Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-04 / 78 . szám

1969. április 4. 3 Pintek Kardoskút határában — oía jbán i{ ás zo k között Mint valami rakétakilövő állvány, úgy néz ki a kútjavító berendezés. A súlya jó néhány tonna lehet. Tulajdonképpen ön­járó szerkezet, de most a nagy sár miatt képtelen kimozdulni a helyéről. Csak amikor Prágai Já­nos T—100-as lánctalpas trakto­ra meghúzza, akkor indul neki a nagyvilágnak, hogy egy másik kúthoz „verekedje” magát. Ott újra felállítják a 28 méter magas tornyot, drótkötelekkel rögzítik és kezdődik a munka. Mert olyan az olaj- és a gázkút is, mint bármilyen más szerke­zet, előbb-utőbb elromlik. Meg kell javítani, hogy ismét termel­jen. Vagy végleg kiapasztják, ahogy mémölki számítások sze­rint a legcélszerűbb. Mindig van rossz kút az olaj- mezőben, tehát a kútjavítóknak is akad tennivalójuk. Télen., nyá­ron, esőben, hóban, kánikulai napsütésben. Csak ha viUámlik, dörög, marad abba a munka, mert olyankor életveszélyessé vá­lik a torony közelében való tar­tózkodás. Mindezekről Sifter Ferenc fú­rómester tájékoztat, aki „Kolozsi György fúrómesterhelyettessel egy kis „kényszer”-pihenőt tart. A kényszer pedig abból ered, hogy két társuk még csak most érkezik majd meg az előző kút- tól, ahonnan a szerszámokat hoz­zák magukkal. Ez a kis munkacsapat egyébként a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat oros­házi üzeme József Attila brigád­jának délutános műszakja. Sem Sifter Ferenc, sem Kolozsi György nem találkozott még új­ságíróval, pedig elég régen jár­ják már a pusztaföldvári olaj- és gázmezőt. Azaz Kolozsi György „csak” öt éve. Azelőtt vá­jár volt Oroszlányban. Egyszer betemette a leomlott kő, félig eszméletlenül húzták ki alóla a társai. Nemsokára eljött onnan és ezt a „könnyebb” munkát vá­lasztotta. Akkor is bányász volt, most is az, csakhogy itt senki sem megy a föld alá. — Van azért valami hasonlat? — kérdezem. Gondolkozik,. aztán kideríti: — A sisak... No meg a Jó Az ünnepekhez méltó munkaverseny a kunágotai Bercsényi Tsz-ben A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója al­kalmából, valamint felszabadu­lásunk 25. éves évfordulója tisz­teletére széles körű munkaver­seny bontakozott ki a kunágotai Bercsényi Tsz-bfen. Erről a kö­vetkezőket mondotta el Gyalogh Mihály tsz-elnök: Minden alapunk megvan ah­hoz, hogy szövetkezeti gazdáink soraiban 1969-ben kibontakoztas­suk a szocialista munkaversenyt Majdnem 9 ezer holdon gazdál­kodunk s tavaly 68 millió forint értékű árut állítottunk elő. Sze­retnénk, ha a verseny a terme­lési feladatok megoldásában elő­rébb vinné a szövetkezetét. Ezért úgy állítottuk össze a verseny célkitűzéseit, hogy azok a tava­lyi munkateljesítményekre épül­jenek, de ezeknél néhány száza­lékkal kedvezőbb eredményre vezessenek. Említek néhány kö­vetelményt. Tavaly agusztus 6-ra fejeztük be a gabonák aratását. Az idén július 31-ig szeretnénk e feladatot teljesíteni. Tudjuk, hogy a ga­bonatermesztés egyik feltétele a korszerű agrotechnika alkalma­zása és a vetés október 25-ig történő befejezése. Tavaly né­hány napot elcsúsztunk ettől az optimális dátumtól, most viszont feladatként állítottuk az üzem elé e határidő megtartását. Az őszi mélyszántásban nekünk is akad restelni valónk, mert ta­valyról az idei tavaszra majd­nem 900 hold húzódott át. A traktorosokat úgy tesszük érde­keltté a munkában, hogy decem­ber 15-ig az egész határt fel­szántsák. Ez egyik fontos felté­tele a holdankénti 9 ezer 270 fo­rint bruttó termelési érték 3 szá­zalékos túlteljesítésének. Az állattenyésztési üzemágban mi a szarvasmarha tenyésztésére fordítjuk a fő figyelmet. Fontos feladatunknak tartjuk az egy te­hénre jutó 2450 liter évi tejter­melés növelését, Szakembereink, dolgozóink szerint a tartási kö­rülmények javításával már az idén megközelíthetjük a 3 ezer literes évi tejtermelési átlagot. A pártszervezet kezdeményezé­sére szerveztünk két szocialista brigádot. Most vizsgáljuk e moz­galom további kiterjesztésének lehetőségét Kezdeményezésünket a párt mezőkovácsházi járási bizottsá­gán jónak, helyesnek találták, s azt ajánlották, hogy munkaver- seny-elképzeléseinkkel lépjünk a járás nyilvánossága elé. Elmond­hatom, hogy a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya segített a versenyfelté­telek publikálásában és az érté­kelés módszerének kidolgozásá­ban. szerencsét! köszöntés. Más sem­mi. Egészségesebb és nem leselke­dik annyi veszély az emberre, mint a föld alatt. Persze ez sem fenékig tejfel. Főleg télen, a to­rony kapcsolóállásán, 16 méter magasan. Aki ott van, fújhatja a körmét. Sifter Ferenc azt mondja, hogy ő már 19 éve dolgozik a kútjaví­tó berendezésnél. Alig hihető, olyan fiatalnak látszik. Hogy mi­nek tulajdonítható ez, arra ő ad magyarázatot: — Elégedett vagyok a mun­kámmal, a szabad levegőn dol­gozom. A keresetem nem rossz, lakást is kaptam. A vállalat gon­doskodik rólunk. Panasza amiatt van, hogy az utazás a munkahelyre és ha­za s°k időt vesz igénybe. Rossz, hogy hideg koszton kell élnie, de a meleg ételt nehéz lenne kihor­dani a rendszeresen változó tá­voli helyekre. Az is baj, hogy hosszú a munkaruha kihordási ideje. Végül is tisztálkodási lehe­tőség hiánya kerül szóba. Fürdő­bódé kellene, mert rendszerint nyakig olajban dolgoznak. Ennyi derül ki rövid beszélge­tés alatt annál a kútnál, aminek a javítása éppen sóira kerül. És az is, hogy amit csak lehetséges, kihoznak” a földből, mégpedig Soós István főfúrómester irányí­tásával. Neki köszönhetik főként, hogy az orosházi üzem négy kút­javító brigádja között a tavalyi eredmény alapján a József Attil- la szocialista brigád lett az első. Talán a tavasz te bekö­szönt végre. Most kezdődik majd az olajbányászoknál a jó világ, ami egészen őszig tart. Addig a torony kapcsóállásánál nem kell fújniuk a körmüket, na meg a kútjavító berendezés T—100-as lánctalpas traktor segítsége nél­kül is könnyen „elgyalogol” a következő kúthoz. Pásztor Béla Román vendégek Gyulán Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából megyénk­ben tartózkodó román delegáció csütörtökön Gyulára látogatott. A vendégek tiszteletére Jámbor István, az MSZMP Gyulai Városi Bizottságának első titkára adott fogadást. A baráti hangulatban lezajlott találkozó után a vendégek megtekintették a város neve­zetességeit, a várat, a fürdőt, majd ellátogattak a Román Gimná­ziumba is. Képünkön balról jobbra Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, Komlódi László, a román delegáció tagja, Jámbor István, az MSZMP városi bizott­ságának első titkára, Bordea Dimitru, az RKP Arad megyei tit­kára, a küldöttség vezetője, valamint Szilágyi Péter, a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. (Fotó: Demény) Megválasztják a bíróságok népi ülnökeit A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának határozata alapján, május 16-a és június 30-a kö­zött megválasztják a bíróságok népi ülnökeit. A választások elő­készítésének és lebonyolításának irányítására megyénkben is megalakult a Megyei Ülnökvá­lasztási Bizottság, melyben részt vesz Dr. Jakucs Tamás, a Me­gyei Bíróság elnöke, Csatári Bé­a mu la, a Megyei Tanács VB elnök­helyettese, Nagy Ferenc, a Ha­zafias Népfront Megyei Bizott­ságának titkára és Nagy István, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának első titkára. A bizott­ság ülésein részt vesz az MSZMP Megyei Bizottságának képviseletében dr. Fekete Antal. osztályvezető. A Megyei Bíróság elnöke ál­tal összehívott első ülésén, a bi­zottság kidolgozta az ülnökvá­lasztás ütemtervét és meghatá­rozta az irányítása alá tartozó szerveknek a népi ülnökök je­lölésével, választásával kapcso­latos feladatait Utolsó szakaszába lépett a békési duzzasz tómű üzemeltetésének előkészítése. A Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság mérnökei, tech­nikusai rövidesen befejezik a méréseket, hogy megállapítsák: különböző táblaállások mellett milyen mennyiségű víz bukik át. Ezekből a méréskeből szerkesztik majd meg az úgynevezett átbukási görbéket. Ez a tnea­ka rendkívül fontos ahhoz, hogy nyári idő­szakban a duzzasztott részen hat-hét millió köbméter vizet tárolhassanak. E számítások után hozzálátnak a csaknem 30 millió forint­ból épült duzzasztómű végleges üzembehelye­zéséhez, illetve ezt megelőzően az ünnepélyes átadáshoz. (fotó: Demény) I Hat könyv — 18 kérdés 40000 forint í jutalom A Magyar-Szovjet Baráti Tár- : saság és a KISZ más társadal- ; mi szervekkel közösen az „Ol- 5 vasó Ifjúságért” mozgalom ke­• rétében pályázatot hirdet a : szovjet irodalom megismerteté- ; sére és megszerettetésére. ■ A pályázat április 4-től, jövő i év március 1-ig tart. Tizenkét ; előre kijelölt szovjet író műve ! közül hatot kell elolvasni és a S könyvhöz mellékelt olvasókár- ! tyát kitölteni a pályázónak. A l 12 mű a következő: Cs. Ajtma- tov: A versenyló halála, E. Ka­• zakevics: A kék füzet — Csil- ! lag, V. Panova: Utitársak, M. S Bulgakov: A fehér gárda — • Színházi regény, N. Ognyev: 1 Kosztya Rjabcev naplója, Űva- S róva: A nyugodt napsütés esz- » tendeje, V. Fink: Idegenlégió, J. : Sesztalov: Kékszélű vándorutak, S I. Grekova: Elbeszélések, Szülj ; nekem három fiút — Mai szov- : jet elbeszélők, Sztepanov: Port S Artur után, Kegyetlen szere- ; lem — elbeszélések. A pályá­• zók között összesen 40 ezer fo- ! rint értékű jutalmat sorsolunk ; ki. Első díj: egy kétszemélyes • társasutazás a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents