Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)
1969-04-28 / 95 . szám
Jellegzetes orosházi kép — anno 1969. Ezekben a napokban ünnepli újratelepítésének 225. évfordulóját Orosháza. A városra sokan még ma is úgy emlékeznek, hogy ez áz egykori legnagyobb magyar falu. Ezt a nevet ragasztotta rá a történelem, ennek örökségét kellett (és kell ma is!) hordoznia. De a históriákból emlékeznek rá úgy is, mint a republikánus Táncsics Mihályt — az idén száz ebe — képviselővé választó községre, az első véres május 1 színhelyére, az 1937-es alföldi letartóztatások központjára, a baloldali mozgalmak egyik bölcsőjére. Ma pedig úgy tartják számon, mint a környék legjobban iparosodó városát. Két évszázad keserűség, negyedszázadnyi boldogulásért, — határozhatnánk meg tömören a város történetét. Mert az újra telepítés 225. és a felszabadulas 25. évfordulóját is az idén ünnepli a „rebellis város”. >____________________________________________________________ Már a honapalapítás is az elnyomás elleni tiltakozás, a világnézeti meggyőződés védelmében történt, őseink a Tolna megyei Zombán, az erős katolikus befolyású községben éltek a németbarát Dőry báró birtokán. A földesúr megtiltotta az evangélikusoknak vallásuk gyakorlását, s még az imaházat is leromboltatta. Nem volt más választás vagy belenyugodnak a történtekbe ''agy új hazát keresnek az A fé* megváltozni' "'•eulatá nak iclkiáltójele, • Mróto rony. eretnekek. „Ezek azonban készebbek voltak házaikat elhagyni, mintsem zaklatás és korlátozást tűrni” — írja Veres József, az első historikus Orosháza című könyvében. „Áttelepültek ide mindannyian, s 1744 Szent György napján tették le a mostani falu alapját; csakhamar felszaporodtak mintegy hetven családra”. o A város lakóinak száma ma 33 ezer. Az ötvenegy munkahely tizenötezer embert foglalkoztat, közülük nyolc és fél ezernek az ipari üzemek adnak munkát. A város ipara tavaly 2,2 milliárd forint értéket állított elő. „Orosháza a legutóbbi időkig kezdetleges iparral rendelkező város volt, s emiatt nagyméreteket öltött az elvándorlás. Elég példaként említeni, hogy még 1957- ben is több mint kétszerannyian dolgoztak a mezőgazdaságban, mint az iparban” — jellemzi a városi pártbizottság egy reprezentatív felmérése, az alig több mint tíz évvel ezelőtti helyzetet. A párt vidéki ipartelepítési politikája tette lehetővé, hogy viszonylag rövid idő alatt ilyen óriásit lépjen az egykor elmaradott város. No meg a több kedvező körülmény, amelyek közül a legjelentősebb a földgáz és a kőolaj feltárása. „Emlékszem, kisgyermek koromban milyen különös csoda volt, amikor hozzánk közel, a Gémes-fürdő előtti kút vizét megnyújtottuk és a víz (a víz!) kénes lánggal égett. Azt mondtuk: lidérc...” — írja Darvas József. A kútágasok szomszédságában azóta fúrótornyok emelkednek. A himbák, mint óriás szúnyogok, szívják a föld mélyének kincset. Az ország kőolaj termeléséneik nyolc, a földgáznak huA FALUTOl szónkéi százalékát adja Orosháza. A város határában van hazánk második legnagyobb gázüzeme, amely napi hárommillió köbméter földgázt juttat az országos távvezetékbe. A két, pontosabban ez év elejétől három olajipari üzemben kétezer ember dolgozik. A fúrási üzem és a termelő vállalat mellett a harmadik, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár. Korábban úgy hívták, hogy Vas- és Kályhaipari Vállalat, és egyes részlegeit meg kellett volna szüntetni, mert a manufakturális termelés nem gazdaságos, a fejlesztésre pedig nem volt lehetőség. A gyár új telephelyét már kijelölték, az itt dolgozó négyszáz ember biztos megélhetéshez jut: az idén és jövőre mintegy ötvenmillió forintot fordítanak a gyár fejlesztésére. A himbák, mint az óriás szúnyogok, csak szívják, szívják a föld mélyének kincsét... © Ha „Mit tudsz Orosházáról” címmel pályázatot hirdetnének, még a más vidékről érkező válaszok is első helyen említenék az üveggyárat. Nemcsak a város legnagyobb, hanem az ország legkorszerűbb üveggyára ez. A híres borok, a rajnai fehér, a bordói vörös orosházi üvegekben kerül Moszkva, Párizs, London éttermeinek, szalonjainak asztalára, és a magyar coca-colát tartalmazó üveg alján is ott van a jelzés: OÜ. — Gyárunk önállóan határozza meg tervét, reális számítások alapján az idén 470 millió forint termelési érték elérésére számítunk, ami 116 millió forint nyereségnek felel meg” — így az igazgató. — Hogy mennyi nyereséget kaptam? Nem sok híja volt a kétezernek. Persze a korpótlékkal együtt, mert már hatodik éve vagyok itt — emígy a gépész, akit furdal a kíváncsiság, vajon az új üveggyárhoz milyen gépek jönnek...? A Gazdasági Bizottság határozata alapján még a múlt évben megkezdődött az új síküveggyár építése. Az 1,1 milliárd fo— rint költséggel készülő gyár a tervek szerint 1972-ben már üzemel. Több mint háromezer ember dolgozik majd az üvegipar ban, s az országos termelés felét az orosházi gyárak adják. © Van az orosháziaknak egy jó szokásuk: kenyérrel kínálják az idegent. De milyen kenyérrel...! Fehér, mint a kalács, könnyű, mint a pille. Orosházi búzából készült. Mert nemcsak az ipara, a mezőgazdasága is híres. Néhány évtizeddel ezelőtt itt rendezték az országos sajtónapokat, hogy bemutassák az orosházi gazdálkodást. A mairól is van mit mondani. Hét termelőszövetkezet és egy állami gazdaság művéli a terület 92 százalékát, harmincötezer holdat. A múlt évi termelési érték meghaladta a 350 millió forintot, éppen százmillióval több, mint 1967-ben volt. A termelő- szövetkezetek közül nem egy nevét országos szinten is jegyzik. Az Űj Élet libatenyésztésével, a Szabadság a megye egyetlen földgázüzemű hajtatóházával, no, és mindkettő a kategóriájában elért első helyezéssel vált ismertté. „Az idén kétmillió forintot várunk a hajtatóháztól, persze ehhez az kell, hogy mind a tízezer négyzetméteren hozzuk a tervet” — mondta a tsz elnöke. Igyekezni kell, mert lesz már konkurrencia. A múlt év végén termálkutat fúrtak a Petőfi Tsz területén. Kilencvenkét fokos melegvíz tör fel a kútból. „Még az idén szeretnénk ötezer négyzetmétert betelepíteni, aztán jövőre a másik ötöt” — vélekednek a szövetkezet vezetői. Aztán ott van a Dózsa Tsz, ugyancsak egy termálkúttal, és kétezer négyzet- méteres hajtatóházzal. Itt is terveket dolgoztak ki a bővítésre, másutt szárítókat, állatférőhelyeket terveznek földgádíázisra. A kis parcellákból nagy gazdaságé* lettek, de az idő halad és a korszerűsítés permanens folyamat. 0 „Igen ám — mondja az orosházi, mert olyan nyughatatlan fajta, — de ettől még nem lesz A 10 ezer négyzetméteres földgázüzemű hajtatóház látképe. A republikánus Táncsics Mihály nevét viseli a város egyik legimpozánsabb épülete, a gimnázium.
