Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-01 / 75 . szám

L 5 Kedd A Jogokról mindenkinek Mi a törvényesség? As utóbbi tfz esztendőbe« egyik, gyakran emlegetett Jogi fogalom, kifejezés a „törvényes­ség” szó volt. Beszéltünk arról, hogy helyre­állítottuk a törvényességet, aztán pedig arról olvastunk, hallot­tunk, hogy megszilárdult ha­zánkban a törvényesség. A törvényesség els5 kritériu­ma, hogy az állami tevékenysé­get jogilag szabályozzák. Jogsza­bályok írják elő, hogy mire jo­gosult és mire kötelezett az ál­lam polgáraival szemben, illetve mire jogosultak az állampolgá­rok és mire kötelezi őket az ál­lam. Hozzátartozik a törvényes­séghez, hogy ezeket az alapvető jogokat, illetve kötelességeket a legfelső törvényhozó testület szabályozza. Az itt felsoroltak azonban • törvényességnek csupán az egyik oldalát érintik, mert hiszen hiá­ba foglalnák törvénybe az állam és az állampolgárok jogait és kötelességeit, ha mindez papin* maradna. Így a törvényességhez más ol­dalról hozzátartozik az is, hogy a jogszabályokat egyrészt betart­sák, másrészt betartassák, mind az állampolgárokkal, mind az állami szervekkel. Törvényesség tehát összefog­lalva azt jelenti, hogy a jogokat és kötelességeket rögzítsék és ezeket a jogszabályokat az álla­mi szervek és az állampolgárik betartsák, ill. betartassák. Hoz­zátartozik az is, hogy ha jogsze­rűtlen magatartást tanúsít vala­ki, mód legyen ennek a maga­tartásnak a kiküszöbölésére. (Te­hát kényszert lehessen alkalmaz­ni a más jogait megsértő hivatal­lal, magánszeméllyel stb szem­ben). A gyakorlatban a törvényesség fogalma szűkebb értelemben ál­tálában büntető jogi vonatkozás­ban vetődött feL A büntetőjog speciális terüle­tén a törvényesség azt jelenti, hogy senkit ne lehessen felelős­ségre vonni, aki nem követett el bűncselekményt, másrészt, ha valaki bűncselekményt követ el, személyre tekintet nélkül vonják felelősségre. A büntető eljárás törvényessé­ge azt jelenti, hogy a felelősség­re vonás az eljárás megindításá­tól a büntetés végrehajtásáig úgy legyen szabályozva, hogy ez automatikusan a bűnösök fele­lősségre vonását, illetve az ártat­lanok felelősség alóli mentesí­tését eredményezze. Például: nemcsak azt kell kö­telezővé tenni, hogy a bűnös ja­vára szóló enyhítő körülrr^nye- ket is feltárják, hanem, hogy ez a szabály végig is vonuljon az egész büntető eljáráson. Nem elég tehát mint alapelvet tör­vénybe iktatni a fent említett szabályt, hanem az eljárás rész­leteinek szabályozása folytán mindvégig úgy kelljen eljárni, hogy ez a mentő körülmények feltárását is magával hozza. (A büntető eljárás során ezt szol­gálja például, hogy mindennemű eljárási cselekménnyel szemben panasszal, bírói ítélettel szemben pedig fellebbezéssel lehet élni. A törvényesség őre a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szer­vezet Az ügyészi szervezet sajátos helyet foglal el állami szerveze­tünkben. Egyetlen kapocs tartja össze más állami szervekkel: a legfőbb ügyészt az országgyűlés választja. Se állami, se rendőri, se más szervekkel, intézmények­kel, hivatalokkal összefüggése nincs, érdekeltség nem köti. A törvényesség betartását úgy kényszerítik ki, hogy minden jo­gilag szabályozott tevékenység ügyészi ellenőrzés alá tartozik. Az ügyészségek ellenőrizzék a hivatalok, intézmények, szervek, gazdálkodó egységek, bíróságok, rendőrség, tanácsok stb. jogilag szabályozott tevékenységét. Ha az említett szervek munkájában törvénysértést észlelnek — jogi­lag szabályozott formák betar­tásával — ügyészi óvással felfüg­gesztik * törvénytelen intézke­dés végrehajtását; meghatározott esetekben kezdeményezik a tör­vénysértő személyek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vo­nását Csak az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Miniszterta­nács működését nem ellenőrzi az Dr. Eötvös Pál Tanácsköztársaság Békés megyében Szociálpolitikai tervek, intézkedések A DOLGOZOK anyagi szükség- ] lakások „ .. .abban a misériában leteinek kielégitésében döntő he- j leledzenek, hogy többnyire két, lyet foglalt el a lakáskérdés meg- sőt három, némely helyütt még oldása. A Tanácskormány világo­san látta, hogy az elviselhetetlen lakásviszonyokat meg kell szün­tetni és a dolgozókat megfelelő lakásokhoz kell juttatni. A Ma­gyarországi lakásviszonyok a XX. század elején szinte a legrosszab­bak voltak. A pesti bérkaszámyák zsúfolt, egészségtelen lakásai mellett a vidéki földesúri kastélyok körül levő cselédházak lakóinak lakás- viszonyai talán még a proletárok lakásainál is rosszabbak voltak. Ez vonatkozik Békés megyére is a Tanácsköztársaság előtt A szá­zad elején a megyében a caeléd­a gyulai járásban a csabai járásban a szeghalmi járásban az orosházi járásban • békési járásban több család is lakik egy szobá­ban ..ezeknek a szobáknak „.. .elenyésző hányada olyan, amelyben egy-egy bennlakóra 15 köbméter levegőnél több jut.. s így általánosságban megállapít­ható, hogy „az uradalmak a nagy- birtokosok cselédei nem laknak olyan lakásokban, amelyek az egészség, a morál, a humanizmus és tisztaság követelményeinek megfelelők”. A megyei cselédlakásokról rész­letes adataink vannak, naPyek szerint a különféle uradalmakban levő cselédlakások közül 275 szobában 4X8, 270 szobában 363, 403 szobában 562, 300 szobában 530, 250 szobában 319, gyomai járásban minden szobában 2—2 család lakik, míg a szarvasi járásban minden szobában 3—3 család lakik 12—15 tag­gal és néhol 4 család is. e az asszonyok között napirenden volt a pletyka, a perlekedés s ese­tenként a verekedés is, amely mo­rális szempontból nem hatott jól a mindenre reagáló gyermeki«. Ezek a kicsi, túlzsúfolt lakások megyeszerte annyira primitívek voltak, hogy a Megyei Egészség- ügyi Bizottság szerint: „sem a je­len idők humanizmusának, sem az egészségügy mai fejlettségének, sem a közerkölcsi kivánalmaknak, sem pedig a kor szociális áram­latának meg nem felelnek.” A TÜLZSÜFOLTSAG oka az Alföldön a földbirtok hibás elosz­tásából eredt A földműves, a cse­lédember családja nem tudott a faluból továbbjutni (azt az elvei vallották, hogy minden gyerek folytassa az apja foglalkozásált így a nagyapai házban még az unokák is ottmaradtak s egymás rovására éltek. (Folytatása következik) Dr. Lovász György kieferudalja várából. Két rák nagyszerűen tartja magát hát fo­gadásokat ajánlanak a nézők, ki­nek sikerül hamarabb kiugrasz­tani az ollóst Érdekesebb viszont a másik fo­gadási lehetőség. Háttal a napo­zók felé, lábukat a magas partról a tenger fölött lóbálv® két fiatal ül. Egyforma hosszú a hajuk, azo­nos az öltözetük: napszítta blúz­féle és farmernadrág. Átölelik egymást tehát nem egyneműek. De melyik a fiú és melyik a lány? Mindaddig bizonytalanok vagyunk, míg egy vállalkozó arra nem sétált, hogy szemügyre ve­gye őket Mikor visszatér, azt mondja: — A jobb oldal! a fiú. — És mi a bizonyíték? — Megnéztem. Slicce van. Szabó Zsigmond (Folytatjuk) Ez a felvétel már Krk-szlgetén, Innen alig egy kilométerre a ts ji vicéi strandon van a nudista-strand. készült. Kivételesen rosszak voltak viszonyok idős Dérczy kondoros: birtokán, ahol egy szobában család lakott 34 taggal, Geisz Gyű la „Nagy Majorjáéban még ta­lálhatók voltak föld alatti bolt- hajtásoe üregek, úgynevezett „földalatti putrik”, melyek mind­egyikében 14-en laktak. A gyulai járásban „szembeötlőleg rosszak” a lakásviszonyok, ahol a legtöbb szobában 6—7—8—10 köbméter levegő jutott egy főre. Apponyi gróf gerendási birtokán a szobák túlnyomó részében 2—3 család la kott és 8—8—18 köbméter leve­gő jutott egy főre. Az orosházi já. rásban a sámsoni uradalmakban (gróf Károlyi, báró Wenckheim, Zay, báró Piret) „régi kaszárnya- szerű épületekben egy-egy szobá ban 3—4 család lakott 16 fővel szobánként”. Körösladányban, Fü- zesgyarmat környékén a cseléd- lakásoknál kamrák egyáltalán ■ nem voltak. ' VALAMIVEL jobbak voltak íviszonyok a vésztői gazdaságban, lahol két szobára 1 konyha, s min­iden szobához 1 kamra járult. Sza 'lay gerendás! birtokán minden 'családra 1 nagy szoba jutott 24— >28—38—58 köbméter levegővel 1 főre, bár ezeknél is negatívum, hogy csak három-négy szobára ju­tott egy konyha, és kamra nem volt. Általában rontotta a helyzetet az, hogy a legtöbb cselédlakáshoz kamra nem járult így az élelmet is bent kellett tárolni a szobában. Ott, ahol 2—3 család téli szükség­letét tárolták, pl. burgonyából, káposztából, elképzelhető, hogy mennyire egészségtelen volt a le­vegő. Ehhez járult még az is, hogy bent a szobában ettek, mos­dottak, s az ételmaradék, az étel­szag, a szennyes ruha mosása, an­nak szárítása még inkább rontot­ta a levegőt. Súlyosbította a hely­zetet az, hogy a legtöbb cselédla­kás úgy volt megépítve, hogy nem lehetett keresztül huzatolni, nem beszélve azokról, amelyeknél még az ablakokat is betapasztották a hideg ellen. A közös lakások to­vábbi negatívumai között kell ^felsorolni, hogy a közös konyhán Távolsági és helyi mentesítő Yonatokat közlekedtetnek az ünnepeken A MÁV Vezérigazgatóság tájékoztatója A MÁV Vezérigazgatóságától kapott tájékoztatás szerint — áp­rilis 4—7-ig a több napos ünne­pekre való tekintettel a nagyobb forgalmú vonalakon távolsági és helyi mentesítő vonatokat közle­kedtetnek. A mentesítő vonatok indulási idejéről és útvonalukról az állo­mások információs irodái adnak felvilágosítást. A több napos ünnepek követ­keztében a Hivatalos Menetrend­nek megfelelően április 2-án (szerdán) a pénteki munkanapok­ra, április 3-án (csütörtökön) a szombati munkanapokra, április 4-én és 5-én (pénteken és szom­baton) a munkaszüneti napokra előírt vonatokat közlekedtetik. A Hivatalos Menetrendtől elté­rően április 6-án (vasárnap) a munkaszünetes napokra, április 7-én (hétfőn) a vasárnapokra és április 6-ra, április 8-án (kedden® a hétfői munkanapokra és április 7-re előírt vonatok közlekednék. Tekintettel arra, hogy április 3-án több vállalat, hivatal es in­tézmény nem a szombati munka­rendet alkalmazza, ezért a dol­gozók hazautazására egyes — 1 egyébként szombaton nem közle­kedő — helyi vonatokat is közle­kedtetnék Ezekről az érdekelt állomások adnak felvilágosítást. A torlódások elkerülése érdeké­ben célszerű, ha az utazóközönség menetjegyeit lehetőleg elővétel, i ben és időben megváltja. Rejtvény-tavasz, 69 13. rejtvényünk 1882. október 30-án született, író, újságíró volt, 1955-ben Kos- suth-díjat kapott Párizsban ismerkedett meg Ady Endrével, kinek mindvégig barátja és harcostársa maradt. 1957-től az Élet és Iroda­lom főszerkesztője, és a Pen Club intéző bizottságának elnöke. 1959. szeptember 11-én halt meg Budapesten. Kiről van szó? Rejtvény tavasz, 69 1969. április I. 13. Kedvező alkalom ! NE MULASSZA EL! 2 főzőlappal, betekintés sütővel, földgázüzemeltetésű csak 1,100— Ft-ért kapható. A BÉKÉSCSABAI VAS- ÉS EDÉNYBOLTBAN, Tanácsköztársaság útja 28, alatt

Next

/
Thumbnails
Contents