd negyed óráig kénytelen „sé­tálni” Crikvenica utcáin, mert minden parkolásra való helyen autó autó hátán áll. Az utcákon fürdőköpenyes, für­dőruhás férfiak, nők, polgárjogot nyert ez az öltözék itt. Alig két­száz méterre van tőlünk a ten­ger, de amíg a partra érünk, Eu­rópa szinte valamennyi nemzeté­nek képviselőjével vagy kocsijá­val találkozunk. A leggyakrabban német szó üti meg az ember fülét, feltűnően sok a csehszlovákiai tu­rista. Franciák, lengyelek, svédek, [norvégek, olaszok, s természete- ► sen magyarok. r Mert hiába, nekünk itt a ked­ves, bársonyosan szelíd tenge- [ rünk, valahogy jobban érzi magát «a tengerparton az ember. Az első [nap tapasztalata; alapján azzal [ magyaráztuk ezt, hogy barátságo­sabbak, előzékenyebbek itt a ven. déghez, mint otthon, a Balaton mellett. S hogy nem tévedtünk, az ott-^rtózkodásunk valameny- nyi napja igazolta. A legszembe­tűnőbb az volt, hogy itt a kisem­ber számára is elfogadható áron, kulturált, kényelmes, jó ellátás­sal párosuló pihenést ajánlanak. Aki luxust akar, természetesen megtalálja, s megfizeti. De nem ők vannak többen. Ennek meg­felelően a jugoszláv vendéglátók azt vallják, az a jó üzlet, ha mi­nél többen jönnek hozzájuk. (A turisták nélkül ugyanis még pasz- szívabb lenne Jugoszlávia egyéb­ként is deficites külkereskedelmi mérlege. Főként az utóbbi eszten­dőkben fordítottak nagyobb gon­dot idegenforgalmuk fejlesztésére, s ennek eredményeként évente most már mintegy hárommillió külföldi turista viszi a valutát.) Az ő vendéglátásuk több a szó fizikai értelmében vett látásnál, ami például a Balaton mellett gyakran ilyen tartalommal sem érvényesül — ha az ember ma­gyarul beszél. Itt viszont minden vendéggel egyaránt kedvesen, udvariasan bánnak, s előzékeny­ségük jutalma: aki egyszer ott járt, szívesen visszatér, ugyanak­kor elhódították tőlünk a Bala­tont kedvelő csehszlovák, osztrák és német turisták egy jelentős részét A partot kísérő sétány pálmái, dús füge-, babérfói, díszcserjéi között egymást érik a vendéglők „kerthelyiségei”. Aki megszórnia^ zik vagy menekülni akar a tűző nap elől, akár fürdőruhában is le­ülhet itt De van, aki eredeti mó­don védekezik a nap ellen, órá­kig a vízben lebeg. A tenger nem szívja ráncosra az ujjak hegyét, néhány könnyed mozdulat is elég ahhoz, hogy a felszínen marad­jon az ember. Mivel a vízen is áttűz a Nap, észrevétlenül piros­ra válik a hát, a váll, a kar. Ezt már az autóbuszon veszi észre az ember, esért a délutáni kirándulás színhelyén, Bakarac- ban olajozási szertartás előzi meg a tengerrel való újabb találkozást. És nemcsak az égő hátak miatt fürdenek itt kevesebbet csopor­tunk tagjai. A tengerfenék éles kövein nehéz úgy átjutni, hogy az ne vagdossa össze a lábat. Unatkozni azonban itt sem le­het. Akár fogadó irodát nyithat­nánk. Szárazra került néhány bi­torolt csigaházért folyik a harc. A küzdelem egyenlőtlen. Amint a rák egy kicsit is kimerészkedik, az ember azon mesterkedik, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents