Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-04 / 78 . szám
19W. április 4. 2 Péntek Négyhatalmi megbeszélések a közel-keletről - II csehszlovákiai események további visszhangja Élénk tevékenység a vietnami hadszíntéren C Csütörtök esti helyzetkép Lapunk zártakor még nem kezdődött meg, de mire az olvasó e sorokat kézhez kapja, már minden valószínűség szerint túl leszünk a közel-keleti válság politikai rendezését célzó négyhatalmi megbeszélések első tanácskozásán. New York-i hírforrások szerint csütörtökön estére időzítették az első tanácskozást, amelynek színhelye Armand Be- rard, Franciaország ENSZ-nagy- követének rezidenciája. A hírügynökségi jelentések úgy tudják, hogy a tárgyalásokon a négy nagyhatalom ENSZ-képvisg- letének vezetői vesznek részt, azaz szovjet részről Malik, az USA képviseletében Yost, Nagy-Bri- tannia nevében pedig Lord Cara- dohn. Senki nem számít arra, hogy ezeken a megbeszéléseken valamiféle gyors döntés születik, hiszen már előkészítésük is hónapokat vett igénybe. Elképzelhető, hogy csupán egyszer hetenként kerül sor majd a négy nagy tanácskozásaira, s ilyenformán hónapokba is telhet, amíg a nagyköveteknek sikerül megállapodásra jutniuk abban, hogy milyen ajánlásokat és javaslatokat terjesztenek a közel-keleti konfliktusban érdekelt országok, Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia, Libanon és a többiek elé. Annyit már előre tudni vélnek j a különböző nyugati diplomáciai | forrásokkal szoros összeköttetést j tartó hírügynökségek, hogy az első négyhatalmi találkozón a közel-keleti válság megoldását célzó szovjet és amerikai javaslat kerül terítékre, s hogy erről az első tanácskozásról rendkívül szűkszavú, az érdemi kérdéseket egyáltalán nem érintő közleményt adnak ki majd. E tanácskozás előkészítéséhez tartoztak a legutóbbi 24, illetve 48 órában lefolyt tárgyalások is, amelyeknek során Washingtonban Dobrinyin, a Szovjetunió nagykövete tárgyalt Joseph Sisco- val, az amerikai külügyminisztérium közel-keleti ügyekben illetékes államtitkárával, Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese pedig egyrészt Rogers amerikai külügyminiszterrel, másrészt U Thant ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecserét. Mind szélesebb körű visszhangja támadt a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnöksége állásfoglalásának és intézkedéseinek, amelyek a múlt heti szovjetellenes rendzavarásokkal születtek. A többi között nyilatkozott például a Cseh Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Prágai Városi Bizottsága, a csehszlovák néphadsereg főcsoportfőnöksége, a CESKE budeno- vicei pártszervezetek képviselőinek aktívaülése, a libereci, a losonci, a tőketerebesi, a nagy- szombati kerületi és városi párt- bizottságok. Valamennyien egyetCsehszlovák vezetők látogatása a nyugat-német határon A csehszlovák elnök a katonáknál Ludvik Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön Brnoba utazott, hogy szemlét tartson a Zápotocz- kyról elnevezett katonai akadémián. Svoboda kíséretében volt Cernik miniszterelnök, Husak, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Razl cseh kormányfő, Dzur nemzetvédelmi miniszter és több magas rangú katonai vezető. értenek a CSKP Elnökségének a rendzavarásokat elítélő állásfoglalásával és támogatják az ezzel kapcsolatban bejelentett intézkedéseket Ugyancsak nyilatkozatban biztosította támogatásáról a csehszlovák párt- és államvezetést a Csehszlovák Nőtanács, valamint a Cseh Nőtanács Elnöksége. Az eseménnyel kapcsolatban sorra jelennek meg az állásfoglalások a csehszlovák sajtó különböző orgánumaiban is. A Rudé Pravo a többi között megállapítja, hogy: „az, ami március 28-ról 29-re virradó éjszaka történt komolyan veszélyezteti a kapcsolatok normalizálódását a Szovjetunióval. Márpedig e kapcsolatok politikánk stratégiai vonalát alkották a múltban, alkotják ma is és a jövőben is... a pártvezetőség e súlyos órákban olyan intézkedéseket foganatosít amelyek megmutatják a kivezető utat a jelenlegi bonyolult helyzetből. Nenv csak egyetértést és megértést vár a kommunisták részéről, hanem öntudatos fegyelmet és tevékeny részvételt az intézkedések végrehajtásában. A Prace megállapítja: „politikánk nem a vandalizmus, huligánkodás, a közrend megbontása és soha nem is lehet az... El kell határolni magunkat ettől”. A Svobodné Slovo is leszögezi: „A kormány, a nemzeti front, az ösz- szes politikai szervek és a becsületes emberek elhatárolják magú. kát a vandalizmustól, amely bemocskolta köztársaságunk jó hírnevét és ellenkezik a humánus demokrácia alapelveivel.” A vietnami hadszíntéren továbbra is élénk tevékenység folyik. A dél-vietnami hazafias erők összehangolt támadásokat intéznek a saigoni kormány hadseregének állásai ellen, aknákkal és rakétákkal támadják az amerikaiak katonai célpontjait Igen érdekes Marcos Fülöp-szigeti elnök nyilatkozata, amelyet a Nixonnal folytatott megbeszélés után adott a sajtónak. Elmondotta ugyanis, hogy az USA elnöke | kijelentette neki: ha a vietnami j háború befejeződik, az amerikai í katonai erők nem fognák gyors j ütemben kivonulni a Csendes-, óceán térségéből. A mondatnak1 kétségkívül az a legérdekesebb része, hogy „ha a vietnami háború befejeződik”. Nixon tehát ezzel számol. Ehhez képest viszont ugyancsak keveset tesz az amerikai politikai és katonai ve-l zetés annak érdekében, hogy e háború befejeződését csakugyan meggyorsítsa. Ludvik Svoboda elnök, a Csehszlovák Néphadsereg főparancsnoka, más csehszlovák vezetőkkel együtt a nyugat-német határon meglátogatta a csehszlovák határőr-egységeket. A képen: (balról jobbra) Ludvik Svoboda, Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára és Martin Dzur honvédelmi miniszter. Az Izraeli Kommunista Párt küldöttségének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a napokban látogatást tett Magyarországon Meir Vilner főtitkár vezetésével az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége, amelynek tagjai voltak: David Khenin, a párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Shalia Chanis, a Politikai Bizottság tagja. Az Izraeli Kommunista Párt küldöttségét itt-tartózkodása során fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és szívélyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet aktuális problémáiról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről és a két párt kapcsolatairól. (MTI) Iskolareform az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa csütörtöki 16. ülésszakán Walter Ulbricht elnökletével megtárgyalta a főiskolai reform 1975-ig terjedő továbbfejlesztésének tervét. A főiskolai reform a műszaki-tudományos forradalom, valamint a szocialista nevelés időszerű követelményeinek megfelelő egyetemi és főiskolai oktatási struktúra kialakítását tűzte ki céljául. Gyorshír: Összeültek a négy nagyhatalom képviselői New Yorkban csütörtökön a francia ENSZ-küldöttség székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői között a közel-keleti kérdésről. A tárgyalásokat eredetileg a francia kormány javasolta még tavaly és a Szovjetunió haladéktalanul támogatta ezt a javaslatot. Amerikai részről a döntést elodázták a Nixon-kormány hivatalba léptéig és Nixon ekkor is csak feltételekkel volt hajlandó a tárgyalásra. Amerikai részről egyébként előzetesen megígérték Izraelnek, hogy az USA „nem járul hozzá semmiféle olyan döntéshez, ami külső megoldást kényszerítene j Izraelre” és a tárgyalások célja Washington szerint kizárólag az, hogy támogatást és súlyt adjon j Jarring nagykövet megbízatásának. Mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok már korábban javaslatot is készített a négyhatalmi megbeszéléseik témakörére. Bár a két javaslatban vannak bizonyos közös vonások, az amerikai tervezet messzemenően figyelembe veszi Izrael állítólagos érdekeit és követeléseit A Tel- Aviv-i kormány ennek ellenére már előre közölte, nem ért egyet a négyhatalmi tárgyalás gondolatával és nem hajlandó elfogadni annak határozatait. Diplomáciai körökben arra számítanak. hogy a New York-i megbeszélések meglehetősen hosz- szú ideig elhúzódnak majd. A négyoldalú tanácskozás mellett amerikai közlés szerint folytatják a bilaterális tárgyalásokat is. (MTI) Egy veszélyes „oltalmazó” Mialatt Genfben a leszerelési tárgyalások folynak, Washingtonban a Nixon-adminisztráció úgy döntött: módosított formában megkezdi a rakétaelhárító rakéták rendszerének létrehozását Ezt a szisztémát az Egyesült Államokban ABM (Anti Ballistic Missile) rendszernek nevezik. Az ABM-rendszer létrehozásáról szóló határozat a januárban hivatalba lépett Nixon-ad- minisztárieió első nagyszabású politikai döntése volt — és félreérthetetlenül negatívnak minősíthető. (McCarthy szenátor, a demokrata pért elnökjelöltségi küzdelmének egyik vezető résztvevője: „Az első döntés — az első hiba.”) A ABM- rendszer létrehozásának története önmagában is kielégítő magyarázat arra, hogy miért minősíthető Nixon határozata negatívnak és aggasztónak. Az ABM-rendszer megépítésére eredetileg még Johnson adott utasítást 1967 végén. Annak ellenére, hogy igen komoly hadügyi szakértők — közöttük McNamara volt hadügyminiszter — az ARM-rendszert. rendkívül drágának és hatástalannak tartották. Johnson akkor is a Pentagon és az érdekelt hadiipari trösztök nyomására határozta el az ABM-szisztéma létrehozását. Első lépésként úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államok néhány nagyvárosa körül hoznak létre ilyen rakétaelhárító rendszert. Ez lényegében három rétegből áll. 1. A közeledő rakétákat felderítő és lokalizáló radar-rendszerből. 2. A rakéták által elindított nagy hatósugarú „Spartan” ellenrakétából és 3. nagy kezdősebességű Sprint rakétákból, amelyeknek az a feladatuk, hogy a Spartan által „átengedett” rakétákat felrobbantsák. Ezt a szisztémát Johnson idejében .jSentinel” (őrszem) programnak nevezték el. Akkoriban a hivatalos katonapolitikai magyarázat az volt, hogy ennek a részleges ABM- rendszemek a megépítésére azért van szükség, mert az 1970- es évek végére Kína viszonylag komoly nagy hatósugarú rakéta- kapwcitással rendelkezik majd. A hivatalos magyarázat szerint ennek semlegesítésére lett volna hivatott a Sentinel-rendszer. A szisztéma bírálói már akkor jogosan hívták fel a figyelmet arra, hogy e rendszer elhárító hatása nem szigetelhető el csupán Kínára. Felépítése óhatatlanul módosíthatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult rakétaegyensúlyt, s ezzel veszélyes lökést adhat a ra- kétafelfegyverkezésnek. Maga a Szovjetunió is ennek a veszélynek a felismeréséből indult ki, amikor jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni a rakétaelhárító rendszerek problematikájáról. Az elnökváltozás alkalmat adott volna Nixonnak arra, hogy ebben a kérdésben józan fordulatot hajtson végre Johnson vonalával szemben. A tények azt mutatják, hogy ezt a fordulatot nem tette meg! Pusztán belpolitikai okokból alkalmazott bizonyos módosításokat. E módosítások lényege a következő: Nixon tisztában volt azzal, hogy a Sentinel tervben ABM támaszpontok létesítésére kiszemelt városok lakossága körében a térv óriási aggodalmat és felháborodást kelt. Ez természetes is, hiszen olyan városok, mint Boston, egy konfliktus esetén elsőrendű rakétacélponttá váltak volna. A várható tüntetések, az elégedetlenség kirobbanásának elkerülésére Nixon úgy intézkedett, hogy az ABM-ütege- ket nem városok közelében, hanem az amerikai ballisztikus rakéták támaszpxmtjai mellett, azok védelmére kell megépíteni. Amerikai források szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 750 Spartan és Sprint rakéta helyett a terv első szakaszában csak 300—400 ilyen rakétára lesz szükség. A Johnson-féle Sentinel terv 15 ABM-bázist, a Nixon által jóváhagyott új terv 12 ABM-bázist irányoz elő. E 12-ből az első kettőt Montana, illetve Észak-Dakota államban létesítik. Ezek a tervek szerint 1973-han készülnek eL Végül —, hogy új nevet is adjanak a gyereknek —> a Nixon által módosított ABM-tervet „Safeguard”- nak (Oltalmazó) keresztelték el. Ma még természetesen nem lehet megjósolni, hogy Nixon ABM-döntésének milyen hatása lesz a Genfben újra kezdődött leszerelési tárgyalások menetére vagy a lassan érlelődő szovjet —amerikai párbeszéd témakörére. Annyi bizonyos, hogy a döntés bonyolultabbá és nehezebbé teszi a megállapwdást, hiszen azt jelenti, hogy az Egyesült Államok elhatározta magát egy új rakétafel fegyverkezési szakasz első lépéseinek megtételére. Aligha lehet vitatni, hogy ebben a kérdésben Nixon meghajolt a Pentagon nyomása előtt —, ami a jövőre nézve nem sok jóval biztat Ügy tűnik, hogy Laird hadügyminiszter és helyettese, a rakétagyártásban üzletileg is erősen érdekelt David Packard tovább akarják fokozni a Fehér Házra gyakorolt nyomást Laird a szenátus fegyverkezési albizottsága előtt tartott beszámolójában — Johnsonnal ellentétben — már nem a kínai rakétakapacitás fejlődésével próbálta indokolni a kormány döntését, hanem azon igyekezett, hogy a Szovjetunió rakétafegyverzetének erejéről festett riasztó képr- pei kábítsa el a szenátorokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Pentagon a Safeguard- rendszer létrehozását csak első „szerény” lépésnek szeretné tekinteni és valójában a rakétafelfegyverzés új .óriási terheket jelentő szakaszát akarják megvalósítani. Nixon elnöki pályafutásának első erőpróbájában határozatlannak és gyengének bizonyult e veszedelmes nyomással szemben.
